Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

Kádár János elvtárs beszéde a nyíregyházi pártaktiva-gyűlésen

(Folytatás az 1. oldalról) segítség a munka megjavításában.

Eddig a munkásosztályról, társadalmunk vezető osztályáról beszéltem, s arról a politikáról, amellyel kapcsolatban mostanában gyakran használunk ilyen kifejezéseket; munkáspolitika, munkáskultúra, munkásérdek és hasonlók. Persze, az sem lesz baj, hogy ha ritkábban használjuk majd ezeket a kifejezéseket^- s a gyakorlatban többet teszünk a munkáspolitika, a munkásérdekek kifejezése, a munkások műveltségének elősegítése érdekében.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a munkáspolitika; szövetségi politika. Államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. Ez a szövetség szilárd: közös szocialista cél fűzi össze társadalmunk e két nagy dolgozó osztályát, és a jövőben is állandó feladatunk lesz, hogy a munkás-paraszt szövetséget szilárdítsuk és erősítsük.

A szövetségi politika érvényes társadalmunk többi dolgozó rétegére is. Ezek közül elsősorban az értelmiséggel dolgozik kéz a kézben, összeforrottan, testvérként, szövetségben a munkásosztály. Mély meggyőződésünk ugyanis, hogy a szocializmus megvalósításához az értelmiség mindennapi hozzájárulása elengedhetetlenül szükséges. A másik oldalról viszont az értelmiséget mozgósító nagy célok csak a szocialista társadalomban valósulhatnak meg. A munkásosztály és az értelmiség politikai szövetségének ez az alapja.

Ez a szövetségi politika — amelyet mi köznapi nyelven népfrontpolitikának is nevezünk — tartós és nagy távlatú politika. Egyben ez a szövetségi politika jelenti a párttagok és pártonkívüliek, a kommunisták és más világnézetűek politikai szövetségét és együttes tevékenységét a szocializmus építésében.

Ami a hívők és nem hívők között meglevő világnézeti különbségeket illeti, erről az a véleményünk, hogy világnézeti kérdésekben csak érvekkel lehet győzni. A politikai harcban azonban számunkra teljesen kö- zömbösn hogy kJ hivő vagy nem hivő, ki milyen egyházhoz tartozik. Ha velünk tart, akkor szövetségesünk, ha szemben áll velünk, nem lehetünk elnézőek. A hivő ember vallásos érzékenységét tiszteletben tartjuk, nem sértjük meg, erre semmi szükség nincs. Ugyanakkor saját világnézetünket hirdetjük, terjesztjük, s nem hagyjuk szidalmazni és támadni. Ma Magyarországon a közös dolgokban, a szocialista építés alapvető, közös céljaiban jól egyet tudunk érteni a hívőkkel, az egyházakkal, az egyházak vezetőivel is. L

Ez így helyes.

Az állam és az egyház közötti rendezett viszony nem önmagától, hanem kitartó munkával jött létre. Azt hiszem, mindenki számára világos, hogy lakás kell a hívőiknek is, meg a nem hívőknek is, és természetes, hogy a lakásépítési programnak közösnek kell lennie. Egy fejlettebb új világban, a szocialista társadalomban is mindenki „lakos” lesz. Márpedig, aki részese lesz a boldogabb jövendőnek, annak az építésből is ki kell vennie a részét. Hozzáteszem, az emberek többsége — jó szándékkal — ki is veszi 3. részéit

Ismeretes. hogy több éve folyik tárgyalás a Magyar Nép- köztársaság és a Vatikán között Sok mindent rendeztünk hazánkban az állam és az egyház kapcsolatában. Legutóbb a Vatikán olyan döntést hozott, hogy egyházjogilag üresnek tekinti az esztergomi érseki széket. Ez a nyugati sajtóberkekben viharokat kavart. A reakciós elemek nagyon megharagudtak a pápára. Olyan híreket terjesztettek el, hogy a magyar kommunista kormány nyomására határozott így VI. Pál pápa. Gondolom, túlértékelik lehetőségeinket, és lebecsülik a Vatikánt azok, akik azt állítják, hogy VT. Pál pápa a mi nyomásunkra fosztotta meg Mindszentyt az esztergomi érseki széktől. Egészen másról van szó. A katolikus egyház is keresi helyét a modem világban.

