Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
Tsz-ről tsz-re Az erkölcsi eszmény közelében \ tanulószobában. Balról Jobbra: Molnár Ferencné, Paulik János, Brlás Pál, Varga Márton és Ibranyi András (Fotó: Demény Gyula) Csaknem százan tanulnak Jelenleg az MSZMP Békés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának öthőnapos pártiskoláján. Alapszer vezeti titkárok, vezetőségi tagok, pártcsoporbb izal m i ok tanulmányozzák a legfontosabb filozófiai. ideológiai, politikai kérdéseket A közelmúlt különleges érdeklődést kiváltó előadásának az erkölcs, elsősorban pedig a kommunista étik öles volt a témája. As előadást követő szemináriumra készültek az egyik tanulószobában, «mikor arra kértük az ott levőket, mondják a témához kapcsolódó mindennapi tapasztalataikat-. Abból indultunk M, hogy szemben a még ma is sokakban élő felfogással, a fogalmat nem szabad leszűkíteni a férfi—nőviszonyra. Hiszen a nemi erkölcs az erkölcsnek csak része, amely mellett a fogalomnak más összetevői is vannak, mint (amilyen például a munkaerkölcs. Sőt, éppen ez utóbbi a legdöntőbb tényező. — A mi korunkra as a Jellemző — fogalmazza Varga Márton,' a szarvasi Vetőmagtenmel- tető Vállalat párttitkára —, hogy kialakulóban van a kommunista erkölcs, a kommunista munkaerkölcs. A társadalmi-gazdasági fejlődéssel együtt erősödik, terjed és teljesedik ki magasabb és magasabb fokon. — Azt hiszem — teszi hozzá Paulik János, az Orosházi Síküveggyár KISZ-sportfelelőse —, az egyik legfontosabb alapelv: az ember ne kényszernek, hanem belső szükségletnek érezze a munkáját. Ebben az az igény is benne van, hogy teszem azt, egy felettes kertelés nélkül mondja meg, ha valaki rossz munkadarabot ad ki a kezéből. Ne csak úgy általában példálózzon, hogy „máskor jobban kell igyekezni”. — Nálunk megmondja a főnök, ha valaki selejtet csinál — a Dobozi Harisnyagyárban ■szerzett tapasztalatait összegzi Molnár Ferencné — Igaz. néki is meg lehet mondani, ha nem értünk vele egyet. És ebből senkinek nem lesz semmi baja. A mi gondunk inkább az, hogy vannak, akik nem dolgozzák végig rendesen a munkaidőt. Pebéiiís Hicnjiszn 1974. április 23. dig teljesítménybérezésnél az1 ember magának árt a lazasággal. A többiek azzal egészítik ki a dobozi pártcsoportbizalmi megállapítását, hogy a közömbösség esetenként az erkölcsi elismeréssel szemben is megnyilvánul. Régi, rossz hagyomány továbbélése, hogy például a szarvasi vállalat rakodóbrigádjában kiesi a dicséret becsülete. Ugyanitt • géptmunkásoknál viszont nemcsak a fizetésnapi boríték, hanem a hivatásszeretet, az egymás iránti felelősségérzet, a tartalmasán. komolyan kimondott jó szó is ténylegesen érezhető hajtóerő. Persze, a munfcaerJcölcs nem változatlan, változtathatatlan valami. S hogy az egyes emberben kedvező irányba fejlődjön, abban különösen nagy szerepe van, lehet a szocialista brigádoknak. Tagjai személyes példájukkal és úgy is befolyásolhatják munkatársaik magatartását, hogy sarkallják a még közömbösöket, felhívják figyelműiket az egyén és a közösség sorsának szoros összekapcsolódására. Ahogyan ez megtörténik Dobozon, s ahogyan megtörténik Füzesgyarma- ton. Ez utóbbiról Tbrányi András számol be, az Aranykalász alap- szervezetének vezetőségi tagja, s hozzáteszi: — Ez a párttagokra is vonatkozik. A szövetkezetben mindenki látja, hogy a párttagok között sok az átlagnál lényegesen jobban dolgozó. És egy kivétellel — aki a kelleténél jobban szeret a pohár fenekére nézni — a magánéletükben sincs komoly kivetnivaló. Ez jó hatással van a többiekre is. Lassan odaérünk a beszédben, hogy a .kialakulóban levő kommunista erkölcs” azt jelenti: egyesek lényegében már most is a kommunista erkölcs normái szerint élnek. Vajon ismernek-e ilyen embert a beszélgetésben résztvevők?... Pár pillanatnyi csend következik. Meg kell gondolni, kit érdemesítenék arra, hogy úgy beszéljenek róla, mint aki megközelítette vagy elérte a még csak évtizedek múlva általánossá váló erkölcsi eszményt. Brlás Pál szólal meg először, a szarvasi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat alapszervezetének titkára. Lassan fogalmaz, érezni, nem akar elhamarkodott ítéletet mondani: — Ügy gondolám, van ilyen munkatársam. Politikailag és szakmailag egyaránt jól képzett. Megfelelően érvényesíti munkájában a kollektív vezetés és az egyéni felelősség elvét. Nagyon fontosnak tartom, bogy a két dolog egyszerre, egységesen, egymással összefüggésben érvényesüljön. Emellett — vagy talán éppen ezért — az illetőnek nagyon jó a kapcsolata a körülötte dolgozókkal. Paulik János gyorsabban kész a válasszal. Az ő jelöltje társadalmi vezető, aki őszintén bízik a fiatalokban, feladatokat ad nekik és segíti őket a végrehajtásban. Nem él vissza azzal, hogy funkcionárius, társadalmi megbízatásának munkája elvégzése mellett tesz eleget. Hasonló ökok motiválják Molnár Ferencné választását. A fentiek mellett sorolja még a rendezett magánéletet. Ibrányi András azt az embert becsüli légióként, aki nemcsak együttérez a közösséggel, hanem a lehetőségekhez mértan sokát is tesz érte. Varga Márton két munkatársa nevét mondja. Egyikét, mert az illető tudatosan dolgozik. A másikét, mert hittel, hívatásszeretettel végzi a munkáját, s áldozatoktól sem visszariadva neveli gyerekeit. .„Az említettek között nincs egyetlen olyan ember sem, aki valamiféle, mindeniá mástól eltérő tulajdonságokkal felruházott „szuperlény” lenne. Mindannyian a mai valóság emberei, annyiban különbözve az átlagtól, hogy jobban, tudatosabban és hittel dolgoznak, erőteljesebben figyelnek a közösség életére és egyebek mellett ezért lehet harmonikus a magánéletük. Legalábbis így határozták meg — ha nem is szó szerint így kimondva — a kommunista erkölcs szerint élő ember magatartásának jellemzőit a tanulószoba felnőtt diákjai. S nagyot nem tévedhettek, hiszen ha távolabb van is még a kommunizmus társadalma, a lényegét ismerjük. S az ismert erkölcsi normákhoz sem valószínű hogy lényeges újabbak sorakozzanak. Ezért lehet már ma a „jövő embere” a „jelen embere”. Ezért nem puszta utópia, hogy a szocializmus társadalmi-gazdasági alapján valaki — s ez a „valaki” talán tíz- vagy százezreket jelent — a kommunizmusban általánossá váló erkölcs lényege szerint éljen. Ennek valameny- nyien csak örülhetünk. S éppen ez okból nagy figyelmet kell fordítani a másik oldalra, ahol még sokan vannak, akik az indokoltnál jóval távolabb állnak az erkölcsi eszménytől. Másfelől pedig: a megkérdezettek míg sorolhatták volna tovább is példáikat... Három évtized a sarkadi Lenin Tsz-ben A megyénkben elesőként meg- ] alakult közös gazdaság, a sarkadi Lenin Tsz kollektívája lassan már három évtizedet tudhat maga mögött. Az utánuk alakult termelőszövetkezetekhez hasonlóan rengeteg gonddal-bajjal, elemi csapással megküzdve kellett gazdaságukat felvirágoztatniuk. A leg. utóbbi nagy csapás 1970-ben az ár- és belvíz idején érte őket. Ekkor csaknem 19 millió forint vesztetsegigel zártaik az évet, a negyedszázados jubileum esztendejét. A hamúneéves szövetkezeti gazdálkodás gyakorlata azutan sokat segített abban, hogy veszteségüket kiheverjék, sőt az elmúlt évben már mintegy nyolcmillió forintos nyereséget értek el. Növénytermesztésük termelését egy év alatt 16 százalékkal — 21,5 millió forintról 25,5 millió forintra — emelte. Az őszi búza 31,2 mázsát, a cukorrépa 343 mázsát, a kukorica 53 mázsát. a napraforgó pedig 17 mázsát termett hektáronként 1973. ban területükön. Ezzel egyidő- ben jelentősen megnövekedett a műtrágya-felhasználás is. amely nemcsak, a tavalyi eredményekben, hanem előreláthatólag az idei hozamokban is megmutatkozik majd. 1973-ban tértek át egyébként a cukorrépa iparszerú termesztésére, melynek első évi eredménye a vezetőséget és a tagságot egyaránt arra ösztökéli, hogy a zárt rendszerű technológiát a kukorica- és napraforgétermesztésnél is bevezessék. Három évtized után az állattenyésztés is a növénytermesztéshez hasonló szép eredményeket hozott A tehenek számának gyarapításéval egyidőben az egy tehénre jutó évi tejtermelés