Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
Ajánlás o megyeszékhelynek: 3 battonyai példa A tanácselnöké a szó Csorvás nagyközség A lakásépítkezés tíz éve községünkben Semmivel sem akarom kisebbíteni Békéscsaba megyeszékhely rangját azzal, hogy egy nagyközség szívet dobogtató kezdeményezését ajánlom, példaként. Miről van szó? A Népsport március 23-i száma arról tudósít, hogy edzőcsamok épül Battonyán. Nem is a tény a figyelemre méltó, hogy épül — hiszen ez nem összehasonlítható alap a megyeszékhellyel. Békéscsabán is sok minden épült. Ami viszont megragadja az embert, az: hogyan épül ez a csarnok! Borka Sándort, a nagyközségi tanács elnökét idézem a Népsport hasábjairól: „Régi gond községünkben az, hogy általános iskolásaink tornaterem nélkül vészelik át a telet. A gimnázium terme annyira zsúfolt, hogy oda nem vihetjük őket. Ezért döntöttünk a csarnoképítés mellett Már az elmúlt év őszén, a pártalapszervezeti és a tanácstagi beszámolók alkalmával, a szakszervezeti gyűléseken elmondtuk a község lakóinak, hogy csakis egy nagyméretű csarnok oldhatja meg az 1200 általános iskolás kisfiú, kisleány testi nevelését. Nagyon örülünk annak, hogy mindenütt megértésre találtunk. Ez év február 11-én érkezett meg Dunaújvárosból a 48x24 méteres alapterületű csarnok vasváza. Az egymillió költséget a tanacs vállalta. Széles körű társadalmi munkát szerveztek a sport barátai. A faipari ktsz kommunista műszakot szervez, ugyanúgy a gépjavító dolgozói is. Az élnők szétterítette a doaz- sáé tartalmát. És onnan olvasta fel az adatokait: — A Május 1. Termelőszövetkezet 140 ezer, a Petőfi Tsz 120 ezer, a Dózsa Tsz 90 ezer, az asztalos ktsz 100 ezer forintos összeggel támogatja az építkezési munkálatokat A szövetkezeteik, a vállalatok dolgozói készpénzben egynapi keresetüket ajánlották fel, ami megközelíti a 700 ezer forintot A gimnazisták, tanáraik vezetésével, a szakszervezeti bizalmiakkal együtt felkeresik az üzemhez, tsz-ekhez tartozó battonyai embereket is. Folyószámlát nyitottunk az OTP-nál, és ide fizetik be forintjaikat a nagyközség sporttal rokonszenvező lakói. Jelenleg tehát 570 ezer forint készpénzzel kezdünk az építkezéshez. Ha ehhez hozzávesszük a dolgozók által felajánlott összeget, akkor örömmel summázhatjuk: egymillió 200 ezer forintos összeggel rendelkezünk! Ha ehhez tesszük a tégla- és cserépipari, a vasipari szocialista brigádok felajánlásait, az általános iskolások, az ipari szakmunkásképzősök, a gimnazisták több napos társadalmi munka felajánlását, akkor a hozzájárulás és munka összege eléri a másfél milliót.” Tehát az összefogást hívták segítségül, a 13 ezer lakos községét szerető szívét gyúrták egybe igazi, duzzadó erővé. A mindennapi kenyérszerzés félelmetes gondjától megszabadult battonyaiak így is értékelik 1944. szeptember 23-át, szabadságuk napját Félreértés ne essék, Békés? csaba 58 ezer lakosának többsége sem a kosztpénzből fogná le — mondjuk — „téglajegyét”, például egy sportstadion építéséhez. Kellene stadion? Kellene! Tervbe van véve? Tervbe! Megvalósítását lassítja a „takaró rövidsége”. Ugyanis gyakran használjuk beszámolóinkban: „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér”! — mondást Jó ennek használata a szorosan vett városi költségvetésben, a bevétel és a kiadás rovatban. Ez esetben félő lenne, hogy kilóg a láb a takaró alól. De miért fedi be jelen esetben jól a battonyaiak lábát a takaró? Nem ismétlem meg Borka Sándor szavait, csak ajánlom a tetteket azt a bele nem nyugvást, „másoknak telik, nekünk meg nem” lemondás törlését Mikor e sorokat írom, ellenvetéseket is sorakoztatok a város védelmére: „Hát nem vagy megelégedve a több milliós társadalmi munkával, a közös összefogásban létrehozott óvodák, bölcsődék számával?" De igen. Mégis úgy érzem, védekezési érveim bonyolultak, szegényesek. Nincs minden felnőtt és ifjú keze benne. Sok esetben még annak a családfőnek is hiányzik a társadalmi „adagja”, aki gyermekét, vagy gyermekeit reggel viszi, este hozza a óvodába, bölcsődébe. A védekezésem akkor lenne igazi, ha valamennyien azt mondhatnánk: nemcsak használom, de építettem is! — ki-ki fizikai erővel, és ki-ld anyagiakkal róná le tégláját egy sportstadion építésénél. fis ha megkérdeznék: „mid van”? Nemcsak az autóját telkét és házát sorolná, de hozzátenné: van Békéscsabán egy sportkombinátom. Ezzel mutatnánk értékeinket és azt hogy milyen társadalmi munkára, áldozatra vagyunk képesek, Tudom, hogy ajánlásom olvasva nem mindenki lesz vidám és bizakodó. Van, akinek egy zsúrvendéglés költségét jelentené, vagy egy autótúra út benzinárát vagy másoknak néhány zsíroskenyér-vacsorát. Hiszem, hogy megérné, mert a társadalmi összefogásból született eredmények sokkal többet jelentenek, mint amennyi a pénzértékük. És ehhez csak gratulálni lehet a battoovaiak- nak! Rocskár János Egy évtized valamely település fejlődésének történetében viszonylag rövid idő. Kutatva Csorvás nagyközség település- fejlődésének másfél évszázadát egyetlen korábbi évtizeddel sem hasonlítható össze az a fejlődés, amely a lakásépítkezések ütemében, számszerű növekedésében ma tapasztalható. Korábban, különösen a felszabadulás előtt — több évtized telt el, míg felépültek és benépesültek az új utcák. A párt és a kormány életszínvonal-politikájával összefüggésben egy évtized alatt a családok százai költözhettek új lakásba, vagy a felújított, bővített, korszerűsített lakásokba. Államunk hitelpolitikája, a mezőgazdasági szakemberek, pedagógusok központi támogatása, az építkezni szándékozók takarékossága, az építőanyagokkal való ellátás, és nem utolsósorban a helyes és célszerű telekgazdálkodás együttesen növelték a lakásépítkezési kedvet. A fentieken kívül a kommunális szolgáltatás utóbbi tíz évben történő fellendülése, mely főképpen a vezetékes vízellátás, a törpevízmű felépítésével, a villanyhálózat korszerűsítésével és bővítésével, valamint az út- és járdahálózat kiépítésével függ össze. Végül elősegítette a lakás- építkezések megvalósítását az építőipari szolgáltatás biztosítása, mely a tervezéstől, a teljes befejezésig a lakosság rendelkezésére állt Az elmúlt tíz év alatt épült háromszázharminc új lakásból háromszáznégy épült OTP-hitel- lel. A többi a tanács, gazdaságok költségvetéséből, illetőleg fejlesztési alapjaiból létesült. Mindössze tizenhárom lakás épült saját erőből, többségük tanyale- bontás, vagy bontott anyag vásárlásából. Az OTP-hite! segítségével épült lakások új települést, tizenöt új utcát népesítettek be. A mezőgazdasági szakemberek, pedagógusok, tanácsi dolgozók az adott lehetőségeken belül igénybe vették azokat a kedvező hitelformákat, melyek a letelepedni szándékozóknak központi keretekből biztosítva voltak, Az 1962-ben elfogadott egyszerűsített községrendezési terv alapvető célkitűzése volt a lakosság telekigényének folyamatos kielégítése. A lakosság ennek megfelelően egy vagy kétszobás lakások építésére választhatott telket kedvező helyen. Olyan év nem volt, hogy a telekigény hiánya akadályozta volna a lakásépítkezést. A vezetékes vízellátás biztosítása kifejezetten lökést adott a lakásépítkezés számszerű növekedéséhez. A törpevízmű építésének évében, 1969-ben negyven új lakás épült, ami egy teljes utcasort jelent. Községünk történetében ennyi lakás nem épült egy év alatt, összehasonlításképpen érdemes párhuzamot vonni két időszak között. Viszonylag hiteles adatforrásokat kutatva, 1930-tól 1945-ig községünkben harminchat egy- szoba-konyhás lakás épült. Az alapozást kivéve valamennyi vályog- és vertfal. Másfél évtized alatt mindössze tizenhárom lakással épült több, mint a törpevízmű építésének egyetlen évében. Községünkből földrajzi helyzeténél fogva, a rohamosan fejlődő Békéscsaba és Orosháza elszívó hatására a lakosság lélek- száma jelentősen csökkent, az utóbbi tíz évben csaknem nyolcszázzal. Sokan teszik fel a kérdést a község vezetőinek: hogyan lehetséges az, hogy új településrész jött létre és kevesebb a lakosok száma? A magyarázat egyszerű, ha arra gondolunk, hogy valaha sokan laktak közös konyhán, vagy éppen a konyha volt egyben a hálószoba is, egy lakásban kettő, vagy három család is lakott, máris érthető. A rendelkezésre álló adatok jól mutatják a különbséget: 1942-ben egy lakásra jutó lakosok száma 8,7 1962-ben 5,7. 1972-ben 4 3 A fenti összehasonlítás a lakáskultúra növekedését akkor tükrözi a valósághoz híven, ha ismertté válnak előttünk az alábbi adatok is. A község 2335 lakása közül nyolc nem rendelkezik villanyvilágítással, ebből hat ház nem fejleszthető területen van, kettő építési tilalom alatt levő telken. Várhatóan a lakásépítési kedv ez évben sem csökken, mivel január közepéig huszonnyolc igénylő jelentkezett a tanács szakigazgatási szervénél, illetőleg a helyi OTP-fióknál. Minden jel arra mutat, ez évben is elérjük az 1973. évi csúcsszintet, amikor is negyvenhat építési engedélyt adott ki az elsőfokú építési hatóság. Az OTP segítette a toldaléképítkezéseket. a fürdőszoba-kialakítást, és a karbantartási kiadásokat is, különböző hitelformákkal. Annak vizsgálata, milyen életkorúak építkeznek, sokoldalú következtetést enged levonni. Üj lakásokat 25 és 35 év közöttiek 90 százalékban, 35 év felettiek mindössze 10 százalékban. Az idősebb generáció előtt ismertek azok a körülmények, amikor egy ledolgozott emberélet — kivéve a módosokat — és koplaló életmód, ruhátlanság kellett ahhoz hogy a munkás, a kubikos a cseléd új házat szerezzen magának A régj lakások korszerűsítését 45 és 60 év felettiek végzik, nem ritka eset a 60 év felettiek korszerűbb lakásigénye sem. Ez mindennél fényesebben bizonyítja pártunk és kormányunk életszínvonal-politikájának megvalósulását, hiszen életünk nagyobbik részét mégiscsak otthonunkban, családfáink körében szeretjük eltölteni. Nem az volt a szándékom, hogy községünk lakásépítési helyzetét a nápsűtötte oldalról mutassam be. A nyílt őszinteség megköveteli, hogy lakásépítési helyzetünk árnyékos oldalaira is rámutassunk. Főképp i azokra, amelyek a lakosságot ( foglalkoztatják. Abból eredően, hogy a lakásépítési kedv rendkívül felgyorsult, származnak olyan problémák és gondok, melyek megoldására csak fokozatosan kerülhet sor. A villany- és vízvezetékháló- zat-bővítés ebben az ötéves tervben a fejlesztési alap lehetőségeit messze túlhaladja. Nem sokat segít a közműfejlesztési hozzájárulás sem, mert a tanács által meghatározott összeg csak egy részét fedezi azoknak. A közeli években azokon a helyeken lehet és kell telket értékesíteni, ahol a villany- es vízvezetékhálózat biztosított. Még súlyosabb a helyzet a járdaellátottság tekintetében. Nem túlzás, vannak olyan utcáink, melyek több mint száz éveseik és járda csak az egyik oldalon van. Vannak új utcáink, ahol nincs vízvezeték, de még járda sem áll az ott lakók rendelkezésére. Nem beszélve a csapadékvíz elvezetésének megoldatlanságáról. Tudjuk, jogos bosszúságot okoz, ha van fürdőszoba és nincs víz. mint a Kun Béla és a Liszt Ferenc utcában, vagy nincs járda és a gépek áltál felvágott sáros úton kell az új modern lakást megközelíteni. Vagy az a körülmény, hogy a belterületen belül az évszázados petróleum- lámpa ég, holott már a tanyák százai villanyfényben úsznak. Ezek tények is, nem szándékom elhallgatni. Az igények és a lehetőségek a családi háztartásnál sem esnek egybe, és ez így van jól. Az is temert, hogy kellett ŰJ posta, egészségház, öregek napközi otthona, nagyobb kultúr- ház, óvoda , és tanterembővítés, új vágóhely. Mindezekhez pénz és munkaerő kellett, mely korlátozta a kommunális szükségletek kielégítését. Gondoljunk csak ószintén arra, milyen nehéz sokszor a családi igények kielégítése, az idővel és pénzzel való gazdálkodás. Ennek talán a háziasszonyok a megmondhatói. A szólás-mondás is azt tartja „könnyebb a pénzt megkeresni. nehezebb azt beosztani." Ez így igaz. Nagy család vagyunk, és csak azt oszthatjuk el, ami van. Meggyőződésem, községünk minden állampolgára együtt örül az elért eredmények láttán és együtt osztozik gondjainkban, mert azok valamennyiünk gondja. Zsiga János tanácselnök Vállalatok, szövetkezelek, tatézntémgek! Üdültetési igényükkel forduljanak a C00PT0URIST balatoni irodáihoz! Első osztályú fizetővendég-szolgálati szobákat, étkezést, programokat biztosítunk. IRODAINK: 8230 BALATONFÜRED, JÓKAI U. 23. 8381 HÉVÍZ, SZABADSÁG U. 6. 8600 SIÓFOK, Fő U. 148.