A ml feladatunk az, hogy munkások, parasztok, értelmiségiek, más dolgozók, kommunisták és pártonkívüliek, hívók és nem hívők még nagyobb társadalmi egyetértésre jussanak a szocialista cél vállalásában, és az alkotó munka előre- vitelében. Ez szilárd elvi álláspontunk, ezt követtük eddig is, és ezt a szövetségi politikát kell és akarjuk folytatni a jövőben is.

Kádár János a szövetségi politikával, a párt munkastílusával összefüggőében, hangsúlyozta;

A munkásosztály pártunk szülőanyja. A Magyar Szocialista Munkáspártot és elődeit, s általában a forradalmi munkáspártokat a munkásosztály hozta a világra, hogy társa= dalmi célját megfogalmazza és valóra váltsa.

Ilyen értelemben a párt és az osztály viszonyában van egy sajátos kettősség. A párt mint politikai szervezet tudja megfogalmazni a munkásosztály társadalmi törekvéseit, s ilyen értelemben a párt irányítja és vezeti a munkástömegeket. Másrészt mi, kommunisták, személyileg nem hataltnaslkodásra és uralkodásra, hanem a munkásosztály, a nép szolgálatára kötelezett emberek vagyunk. Kerülhet bárki bármilyen magas tisztségbe, jól értse meg, hogy ez a bizalom a személyes érdemeken túl, elsősorban egy politikának, a szocialista célnak szól. Ennek van alárendelve mindenki, dolgozzék bármilyen területen és bármilyen funkcióban.

A Központi Bizottság első titkára részletesen szólt a gazdasági építés eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az 1973-as gazdasági év jó esztendő vojt. Az alapvető célokat a népgazdasági tervet meghaladó mértékben elértük, megvalósítottak.

Megfelelő erőfeszítések történtek és jelentős eredmények születtek életünk más fontos területein is, mint például a tudomány, a közoktatás, a kultúra területén — mondotta, majd így folytatta; a közművelődés helyzetét most értékelte részletesen a Központi Bizottság, és ezúton is szeretném felhívni az elvtársak figyelmét a közeljövőben megjelenő határozatra és az előadói beszédre.

Joggal mondhatjuk el, hogy Magyarországon az elmúlt 25-30 esztendőben végbement a lenini értelemben vett kulturális forradalom, a nép behatolt a műveltség sáncaiba, s elérte azt a szintet, amiről nazánk- ban a korábbi kapitalista viszonyok között szó sem lehetett. Nagyot változott társadalmunk állapota és igen jelentős előre haladásról beszélhetünk az ideológia, a szocialista közgondolkodás fejlődése tekintete- ben.

Mindennek hatása közvetlenül is jelentkezik a mindennapi életben, aminek nagyon jó kifejezője a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, a kommunista szombatok és az önkéntes társadalmi munka. A szocialista közgondolkodás erősödését, az internacionalista, hazafias nézetek terjedését, a párt politikájának behatolását a tömegekbe megfigyelhetjük az élet minden területén. Itt helyben, Önök is tanúsítihatjáik, én pedig jelenthetem az egész országról, hogy szocialista ifjúságunk akti vitásának eredményeképpen mindenütt szép ünnepségeket rendeztünk március 15- én, melyek kifejezték a sz<i- cialista hazafiság és nemzetköziség, haladó hagyományaink és a jelen szocialista vívmányainak megbonthatatlan egységét. Ugyanez az eszmeiség és politikai kiállás jellemezte a dicső 1919-es Magyar Tanács- köztársaság évfordulójáról való megemlékezést, s ebben a szellemben bizonyára méltó lesz április 4-ének, felszabadulásunk évfordulójának megünneplése is.

Ha tehát az ország általános

helyzetéről és állapotáról akarunk jellemzést adni, azt mondhatjuk, hogy a magyar társadalom fejlődése kiegyensúlyozott, egyenletes, egyes területeken dinamikus és mi azt tartjuk feladatunknak, hogy ez a törés nélküli fejlődés folytatódjék a jövőben is.

Kádár János ezután a Szabolcs -Szatmár megyében szerzett tapasztalatait összegezte, kiemelte, hogy a megye szinte minden területén az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött.

Kádár János felszólalása befejező részében a párt életével kapcsolatos időszerű kérdésekről

szólt.

