Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-08 / 56. szám

Megsúgom j magának ...hogy valóban jó ötlet volt « az Utasellátó részéröl a vá- • rakozócsamokokban felállt- 5 tott hidegétel- és italautoma- : ták sorozata. Mert ugye uta- 5 zás közben is megéhezhet az E ember és jóleső érzés az, i hogy némi kerek pénz bedo- : búsával és egy gombnyomás- : sál megkaphatjuk az általunk i kiválasztott „ízes falatot”, ■ ezzel elkerülhetjük az egyéb- : ként is zsúfolt és borszagú • büfében a sorban állást. Megsúgom, ha még nem 5 vette észre, az automaták- i nak is lelkűk van. Csak azt • szolgálják ki, akik szépen • néznek rá és summás borra- ! valót adnak. Így jártam és5 is a MÁV-pályaudvaron fel- ! állított automatával: kezem- ■ ben szorongatva a 2 forintot, • figyelemmel olvastam a hasz- E nálati utasítást, majd annak ■ megfelelően r>égeztem el a ■ programozást. Egy kattanás [ és a gép néma maradt. Meg- f nyomtam a pénzvisszaadó j gombot, de az érme sehol. 5 Próbálkozom még egyszer, de 3 eredménytelenül. Ekkor már • nem tudtam kíváncsiságom- 5 nak ellenállni, enyhén meg- ! tapogattam makacs „pincére- ■ met”, hátha ez használ neki! és megelégelve az előlegezett« borravalót, csak megszán egy { zsömlés szendviccsel. Előka- ; pártám utolsó 2 forintosomat S és elvégeztem a bűvészmutat- 5 ványt (ekkor már nézőim is • akadtak, mert legalább tízen E várták a nevetségesnek ígér- j kezd eredményt). És ím, a • gép felmorduH, megrázta« magát és szárnyai alól kién- ; gedte a már megfizetett3 zsemlémet. És a meglepetés • még csak most következett: j harapom a zsömlét és cső-! dálkozom., hogy semmi íze 3 nincs. Hogyan is volna, hv- i szén se vaj, se szalámi nincs ; benne. Ez aztán a pech! Mér- 3 gemben még az éhségem is jj elmúlik és szégyenkezve né- ■ zőim nevetésétől, feladom ajj harcot. Lépteimet megnyújt- 5 va, lógó orral kullogok vona- E tóm felé és magamban úgy 5 döntöttem, hogy ezután ott-; honról hozok hideg é1elmet,; vagy vállalom a sorban állást, jj mert bizony az automatától jj pénztárcám is kiürül meg a jj gyomrom is... Most már csak azt szeret- jj ném tudni: az „automata «■ kartárs” ette-e le a szalámit ! a zsemléről, vagy mint „ge- S bines” volt bátor ilyen precíz • kiszolgálásra? Víg Imre | Csabai ablakok Dubnában Erő* saiivetkexeité fejlődik a békéscsabai építőipari A lények azt igazolják, hogy ; külföldön jobban ismerik érté­keinket, mint mi idehaza. Va­jon hány olyan szövetkezet vagy iparvállalat működik az országban, a KGST tagállamok­ban, mint a Békéscsabai Építő­ipari Szövetkezet, ahol nyílás­záró szerkezeteket, ajtókat, ab­lakokat gyártanak? Több száz, de lehet, hogy több ezer js. Hi­szen a lakásépítési program megvalósítása nem nélkülözheti az ajtókat, ablakokat. A békés­csabai szövetkezet is ezért fej­lődhetett, ezért nőhetett ilyen naggyá. Évekkel ezelőtt csak néhány millió forint értékű aj­tót, ablakot gyártottak a Kini­zsi utcában, majd a Kétegyhá- zi úton berendezett üzemben. Tavaly csak az asztalosüzem 18.5 millió forint értékű árut adott a népgazdaságnak, 3,5 millió forinttal