Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-08 / 81. szám

Tésárlőszemmel Mezőgyán áruellátásáról Megyénk egyik legnehezebben megközelíthető települése Mező­gyán. A kisközség a városoktól, vasútállomásoktól távol esik. A települ«; mezőgazdasági jellegét igyekszik bizonyítani az, hogy az itt lakók többségének megélheté­si lehetőségét a termelőszövetke­zet biztosítja. A gyenge minősé­gű földön igyekeznek az adott­ságokhoz képest jó eredménye­ket elérni. Kiss Sándor, 8 helyi Magyar- Bolgár Barátság Tsz dolgozója. Vele beszélgettünk Mezőgyán áruellátásárőL — A legfontosabb portékát ál­talában meg tudjuk venni itt­hon. A műszaki áruféleségekből (kerékpár, tv, rádió, motorke­rékpár) az ellátás jó. Ami hiány_ cikként jelentkezik, azt igyekez­nek az ÁFÉSZ szakemberei be­szerezni. Ilyen hiánycikk volt az ősszel a KD 160 háztáji daráló. Most már ez is kapható. — A ruházati cikkek ellátása milyen? — A divatos holmik aránylag hamar „eljutnak” a községbe. Igaz, a választék nem olyan nagy. mint egy városban. A cipőkből lehetne nagyobb a választék. —■ Az élelmiszerellátás meg­felelő? — Nem nagyon. Elsősorban a friss hentesáruból kellene több. Hetente egyszer kap a húsbolt friss termékeket, s az hamar el­fogy. Több fehérhús és felvágott- féleséget igényelnénk. Fagyasz­tott csirke ’ szokott lenni, de az is kevés. A zöldségellátásban is hiány mutatkozik, kevés a friss áru.- Ml a helyzet az építő- és tüzelőanyaggal? —Téglából van elegendő. Nem mindig kapható azonban deszka, cement, mész, mozaik. Télen a szénellátás is akadozott, sokszor kellett sorban állni a tüzelőért A szénutalványt a nyugdíjasok megkapták már, s jő lenne, ha a szenet is megkapnák, Több naposcsibe kellene, mert mi falusiak nehezen képzeljük el háztáji gazdaságunkat barom­fi nélküli SS® » Ne várjunk tovább az öntözéssel! K özismert; és sajnálatos tény, hogy az időjárás az elmúlt őszi—téli idő­szakban is szűkén mérte a csa­padékot. Ennek következtében a talaj nedvességtartalma is csekély, pedig megyénk terüle­tén és a hasonló talajadottsá- gofckal rendelkező szomszédos tájakon, a növények nyári víz­igényének kielégítésében főnix» szerepe van a talajban tárolt nedvességnek. A jelenlegi hely­zet — ha ehhez a tenyészidő folyamán is száraz időjárás pá­rosul — megnöveli az aszály­kár lehetőségét és mértékét Az aszálykár elhárítására két lehetőségünk van: A szűkös nedvességikészlet, a csapadék maximális hasznosí­tása: minél több vizet meg­őrizni a növényzet számára, s olyan feltételeket teremteni, hogy a növényzet a rendelke­zésre álló vizet minél hatéko­nyabban hasznosítsa. A másik, a hiányzó vizet ön­tözéssel pótolni. Ahol nincs mód az öntözésre, ott csak. az első lehetőséggel élhetünk, az öntözhető területe­ken viszont mind az első, mind a második módszert alkalmaz­nunk kelL A vízzel való helyes gazdál­kodás az öntözhető területeken is fontos és indokolt. Azt a vizet, amit a természet ingyen ad, a lehető legjobban kell hasznosítanunk. Mivél ez nem minden növénynél és nem minden időszakban elégíti ki az intenzív termesztés igényeit, öntözéssel beli kielégítenünk. Az öntözés nem olcsó agrotech­nikai művelet, tehát indoikolt az öntözőkapacitás mind telje­sebb, hatékonyabb kihasználá­sa. A kapacitáskihasználás fo­kozható az öntözési idény meg­hosszabbításával is. A korai ön­tözés akkor indokolt, amikor a talajban jelentős be nem töltött víztároló tér vari. Az idén ez a helyzet, és ez indo­kolja, hogy az öntözést mielőbb elkezdjük mindazoknál a kul­túráknál, melyek esetében a korai öntözés nem akadályozza a későbbi munkákat. Elsősorban az álló kultúrákat indokolt je­lenleg öntözni, főképp az őszi búzát, a lucernát és a gyepe­ket olyan területen, ahol a múlt évben nem folyt rendsze­res öntözés. Ezeknek az öntözé­sével május közepéig is kihasz­nálhatjuk a berendezések kapa­citását. Amennyiből az időjárás a ta­vaszi növényeik vetési időszaka folyamán is száraz marad, a cukorrépa, burgonya, szója, ku­korica vetése, gyomirtó vegy­szerezés után igen eredményes egy kelesztő öntözés, illetve a gyomirtás hatékonyságát növe­lő öntözés 30 