A Központi Bizottság múlt heti ülésén elhatározta, hogy a párt soron levő, XI. kongresszusát 1975 márciusára hívja össze. Ez nagy horderejű döntés. A párt életében nagy szerepük van a kongresszusoknak, egyrészt mert a kongresszusra való felkészülés nagy lendítő erő a párt életében és tevékenységében, másrészt, mert a kongresszus a párt legmagasabb fóruma, s hosszabb időre meghatározza a politikát.

De a ml viszonyaink között nagy esemény a pártkongresszus a magyar munkásosztály, a magyar nép életében is. A párt politikáját támogatja a Hazafias Népfront, ezt a politikát magukénak vallják a munkás- és paraszttömegek, egész dolgozó népünk, Ezért a párt kongresszusának döntő szerepe van a szocialista építés fellendítésében is.

Mi nagyon bízunk abban, és reméljük, hogy a pártkongresz- szusra való felkészülés hónapjai egyúttal a szocialista építés fellendülésének hónapjai is lesznek. Ez az ország életében fontos és nagyon hasznos. Természetesen sok munkával járó év van előttünk, hiszen mindennapi teendőinket sem hanyagolhatjuk el arra való hivatkozással, hogy kongresszusra készülünk. Most tehát kétszeres erővel kell dolgoznunk. El kell végeznünk mindennapi munkánkat határozottan, gondosan és pontosan, ahogy azt az egész lakosság tőlünk elvárja. De el kell végeznünk a kongresszusra való felkészüléssel járó munkát is.

Néhány héttel a párt XI. kongresszusa után ünnepeljük április 4-ét, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. A jövő év tavaszán lejár az országgyűlés mandátuma, s új választást kell kiírni. Ez nagyon szép és lelkesítő eseménysorozat lesz; pártunk kongresszusa meghatározza szocialista távlatainkat, további céljainkat. Ennek jegyében megfelelően tudunk megemlékezni hazánk felszabadulásáról, s ilyen politikai „hozománnyal” állhatunk a választók elé. Azt hiszem, ez nagyon szép és sikeres politikai kampány lehet, s rajtunk múlik, hogy az is legyen.

Meg szeretném említeni a Központi Bizottság múlt heti ülésének egy másik határozatát is, amely egyébként szintén a kongresszusi felkészüléssel összefüggésben és ennek a napirendi pontnak a keretében került megtárgyalásra. Ez az a káderátcsoportosítás, amit önök is ismernek.

Mindenekelőtt azt szeretném

hangsúlyozni, hogy szó szerint

kell érteni azt, amit a közlemény is tartalmazott. A gyakorlati munka követelményeinek megfelelő káderátcsoportosítás történt egyes vezető tisztségekben. Erről van szó és nem többről, nem másról.

Mindenki tudja, hogy a kongresszus és annak előkészítése mindig magával hoz káderkérdéseket is. így van ez az alap- szervezetek vezetőségválasztó taggyűlésein, a pártértekezleteken és magán a kongresszuson is. Ez a dolgok normális velejárója. Aki akarja, tehát úgy is értheti, hogy a központban már megkezdődött a kongresszusi kádermunka, a munka követelményeinek megfelelő, ésszerű átcsoportosítás.

Szeretném itt is hangsúlyozni, hogy folytatjuk eddigi politikánkat: bel- és külpolitikánk, gazdasági politikánk, agrárpolitikánk, kulturális politikánk változatlan, bevált gazdaságirányítási rendszerünket fenntartjuk, de a gyakorlati végrehajtást minden területen javítanunk kell. És ha ennek érdekében itt vagy ott átcsoportosításra van szükség, azt is meg kell csinálnunk elvi alapon, az ügyet nézve és kizárólag a munka követelményeiből kiindulva.

A személyi kérdések megoldása sohasem egyszerű feladat. Minden esetben — és most már nemcsak a Központi Bizottság határozatáról beszélek — abból kell kiindulnunk, hogy nem lehetünk elfogultak. Ügy sem, hogy ha valakinek a fizimiskája nem tetszik, az bármit tesz, jó nem lehet, de úgy sem, hogy ha valakivel vacsora után jól tudok poharazni, akkor minden jó, amit csinál. Személyi kérdésekben nem dönthet a rokonszenv vagy az ellenszenv. Arisztotelész mondotta; Platon barátom, de még inkább barátom az igazság. Nekünk kommunistáknak első a párt érdekében végzett munka, és ezért mindig elsősorban a munka követelményéből kell kiindulnunk.

Meg szeretném mondani azt is, hogy személyi kérdéseknél mindig számolni kell félreértésekkel, mindenféle belemagyará- zásokkal, jelentkezhetnek ellenséges szándékok is. Ha félreértés van a határozat kapcsán, azt el kell oszlatni. Ha rosszindulatú félremagyarázás van, azt visz- sza kell utasítani. Pártunk egységét, tisztaságát, elvtársaink becsületét mindenféle rosszindulatú rágalommal, minden félremagyarázással szemben meg tudjuk és meg is fogjuk védeni.

Pártunk harcokban edzett, munkában tapasztalt, erős és egységes párt. Mi ezt az egységet minden szinten úgy értelmezzük, hogy ha egy testületben egy bizonyos kérdés megviKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházéban fogadta a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői katonai tanácsának tagjait, élükön I. I. Jakubovszkijjal, a Szovjetunió marsalljával, az

Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására pénteken néhány napos hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Nguyen Duy Trinh miniszterelnök-helyettes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kültatásánál különböző a nézőpont, a megközelítés módja, a döntés előtt ezt nem tartjuk hátránynak. Sőt hasznos is, mert lehetőség van a kérdés sokoldalú vizsgálatára, s egy gazdag, termékeny vita után feltehetően objektív, jó határozat születik. A határozat meghozatalánál arra kell törekednünk, hogy ne a tekintély alapján, ne kiabálással és asztalcsapkodással, hanem érvekkel és meggyőzéssel, lehetőleg egységes állasfoglalás alakuljon ki.

Ezután jön a munka harmadik fázisa, a végrehajtás, amikor végül is minden eldől. A végrehajtásban nem engedhetjük meg a kérdések különböző megközelítését, itt már a teljes pártfegyelemnek és egységnek kell érvényesülnie. Mi csak így tudunk eredményesen dolgozni. Mielőtt elhatározásra jutunk, vitatkozhatunk, ha kell, újra, többször is napirendre tűzhetjük a kérdést, de ha már elhatározásra jutottunk, a végrehajtás csak egységes lehet.

A kongresszusi felkészülésről szólva Kádár János rámutatott:

— A párt XI. kongresszusára eszméink jegyében kell felkészülni, illő módon ahhoz a nagy eseményhez, amit a kongresz- szus a párt életében jelent. Mi kommunisták ünnepelni is csak akkor tudunk igazán és jól, ha tettekkel ünnepelünk. Akkor és úgy tudunk jól felkészülni a XI. kongresszusra, ha erőnk_ tői tellően mindent megteszünk, hogy minél jobban valósítsuk meg a X. kongresszus határoza_ tait. Ez a mi legfontosabb teendőnk.

— Pártunk gyakorlatban be_

vált politikája élvezi népünk bizalmát és támogatását Nemzetközi téren hű és erős szövetségeseink vannak, tehát jók a feltételeink. És jó helyzetben mondotta ki a Központi Bizottság, hogy készüljünk a párt XI. kongresszusára. Az adott viszonyok és a kedvező feltételek között rajtunk, a párt munkásain, tagjain múlik, hogy a XI. kongresszus méltó legyen a párt forradalmi múltjához és a jelenben betöltött szerepéhez, rendeltetéséhez Rajtunk múlik, hogy minél jobban betöltse azt a funkciót, amit csak a kongresszus végezhet el: azt, hogy

új, még felemelőbb távlatokat mutat a szocialista építés útján. Készüljünk méltóképpen a párt XI. kongresszusára, hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójára. Legyen a jövő év még szebb, mint az eddigiek. Ez a mi elvi szilárdságunkon, munkakészségünkön, harckészségünkön, akaratunkon múlik. Nagyon hízom benne, hogy ez így is lesz — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János.

Kádár János fogadta

a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői katonai tanácsának tagjait

Hazánkba érkezett a VDK külügyminisztere

egyesített fegyveres erők főparancsnokával.

A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Focit Jenő, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagja. (MTI)

ügyminisztere. Megérkezésekor a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, valamint a Külügyminisztérium más vezető beosztású személyiségei üdvözölték. Jelen volt fogadtatásánál Nguyen Manh Cam, a VDK budapesti nagykövete is. (MTI)