Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

„Népek hazája, nagyvilág...”

A magyar költészet internacionalizmusáról

T

ermészetesen Adyval kell kezdeni ezt a rövid eszmefuttatást arról, hogy mit jelentett és mit jelent a magyar költő számára az emberiség, az emberi közösségben otthon lenni, azaz internacionalistaként élni. Tehát nem a nemzetek fölött élni, s nem is közöttük vagy alattuk, hanem a nemzetek mellett, velük együtt, öntudatos magyarként cselekedni.

Adyval kell kezdeni, alti az első világháború vérgőzös uszító programja helyett azt a követelményt állította fel. hogy maradjunk meg „embernek az embertelenségben”. Az az Ady a példaképünk, aki 1915. november 7-én ezt írta: „Mindenki tudhatja, hogy magyar vagyok és magyarul és emberül a legbecsületesebb internacionalista.” Adynak volt joga, hogy 1915. január 24-én a nagy román költőnek, Octavian Gorának megüzenje: a nacionalizmus nem lehet orvosság a népek bajaira, hanem előbb- utóbb a nemzet szégyene lesz, amiért a történelmi fizetség sem maradhat el. Adynak volt joga erre, hiszen, amikor a magyar hatóságok 1912-ben bebörtönözték Gogát gáládul és jogtalanul — ő tiltakozott ez ellen. Tehát fel kellett emelnie tiltó szavát akkor is, amikor Goga tévedt meg, amikor a román poéta szennyezte be magát az ember- és a nemzetgyűlölet vétkével. Ezt írta Ady, és ezt is a háború idején: „Nem vagyok büszke arra, hogy magyar vagyok, de büszke vagyok, hogy ilyen tébolyító helyzetekben is megsegít a magam letagadhatatlan magyar magyarsága... Egy nemzet, aki súlyos, Shakespeare-! helyzetben legjobbjai valakijének megengedi, hogy embert lásson az emberben, telj magyarságával a legszigorúbb napokban is hisz a legfölsége- sebb internacionalizmusban, nem lehetetlen jövő nemzet. Amelyik nemzet ma internacionalista fényűzéseket engedhet meg magának, nyert ügyű. Igazán nem jó magyar poétának lenni, de higgye el nekem dom- nu] Goga, hogy lelkiismeretet nem cserélnék vele.”

Ez a tiszta emberi hang nem maradt, nem maradhatott vissz, hang nélkül. A szlovák nép nagy költője, Pavel Országh Hviezdoslav „virradó idők he- roldjának” nevezte Adyt; a nagyváradi ismerős, a szerb poéta, Todor Manojlovic (Apol- linaire-hez hasonlította Adyt: „Guillaume! Endrei — röviddel azelőtt, hogy földördültek az ágyúk) Ti a legforróbb nász- tíalt zengtétek el a világnak!”; és a kolozsvári román poéta, Emil Isac is ezt írta Adynak — az internacionalizmus nevében: „Áldja meg a Természet önt, Ady Endre, amiért, himnuszba szedte egy új kor álmát — amiért latrok és kalmárok ezrei ellen pálmát nyújt az én szegény havasi népemnek...” És Ady hangja nem lehetett előzmények nélküli.

H

iszen Kölcsey, a Himnusz szerzője nem véletlenül szövegezte meg, hogy „szeretni az emiberiségiet: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen feltétele”. Kölcsey, ez a felvilágosult szellem tudta, hogy amennyiben a haza és a haladás ügyét mindörökre összekötve kívánja látni — s márpedig nem volt hőbb óhaja ennél —, akkor a haladás nemzetközi frontját is figyelemmel , kell kísérnie. Tehát például szövetséget kell vállalni a fran4 SÜS^MBm

mi. MÁRCIUS 15.

cia forradalommal — a magyar táblabírák, a maradi nemesség zsíros butasága ellenében. Ugyanúgy, ahogyan Batsányi cselekedett, aki nemcsak megírta: „vigyázó szemetek Párizsra vessétek”, hanem például a polgári haladás szellemében megfogalmazta Napóleon kiáltványát a magyarsághoz. Tudta, hogy nem a győri csata j az igazi hazafiság jelképe — j ahol mellesleg a fölkészületlen | és handabandázó nemesi ban- | dériumok megfutottak —, ha- j nem az a cselekvő patriotizmus amely nemzetközi síkon érzékeli hazája érdekeit