mm-es normával, így gyors, egyöntetű kelést is biztosítunk, amely egyik alap- feltétele a nagy termésnek. A zöldségkertészetben döntő jelentősége van az öntözésnek, a palánták jó eredésének biz­tosítására, de a melegigényes növények, mint a paprika, pa­radicsom korai öntözésénél — különösen, ha az időjárás hy- vös — nagyobb vízadagokat ne alkalmazzunk, mert erősen le­hűtjük a talajt és a növénye­ket fejlődésükben visszavetjük. H ogy az öntözéseket mi­előbb, mind nagyobb te­rületen megkezdhessük, első feladat a berendezések megfelelő műszaki állapotának biztosítása, a hiányok pótlása. Ezen a téren már nincs veszte­getni való idő. A vízügyi szer­vek előrelátóan gondoskod­tak: a víz az öntözéshez ren­delkezésre áll. Most az üzeme­ken a sor, éljenek a lehetősé­gekkel! Dr. Posgay Elemér tudományos főosztályvezető (ÖKI) I debreceni filharmonikusok hangversenye Békéscsabán Az Országos Filharmónia ha­todik bérfeti hangversenyeként április 8-án, hétfőn este fél nyolckor a békéscsabai Jókai Színházban a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar koncert­jét hallgathatják meg a csabai zeneszeretők Németh Gyula ve­zényletével. A hangversenyen közreműködik Németh Aliz, Szirmay Márta, Bőd Jolán, Fü- löp Attila és Tréfás György Körmendi Klám zongo­raművész, valamint a debrece­ni Kodály Kórus — karigazga­tója Gulyás György. A műsoron a bécsi klasszikus iskola mestereinek kevésbé is­mert művei szerepelnek. így Mozart Cosí fan tutte nyi­tánya és Christian Bach egyik művének átdolgozása, a D-dúr zongoraverseny, valamint Haydn B-dúr miséje, a Theresienmesse. A műsort Lukin László ismer­teti­A brigádvezető politikai tényező Szarvas egyik legforgalmasabb helye a Kossuth tér. Itt kapott helyet egy impozáns épületben a Járási-Városi Vajda Péter Műve­lődési Központ. Ebben az épület­ben találtak otthonra a város, a járás szocialista brigádvezetői, akik az elmúlt hetekben megala­kították a szocialista brigádve­zetőik klubját. Parancsoló szük­ség és belső igény kényszerítette a klub életre hívására a művelő­dési ház vezetőségét, s az itt működő üzemek, kisipari szövet­kezetek, állami gazdaságok, tsz- ek és a szolgáltatásban működő szocialista brigádok vezetőit, Klimaj Mihály, a Mub társa­dalmi vezetője nagy jelentőséget tulajdonít ennek, hiszen a bri­gádvezetőkben él a vágy, az aka­rat hogy valóban szocialista kö­zösséggé formálják az általuk irányított kollektívákat. — A brigádok társadalmi munkáját, becsületes helytállá­sát nem mindig lehet pontosan mérni sem forintokban, sem más mértékegységben — állapította meg az összejövetelen Nádas Pálné, a Ruházati Kísz brigád­vezetője. — Ránk, brigádveze­tőkre azért is felfigyelnek, mert bíznak bennünk. Türelem és nagy ügybuzgalom kell a neve­léshez. Gond például a cigány- kérdés megnyugtató rendezése. Hozzánk is került az utóbbi idő­ben néhány cigányasszony, s bi­zony nagy türelem, sok fárad­ság kell ahhoz, hogy rászoktas­suk őket a rendre, az állandó munkára. Az ad igazán örömet ebben az emberformáló, nehéz munkában, hogy némelyikük nagy kézügyességgel rendelke­zik, s hamar megtalálja a mun­ka szépségét. Ugyancsak Nádasné erősítette meg konkrét példák alátámasz­tásával, hogy a szabad idő jó, hasznos eltöltésében is nagy sze­ROVI 20 millió szovjet munkás és alkalmazott szerzett a múlt év­ben új szakmát, illetve tökéle­tesítette szaktudását az üzemek, ben és az intézményekben. Mintegy 1000 új város létesült a Szovjetunióban az utóbbi 45 esztendő alatt Évente átlagosan 20 százalék­kal növeli kivitelét, az „Autó­export”. Jelenleg 75 ország vá­sárol szovjet kocsikat, Aranymoső kombinát létesül az Ararát völgyében. Az aranyat tartalmazó ércet az ősi Zotí he­gyi falu közelóbetR. bányásszák és rep hárul a brigadvezetökre. Például náluk országlátogató tú­rákat szerveznek. Ilyenkor kell, hogy a túravezető jól tájékozott, valóban idegenvezető legyen. Egyik alkalommal Egerbe rán- dultak ki, ahol a megérkezés után néhányan nem akartaik a várba felsétálni a fáradtságra való hivatkozással. Érdemes volt agitálni, érvelni, mert aztán a képtárból szinte alig lehetett