Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-06 / 54. szám
Gyűjteni a s»épet A hasi múzeumban , I, Fotó: Demény — Körostarcsán születtem de j tízéves torom óta Mezófoereny- ben élek. Berényi vagyok. 1955. ír Lábatlanban tanítottam, Ko. marom megyében. Azóía itt, a berényi általános iskolában, a .,földszintes’’-ben. Magyar és történelem a szakom ... Húsz óv óta először rordult elő, hogy ebben a tanévben csak történelmet tanítok .,; mit mondhatnék még el magamról? — kérdezi mosolyogva Hentz Lajos. De a mosolyban valamueie tiltakozás is van. — A gyűjteményem...!? — így mondja, szeretettel; kérdezőn, s talán megadóan is. Hirtelen elül a tiltakozás, s csak a gyű.teményről. a berényi népművészet megmentett, megőrzött emlékeiről folyik a beszélgetés. — Egy régi, a népművészettel foglalkozó könyv keltette fel igazán 4 figyelmemet A gyűjtés maga pedig még Lábatlanban kezdődött. Egy vicces fogadással Szántó István kollégámmal: egy hőnap alatt ki gyűjt össze toobet? A fogadást persze én vesztettem el... — Ezeket a szavakat már lakásán mondja el. Az ápolt, ébredő kert a gon. dósán kötözött szólölugas értő, szorgalmas kezekről árubtodik. S itt, a szobában lassan kitárul a kép, a „gyűjteni a szépet”-törié- nete, — Ahogy szokták mondani: behatóbban csak úgy tíz éve fog. lalkozom a rendszeres, rendszerezett gyűjtéssel. 1968-ben monográfiát írtam én is Mezőbe- rény 250 éves évfordulójára A kutatás, az anyaggyűjtés során ismertem meg közelebbről Be- rény népi építészetét, a népviseletet, a cseréptárgyakat a régj parasztházak berendezéseit Amit láttam a házaknál, hogy a tulajdonosoknak már nem kell, s nekem meg érték, elkértem, megvásároltam. Az iskolás gye. rekek is sokat segítettek a felderítésben. Többen is foglalkoznak Mezőberényben a népművészettel. Az én gyűjteményem igen szerény... — szabadkozik. Aztán vaskos dossziék kerülnek elő, bennük színes és fekete-fehér fényképeken megörökítve a gyűjtött darabok, a felkutatott eszközök, tárgyak. A kicsiny, alig hat négyzet- méteres helyiség ajtaja mögött rejtezik a gyűjtemény. Vagy kétszázötven darab, legnagyobb része cserépedény. — Szinte minden butéliához, korsóhoz, formás tálhoz fűződik egy-egy történet. Ez a díszes; majd félméteres Miska-kanosó 1841-ben, K. Nagy Mtihály műhelyében készült Tiszafüreden. Vagy van itt egy habán bokály A habánok a XVI. században települtek Magyarországra, Kiváló fazekö&mesterek voltak, iskolát teremtettek Ezen a korsó. iorma edényen — a bokalyon — es azon a dísztálon is lehet látni a jellegzetes festést, a mangánlila, a sárga, a kék és a zöld színeket. A zöld és okkersárga butéliák hódmezővásárhelyiek. Ez a két tál ritkaság, már csak az alantja miatt is. Az egyik négy. a másik pedig háromszögletű. Elmeséli: nem mind köcsög, amit a köznyelvben annak mondunk. A szűk nyakú, egy-két literest butykosnak, a rostélyos bőszájút korsónak nevezik. Amelyiknek a legnagyobo a hasa, az a fazék, egy vagy két füllel készítették. A szuaebb nyílású fedelesnek cserépkanta a neve. A megannyi cserépedény után bemutatja a többi tárgyat is. — A berényi kódmon jenem- zője ez a minta. Ovális alakú, benne két kis kakas szembefordulva. — Mesteri munkával, vékony színes fonalakkal varrt darabon a berényi ködmönök. Egy női és egy férfütödmön fekszik a múlt század köziepén készült szuszékor!, A szuszék, azaz az ácsolt láda a szekrény őse volt. Az itt őrzött faragott székből mindössze csak kettő található Berényben. Aztán még Hentz Lajos egy érdekes, szép ötvös munkájú aontytartót is előhoz, elmeséli, hogyan használták egykor a parasztasszonyok. A szerszámok közül igen érdekes a szalmakötél készítéséhez használt kötélhúzó kallantyú, vagy a madzagszövő. A parasztnép találékonyságának bizonyítéka a dupla íakuiacs, amelybe egy elfordítható csap segítségével kétféle italt is lehetett tölteni, vagy a faragott