A Kortárs idei márciusi számában Pándi Pál részletesen bizonyítja a világszabadság költőjének, Petőfinek a cselekvő és felelős nemzetköziségét. Felelős volt ez a nemzetköziség, mert Petőfi a jelenért és a jövőért felelős magyarnak érezte magát. Petőfi lelkesen üdvözöl, te az olaszországi szabadság- mozgalmat. A Habsburgokat következetesen a „népek” elnyomójaként emlegeti és Pándi fi- lológiailag is bizonyítja, hogy Petőfi számára a népek nem elvont fogalom volt, hanem földrajzilag is meghatározó nemzeteket jelentett. És Petőfi egyik legközelebbi barátja, Vasvári Pál éppen 1848, március 15-én határozta meg a cselekvő hazafiság és internacionalizmus szerves kapcsolatát. Ezt mondotta: „Ha a magyar, olasz, cseh, lengyel és ausztriai nép egyesül, és egyszerre mozog, szeretném tudni, kit küld ellene Metternich?” Ez pedig nemcsak elvi deklaráció volt, hanem a politikai bölcsesség legmagasabb fokozata is.

És Ady hangja nem maradhatott folytatás nélkül sem.

I

ózsef Attila már marxista tudatossággal vállalta a magyarság és az internacionalizmus szerves kapcsolatát. „Rendezni végre közös .dolgainkat, ez a mi munkánk...” — vallotta és ő volt az oly gazdag magyar műfordítás- irodalomban az első, aki figyelmét a szomszéd népek költészetének szentelte. Mert renIllyés a fajelméletet tagadja i meg: arra figyelmeztet, hogy I egy nemzet hány hatást szív fel magába, mennyi tapaszta-1 latot gyűjt össze, hogy lényege kifejeződhessék.

nemzetnek otthon kell lennie a nemzetek családjában. A költőnek tehát — mint nemzete hű fiának — otthon kell lennie nemcsak a nemzet, hanem a nagyvilág érzéseiben, gondodezní kívánta „közös dolgainkat”. s tudni kellett, hogy ennek egyik első feltétele: jobban. mélyebben, őszintébben kell megismernünk egymást.

Látszólag kitérő csupán, ha egy szovjet szociológus, Igor Kon kísérletét itt említem. A szovjet szociológus azt kutatta, hogy egyes népekről milyen előítéletek élnek egyes emberekben. Különböző embereket kérdezett meg: mi a véleményük tíz nemzetről. A tíz nemzet közül kilenc valóságos volt, a tizedik pedig kitalált nép. És a megkérdezettek véleménye megoszlott: a kilenc valóságos létező nemzet közül mindenki mást-mást talált rokonszenvesnek, illetve ellenszenvesnek. De abban szinte mindenki egyetértett. hogy a tizedik, a nem létező nép fiai ellenszenvesek. Holott soha nem hallhattak róluk, fiaikkal, leányaikkal sohasem találkozhattak. De éppen ez az ok: az ismeretlenség, a homály aljas indulatokat szülhet. Ezért kell megismernünk egymást, ezért kell tudnunk a szomszédos népekről is, a világról is többet. Ez a leghatásosabb ellenszere a nacionalizmusnak.

József Attila így érezte meg ezt, s nyomában szinte az egész magyar költészet vállalta ezt a történelmi leckét.

M

egismerni, közösséget vállalni természetesen nemcsak szomszédainkkal szükséges, hanem a Kelet-Európábán való otthonosság erkölcsi parancsa abból is következik, hogy a haladás világfrontján helytállunk. József Attilánál ez úgy is kifejeződik, hogy cseh, román és szovjet költők fordítása közben a polgárháborús Spanyolországról írt verset. Radnóti Miklós a francia népfront hősi pillanatait örökíti meg verseiben, Federico Garcia Lorcát, a Franco- banditák által megölt spanyol költőt gyászolja el.

Van Illyés Gyulának egy verse, A faj védői a címe, amely e rövid jegyzet befejezéséül kínálkozik: Idézem a verset:

lati áramkörében is. A magyar költő tehát attól is magyar, hogy sohasem magára zárva az ajtókat, sohasem provinciális gőggel, hanem a világra való teljes kitárulkozással tudott internacionalista lenni. A magyar költő úgy fejezte ki a magyar nép érdekeik hogy a népekért, a népek nagy családjáért is felelősséget érzett.

E. Fehér Pál

A Mangisiak-félsziget futóhomok borította sziklás talaján, dacolva a Kaszpi-tenger táján gyakori vad szelekkel, több mint 160-féle fa, bokor és virág honosodott meg. Ez a Kazah Tudományos Akadémia Botanikus Kertje szakembereinek sok éves, kitartó kísérleteit dicséri. A növényeket, amelyeket korábban a tengervízből nyert vízzel öntöztek, most atomenergiával működő édesítő berendezés látja el vízzel. Hogy az ember „zöld barátait” megóvják a nap izzó

sugaraitól, amelyek a talajt betonkemény kőtömbbé szárítják, a tudósok a tengeri moszatokkal borítják be a fák törzs körüli részét. A félszigeten levő Sev- csenkóban munkájuk nyomán 230 hektárnyi zöldterület virít. Egész parkövezet alakult ki, amelyben olyan vizet kedvelő növények is jól érzik magukat, mint a fűzfa, a tiszafa, a kőris- fa, a fehér akác és a vadrózsabokron a nemes rózsa hamvas virága illatozik.