kicsalogatni azokat, akik koráb­ban fáradtságra hivatkozva nem sejtették, hogy milyen kultúr­történeti és képzőművészeti ér­tékeket őriznek ott. — Sokan azt mondják — tol­dotta meg az előbbi gondolatot Bodnár Béláné, az öntözési Ku­tató Intézet dolgozója —, hogy a vetélkedők ideje lejárt, kár azokat szorgalmazni. Az élet viszont mást bizonyít. Ugyanis mindenki előtt ismeretes, hogy a munkavédelmi előírásokat megismerni és még inkább meg­tartani milyen nagy erőfeszíté­sekbe kerül. Mi úgy oldottuk meg a dolgot, hogy nem tettük kötelezővé a vizsgáztatást, ha­nem a brigádok között munkavé­delmi vetélkedőt hirdettünk. Látni kellett volna azt a nagy izgalmat és érdeklődést, amely a felkészülés során, majd pedig a vizsgával is felérő vetélkedő során megmutatkozott. Ez bizony közös haszon, mert játékosan sa­játítottuk el a munkavédelmi előírásokkal kapcsolatos tudni­valókat, Szatmári Mária, az ÖKI Tes- sedik Sámuel brigád vezetője ta­pasztalatokkal, tényekkel alátá­masztva bizonyította be, hogy bármilyen rendezvényről, meg­mozdulásról is van szó, mindig jobban sikerülnek azok. ha a DEN a Szevan tavat megkerülő vas­úton szállítják a völgybe. Azel_ ső aranyöntecsek két év múlva készülnek el. Jelenleg 393 orvostudományi kutatóintézet, egészségügyi fel­sőoktatási intézmény és orvosi laboratórium működik a Szov­jetunióban Ezekben több mint 65 ezer tudományos kutató dol­gozik. A kazahsztáni Pavxod arban befejezték az előkészületeket a kétfcörzsű tolóhajók gyártására. A magas fokon automatizált ha_ jókat 900 lóerős hajtóművel sze. rélik fel. Szibéria folyóin fog­nak ' közlekedni, (APN) brigádókra bízzák a szervezést. Legyen az akár párt-, szakszer­vezeti, KISZ-szervezeti vagy más szervek által adott feladat. — Ennék titka abban rejlik — mondotta —, hogy a brigád«* tagjai mindennap közel élnek egymáshoz, ismerik úgymond egymás gondolatát is. Ezért ha­tásosabb is az agitáció, mert minden emberhez egyénileg tud­nak közeledni. A sok példa kö­zül a politikai és a szakmai ok­tatás sikerét tudom különösen aláhúzni. Állítom, hogy a bri­gádok azok a kis egységek, akik a munkahelyi demokrácia leg­kisebb sejtjeit testesítek meg, Ebben van tehat nagy ereje és mozgósító hatása is. Érdekesen fejtegette a fiata­lok és az idősebb dolgozók kö­zötti kapcsolatok alakulásának kérdéseit Kriska Mihály, a Vas­ipari Ktsz brigádvezetője. Ta­pasztalatuk szerint a kor köve­telménye az, hogy gyakran kell új technológiára átállni, új mód­szereket alkalmazni. Az ó bri­gádjában fiatalok és idősebbek egyaránt megtalálhatók. Éppen ezért nem hunynak szemet afe­lett, hogy a különböző évjárá- sűak között nincs meg mindig az egyetértés. — Magam is azt szeretem — állapította meg —.ha jó az összhang egy kollektíván belül. És nem lehet elhallgat­ni, hogy az idősebbek nem mindig értik meg a fiatalokat és fordítva. Ilyenkor hárul nagy szerep a brigádveze­tőre. S őszintén meg kell mon­danom, hogy a fiatalokat nem engedem bántani, noha magam is mór inkább a középkorabeli korosztályhoz tartozom. A mi fiataljaink fogékonyabbak az új iránt és ezt kötelességünk elis­merni. Különösen sokat vitatko­zom, érvelek akkor, ha valaki le­becsüli fiatalságunkat, mondván; „Ezek a mai fiatalok!” Akik le­becsülik őket, jöjjenek el hoz­zánk és ott, a helyszínen bebi­zonyítom, hogy igenig tudnak, akarnak is dolgozni, viszont az is igaz, hogy többre vágynak, mint az idősebbek. Ez viszont örvendetes tény. ez a fejlődés természetes velejárója. Az ötórás eszmecsere egyértel­műen erősítette meg, szükség van erre a közös otthonra, mert akad bőven megvitatni való. Az például, hogy milyen módon szervezzék a város szépítését, egyes közintézményeinek építé­sét segítő társadalmi munkát Mert szívet-lelket melengető ér­zés arról hallani, hogy bizony a gyermekintézmények. határidő előtti átadása nem történhetett volna meg társadalmi összefogás nélkül. Egy biztos, jó ütőn indultak et Szarvason a szocialista brigád- vezetők klubjának tagjai. Bizo­nyosak vagyunk abban, hogy a jövőben sokat hallatnak maguk­ról. Abrankö Endre JüSiS7 W 1954, ÁPRILIS §

Next

/
Thumbnails
Contents