Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
llketiBÉiY éi demokrácia — az üzemben A kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatai a Békés megyei Állami Építőipari Váliaiatnál Közkeletű szóhasználat szerint a vállalati kollektív szerződés tulajdonképpen a vállalat alkótmánya. Benne foglaltatik az illető üzem, intézet, termelő- egység, gazdaság valamennyi dolgozójának — vezetőjének és beosztottjának — minden kötelessége, illetve a kötelességek teljesítése után járó jogok tételes felsorolása. Vállalatonként azután a kötelességek és jogok sorában nem egy olyan szerepelhet, amelyet csak egy-egy vállalatnál követelnek, illetve biztosítanak. Emellett természetesen számos, általánosan elvárt követelményt is megfogalmaznak a vállalat és a dolgozói között kötött kollektív szerződésben, lem kiváltság Egyik ilyen általános követelmény, hogy a vállalati alkotmány pontjainak végrehajtását, betartását, figyelemmel kisérjék, időről időre értékeljék, ha kell, ellentmondásait menet közben feloldják. A másik: a kollektív szerződés első és legelsősorban az üzemi demokrácia jogi kerete, a vállalatnak valóban szocialista alkotmánya legyen. Ez a két fő dolog, ha jól megfigyeljük, össze is függ egymással, Ezt az összefüggést a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál megértették. Bizonyítja ezt az 1971—1975 közötti időszakra kötött vállalati kollektív szerződés végrehajtásának 1973. évi tapasztalatairól szóló beszámolójuk is. Csak az összehasonlítás kedvéért említsük meg, hogy valamikor a jogismeret kiváltságnak számított, csupán néhányan alkalmazhatták — a többség ellen. A mai ellenpélda: az építőipari vállalatnál —, de vállalataink túlnyomó többségénél is — a kollektív szerződés szöság frázis lesz, ha bármely tetszőleges konkrét helyzetre alkalmazzák.” tt történelmi fejlődés ltjáról Lenin több, mint fél évszázaddal ezelőtt rámutatott, hogy a történelmi fejlődés útja soha nem sima és könnyű. . . Nem dialektikus, nem tudományos, elméletileg helytelen — írja Lenin —, ha úgy képzeljük el a világtörténelmet, hogy az simán és fennakadás nélkül, olykor gigászi visszaugrások nélkül halad.” A kommunistaellenesség szószólói ma arra hivatkozva próbálják cáfolni a leninizmust, hogy a szocialista forradalom a fejlett nyugati országokban még nem aratott győzelmet, és hogy a kapitalizmus ezekben az országokban — a rájuk jellemző ellentmondások ellenére — műszaki és termelési szempontból még mindig fejlődik. Lenin kijelentéseinek tudatos eltorzításáról van szó Lenin a szocialista forradalomnak a fejlett tőkésországokban bekövetkező lassúbb érlelődéséről szólva egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a forradalom győzelme után ezekben az országokban a munkás- osztály magasfokű szervezettsége és összeforrottsága lehetővé fogja tenni a szocialista űíiáéní- tés feladatainak gyors és hatékony végrehajtását. Az orosz munkásoknak hihetetlenül nehéz vegé minden dolgozóhoz eljut, pontjait bárki tanulmányozhatja, ismeretükben még a vállalat jogászával is vitába szállhat. Viták pedig a legjobb családban is támadnak. A vállalatoknál is. Ha pénzről vagy felelősségről esik szó. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál is előfordult, hogy a fegyelmi ügyek tárgyalásakor fel kellett ütni a kollektív szerződés lapjait. A 65 eljárás közül, amit 1973-ban indítottak, 21 esetben bizonyosodott be az, hogy a fegyelmi jogkört gyakorlók nem kellő körültekintéssel indították meg az eljárást. Ehhez tegyük még hozzá, hogy a tavalyi 19 panaszból, amely a dolgozóktól a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, mint az üzemi demokrácia igen fontos fórumához beérkezett, három fegyelmi határozat ellen szólt. Ez egyfelől a dolgozók jogi tájékozottságáról mondottakat igazolja, másfelől pedig a munkaügyi viták vizsonylago- san kis száma arra utal, hogy az állami építőipari vállalatnál ragaszkodnak az alkotmányossághoz. A beleszólás joga Az írásos jelentés megállapítja, hogy a kollektív szerződésbe foglaltak végrehajtása és megvalósítása eredményeként a vállalatnál tovább szélesedett az üzemi demokrácia. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a gazdasági vezetés a szakszervezettel karöltve, következetesen juttatta érvényre a dolgozók vállalaton belüli szólásszabadságát, azaz azt a jogot, hogy munkahelyük életének irányításához saját véleményüket is hozzátehessék. A szakszervezeti aktívahálózat tagjainak szakmai továbbképzékörülmlnyek között kellett végrehajtaniuk a forradalmat, más országokban — október győzelmének eredményeként — köny- nyebben, „emberibb úton” valósulnak meg a forradalmak. „Nekünk a legkeményebb formájában kellett megvalósítanunk a proletariátus diktatúráját” — írta V. I. Lenin . . . Más országok más „emberibb úton jutnak el ugyanoda: a szovjet hatalomhoz.” Lenin elismerte a szocializmusra való áttérés különböző útjainak lehetőségét és szüntelenül hangsúlyozta, hogy minden esetben változatlanok maradnak azok az alapvető sajátosságok, amelvek a politikai hatalom meghódítását és megtartását jellemzik. E vonások nemzetközi jelentőségét így fogalmazta meg: „Ma már nagyon jelentékeny nemzetközi tapasztalattal rendelkezünk, amely a legteljesebb határozottsággal bizonyítja, hogy forradalmunk egyes alapvető _ vonásai nem helyi, nem sajátosan nemzeti, nemcsak orosz, hanem nemzetközi jelentőségűek... Az adott történelmi időszakban azonban az a helyzet, hogy az orosz példa minden országnak valami nagyon lényegeset mutat meg elkerülhetetlen és nem is távoli jövőjéből.” A megtett útra emlékezni nem múlhat el anélkül, hogy Leninre emlékezzünk. És viszont. Ezért idéztük újonnan gondolatait születésének 104. évfordulóján. Senk® Károly sével sikerült elérniük, hogy a dolgozók az emelt szintű műszaki konferenciákon, termelési konferenciákon, brigádértekezleteken olyan észrevételekkel és javaslatokkal álltak és állnak elő egyre inkább, amelyeket a termelőmunka hatékonyságának növelésében jól lehet hasznosítani. Ezzel jutott el tulajdonképpen a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat is az üzemi demokrácia helyes értelmezéséhez. Az üzemi demokrácia ugyanis nem választható el attól a tevékenységtől, amelyet az adott üzemben végeznek. Az üzemi demokrácia nem az „azt csinálom, amit akarok, beszélek összevissza, ha úgy tetszik”, ugyancsak gyermekded elveire épült. A demokrácia az üzemben — megközelítésünkben — nem más, mint az együtt, egy célért dolgozók állandó, következetes eszmecseréje, véleménynyilvánítása, mégpedig nem akármiért, hanem a termelés ésszerű növeléséért — mint ahogy a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat is igen jó eredményt ért el 1973-ban az üzemi demokrácia szélesítésével, a rejtett tartalékok feltárásával —, valamint a kollektíva egybekovácsolásáért a vállalati alkotmány paragrafusainak szem előtt tartásával, szigorú betartásával. S ha ez valóban úgy is van, ahogy elmondtuk, azt jól jelzi sok egyéb mellett az adott vállalatnál a munkaerőforgalom, a fluktuáció, egyszóval az, hogy hányán jönnek a vállalathoz és távoznak el egy évben. Biztos, hogy ahol a dolgozók jól érzik magukat, számításaikat is megtalálják, ott kevesebben kérik ki a munkakönyvét, mint amennyien a vállalathoz újonnan belépnek. A jó munkahelyi közérzetet tehát a megfelelő kereset mellett éppen az üzemi demokrácia helyzete befolyásolja legjobban. államié követeiméül Az üzemi demokrácia kereteit a kollektív szerződésben szabják meg. Ebből az következik, hogy ahol emelkedik a kilépők száma, ott a kilépések jelzik, hogy a vállalati alkotmányban annak érvényre jutta. tásában, valami nincs rendjén. Ez a valami az üzemi