Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

! 1945—1974 * * I a karikaturista szemével m m ■ m Kicsit későn Gondolatok a gyermekvárásról A kormány komoly gazda­sági konzekvenciákkal is járó népesedéspolitikai intézkedései támogatni kívánják a családokat abban, hogy vállalkozzanak két- három gyerek felnevelésére. A házasság előtti és a családvédel­mi tanácsadás többek között ab­ban is segítséget kívátn nyújtani, hogy a gyerek'' akkor szülessen meg, amikor a szülők már való­ban kívánják, várják és felké­szülnek nevelésére. A család szi­lárdsága és harmóniája éppen olyan fontos feltétele a három- gyermekes családeszmény meg­valósításának, mint a megfelelő lakás, rendezett anyagi körül­mények vagy a korszerű gyer­mekgondozás szabályainak is­merete. Az a tény, hogy a házaspárból család lesz, nemcsak azt jelenti, hogy a családi költségvetésiben számolni kell a gyerekkel kap­csolatos kiadásokkal is. Ami en­nél talán még fontosabb: a csa­lád életmódjában, szokásaiban és gondolkodásmódjában kell he­lyet adni neki. A megszületendő gyerek sokáig állandó törődést, gondoskodást igényel. A szülők­re van utalva, ki van nekik szol­gáltatva, nekik kell igényei ki­elégítéséről gondoskodniuk. Tő­lük függ. hogy jól ér2á-e magát a világban, megkap-e mindent, amire jó közérzetéhez, bizton­ságérzetéhez, fejlődéséhez, a vi­lágba való beilleszkedéséhez, emberré válásához szüksége van. Mindehhez többek között az szükséges, hogy kezdettől fog­va emberszámba vegyük a gye­reket Ennek egyik külső meg­nyilvánulási formája, hogy kez­dettől fogva úgy beszéljünk hoz­zá és róla, mint embertársunk­hoz és embertársunkról. Ha já­tékosan el is ismételjük gőgicsé- lő-gagyogó hangjait — élvezi majd velünk együtt ő is ezt a játékot —, természetes hangon, „felnőtt”-nyelven és nyelvünk szabályainak megfelelően be­széljünk vele. Ne nevezzük „pa­pidnak vagy „hami”-nak az ételt, ne „pancsizni” vigyük, ha­nem „fürödni”, ágyába ne „haj- csizni” tegyük le, hanem „alud­ni”, ruhájáról ne azt mondjuk, hogy „csecse”, hanem, hogy „szép” vagy „csinos” vagy még inkább, hogy kockás, vagy pety- tyes, vagy piros. S később is ne a „vau-vau”-t mutassuk meg ne­ki, hanem a „kutyát” s ha azt szeretnénk, hogy leüljön, ne azt mondjuk, hogy „csüccs”, s még csak ne is azt. hogy „leül Zsu­zsika (vagy Pistike)”, hanem in­kább kérjük meg: „Ülj le Zsu­zsikám (Pistikém)”. Gondoljunk arra, hogy a gyerek abból tanul szót érteni és beszélni, ahogy kezdettől fogva beszélnek vele és körülötte (és nem abból, hogy megtanítják egy-egy szóra), de ennél még fontosabb, hogy így válik számunkra is természetes­sé a gyereket komolyan vevő be­széd és az, hogy beszélgessünk a gyerekünkkel, sőt az is, hogy őszintén beszéljünk vele. De az „emberszámbavevéshez” tartozik az is, hogy időben tu­domásul vesszük, hogy a gyerek nemcsak őröm forrása, hanem az a valaki is, akihez alkalmaz­kodnunk kell, aki körül csendes, egyenletes, nyugodt, biztonságot adó légkört, rendszeres életmó­dot kell kialakítanunk (akkor is, ha eddig a változatos, hangos, kicsit bohém életet szerettük), aki miatt estéről estére otthon kell maradni (akkor is, ha ed­dig szerettünk gyakran eljárni otthonról), aki miatt nem lehet hétvégi kirándulást tenni vagy külföldre utazni, sőt, aki miatt esetleg a mama szakmai előre­haladása is elmarad egy időre. Azt jelenti-e mindez, hogy a szülőknek ezután felkeli adniuk saját életüket? Nem vá_ lik-e elkényeztetetté, követelőd­zővé a gyerek, akire a szülők ál­landóan tekintettel vannak? Nem arra kell-e szoktatni kez­dettől fogva, hogy alkalmazkod­nia kell? Minden jó közösségre, a jó családra is jellemző a köl­csönös alkalmazkodás. Már szin­te unalomig ismételt közhely, hogy a jó házassághoz az is szükséges, hogy a házastársak alkalmazkodjanak egymáshoz. De alkalmazkodni kell egymás­hoz szülőknek és gyerekeknek is. S ahhoz, hogy a gyermek életrendjében, szokásaiban, vi­selkedésében fokozatosan hoz­zánk alkalmazkodjon, az első lé­péseket nekünk kell megten­nünk. Olyan körülményeket kell teremtenünk számára, amelyek ezt megkönnyítik számára. En­nek részét képezi, hogy állandó alvóhelyét, nyugalmas játszóhe­lyét kialakítsuk, napirendjét a szükségleteihez igazítsuk, de fő­leg az, hogy kezdettől fogva érezze szüleinek semmivel sem pótolható, gyöngéd, szeretetteljes gondoskodását. Dr. Fáik Judit MHiMmiiitiiiitiiiiiNMiiMiniiinHiaMiMiuMiuiiiuinnuuniiiuiiiuKtuii «lUsaHeMiaMaaMkaHMiMHUauaHHiM» Tavassi-nyári divat Kockás szoknya fehér blúzzal, mellette a szok­nya anyagából készfiit, paszpóllal díszített, új vonalú tavaszi kabát A legifjabbak, a gyermekek részére pedig nyárra ilyen olcsó ke nping öltözékeket ajánlanak az üdüléshez, a kempingezéshez. ■ m I í ■ ■ I ai Ha III. Richard akkor élt volna — Kabátomat egy kenyérért; i,Csak az idő változott” Micsoda különbség! (Jelinek Lajos rajzai)

Next

/
Thumbnails
Contents