borotvatartó, amelynek ötletes tolózárját a kisgyerek nem tudhatta kinyitni... A játék-cserépedények külön érdekességei a gyűjteménynek: magas szaktudósról, szakmaszeretetről vallanak a pár centis fazekak, korsók. A csöpp múzeum ajtaja előtt a berényi néprajzi kincsek megmentésének lehetőségeiről beszélgetünk. Mert szükség lenne akár egy szóba, vagy egyszer egy múzeum a ma még fellelhető. de egyre pusztuló, elkallódó’ népi használati eszközöknek, ruháknak, felszerelési tárgyaknak a bemutatására, őrzésére. Aztán becsukódik az ajtó. Mögötte a pusztulástól megóvva pihennek a munkával, törődéssel összegyűjtött tárgyak. Mert Hentz Lajosnak ez a szenvedélyé: megőrizni, gyűjteni a szépet. Nemesi László Tények, aggodalom és bizakodás A MÉK közgyűlése után KEDVEZŐ eredményeket mutat a MÉK 1973. évi gazdálkodása. Ha pusztán a számokat nézzük, akkor kicsit még meg is részegülünk, hiszen annak ellenére. hogy ebben az ágazatban nem volt minden rendben 1973- ban — ezért is született a kormány legutóbbi ülésén határozat —, Békés megyében 1972-höz képest kereken 240 vagonnal több zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel ez a szervezet. Sajnos a burgonya termesztése visszaesett. A megye történelmében először fordult elő, hogy a központi készletekből 300 vagonnal bocsátottak a vállalat rendelkezésére a városok és a községek ellátásának biztosítására. Jórészt ezeknek köszönhető, hogy a szövetkezeti közös vállalat értékesítő munkája 24 százalékkal haladta túl az előző évit. A kiskereskedelemben 57,6 millió forint forgalom helyett 65,3 milliót bonyolítottak le. A zöldségforgalam 1972-ben 134,1 millió forint volt, 1973-ban pedig 151 millió forint! A MÉK vegyes tevékenységéből — takarmányfelvásárlás, filaxiatermékek értékesítése, baromfitojás-forgalmazás, hús- feldolgozás, lőttvad-felvásárlás és feldolgozás — kétszázmillió forintnál is több bevételhez jutott. összesen 438 millió 700 ezer forintot forgatott meg a MÉK 1973-ban úgy, hogy 8 millió 200 ezer forint nyereségre tett szert. A zöldségágazat nem adott jövedelmet Ez is mutatja, hogy amiért annak idején létrehozták a MÉK-et — még tavaly is az öntudat alapján látta el feladatát. S ha valaki megkérdezi honnan a nyolcmillió forint, akkor a válasz egyértelmű: a' melléktevékenységből. Mindez úgy hangzott el a közgyűlésen — négyszemközt —, amiért vagyunk, azt csináljuk és a mellékesből élünk. A kormány ipáit heti ülésén, amikor a zöldségtermesztés továbbfejlesztésére, a lakosság . friss zöldség ellátására nagy jelentőségű határozatokat hoztak, bizonyára gondoltak erre. Ezért is szavaztak meg 250 millió forint dotációt, hogy a MÉK-ek, köztük a Békés megyei is, ne csak öntudatból tegye azt, amit tennie kell, hanem a termelésbiztonságot erősítve a jövedelmezőség elérésére is gondoljon. A MÉK gazdálkodását vizsgálva a tények egy része aggodalomra ad okot. Hogy miért? Jól lehet erre következtetni Török Imre beszámolójából. Nagyon el- | gondolkoztató az, hogy a Dél- 5 Békés megyei Tsz-ek Területi 5 Szövetségéhez tartozó termelő- I szövetkezetekben kilencmillió i forinttal csökkent a MÉK felvá- j tórlása 1973-ban, ugyanakkor ; kereken 3 millió forinttal nőve- ! kedett az értékesítés 1972-höz ké- i pest. A Körösök Vidéke Tsz-ek ; Területi Szövetségéhez tartozó 5 gazdaságok 14 millió forinttal j több árut adtak a MÉK-nek, • mint a korábbi esztendőben. : Ugyanakkor 7 millió forinttal ■ több árut vásároltak a különbö- ■ ző szolgáltatások révén, mint ! 1972-ben. A MESZÖV-höz tartó- ! zó ÁFÉSZ-ek kereken hat és fél ■ millió forinttal több árut adtak, • mint egy évvel ezelőtt Ha eze- í két az adatokat egybevetjük, : akkor elgondolkozhatunk azon, : hogy a megye déli körzetében ; miért csökkent 1973-ban a MÉK ! befolyása. A zöldségtermesztés : a folyamatban lévő szakosodás 5 miatt háttérbe szorult, bár már ; eddig is eléggé hátul kullogott az ! üzemágak sorában.. S VALAMI megoldást kellene j találni, hogy a gépesítés nyo- : mán felszabadult munkaerőnek ■ jó elfoglaltságot biztosítsanak az • iparban különben szegény déli ! körzetben. Akadnak olyan nővé- £ nyék, melyeket öntözés nélkül j is nagyszerűen lehetne termesz- | teni: dinnye, burgonya, vörös- S hagyma, szamóca, málna és így i tovább, melyekre a MÉK-nek, a j vele most már egyre jobban ko- • operáló iparnak — hűtőházaknak, konzervgyárnak —, a népgazdaságnak szüksége lenne. Valutaszerzés szempontjából ennek az üzletkötésnek óriási szerepe lehetne. Persze el kellene jutni valamennyi termelőüzemben addig, hogy legalább középtávra kössenek termelési szerződést a friss árura. A MÉK 1974. évi üzletpolitikája szintén a közgyűlés előtt szerepelt. Az eddigi szerződések alapján burgonyából 540, zöldségből 2 900, gyümölcsből pedig 260 vagon felvásárlására készülnek, ami 11 százalékkal haladja meg — mennyiségben — az 1973. évi tényleges eredményeket. Ez a fejlődés örvendetes, bizakodásra ad alapot. Különösen a kormányhatározat után bizakodhatunk, mivel a lakosság ellátására — megyén belül — az 1973. évi 988 vagon áru helyett 1214 vagohnal irányoztak elő. A MEGYE lakosságának zöldség- és gyümölcsellátása tehát jelentősen tovább javul. Mindez — és ezért kicsit aggódunk — a megyén kívüli kereskedelem és az export rovására. Röviden arról van szó, hogy a MÉK — mivel a megyében bár fejlődésben van a zöldségtermesztés, de még mindig nem érte el a kívánt színvonalat — kénytelen lemondani a tagszövetkezetek részére igen jelentős megyén kívüli piacokat, exportlehetőségeket. A legnagyobb gond az egészben talán az, hogy a megye lakossága megszokta és számít a MÉK kiskereskedelmi tevékenységére. Lehetne itt valamit keresgélni, ha a házikertekben termett szükségleten felüli zöldséget az ÁFÉSZ-ek és a tsz-ek háztáji bizottságai a baromfihoz, a hízott sertéshez hasonlóan felvásárolnák és a helyi lakosság ellátására fordítanák, a felesleget pedig átadnák a MÉK- nek valamilyen úton s az eljuttatná az országos vérkeringésbe. Minden jogalapunk megvan ahhoz, hogy erről beszéljünk, hiszen a falusi zöldségboltok forgalma évről évre nő. Persze nem a helyben termett árut értékesítik, hanem azt. ami ide a központi alapokból áramlik. A nagy kerteket hasznosítani kellene zöldségtermesztésre ugyanúgy, mint ahogyan Sarkadon, Méhkeréken, Csanádapácán, Medgy esegyházán, Gyomán és máshol is teszik. Végül is fel kellene már egyszer fedezni a „csőben a lyukat”, mely szerint az, a termelő, aki az ÁFÉSZ-szel, a tsz háztáji bizottságával vagy éppen a MÉK-kel köt szerződést, az a népgazdaságot erősíti, az az országnak termel. Persze ez szemlélet dolga, melynek megértését valószínű, hogy a kormány zöldségtermesztési programjának végrehajtási utasítása is segíti. A KÖZGYŰLÉS FIGYELME sok mindenre kiterjedt. Ezek közül még csak egyet szeretnénk kiemelni: a párt békéscsabai bizottságának javaslatára — több éves huzavona után — végre megegyezett a MÉK, a hűtőház és a konzervgyár vezetősége abban, hogy egymást segítve szervezik meg a munkát. A konzervgyár és a hűtőház átad a MÉK-nek bizonyos árukészletet a lakosság ellátásának javítására. ugyanakkor a MÉK is kötelezettséget vállalt, hogy ebben az esztendőben 600 vagon áruval segíti a két iparvállalatot! Mindezek a tények alapos bizakodásra serkentenek valameny- nyiünket úgy is, hogy a megtermett készleteket felvásárolják, értékesítik, s egy részük sem kerül a szeméttelepre vagy éppen a silóba. Keserűek ezek az emlékek, de reméljük, hogy a termelőüzemek, a kereskedelmi és iparvállalatok jó együttműködése révén végérvényesen a múltbe vesznek. Dupsi Károly Spanyol nagydíj — magyar szövetnek A szocialista országok közül elsőként a Richards Flnomposzté- gyár nyerte el a spanyol Kereskedelmi Minisztérium Textilipari Minőségi Nagydíját I ;
