Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

Ajánlás o megyeszékhelynek: 3 battonyai példa A tanácselnöké a szó Csorvás nagyközség A lakásépítkezés tíz éve községünkben Semmivel sem akarom ki­sebbíteni Békéscsaba megye­székhely rangját azzal, hogy egy nagyközség szívet dobogta­tó kezdeményezését ajánlom, példaként. Miről van szó? A Népsport március 23-i száma ar­ról tudósít, hogy edzőcsamok épül Battonyán. Nem is a tény a figyelemre méltó, hogy épül — hiszen ez nem összehasonlít­ható alap a megyeszékhellyel. Békéscsabán is sok minden épült. Ami viszont megragad­ja az embert, az: hogyan épül ez a csarnok! Borka Sándort, a nagyközségi tanács elnökét idézem a Nép­sport hasábjairól: „Régi gond községünkben az, hogy általá­nos iskolásaink tornaterem nél­kül vészelik át a telet. A gim­názium terme annyira zsúfolt, hogy oda nem vihetjük őket. Ezért döntöttünk a csarnoképí­tés mellett Már az elmúlt év őszén, a pártalapszervezeti és a tanácstagi beszámolók alkal­mával, a szakszervezeti gyű­léseken elmondtuk a község lakóinak, hogy csakis egy nagy­méretű csarnok oldhatja meg az 1200 általános iskolás kis­fiú, kisleány testi nevelését. Nagyon örülünk annak, hogy mindenütt megértésre találtunk. Ez év február 11-én érkezett meg Dunaújvárosból a 48x24 méteres alapterületű csarnok vasváza. Az egymillió költséget a tanacs vállalta. Széles körű társadalmi munkát szerveztek a sport barátai. A faipari ktsz kommunista műszakot szervez, ugyanúgy a gépjavító dolgozói is. Az élnők szétterítette a doaz- sáé tartalmát. És onnan olvas­ta fel az adatokait: — A Május 1. Termelőszövet­kezet 140 ezer, a Petőfi Tsz 120 ezer, a Dózsa Tsz 90 ezer, az asztalos ktsz 100 ezer forintos összeggel támogatja az építkezési munkálatokat A szö­vetkezeteik, a vállalatok dol­gozói készpénzben egynapi ke­resetüket ajánlották fel, ami megközelíti a 700 ezer forintot A gimnazisták, tanáraik veze­tésével, a szakszervezeti bizal­miakkal együtt felkeresik az üzemhez, tsz-ekhez tartozó bat­tonyai embereket is. Folyó­számlát nyitottunk az OTP-nál, és ide fizetik be forintjaikat a nagyközség sporttal rokonszen­vező lakói. Jelenleg tehát 570 ezer forint készpénzzel kezdünk az építkezéshez. Ha ehhez hoz­závesszük a dolgozók által fel­ajánlott összeget, akkor öröm­mel summázhatjuk: egymillió 200 ezer forintos összeggel ren­delkezünk! Ha ehhez tesszük a tégla- és cserépipari, a vas­ipari szocialista brigádok fel­ajánlásait, az általános iskolá­sok, az ipari szakmunkásképző­sök, a gimnazisták több napos társadalmi munka felajánlását, akkor a hozzájárulás és mun­ka összege eléri a másfél mil­liót.” Tehát az összefogást hívták segítségül, a 13 ezer lakos köz­ségét szerető szívét gyúrták egybe igazi, duzzadó erővé. A mindennapi kenyérszerzés félel­metes gondjától megszabadult battonyaiak így is értékelik 1944. szeptember 23-át, szabad­ságuk napját Félreértés ne essék, Békés? csaba 58 ezer lakosának több­sége sem a kosztpénzből fogná le — mondjuk — „téglajegyét”, például egy sportstadion építé­séhez. Kellene stadion? Kelle­ne! Tervbe van véve? Tervbe! Megvalósítását lassítja a „ta­karó rövidsége”. Ugyanis gyak­ran használjuk beszámolóink­ban: „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér”! — mondást Jó ennek használata a szorosan vett városi költségvetésben, a bevé­tel és a kiadás rovatban. Ez esetben félő lenne, hogy kilóg a láb a takaró alól. De miért fedi be jelen esetben jól a bat­tonyaiak lábát a takaró? Nem ismétlem meg Borka Sándor szavait, csak ajánlom a tette­ket azt a bele nem nyugvást, „másoknak telik, nekünk meg nem” lemondás törlését Mikor e sorokat írom, ellen­vetéseket is sorakoztatok a vá­ros védelmére: „Hát nem vagy megelégedve a több milliós tár­sadalmi munkával, a közös összefogásban létrehozott óvo­dák, bölcsődék számával?" De igen. Mégis úgy érzem, véde­kezési érveim bonyolultak, sze­gényesek. Nincs minden fel­nőtt és ifjú keze benne. Sok esetben még annak a család­főnek is hiányzik a társadalmi „adagja”, aki gyermekét, vagy gyermekeit reggel viszi, este hozza a óvodába, bölcsődébe. A védekezésem akkor lenne igazi, ha valamennyien azt mondhat­nánk: nemcsak használom, de építettem