Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-09 / 82. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. ÁPRILIS 9.» KEDD Ara: 1,— íortag XXIX. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetekI NÉPÚJSÁG Mű; A MINŐSÉG NEM LEHET KÉNYES KÉRDÉS (3. oldal) O • 0 MUNKÄSFIATALOK A KÖZÉLETBEN (7. oldal) * * * SPORT (8—9. oldal) Látogatás a Moldva partján Magyar vendégeket fogad holnap a száztornyú város. Kádár János vezetésével magyar párt. és kormányküldöttség érkezik az ősi Prágába. Utazása további lépés azon az úton, amelyen immár negyedszázada szorosan egymás mellett halad a két ország Nagy igazság, hogy a cseh, a szlovák és a magyar nép legjobb fiai ezeréves történelmünk során mindig szót értettek egymással. Amikor a barátság, a józán ész szelleme uralkodott a három nemzet között, História asszony mindhármukra mosolygott, midőn viszont az uszítás fúriái játszották a prímet — mindhárom nép rosszul járt Kell-e ezt bizonyítanunk? A híres 1335-ös 'visegrádi egyezményben a magyar és a cseh király összefogott Bécs árumegállító joga ellen. Kifizetődő egyezmény volt. A Po- gyebrád Györggyel való egyetértés gondolata, amíg el nem fordult tőle, gyümölcsöző volt Mátyás király számára. Bethlen Gábor virágzást hozó politikájának egyik nagy célja az volt, hogy segítségére siessen a cseh rendek nagy Habsburg-ellenes felkelésének. Rákóczi kurucai között szlovák talpasok is voltak. Az 1849-es Prágában Kossuth nevével tüntetett a nép. A levert szabadságharc számtalan bujdosójának, majd a Magyar Tanácsköztársaság sok emigránsának Csehország, illetve Csehszlovákia nyújtott menedéket vagy egérutat. És a pokoli második világháborúból, amikor szinte úgy tűnt, hogy az uralkodó körök vaksága, egoizmusa jóvátehetetlenül szembefordítja a három nemzetet — közös partizánharcot folytattak népünk legjobb fiai —, ezrekre tehető a nagyszerű szlovák nemzeti felkelésben harcoló magyar katonák száma, s az utóbbi években minden tavasszal mindkét országban megemlékezünk a Moldva menti Tynnek és Zlatá Korunánajk a német fasiszta martalócok elleni védelmében elesett magyar honvédek hősi harcáról. A népeink közötti történelmi fáziskülönbség azonban a nagy sorsfordulókon sajnos, rendre- sorra megakadályozta, hogy együtt cselekedjünk. De 1945- ben, a szovjet hadsereg történelmi győzelmével felvirradt a lehetősége, hogy közös úton haladjunk tovább. A történelmi lépésváltás pedig, amely végre egybehangolta a három nép lépteit, 1948-ban következett be. Abban az évben, amelynek nagy eseményét a csehszlovák történelem így említi: „győztes február”, mi pedig a „fordulat évének” nevezzük. A csehszlovák és a magyar szocialista erők győzelme megteremtette a gránitszilárd alapot arra, hogy a két ország három népe kölcsönös igyekezettel, valameny- nyiük előnyére építse hazáját A hétköznapok példáiból is láthatjuk, hogy igaz barátság virágzik ki országaink, népeink között Példák? Dél-Szlovákiában még emlékeznek a borzalmas 1955-ös árvízre, s arra, hogy néphadseregünk katonái ezrével, ha nem tízezrével mentették az elöntött falvak lakóit Vagy a legutóbbi napok krónikájából: a budapesti Athenaeum egyik gépének leégése után csehszlovák barátaink azonnal intézkedtek. hogy a magyar sajtó rendelkezésére álljanak. Kádár János nem először jár a Moldva partján, mint ahogy többször járt a legmagasabb rangú csehszlovák párt- és kormányküldöttség is Budapesten. E baráti találkozókon a szocialista testvériség és együttműködés szelleme öltött testet. A tárgyalások eredményeiként a szocialista közösség építő egysége erősödött. Semmi kétségünk. hogy — okulva a múlton és megértve a jelen, a jövő parancsát — most is így lesz. Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jené fogadta Walter Schielt Magyar—NSZK külügyminiszteri tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Központi Bizottság székházában fogadta Walter Scheelt, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárját és külügyminiszterét. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Fock Jenő a Miniszter- tanács elnöke szintén fogadta Walter Scheelt az Országházban. A találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszterhelyettes, Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete, illetve Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budaoesti nagykövete, és Günther van Well, az NSZK külügyminisztériumánaK politikai főigazgatója. Púja Frigyes külügyminiszter hétfőn hivatalában fogadta Walter Scheelt, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A találkozón jelen volt Hamburger László, a Magyar Nép- köztársaság bonni nagykövete és Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Az eszmecserét követően hivatalos tárgyalásra került sor a két külügyminiszter vezette delegáció között. A tárgyaláson áttekintették a két ország közötti kapcsolatok alakulását megvizsgálták ezek továbbfejlesztésének lehetőségeit, és eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb időszerű kérdéseiről. (A látogatásról kiadott közleményt lapunk 2. oldalán közöljük.) Táncsics-emlékülés Orosházán As emlékülés elnöksége. Dr. Benda Kálmán megnyitó szavait mondja, mellette dr. Szegvári Péterné, az Orosházi városi Tanács vb-titkára és Molnár Pál né, az MSZMP Békés megyei Bizottsága Archívumának vezetője Verőfényes tavaszt hozott áp_ rilis 8-a Orosházán is. Délelőtt fél 10 órakor Táncsics Mihály szobrának koszorúzására gyülekezett a TIT Táncsics-emlék- ü lésének és Történelmi Választmánya ülésének mintegy 100 részveveője. A Himnusz hangjai után elsőnek dr. Benda Kálmán, a TIT Történelmi Választmányának aielnöke. dr. Vadász Sándor, a Történelmi Választmány titkára, és dr. Vigh Károly egyetemi tanár koszorúzott, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit a TIT megyei szervezete és Orosháza város képviselői is. Az emlékülés a városi tanács dísztermében dr. Szegvári Péterné, az Orosházi városi Tanács V. B. titkárának üdvözlő szavaival kezdődött, majd dr. Benda Kálmán mondott megnyitó beszédet — Mindig szívesen jövünk Orosházára — mondotta —, hogy a TIT Történelmi Választmányának ülését ebben a vonzó, történelmi múltban gazdag városban rendezzük meg. A történelemtudomány művelői különösen jól tudják, hogy ez a táj. ez a város, a valamikori legnagyobb magyar falu soha nem adta meg magát a sorsának. Bizonyos vágyók abban, hogy rokonszenvünk lényege ez a harcos múlt, és a jelen is, mely Orosháza életét jellemzi. Nekünk, ismeretterjesztőknek ősünk Táncsics, akire ezen a mai ülésen emlékezünk. Az a Táncsics, aki azért fordult a néphez, hogy ismereteiket, felvilágosítást. tudományt közvetítsen mindenkihez, hogy a nép felismerje, és maga intézhesse sorsát. A népvezér Táncsics és Orosháza együtt a példa előttünk. Dr. Benda Kálmán megnyitó szavai után Vörös Antal, a történelemtudományok kandidátusa, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos fő- munkatársa beszélt Táncsics Mihály életpályájáról, majd dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár vezetője, a TÍT Békés megyei Történelmi Szakosztályának elnöke Táncsics Mihály és Orosháza kapcsolatait elevenítette fel kitűnő előadásában. Az ebédszünet után korreferátumok hangzottak el: Begk Zoltán muzeológus „Táncsics Mi hály alakja a képzőrrvlvészeiben és a folklórban” címmel, Keller József, az orosházi Táncsics gimnázium igazgatója -A „Táncsics-hagyomány ápolóra Orosházán.” címmel, valamint Kiss Géza, a Pécsi Tanárképző Főiskola adjunktusa „Táncsics Mihály eszméi Baranyában” címmel egészítették ki a délelőtti előadásokat. Az emlékülés résztvevői délután felkeresték az Orosházi Üveggyárat, majd este 6 órakor A Szántó-Kovács Múzeumban részt vettek a Táncsics Mihály- emlékkiállítás megnyitásán. Ma délelőtt 9 órakor a Történelmi Választmány ülése kezdődik az orosházi művelődési központ TIT Értelmiségi Klubjában. Az ülés eseményeiről holnapi számunkban közlünk tudósítást Koszorúzás a Táncsics-szobornáü Az orosházi múzeumban megnyitott Táncsics-emlékkiállítás egyik részlete (Somogyi felv.)