többet, mint 1972-ben. A termelési terv teljesítésé­ben nagy szerepe volt annak a külföldi rendelésnek, amelyet év végén kellett teljesíteniük. A Dubnái Atomkutató Központban aspiráns kollégium épült, s ide az-ARTEX útján ők szállították 2.5 millió forint értékben az aj­tókat, ablakokat és néhány fal­burkoló anyagot. A rendelő meg volt elégedve a minőséggel. Dubnából nem érkezett rekla­máció. De nemcsak a dubnai igé­nyeknek felelt meg a szövetke­zet asztalosüzemének munká­ja, hanem a TÜZÉP vállalatok­nak is. Sőt megtetszett a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat vezetőinek is a Bé­késcsabán gyártott ajtó és ab­lak. A tavalyi félmillió forint értékű áru helyett 1974-re 2 millió forint értékűre kötöttek szállítási szerződést. Az egyre bővülő kapcsolatot jellemzi, hogy az állami építőipari vál­lalat hosszabb távon is érdeklő­dik az építőipari szövetkezet asztalosmunkái iránt. Egy-két, kösösség éven belül 15—18 millió forint rendelés teljesítésére lesz lehe­tőség. Ehhez azonban fel kell nőnie a szövetkezetnek, mert közben a lakossági igények sem maradhatnák kielégítetlenül. Ezért azt tervezik, hogy a je­lenlegi műhelycsarnokot korsze­rű gépekkel szerelik fel és 1975- ben a jelenlegi 18-19 millió fo­rint évi termelést 35 millió fo­rint értéléi árukibocsájtásra nö­velik. A szövetkezet másik nagy üzemága az építőipari szolgál­tatás. A korábbi években 5-6 millió forint értékű munkát tel­jesítettek, 1973-ban pedig 10,5 millió forint beruházást valósí­tottak meg. A múlt év negye­dik negyedében Békéscsabán a Lencsési úti építkezésekből 52 lakás készítését vállalták el. Egyelőre olyan teljesítmény elérésére törekszenek, hogy évente 30—40 lakást legyenek képesek átadni a boldog tulaj­donosoknak. Ezért éppen a na­pokban született olyan határo­zat, hogy az építőipari részle­get műszakilag fejlesztik. Vib- ró-lapokat, tű-vibrátorokat, ha­barcskeverő gépeket, vasvágó, vashajUtó felszereléseket, csör- löket vásároltak és a télieisí- téshez szükséges hőlégfúvó be­rendezéseket. A rakodást is gé­pesítik, akárcsak az alapozás­hoz szükséges földmunkákat. Mindezek az intézkedések csak alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy 4-5 éven belül, vagy még ha­marabb is a műszaki színvonal fejlesztésében elérjék a közép­blokkos építésre alkalmas szö­vetkezeti rangot A szövetkezet tagsága szinte egy emberként értett egyet ezekkel a célkitűzésekkel, amit az is mutat, hogy az 1973. évi részesedési alapból 750 ezer fo­rintot, a közgyűlésen tett in­dítvány alapján, átcsoportosítot­tak a fejlesztési alapra. D. K. Miről ír a Magyar ifjúság? Előzetes a lap 1974. március 8-i, XVIII. évfolyam 10. számáról KB február 27-i ülésének anya­gát, s a KISZ KB akcióprog­ramját a felszabadulás harmin­cadik évfordulójának esztende­A nemzetközi nőnapot igen érdekes megoldással köszönti a Magyar Ifjúság. A címlap a nemzetközi jelleget hangsúlyoz­za és dolgozó nőket állít közép­pontjába, míg a fő téma két — párhuzamosan futó — cikk: „Milyen a közérzetük?” címmel, s válaszol rá egy nő: „Köszön­jük, egyre javuló”, s egy férfi: „Hát, hogy is mondjam... válto­zó...” s mind a nő, mind a férfi újságíró, a női egyenjogúság mai helyzetét mutatja be. Az irodalmi összeállításban költő- nők versei olvashatók. A március 5-én kezdődő for­radalmi ifjúsági napokhoz szo­rosan kapcsolódik az interjú Főcze Lajossal, a KISZ KB tit­kárával az ifjúsági parlamentek feladatairól, s a FIN kulturális programjáról szóló „60 sorban” a 2. oldalon. Emellett az eszmei­politikai előkészítés jegyében fogant egy másik — s az élet egész más területéről példálózó — írás, a „Sodródók felelős­ségéiről. Közli a lap a KISZ 4 1974, MÁRCIUS 8 jére. A „Zákányszéki fék” a kis község nagyszerű kezdeménye­zéséről szól: az újszülötteknek facsemetéket ültetnek, s ezek a platánok együtt növekednek a kicsinyekkel, parkká, ligetté gyarapodnak majd. Erőteljesen bíráló jellegű anyag „Az ígéretek üresházai”, mely a budapesti centenáriumi lakótelep építése körüli huza­vonát írja le. A kulturális rovatban egy sze­gedi felmérés alapján a ta­nuló ifjúság szabadidő-lehető­ségeit elemzi Csongrád megyé­ben, sőt az anyag végkövetkez­tetésében országosan is. Igen tartalmas és hasznos írás a „Szóljatok játszók, regölők” az országos vetélkedőről. Egy má­sik „vetélkedőről” is készült írás, bíráló éllel; a Made in Hungary, amelynek Székesfe­hérvár ad otthont, évről évre színvonalatlanabb lesz, bizonyít­va: ritkábban talán hasznosabb lehetne! A „ttt” a Sugárkertekről ir, amelyek közül kettő hazánkban is található (Gödöllőn és Szi- getcsépen). MiniUlllMlimilHMMMlHHMMI lumnimNtív rßend(ü levelek Lídiával — ő az „egyik” Tóth Flóra — a próba szünetében az oroszok vendégszeretetéről beszélgetünk. Érvei igazolásá­ra késő este, két fiatal kolléga társaságában, meg két üveg „Krepkoje Krasznoje” (méregerős vörösbor) kíséretében meg­látogat a szállodában. Elnézést kérnek, náluk festenek ott­hon, nem tud meghívni, de nagyon szeretnének sokat beszél­getni. Hajnalig tartó beszélgetés kerekedik magyarokról, oroszokról, művészetről, irodalomról. Majakovszkijt, Jevtu- senkót, Voznyeszenszkijt szavalnak, majd addig unszolnak, míg én is ráállok. József Attilát idézem — mondják —, kita­lálják, miről szól a vers. A Mamá-t valóban sejtik, értik. A Nincsen apám, se anyám már sok fejtörést okoz. Aztán Lermontovról, Petőfiről beszélünk. Petőfi jelen van a próbákon. Egy helyzetelemzés során szóba hoztam a Füstbe ment tervet Másnap orosz nyelvű Petőfi kötettel állít be egyikük. Jól ismerik, szeretik Pető­fit. Az évad szezonnyitó műsorfüzetének első oldalán az ő szavai fogadják a közönséget: „Mi szép, mi szép, mi szép a mi föladatunk, — Legyünk büszkék reá, hogy színészek va­gyunk.Petőfi, Lunacsarszkij, Mejerhold a Lunacsarszkij Színházban. Mejerhold születésének századik évfordulóján szép ünnep­séget rendez a színház abban a penzai iskolában, ahol a nagy forradalmár-rendező tanult. Az ünnepi alkalomra sok ven­dég érkezik az ország színházaiból. Körülülünk egy hatalmas szamovárt, s arról faggatnak, milyen hatással van rám, az „idegenre”, a mai szovjet színház? Milyen a mai szovjet szín­ház? Itt, Penzában, együtt