Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-04 / 79. szám
lisa bácsi| Sokan olvasták Gogol Tarasz ■ Bulyha című művét. Emlékese- J tűkben megmaradt a híres ko- ! zák. Elbeszélésünk hőse. Mi- : hail Szerostan, a jaltai tengeri • kikötő legidősebb munkása rá • emlékeztet. Az idevalósiak csak S Misa bácsinak hívják. Még in- ' kább eszünkbe jut róla Gogol • hőse, amikor beszélni kezd. „Fi- - amnak” nevez minden nálánál : fiatalabbat — bár a gogoli hős. * tői eltérően, neki lányai van- ! nak. Misa bécsi nyugdíjas, és : csupán azért jár még mindig a ; kikötőbe, mert munkáséletének • csaknem minden szála ide köti. • 42 évig dolgozott itt Munkáját csak egyszer kellett * félbeszakítania, amikor kitört a jj háború. Egyszerű katonaként, : jaltai házától — Németországig • küzdötte végig a nehéz éveket. A háború után házát nem találta. A harcok folyamán megsemmisült, Családja szerencsére megmenekült Leszerelése után ott folytatta, ahol a háború előtt abbahagyta Ű.jból rakodómunkásként dolgozott. A jaltai kikötő közvetlenül a háború befejezése után új gépeket és rakodódaru- ■ kát kapott. Mihail Szerostan, a ! rakodómunkások brigádvezetője : az élők között sajátította el az j Új gépek kezelését. A jaltai munkásak városi ta~ j nácstaggá választották Mihail a Szerostant. aki még sokáig régi ; katonaruhájában járt. Kitünte- j tésej tanúsították, hogy több vá. I ros felszabadításában vett részt. • Megkapta a „Budapest felszaba. ! ditásáért” emlékérmet is. Vajon emlékezik-e a volt: frontkatona Budapestre? Hl-; szén annyi idő telt el azóta. Természetesen sok minden fe_ * ledésbe merült, de a magyar 5 városok, közül Székesfehérvárt • és Budapestet, az ottani súlyos : harcokat nem felejtette el. Emlékszik, hogy három na- : pon ált védtek egy budai híd- * főt. Nem messze egy kis üzem : volt. A németek el akarták fc."- | lalni a hidfőt. a szovjet katonák ; mindenáron mag akarták tarta- S ni. — A németek cselhez folya- • modtak — meséli Misa bácsi —, ■ s ez majdnem sikerrel járt. ! Egyszer csak feltűnt egy n> met ; hadifogolycsoport kísérőkkel. ; Természetesen nem tüzeltünk ! rájuk. A fasiszták egy mérik : csoportja ugyanakkor a másik ; oldalról ránk támadt. A „fog- ; lyok” és „kísérőik” hirtelen ! szintén tüzet nyitottak ránk. - Visszavertük őket és a hidfőt • meetartottuk. • Magyarországion történt a kö_ ! vetkező eset is: egy erdőben j állomásoztunk, nem messze a * csehszlovák határtól. Az erdő- ! ben, mint észrevettük, sók muf- | Ion volt. Egyik barátom rávett, hogy menjünk muflonvadászatra. El is indültunk. Alig értünk az erdőbe, amikor hirtelen ellenséges őrszemet vettünk észre. Közel kúcztunk hozzá ártalmatlanná tettük és egy megerősített fedezékben 22 ellenséges katonát és tisztet ehettünk fogságba A muf Ion vad ászát, persze füstbe ment, de igazán nem bántuk.^ Sz. Kasz.mova ! Barátaink emlékeznek E zredünk 1945. április 4- én a szovjet hadsreg más egységeivel együtt átlépte a magyar határt, Bécs irányába. Számunkra befejeződött a második világháború egyik legnagyobb ütközete, a Magyarország felszabadításáért vívott harcok sorozata. Mögöttük nemcsak 150 napi elkeseredett harc, de az ország városaival és falvaival, a néppel és szokásaival való ismerkedés és olyan emberek emléke maradt, akik életüket kockáztatva is készek voltak segíteni nekünk a nehéz háborús Időkben. Megfakult fénykép fekszik előttem. 1SM5. február 11-én készült katyúsákkai felszerelt ezredünk budai megfigyelőpontján. Ekkor már csak néhány helyen voltak hitleristák a városban, Erős ellenséges csoportosítások maradtak a Gellérthegyen és » Várhegyen, oda irányultak a szovjet csapatok fő csapásai Február ll_én hajnalban kellett kezdődnie az erődítmények elleni ostromnak. Melnyikov őrnagy és Bisztrov százados gyalogosai, valamint a Dunai Ha- diflottilla tengerészei má„ előző este az összecsapás színhelyére érkeztek. Ütegünk a Citadellától jobbra eső dombokon foglalt helyet azzal a feladattal, hogy elvágjuk a visszavonuló ellenséges egységek útját Védelmi szakaszunkon az ütközet közel 2 óra hosszat tartott. Géppisztoly-, gépfegyverso- rozatok és gránátok robbanásának süketitő. szakadatlan zaja volt ez. A harc leghevesebb pillanatában elesett géppuskásunk. A mellette levő Gallmz- jan Kaszímov megragadta a fegyvert és olyan heves tüzet nyitott a Fillér utca sarkánál felbukkanó ellenségre, mintha nem is egy, de legalább három géppuska tüzelne. Másnap felmentünk a Gellérthegyre. Innen jól láthattuk csaknem egész Budapestet: az üzemek kéményei árván nyújtózkodtak az ég felé. rendetlen összevisszaságban húzódtak a megrongált villanyvezetékek. Szótlanul szívtuk cigarettánkat és azokra emlékeztünk, akik életüket az alattunk elterülő hatalmas város felszabadításáért áldozták. A szív emlékezete Az elesett hősök között sok magyar is volt. Nem messze tőlünk harcoltak a 12. századból, mintegy 2500 emberből álló Budai önkéntes Ezred katonái. Az ezred hazája fővárosának felszabadításában 600 katonát veszített. Az ellenség budapesti csoportosításának felszámolása után pár napig pihentettünk Eszembe jut egy epizód a további harcok sorából. Kora reggel. Csend. Domboldalon fekszünk. Alattunk egy kis magyar falu. melyet szakaszunknak a felderítőkkel és a lövészzászlóalj harcosaival együtt kellett megtisztítania a fasisztáktól. A katonák csoportokba verődve beszélgettek, cigarettáztak. Az egyik csoportban megláttam Pjotr Galusint, egy alacsony termetű, széles vállú. 2n éves katonát. Vörös hajú, kissé szeplős, kék szemű fiú volt. Először valószínűleg csak ■aaaaB*aaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaataaaaaaaaaaaaaa| azért figyeltem fel rá, mert arcán volt valami végtelen kedvesség. Szünet nélkül kérdezgette egyik társát, aki vidám történeteket mesélgetett. Körös (körül mindenütt csend. A szokatlan nyugalom kezdett veszélyesnek tűnni. Hamarosan kiderült a fasiszták szándéka: rejtve megkerülni a zászlóaljunkat.. Parancsot kaptunk: a tüzérüteggel együtt nyissunk tüzet az ellenségre, szükséges feltételt biztosítva a zászlóalj rohamra indulására. Alig tettünk néhány lépést, s az ellenség rejtett tüzelőállásai ontották a halálos lövéseket, miköz ben fergeteges tüzérségi és aknavető tüzet is zúdítottak ránk. A harcmezőn feltűntek a hitlerista önjáró lövegék. Ütegünknek sikerült lefogni néhány ellenséges tüzelöállást és több önjáró 1 öveget is kilőttünk. Kettő azonban keresztültört a tűzvonalon és sikerült eljutnia a földön fekv* gyalogság szárnyára. Kritikus helyzet alakult ki. Abban a pillanatban, amikor az önjáró löveg lánctalpaival havas földcsomókat szórva már csaknem eltaposott bennünket, megláttuk Pjotr Galuskint Felegyenesedett és az övére kötözött gránátokkal együtt az acélszörnyeteg alá vetette magát Az erős robbanás elpusztította az önjáró löveget, mire a másik visszafordult *a falu irányába. A katonák egy percig de medten figyelték az eseményt Nehéz kife_ jeznem azt az érzést, amely a zászlóalj harcosait az ellenség felé vitte. Fél óra sem telt el: az életiben maradt fasiszták megfutamodtak, s zászlóaljunk bevonult a faluba. N. Zabelkin, a Szovjetunió Hőse iaeaBeaaaaaaaB#Ba >BaaBaaaaaaaaaaaaBaBaaBBaBa Sárátok között Az APN tudósítója interjút készített Jevgenyij Abroszimovval, a Moszkvai Kohászati Egyetem vaskohászati tanszékének vezetőjével A professzor már a harmincas évek végén a tanszék docense volt. A háború elragadta békés foglalkozásától, a szovjet hadsereg katonájaként részt vett Magyar- ország felszabadításában. — A front törzsénél teljesítettem szolgálatot, ezért különösebb hőstettekről nem adhatok számot. Mindennap keményen dolgoztunk. Ritkán akadtak olyan szabad órák. mint 1944 szilveszterén. December 31-én törzsünk egy Pest környéki faluba érkezett és akadt egy kis szabad időnk. Szállásomon Kedrov barátommal köszöntöttük az új évet. Házigazdám két idős hölgy volt, akik már túljártak hetvenedik életévükön. Jóvoltukból némi harapnivaló is került a vodka mellé. Az egyre vidámabb hangulatban Fjodor énekelni kezdett, s a hölgyek csatlakoztak hozzá. A kórus kitűnő volt. Budapesten ismét csak több év múlva, kiküldetésben jártam. Az első magyar acélgyártást konferencián vettem részt. Magyar barátaim fogadtak... Sétáltunk a Duna partján. A folyó méltó-1 ságteljesen hömpölygött, a hidakon egymást érték a jármüvek. Így hát Budapestről két kép él emlékezetembenháborús és békés. Az estét Simon Sándor professzor otthonában töltöttük, aki a Miskolci Nehézipari Egyetem vas- kohászati tanszékének vezetője, a műszaki tudományok doktora, ö is, akárcsak Tar János — az INTERMETALL nemzetközi vaskohászati együttműködési szerve. zet igazgatóhelyettese — a moszkvai egyetemen végezte el az as. pírantúr&t, magam voltam a témavezetőjük. Szakmai kapcsolataink továbbra is fennmaradtak. Ennek megfelelően a diósgyőri LKM ben be. vezetett új Martin-acél gyártástechnológiát Mark Glinkov professzor, egyetemünk tudományos munkatársa dolgozta ki- Ezzel az eljárással magyar barátaink már több százezer tonna acélt gyártottak és jelentős megtakarítást értek el. Ez csak pgy példa a sokoldalú együttműködésünk területéről. A szovjet—magyar kohász- kapcsolatok a szocialista integráció által biztosított lehetőségek kiaknázásán alapulnak. A. Bormotov, az APN tudósítója 4 Kafyusa-dal szerzője A világszerte ismert dal, a Katyusa szerzője — Matvej Balnter nemrég töltötte be a 70. életévét. A szovjet zeneművészet kiváló képviselőjét ez alkalomból Lenln-renddel tüntették ki. Irigylésre méltó sors jutott osztályrészül ennek a valóban „örökzöld” dalnak. Szerzője a háború előtti években komponálta és hamar elterjedt a Szovjetunió határain túl is. A fasizmus elleni harc éveiben Itália hegyei között erre a dallamra partizán- indulót énekeltek az olasz ellenállók. A háború után hallhattuk Varsóban és Belgrádbam, Budapesten és Berlinben. Párizsban és Bécsiben, a távoli Japánban és Amerika városaiban, sőt az afrikai földrészen is. A Katyusa népszerűségére jellemző, hogy sok helyen jóformán népdalnak tekintik. Különösen sok dalt írt a második világháború éveiben, ő maga is sokszor lépett fel a front-előadásokon, katonák előtt, s sok alkotása őrzi e találkozások emlékét. Ezekről igy beszélt a szerző '.„Dalainkkal segíteni akartunk a katonáknak, hogy szeretteikhez, kedvesükhöz, menyasszonyukhoz, feleségükhöz szálljanak szavaik hét határon túlra.” «aaaaaBaaaaaaaaaaa«aaaaaaa* Moszkva jelképnek is szén Moszkva déli részén épül az új 20 ezer lakost befogadó Cser- tanovo—Szevernaja városnegyed, amelyet a szakemberek a közeli évek szovjet városépítészetének mintájaként tekintenek. Tervezésében építészeken kívül szociológusok, demográfusok, orvosok, pedagógusok és közgazdászok Is részt vettek. A tervezőkollektíva feladata olyan városrész létesítése volt, amely a legoptimálisabb feltételeket biztosítja lakóinak. A lakóházak mellett az iskolák, kereskedelmi és kultúrköz- pontofc épülnek. Az oktatási komplexumban helyet kapnak olyan létesítmények is, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermekek a tanulás mellett pihenéssel és sporttal is foglalkozhassanak. A békés építés jelképének is szép ez az összkomfortos lakónegyed I