Ady dűlt örmény-arca. Babits és Zrínyi horvát koponyája, Petőfi sziovákos fekete s Péterffy és Tömörkény németes kék szeme s a Buiyba Tárász Móricz s a Cyrano nagy orrát

hordozó Vitéz Mihály (s Mátyás király) s a hajdú vagyis — hajjaj! — balkáni Arany János, Veres Péter s a Don Quijote Krúdy, a lengyeles Lőrinc, a mongol Áron s Gyuri, a hindu ajkú;

s a janicsár Szabó Pál, a szép-finn Kosztolányi <a szép-olasz Széchényi és a szép-kurd királyfi: nagy Rákóczi Ferenc!) s a fél-kun, fél-román

Attila (meg Erdélyi) s én, a fél-besenyö —

— Belül épp ettől oly más g pompás a gyuromány. mit kelt örök kovászod, páratlan Tekenő!

Sizöllősgyöröki Bébe Mg Tsz

felajánlja megvételre

tipizálás miatt, üzemképes állapotban levő

2 db SZK—4-es kombájnt gabona- és Braud-adapter- rel,

2 db ZMÁJ csőtörőt Ar megegyezés szerint

Ügyintéző: főagranomus Telefon; Szöllősgyörök 16.

Március idusán

»pl .

'

Tavaszvárás a Körös-parti sétányon

(Demény Gyula felvétele)

Friss tavaszi színek, divatos fazonok — Gazdag választékot nyújt a könnyűipar az idei szezonra

Egyre több a korszerű termék, s egészében véve változatosabb kínálatot nyújthat a könnyűipar az új szezonra, mint tavaly. A rekonstrukció már érezteti hatását; nemcsak több a kelme, a konfekcionált ruházati cikk és divatos lábbeli, hanem az új technológiák térhódítása nyomán nőtt a magas használati értékű, könnyen kezelhető termékek aránya is. így lényegesen több az idén a kötött-hurkolt ruhaanyag, illetve az ezekből készült felsőruházat, és egyre tetszetősebbeik az újfajta eljárásokkal, újfajta anyagokból készült szandálok, cipők.

A Duna Cipőgyár például az első negyedévben egymillió pár lábbelit gyárt a belkereskedelem számára. A választékban nagyon sok a poliuretán talpú cipő, szandál, amely nemcsak a nők körében vált közkedveltté. Az igényekhez alkalmazkodva most már leányka és férficipők is készülnek ebben a változatban; s az utóbbiak a második félév elején kerülnek a boltokba. Gazdagodott a tavaszi-nyári cipők, szandálok színválasztéka, sok a több színvariációjú modell Egyébként áz egymillió pár Duna-cipőből 500 000 gyermeklábbeli. A Duna Cipőgyár sok szép sertésvelúr gyermeklábbelije látható máris a kirakatokban.

A Május I. Ruhagyárban már a múlt év utolsó negyedében hozzákezditek a tavaszi-nyári modellek varrásához, és még 1974. első negyedében i® belkereskedelmi megrendeléseken dolgoztak. így csaknem félmillió darab Elegant márkájú kabát, ballon,- kosztüm, kompié, szabadi dó-öltözék jut a hazai boltoknak. Ezen belül sok a Jersey áru. Bőrruházati cikkekből az idei első szezonban többet adnak a belkereskedelemnek, mint amennyit tavaly az egész év során.

A Vöiös Október Fé-f:ruhagyár az év első negyedében több mint 100 000 darab öltönyt, továbbá igen sok zakót, blézert bocsát a belkereskedelem rendelkezésére. A divattal lépést tartva a zakók egy jelentős része már szélesebb fazonnal, egy, illetve két hasítékkal készült, s hasonlóképpen a fiatalosabb modelleknél szélesebb a nadrágok alja-bősége.

A Budapesti Finomkötöttéiru- gyár körülbelül 60 000 darab női, bakfis- és leánykaruhát; szoknyás, illetve nadrágos kosztümöt, továbbá nadrágot készített a belkereskedelem részére az év első negyedére. Ebből a tételből 10 000 darabot az egy— hatéves korosztálynak varrtak.

Kert a futóhomok között

/