a megelőző évi 2150 literrel szemben 1973-ban már 2660 liter volt. És minden remény megvan arra, hotgy az idén a 300 tehén éves átlagban 3000 liter tejet ad majd. Az eredmények felsorakoztatása mellett a teljesség kedvéért arról is említést kell tenni azonban. hogy az állattenyésztésben a sarkadi Lenin Tsz a tenyésztési munka eredményességében nem érte még el az elvárható szintet. Ebben az ágazatban a legalacsonyabb a termelékenység növekedése. Egyebek mellett ez is oka még annak, hogy az állattenyésztés összességében éppen csaík hogy nem veszteséges. Mindent egybevetve az ez ér április 22-én 30. évébe lépő közös gazdaság az elmúlt egy évben 10,5 millió forinttal növelte közös vagyonát, az egy tízórás munkanapra jutó jövedelem ez idő alatt 86 forintról 96 forintra emelkedett, míg a 19,5 milliós bruttó jövedelemből mintegy nyolcmillió forintot tudtak fejlesztésre elkölteni. A sarkadi Lenin Termelőszövetkezet 719 tagja közül ma már csak 443 dolgozik aktívan; Az alapító tagok közül a dolgozók sorában már egyet sem találunk. Ugyanakkor a harminc éven aluli fiatalok száma az 1972. évi 137-ről 1973-ban 163- ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy Békés megye legelső közös gazdaságában a dolgozóknak több mint egyharmacla fiatalabb, mint a tsz. (Kőváry) Belvízrendezésre 78 millió forint A sarkadi Kossuth Termelőszövetkezetben Csukás Gyula elnök s Árgyelán János párt- titkár a termelőszövetkezet fejlődéséről és az ez évi tervekről adtak tájékoztatást. A szövetkezet az elmúlt években különösen sokat fejlődött az 1971-hez' viszonyítva. Akkor a szövetkezet veszteséggel zárt, 550 hold föld vetetlen maradt. A korábbi években pedig a belvíz okozott sok kiesést. A rossz talajviszonyok mellett, a szervezési elavultság is hozzájárult a mérleghiányos zárszámadáshoz — mondotta beszélgetésünkkor az elnök. A statisztikai számok hűen tükrözik az azóta eltelt évek eredményeit. Néhány fontos növényben például különösén jó eredményeket értek el. Búzából 1970-ig például csupán 19,5 mázsa volt a hektáronkénti átlag, 1972-ben már 26,3, tavaly pedig 28 3 'mázsa. öszá árpából 1970-ben 25 mázsa termett hektáronként, tavaly 35 mázsa. Kukoricából a korábbi évek átlaga 16,3 mázsa volt, 1972-ben viszont már 24,3, 1973-ban pedig kimagasló eredményt értek el, hektáronként átlagosan 56.4 mázsa kukoricatermést. Jó eredmény volt a cukorrépa-termelésben is. De mivel az idén áttértek a .gépi permetezésre és betakarításra, ebből is nagyobb termést kívánnak betakarítani. A halmozott termelési érték a növénytermesztés és állattenyésztés összességében 1972-ben 24 mülió 800 ezer forintot tett ki, tavaly pedig 30 millió 800 ezer forint volt Alapvetően nőtt az állattenyésztés árbevétele, ezen belül jelentős a pulyka és pecsenyeliba értékesítése. Az eredmények természetesen azt is jelentik, hogy javult a szövetkezet tagságának jövedelme is. A kifizetett összmunka- bér 14 százalékos emelkedést mutat a korábbi évekhez viszonyítva, s a tsz-tagok napi átlagkeresete 96 forint. Az idei tervekről az elnök elmondotta, hogy a növénytermesztésben általános fejlesztést kívánnak elérni, s a következő években ötmillió forintot költenek a gépek vásárlására, erre az idén 2,5 millió forintot fordítanak. Különösen jelentős a belvízrendezés, melyre nagyarányú komplex út-, csatorna- és bel vízrendezési tervet készítettek. Az elképzelések szerint 1977-ben fejeződne be a munka, melyre összesen 78 millió forintot fordítanak. Ehhez nagy kedvezményt és segítséget kapnak az államtól. Tovább kíván, ják növelni a szarvasmarhaállomány létszámát, a tervek szerint 300-ra. Árgyelán János párttitkár a tagság munkájáról, a szocialista brigádmozgalom kialakulásáról és a fiatalokról, a KlSZ-szer- vezet munkájáról adott tájékoztatást. Ezenkívül elmondotta, hogy jó a szövetkezet szakgárdája, három üzemmérnök, hat technikus dolgozik, átlagos életkoruk 30 év. A feltételek adottak arra, hogy az idén még jobb eredményeket is elérjen a szövetkezet az előző évinél. (dMiM Marik Mária