is! — ki-ki fizikai erő­vel, és ki-ld anyagiakkal róná le tégláját egy sportstadion épí­tésénél. fis ha megkérdeznék: „mid van”? Nemcsak az autó­ját telkét és házát sorolná, de hozzátenné: van Békéscsabán egy sportkombinátom. Ezzel mutatnánk értékeinket és azt hogy milyen társadalmi mun­kára, áldozatra vagyunk ké­pesek, Tudom, hogy ajánlásom ol­vasva nem mindenki lesz vi­dám és bizakodó. Van, akinek egy zsúrvendéglés költségét je­lentené, vagy egy autótúra út benzinárát vagy másoknak né­hány zsíroskenyér-vacsorát. Hi­szem, hogy megérné, mert a társadalmi összefogásból szü­letett eredmények sokkal töb­bet jelentenek, mint amennyi a pénzértékük. És ehhez csak gratulálni lehet a battoovaiak- nak! Rocskár János Egy évtized valamely telepü­lés fejlődésének történetében vi­szonylag rövid idő. Kutatva Csorvás nagyközség település- fejlődésének másfél évszázadát egyetlen korábbi évtizeddel sem hasonlítható össze az a fejlődés, amely a lakásépítkezések üte­mében, számszerű növekedésé­ben ma tapasztalható. Korábban, különösen a felsza­badulás előtt — több évtized telt el, míg felépültek és benépesül­tek az új utcák. A párt és a kormány életszín­vonal-politikájával összefüggés­ben egy évtized alatt a csalá­dok százai költözhettek új la­kásba, vagy a felújított, bővített, korszerűsített lakásokba. Államunk hitelpolitikája, a mezőgazdasági szakemberek, pe­dagógusok központi támogatása, az építkezni szándékozók takaré­kossága, az építőanyagokkal va­ló ellátás, és nem utolsósorban a helyes és célszerű telekgazdálko­dás együttesen növelték a lakás­építkezési kedvet. A fentieken kívül a kommuná­lis szolgáltatás utóbbi tíz évben történő fellendülése, mely fő­képpen a vezetékes vízellátás, a törpevízmű felépítésével, a vil­lanyhálózat korszerűsítésével és bővítésével, valamint az út- és járdahálózat kiépítésével függ össze. Végül elősegítette a lakás- építkezések megvalósítását az építőipari szolgáltatás biztosítá­sa, mely a tervezéstől, a teljes befejezésig a lakosság rendelke­zésére állt Az elmúlt tíz év alatt épült háromszázharminc új lakásból háromszáznégy épült OTP-hitel- lel. A többi a tanács, gazdaságok költségvetéséből, illetőleg fej­lesztési alapjaiból létesült. Mind­össze tizenhárom lakás épült sa­ját erőből, többségük tanyale- bontás, vagy bontott anyag vá­sárlásából. Az OTP-hite! segítségével épült lakások új települést, ti­zenöt új utcát népesítettek be. A mezőgazdasági szakemberek, pedagógusok, tanácsi dolgozók az adott lehetőségeken belül igénybe vették azokat a kedvező hitelformákat, melyek a letele­pedni szándékozóknak központi keretekből biztosítva voltak, Az 1962-ben elfogadott egy­szerűsített községrendezési terv alapvető célkitűzése volt a lakos­ság telekigényének folyamatos kielégítése. A lakosság ennek megfelelően egy vagy kétszobás lakások építésére választhatott telket kedvező helyen. Olyan év nem volt, hogy a telekigény hi­ánya akadályozta volna a la­kásépítkezést. A vezetékes víz­ellátás biztosítása kifejezetten lökést adott a lakásépítkezés számszerű növekedéséhez. A tör­pevízmű építésének évében, 1969-ben negyven új lakás épült, ami egy teljes utcasort jelent. Községünk történetében ennyi lakás nem épült egy év alatt, összehasonlításképpen érdemes párhuzamot vonni két időszak között. Viszonylag hiteles adatforrá­sokat kutatva, 1930-tól 1945-ig községünkben harminchat egy- szoba-konyhás lakás épült. Az alapozást kivéve valamennyi vá­lyog- és vertfal. Másfél évti­zed alatt mindössze tizenhárom lakással épült több, mint a tör­pevízmű építésének egyetlen évében. Községünkből földrajzi hely­zeténél fogva, a rohamosan fej­lődő Békéscsaba és Orosháza el­szívó hatására a lakosság lélek- száma jelentősen csökkent, az utóbbi tíz évben csaknem nyolc­százzal. Sokan teszik fel a kér­dést a község vezetőinek: ho­gyan lehetséges az, hogy új tele­pülésrész jött létre és kevesebb a lakosok száma? A magyará­zat egyszerű, ha arra gondolunk, hogy valaha sokan laktak közös konyhán, vagy éppen a konyha volt egyben a hálószoba is, egy lakásban kettő, vagy három csa­lád is lakott, máris érthető. A rendelkezésre álló adatok jól mutatják a különbséget: 1942-ben egy lakásra jutó la­kosok száma 8,7 1962-ben 5,7. 1972-ben 4 3 A fenti összehasonlítás a la­káskultúra növekedését akkor tükrözi a valósághoz híven, ha ismertté válnak előttünk az aláb­bi adatok is. A község 2335 laká­sa közül nyolc nem rendelkezik villanyvilágítással, ebből hat ház nem fejleszthető területen van, kettő építési tilalom alatt levő telken. Várhatóan a lakásépítési kedv ez évben sem csökken, mivel ja­nuár közepéig huszonnyolc igénylő jelentkezett a tanács szakigazgatási szervénél, illető­leg a helyi OTP-fióknál. Minden jel arra mutat, ez évben is elér­jük az 1973. évi csúcsszintet, amikor is negyvenhat építési en­gedélyt adott ki az elsőfokú épí­tési hatóság. Az OTP segítette a toldalék­építkezéseket. a fürdőszoba-ki­alakítást, és a karbantartási ki­adásokat is, különböző hitelfor­mákkal. Annak vizsgálata, mi­lyen életkorúak építkeznek, sok­oldalú következtetést enged le­vonni. Üj lakásokat 25 és 35 év kö­zöttiek 90 százalékban, 35 év felettiek mindössze 10 százalék­ban. Az idősebb generáció előtt ismertek azok a körülmények, amikor egy ledolgozott ember­élet — kivéve a módosokat — és koplaló életmód, ruhátlanság kellett ahhoz hogy a munkás, a kubikos a cseléd új házat sze­rezzen magának A régj lakások korszerűsítését 45 és 60 év fe­lettiek végzik, nem ritka eset a 60 év felettiek korszerűbb lakás­igénye sem. Ez mindennél fénye­sebben bizonyítja pártunk és kormányunk életszínvonal-poli­tikájának megvalósulását, hi­szen életünk nagyobbik részét mégiscsak otthonunkban, csa­ládfáink körében szeretjük el­tölteni. Nem az volt a szándékom, hogy községünk lakásépítési helyzetét a nápsűtötte oldalról mutassam be. A nyílt őszinte­ség megköveteli, hogy lakásépí­tési helyzetünk árnyékos olda­laira is rámutassunk. Főképp i azokra, amelyek a lakosságot ( foglalkoztatják. Abból eredően, hogy a lakásépítési kedv rend­kívül felgyorsult, származnak olyan problémák és gondok, melyek megoldására csak foko­zatosan kerülhet sor. A villany- és vízvezetékháló- zat-bővítés ebben az ötéves terv­ben a fejlesztési alap lehetősé­geit messze túlhaladja. Nem so­kat segít a közműfejlesztési hoz­zájárulás sem, mert a tanács ál­tal meghatározott összeg csak egy részét fedezi azoknak. A közeli években azokon a helyeken lehet és kell telket ér­tékesíteni, ahol a villany- es víz­vezetékhálózat biztosított. Még súlyosabb a helyzet a járdaellátottság tekintetében. Nem túlzás, vannak olyan utcá­ink, melyek több mint száz éve­seik és járda csak az egyik ol­dalon van. Vannak új utcáink, ahol nincs vízvezeték, de még járda sem áll az ott lakók rendelkezésére. Nem beszélve a csapadékvíz el­vezetésének megoldatlanságá­ról. Tudjuk, jogos bosszúságot okoz, ha van fürdőszoba és nincs víz. mint a Kun Béla és a Liszt Ferenc utcában, vagy nincs jár­da és a gépek áltál felvágott sá­ros úton kell az új modern la­kást megközelíteni. Vagy az a körülmény, hogy a belterületen belül az évszázados petróleum- lámpa ég, holott már a tanyák százai villanyfényben úsznak. Ezek tények is, nem szándékom elhallgatni. Az igények és a le­hetőségek a családi háztartásnál sem esnek egybe, és ez így van jól. Az is temert, hogy kellett ŰJ posta, egészségház, öregek nap­közi otthona, nagyobb kultúr- ház, óvoda , és tanterembőví­tés, új vágóhely. Mindezekhez pénz és munkaerő kellett, mely korlátozta a kommunális szük­ségletek kielégítését. Gondoljunk csak ószintén arra, milyen ne­héz sokszor a családi igények kielégítése, az idővel és pénzzel való gazdálkodás. Ennek talán a háziasszonyok a megmondha­tói. A szólás-mondás is azt tart­ja „könnyebb a pénzt megke­resni. nehezebb azt beosztani." Ez így igaz. Nagy család va­gyunk, és csak azt oszthatjuk el, ami van. Meggyőződésem, köz­ségünk minden állampolgára együtt örül az elért eredmények láttán és együtt osztozik gond­jainkban, mert azok valamennyi­ünk gondja. Zsiga János tanácselnök Vállalatok, szövetkezelek, tatézntémgek! Üdültetési igényükkel forduljanak a C00PT0URIST balatoni irodáihoz! Első osztályú fizetővendég-szolgálati szobákat, étkezést, programokat biztosítunk. IRODAINK: 8230 BALATONFÜRED, JÓKAI U. 23. 8381 HÉVÍZ, SZABADSÁG U. 6. 8600 SIÓFOK, Fő U. 148.

Next

/
Thumbnails
Contents