demokrácia. Mert, ha az rendjén lenne, annak fórumain és nem a vállalat falain kívülre kerülve mondanák el a dolgozók észrevételeiket A Békés megyei Állami Építőipari Vállalattól 1973-ban 327-tel kevesebben léptek ki, mint 1970-ben. A javulás a négy év átlagában egyértelmű. Ugyanakkor a tavalyelőtti kilépésekhez viszonyítva, az elmúlt évben a távozók száma, ha kismértékben is, de emelkedett. Ez még nem jelent különösebbet, csupán figyelmeztet arra — ami egyébként valamennyi vállalatra érvényes —, hogy az üzemi demokrácia követelményeinek nem lehet egy alkalommal, egyszer s mindenkorra eleget tenni. A vállalati alkotmány pontjait időről időre a változó, de jogos követelményekhez kell igazítani. Kőváry E. Péter 3 mmtm " 1974. ÁPRILIS 21. Gépmesterek lesznek A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban működő nyomdaipari szakközépiskolában gépmestereket is képeznek. Képünkön Bucsi István és Szollár János III. évfolyamú tanulók Túrák János oktató felügyelete mellett M—1-es Poligraph gépen nyomtatványt készítenek. Fotó: Demény Iparjogvédelmi tanfolyam újítási előadóknak A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa az Országos Találmányi Hivatal közreműködésével a vállalati újítási előadóknak iparjogvédelmi tanfolyamot szervez. A foglalkozásokat szeptemberben és októberben hetenként két napon tartják Békéscsabán, vizsgázni pedig Budapesten, az OTH-nál kell. A tanfolyam célja az újítási előadók szakképzésének elősegítése, hogy a vállalatok az újítási és iparjogvédelmi feladatokat eredményesebben tudják megoldani. A vállalatoknak a jelentkezéseket május 31-ig kell az SZMT Közgazdasági Munka- bizottsága címére megküldeni Aranyjelvényes fiatalok E gy év alatt 11 fiatal állt munkába a Vetőmag Vállalat dél-magyarországi központjában, Orosházán. Most már 70-em vannak a KlSZ-ko- rúak, akiknek 47 százaléka középiskolát végzett, érettségizett, 44 százaléka nyolc általánost járt, 9 százaléka a közeljövőben szerzi meg a nyolc általánosról a bizonyítványt. F.z az arány meglepően jó, tekintve, hogy a 70 fiatal többsége fizikai munkása a területi központnak. A 12 szocialista brigádban igen kedvező a fiatalok aránya. Majdnem 30 százalék! Közülük a 30 százalék fele már megszerezte a megtisztelő címmel járó aranyjelvényt. A brigád- versenyben tehát már „öregnek” számítanak a fiatalok. Akad köztük ezüstjelvényes és zöldkoszorús szocialista brigádtag is. A fiatalok között népszerű a Kiváló Ifjú Dolgozó mozgalom. Tavaly 23-an versenyeztek, hogy elnyerjék a legjobbnak járó kitüntetést. Közülük Va- lastyán László termelési felügyelő Budapesten vette át a Kiváló Ifjú Dolgozó kitüntetést ég pénzjutalmat. Ebben az esztendőben eddig 50 fiatal nevezett be é versenyformába. Az idén tovább növekedett, mégpedig 18-cal a szocialista brigádokban dolgozó fiatalok száma. A 30 éven aluliak azonban nemcsak a munkában járnak élen, szereznek megbecsülést a területi központnak idehaza és külföldön, hanem a politikai és társadalmi életben is. A múlt esztendőben a politikai oktatásban részt vevők 25 százaléka fiatal volt. Mivel az utóbbi időben érdeklődést tanúsítanak a marxista ideológia megismerésére. a területi központ vezetősége elhatározta, hogy marxista—leninista esti középiskolát szervez, ahol a fiatalok részarányát 50 százalékra növeli. Ha még azt is ideszámítjuk, hogy az orosházi központ közvetlen vezetésében, irányításában hat KISZ_es is tevékenykedik, akkor közel jutunk annak megértéséhez. hogy az orosháziak miért foglalnak el előkelő helyet a vállalati munkaversenyekben, a kereskedelmi tevékenységben, a termelésszervezésben. Igyekvő, szorgalmas fiatalok valamennyien. Valószínű, s minden bizonnyal így igaz, jó munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az 1973. évi munka után a Vetőmag Vállalat elnyerte a Kiváló címet B„ K