él a sok-sok hagyomány a jelen­nel, az új utakat kereső nemzedék törekvéseivel. A falról Sztanyiszlavszkij néz ránk evikkere mögül bölcs, minden­tudó mosollyal. Es itt játszott, rendezett a konok, zseni-ta­nítvány, Vszevolod Mejerhold. Es itt kel életre az új tanít­ványok, mai rendezők, Rejngold, Davidov, Mensih keze nyo­mán Osztrovszkij, Brecht és a mai szovjet drámaírás sok izgalmas alkotója. Mindnyájan Gogol Köpeny-éből bújtunk ki — mondta hajdan Dosztojevszkij. A színház nyelvére így lehetne lefordítani a találó aforizmát: mindnyájan Szta­nyiszlavszkij iskolájából jöttünk. Sztanyiszlavszkij nélkül ma már nincsen színház, ott van minden próbán, minden jó és rossz és közepes előadásban, nem lehet megtagadni. De ezer út vezet Sztanyiszlavszkijtól a mai színház felé, s minden nemzedék megszállottja megtalálhatja a maga útját a mes­ter kövezte úton. A penzai színház megtalálta a maga hatá­rozott, érzelmi hatásokra épülő, gondolkodtató, okos útját a mai közönséghez. Vologyával, a színház fiatal hangtechnikusával Bartók ze­néjét „vágjuk” a Tanítónő előadásához. „Jaj. micsoda zene! — kiált fel elragadtatva. Aztán megáll a munka, ha van egy kis időm, meséljek neki Bartók Béláról. Persze hogy van, kedves Vologya, erre mindig van idő! Mire ezek a sorok nyomdába kerülnek, én már alighanem a Szura-expressz hálókocsijában utazom a főváros felé. Még néhány nap Moszkvában — aztán véget ér a kéthónapos szép kirándulás. Egy rövid harmadik felvonás a rég látott Moszkvában — idejövet mindössze egy napom volt, hogy a húszfokos hidegben végigfussam az ismerős helyeket —, né­hány színházlátogatás, ismerős múzeumok és régi adóssá­gok leróvása. Két hónap. Ügy jöttem, mint idegen. A messziről jött ven­dégnek kijáró tisztelettel fogadtak, s azt hiszem, hamar meg­szűntem „vendég” lenni. Ügy beszélgetünk, kesergünk, bosz- szankodunk meg örülünk, lelkesedünk, mintha mindig egy városban, egy színházban dolgoztunk volna. Nincs is olyan messze Penza Békéscsabától. Kedves, melegszívű, tehetséges penzai kollégák! Legyetek büszkék reá, hogy színészek vagytok! Hogy Puskin, Ler­montov, Gorkij gyönyörű nyelvén beszéltek, gondolkodtok és keltetek életre emberi sorsokat, jellemeket. Hogy Petőfi, József Attila, Bartók a tiétek is. Hogy annyi bánat, seb és annyi nagyszerű győzelem után egyszerű, tiszta emberek maradtatok. Hogy a kíváncsi kisgyerek csodálkozó szemével tudtok a világra nézni, örülni, szeretni, barátkozni. Viszontlátásra! Balogh Géza Jó barát a gondban, támasz a bajban, az üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak korszerű biztosítása a CSÉB A Biztosítási és Önsegélyző Csoport szolgáltatásai: • életbiztosítás • balesetbiztosítás • kárházi ápolásnál, a napok számától függően • indokait esetben Hovl dija: 40 Ft NE LEGYEN BORÚLÁTÓ, CSAK ELŐRELÁTÓI ONT IS VARJA TAGJAI SORABA A 30000 Ft 100 000 Ft-lg ápolási térítés segély IBBRSBBRIBJIBRREBBBBIBBEBBRBBIBK l-1 ■■KB ■•■£■■■! SS ■ ■■•■? .■BBMBBBBIBBBBBBBBBIBIBBSBBBBBBBBIIBIEBBIBBBUBBBEBBMBSBBBBBI'RSi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents