Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

codaasaflaaaBsasaaaaaaaMtcBffioaQeeeoQaassBasMaMBaramBaBMnaBaaaflUMénatmaaMBaaaaBBBiaBeeaaacasaBBaoeaeflsesaBseaBsasBoeaBBi A kritikus tavaszi fáradtság Ki hinné, hogy még a komoly orvostudomány is függ valamelyest a divattóL Néhány évtizeddel ezelőtt pl. divatba jött a tavaszi fáradtság fogal­ma. Ez a divat sokkal hosszabb életűnek bizonyult, mint pél­dául a maxi-szoknya divatja — mert még ma is tart. Nézzük meg tehát, mi is rejlik e kü­lönleges és szokatlan divat mögött Valamelyik laboratóriumban dolgozó orvps tavasz felé nyil­vánvalóan szokatlanul fáradt­nak és ingerlékenynek érezhet­te magát. Elpanaszolta, mire a többiek megvigasztalták, hogy ők is szenvednek hasonló kel­lemetlenségektől. Amikor híre kelt ennek a különleges tavaszi fáradtságnak, a városlakók so­kasága vallotta meggyőződés­sel, hogy 6 is érzi a fáradtsá­got. A falusi ember inkább ta­vasz végén, nyáron és ősszel, amikor a munka dandárja van, szenved a fáradtságtól. Kora tavasszal viszont élénk és iz­gatottan várja a jó időt, ami­kor újra kimehet a mezőre dolgozni. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az érzé­kenyebb idegrendszerű városi ember a zsúfoltságban, a nap­fényszegény környezetijén a tél és tavasz átmeneti korszaká­ban valóban ne érezhetne bizo­nyos fáradtságféle kellemetlen­séget. És ha már divat lett a tavaszi fáradtság, amiről orvo­si szaklapokban és a napi sajtó­ban egyaránt írnak, nézzük meg, mi okozza és mit tehe­tünk ellene. Idegrendszerünk magában hordja az éjszaka és a nappal emlékét, mert mi­helyt lemegy a nap, álmosság lepi el az embert, és az éjsza­kát alvással tölti. Az ébrenlét és alvás napszakos ritmusa egymaga eleven bizonyítéka annak, hogy a világosság és a sötétség hat idegrendszerünkre. Miért ne okozhatna éppen ezért a fénysaegény tél, a- hosszan tart?) kellemetlen hideg rossz hangulatot, kellemetlen közér­zetet. És miért ne szenvedhet­ne éppen a városlakó az ilyen fáradtságtól, akinek ébrenlétéi és alvását nem a kelő és le­nyugvó nap, hanem az ébresz­tőóra és a villanykapcsoló sza­bályozza. Az ok tehát kézen­fekvőén a hosszú téli fénysze­génységben, a borús égben ke­resendő. Hiszen közismert hogy a napfény, a világosság egy­magában ébresztőén, frissítőén hat az ember kedélyére; Sokkal nehezebb már arra a kérdésre felelni, hogy mit tehetünk a tavaszi fáradt­■iäSSSSBSSSSBSESSSSSSS: Aki dohányzik, horkol is S ok válás kezdődött már az­zal, hogy élettársa szinte el­viselhetetlen hortyogása elől a fiérj vagy a feleség a hitvesi ágyból egy másik szobába me­nekült. Éppen ezért a hortyo- gás jelentőségét nem szabad le­becsülni sem a családi béke, sem az egészség szempontjából. Or­vosok megállapítása szerint a legszorosabb összefüggés találha­tó a dohányzás és a horkolás között: mondhatnánk úgy is, aki dohányzik, horkol, vagy előbb utóbb horkolni Jog. Do­hányzószülök gyermekeinél meg­figyelték hogy a cigarettafüstöd rosszul szellőztetett szobában alvó gyerek pulzusa gyorsabban ver, és gyakoribbak légúti jelle­gű megbetegedések. Mindenki t.udja, hogy a dohányos nő hang­ja rekedt, mély, s a beszédét kísérő köhögés, krákogás eny­hén szólva nemcsak taszítóan nőíetlen de krónikus hörghu­rutot is jelez, illetve oda tor- • kollik... A kozmetika sem képe® cso­dákra, éppen ezért jobb, ha szembenézünk azzal a ténnyel, hogy a dohányzó nő, szépségé­nek és fiatalságának karbantar­tása szempontjából, hátrányos helyzetben van a nem dohány­zóval szemben. A dohányzó nő tejkúrákkal, gyakoribb ruhaváL tással és hajmosással csökkent- heti nikotinszagát, de nem sza­badulhat meg tőle. A külsejé­ben okozott egyéb károk, & petyhüdtebb, sárgább, arcbőr, a mélyebb ránc az ajak mellett, a cigarettaszívás hatására, kü­lönösén gondos kikészítéssel pa­lástolhatok, de hosszú távon el nem tüntethető nyomóikat hagy., MÁRCIUS mák. A belső károsodásról, az óhatatlanul bekövetkező egész­ségromlásról nem is szólva. A dohányosok leggyakoribb betegsége a hörghurut az ebben szenvedők 95 százaléka erősen dohányzik. A hörghurut okozta hörgőelzáródások következtében a tüdő aktív légzőfelülete csök­ken. Ezért kapkodnak jobban a levegő után nehezebb munka, illetve futás közben a dohányo­sok, s ez az oka a horkolásnak is. Kimutatható összefüggés van a tüdőrák előfordulási aránya és a dohányzás között is. A világ összlakosságának ma mintegy harmada dohányzik rendszeresem, ugyanakkor ha­zánkban 40 százalék felett já­runk, négymillió ember vallja magát rendszeres dohányosnak. A nők sok esetben feszültsége­ik, túlterheltségük feloldását keresik az idegességüket „leve­zető” dohányzásban, s nem egy leány és asszony a fogyás re­ményében válik dohányzóvá. Sajnos mindezek tévutak és téveszmék: a dohányzástól ugyanis senki sem válik ki­egyensúlyozottabbá. és vonzób­bá, sem szebbek, sem karcsúb­bak nem leszünk általa. A dohányzásról természetesen mindenkinek önmagának: kell kialakítania a véleményét, s a megoldást csak magunkban, erős akaratunkban találhatjuk meg. V isszatérve kiindulópontunk­hoz, a hortyogáshoz, mint a dohányzás egyik ve­lejárójához: jól tudjuk, mennyi­re taszító, ha egy férfi áthor- k'olja az éjszakát. Ne gondoljuk tehát, hogy ez egy nőnek job­ban áll. Ellenkezőleg. Az embe­ri bölcseletek tárházában akad egy mondás, amire érdemes fel­figyelnünk. A mondás így szól: „A dohányzás a szerelem sírja.” te ér ä ság ellen. A legegyszerűbb vá­lasz talán az lehetne, hogy várjuk ki, amíg bőven süt a nap, és a fáradtság magától elmúlik. Még ennél is jobb, ha ez a fura divat faluban és vá­rosban lakó embert egyaránt emlékeztet arra, hogy a mi ég­hajlati viszonyaink között a tavaszi étrendben a vitaminok mennyisége csökken. Ha a ta­vaszi fáradtság címén bővebben fogyasztunk mindennap tejet, gyümölcsöt, gyümölcslevet, cit­romot, burgonyát, főzelékfélé­ket, savanyú káposztát, sava­nyúságot, sárgarépát, akkor nemcsak tavaszi fáradtságunk múlik el hamarabb, hanem az egészséghez* nélkülözhetetlen vi­taminszükségletünket is fedez­zük. Ennek a vitaminszükség­letnek a fedezése pedig már egyáltalán nem divat, hanem táplálkozástudományi törvény. Akinek aszervezete nem szenved vitaminhiányban, az védett nemcsak a különböző fertőzésekkel szemben, hanem — miként a közelmúlt vizsgá­latai igazolták —• még az érel­meszesedéssel szemben is. És ha a tavaszi fáradtság divatja révén biztosíthatjuk éppen ta­vasszal, amikor különösen szük­ség van rá, vitaminszükségle­tünket, akkor még a tavaszi fáradtság „divathóbortját” is hasznosnak és ésszerűnek kell minősíteni. Dr. Szende! Adán® Kötőit pulóver mintás vál Patent kötése: 1 sima, 1 for­dított 2 1/2-es tűkkel. Alap­mintája: Színén sima? bal olda­lán fordított 3-as tűkkel. A copfminta: 21 szemmel készül, 3-as tűkkel. 1. sor: 2 fordított, 8 sima, 1 fordított, 8 sima, 2 fordított. 2—10. sorok: simára simát, for­dítottra fordítottat kötünk.* A 11., majd tovább minden 12. sorban, a 8 sima szemet ke­resztezzük, vagyis a 4 első sze­met segédtűre vesszük, a mun- j ka elé helyezzük, a következő aaMBtzcesietBaaoaisse&BuzsetsaSBeijtiesiaznzBasaa'EaaEcsBaBeeo Gyermekek a tévé előtt PSZICHOLÖGÜSOR vélemé­nye szerint a televízió igen ha­tásos nevelője a gyermekeknek. Nem szabad azonban elfelejt­keznünk arról, hogy egyúttal a leghatásosabb nevelésgátló is le­het, ha nem vigyázunk arra, hogy gyermekünk csak a korá­nak megfelelő adásokat nézhes­se. Igen sok szülő úgy vélekedik, hogy : „Ha a gyermek nem érti, mindegy, hogy mit néz, ha meg érti, akkor már úgyis megnéz­het mindent”. Ez nagyon káros és felelőtlen felfogás. A SZÜLŐNEK mindig arra kell törekedni, hogy gyermekéi­nek a családban minden vonat­kozásban biztonságot nyújtson, mert a biztonságérzet feltétlenül szükséges a gyermek egészséges fejlődéséhez. Ezért kell megha­tároznia, hogy az adások közül mit nézhet meg a gyermek és a szülő ebből az elhatározásból ne engedjen! Kényelmes felfogás például: „hadd nézze a gyermek á tévét, legalább addig nyugton van”. Lehet, hogy ez a szülő részéről pillanatnyilag előnyös megoldás, de a gyermek testi-lelki fejlődése szempontjából semmiképpen sem az! Csak néhány példa: a foly­tonos tévénézéstől romlik a sze­me; nem fejlődik a szervezete, mert kevés ráérő idejét nem testfejlesztő mozgással vagy ép­pen sportolással, hanem tévé­nézéssel tölti; az idegrendszerét erősen igénybe veszik az egy­mást követő élményhatások; — nem utolsósorban a félelemérzet — kimerült fáradt lesz; meg­szokja a tétlenséget és elhatal­masodik benne a szórakozni vá­gyás, elsősorban a legkézenfek­vőbb tévénézés. A SZÜLŐ AKKOR cselekszik helyesen, ha hétköznapokon nem engedi nézni az esti előadásokat, mert a tanuló nem tudja kipi­henni magát, fáradtan megy az iskolába, figyelmét sem tudja összpontosítani az előadásokra, a tanulnivalókra. Ne feledjük el, a tanuló érdekét elsősorban nem a szórakozás, hanem a ta­nulás szolgálja! Nagyon érdekes műsorok, ki­sebb és nagyobb gyermekek szá­mára hasznos előadások vannak délután vagy a kora esti órák­ban is, amelyek sokkal inkább elősegítik a gyermek szellemi fejlődését, mint a felnőtteknek való esti műsorok. KÜLÖNÖS nyomatékkai kell aláhúzni: az a szülő, aki meg­engedi kisgyermekének, hogy korhatárhoz kötött filmet néz­zen meg, maradandó kárt okoz­hat gyermeke idegrendszerében! A gyilkosságok, a brutális vere­kedések, öklözések még a fel­nőttre is nyomasztóan hatnak, g de mennyivel inkább felzaklat- “ ják a gyermek lelki világát! S még éjjel sem. nyugszik meg, mert a gyermek rendszerint ar­ról álmodik, ami erősen foglal­koztatta őí napközben vagy este. A SZÜLŐKNEK el kell gon­dolkodni ezeken... Érdemes! Páss Katalss* 4 szemet, majd a segédtű» levő szemeket sámán lekötjük. Háta: 2 1/2-es tűvel patent- kötéssel kezdjük, 4 cm után 3-as tűvel az alap- és copfmintát kezdjük kötni a következő be­osztással: alapminta 25 szem, copfminta 21 szem, 19 szem alapminta, 21 szem ccpfminta, 19 szem alapminta, 21 szem copfminta, 25 szem alapminta. Szabásminta alapján dolgo­zunk, . de a karöltőmagasság- hoz hozzá kell számítani az uj- jához kötött mintás vállrészt, melyből 3 1/2 cm előre, 3 1/2 cm hátra kerül. Eleje: A hátával azonos be­osztással készül, a modell nyak­kivágása elöl a szokottnál mé­lyebb. A vállmagassághoz hoz­zá kell számítani a mintás váll­részt, ezt az ujjával kötjük. Ujjak: 2 1/2-es tűvel kötött 6 cm patent után a 3-as tűvel az alap_ és oopfimimtáit kötjük. A copfmintát a középső 21 szemmel kötjük, a többi alap­mintával kötődik. Kidolgozás: Az egyes része­ket kifesztíjük, átgőzöljük, száradni hagyjuk, összevarrás után a nyak szemeit szedjük tűre, kb. 150 szem, és 2 1/2-es tűvel patentkötéssel kötünk 12 cm-t, simát simán, fordítottat fordítottan fejezzük be. Ha kész, a gallért kifelé fordítjuk, lehajtjuk. Receptek KÁPOSZTÁS ALÁTA Fél kg nyers savanyú káposz­tát 30 dkg csíkokra vágott pá­rizsival jól összekeverünk, sa­látástálra halmozzuk, a tete­jét finom salátaolajjal kissé meglocsoljuk, kemény to.iás,sze­letekkel díszítjük. BOROS PISKÓTA Hat tojás sárgáját 30 dkg cu­korral habosra keverünk és fo­kozatosan hozzáadunk 2 dl te­jet, 2 evőkanál bort, 1 evőka­nál kakáót, 16 dkg őrölt diót, 15 dkg lisztet, 1 csomag sütte port és végül hozzákeverjük a 6 tojás felvert habját. Lassú tűznél megsütjük, ha kihűlt, kettévágjuk és vajkrémmel megtöltjük, a tetejét bevonjuk csokoládémázszai

Next

/
Thumbnails
Contents