Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-29 / 74. szám
Ülést tartott Békés város Tanácsa Tovább javul a lakásés az óvodai ellátás MES9SZ megyei aktíva-tanácskozás Békéscsabán Az évi szakszervezeti munka eredményeinek összegezésére, a tapasztalatok megvitatására, s az 1974. évi teendők körvonalazására tegnap, március 28-án Békéscsabán megyei MEDOSZ aktíva-értekezletet tartottak a szakszervezet Luther utcai nagytermében. A tanácskozáson azok vettek részt, akik a (korábbi években megválasztották a MiSDOSZ Békés megyei Bizottságát és ennek különböző önkormányzati szerveit. A tanácskozást Samyai Ferenc nyugdí jas, a MEDOSZ me. gyebizottságának elnöke vezette. A szakszervezeti munka értékeléséről Plavecz János, a megyei bizottság titkára adott tájékoztatást. Az elnökségben helyet foglalt dr. Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, Nagy István, az SZMT vezető titkára, Molnár Lajos, az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese, Zsibók András, az állami gazdaságok területi központjának igazgatója ás Erdélyi Lajcsné, a MEDOSZ Békés megyei Nő- bizottságának elnöke. Öntözési lelátó! Békés megyében A hosszan tartó csapadéksze- génység feltétlenül indokolja az öntözéssel kapcsolatos Békés megyei feladatok számbavételét. Március 29-én, pénteken délelőtt 9 órakor Szarvason, az állami gazdaság központi tanácskozótermében vízügyi, állami gazdasági és termelőszövetkezeti szakemberek öntözési ankét Éppen egy hete padokkal telt meg a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola udvara. A lovas kocsikról alig tették le a kopott, összekarcolt padokat, Medovarszki János igazgatóhelyettes vezetésével máris elkezdődött a munka. A tanulók a vállalt 120 padot hamar be szeretnék fejezni, hogy minél előbb kikerüljenek a parkokra, terekre, ezért szabad óráikat erre áldozzak. Vasárnap 27 KISZ-es diák dolgozta végig a délelőttöt. Március 27-én délelőtt a tanács dísztermében tartotta ülését Makoviczki János elnökletével Békés város Tanácsa. Az elnökségben helyet foglalt Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Ínokai János, az MSZMP Békés városi Bizottságának első titkára és Végh László, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke. A napirendi pontok között szerepelt a végrehajtó bizottság munkájának értékelése, valamint Békés város Tanácsa 1974. évi költségvetésének és fejlesz- j tési tervének megtárgyalása, elfogadása. Utolsó napirendi pontként a megyei tanácstagok végzett munkájukról számoltak be. A végrehajtó bizottság munkájának, tevékenységének < alapját a Tanácstörvény elvei, valamint a szervezeti és működési szabályzatban rögzítettek alkotják. A végrehajtó bizottság ennek megfelelően szervezte és irányította saját, illetve a szakigazgatási szervek munkáját. Az MSZMP j Politikai Bizottsága 1973. júli- j us 3-i határozatának alapján j megtárgyalták a várospolitika helyi módszereit és megjelölték a fejlesztés főbb irányát. A nagyközség várossá válása után a lakosság még fokozottabban kérte és sürgette a A munkának megvolt az eredménye. Hétfőn frissen festett padokon pihenhettek a Kossuth tér járókelői. Mint a városi tanács műszaki osztályán megtudtuk, az „Építsük, szépítsük városunkat” -mozgalom most is kellőképpen mozgósította a lakosságot. A jelek azt mutatják, hogy már gondozott parkokban, tiszta utcákon, kulturált környezetben ünnepelhetjük április 4-ét. left, önkormányzati és állam- igazgatási — alapvető tényezőjének megvalósítását. A végrehajtó bizottság testületi munkájában a kollektivitás, az új város fejlődéséért érzett felelősség tudata érződött. Békés várossá nyilvánításával nagymérvű fejlődés tapasztalható. Ebben az évben a városi tanács mintegy 38 millió forintból gazdálkodik. Közvilágítás korszerűsítésére, állami lakás felújítására és egyéb kommunális feladatok javítására : a belvízelvezetésre több, mint kétmillió forintot biztosítanak. Tovább javul a város szociális, kulturális és egészségügyi helyzete. Ennek eredményeként remélhetően fejlődik majd a körzeti orvosi ellátás, a szakorvosi rendelőintézet színvonala. Jelentős előirányzattal szerepel a költségvetésben az állami célcsoportos lakásépítkezés. A beruházási program és a kiviteli terv az elmúlt évben elkészült, s az idén 24 lakás kerül felépítésre. Jelenleg a területelőkészítési, köz- művesítési munkálatai folynak. A tervekben szerepel még az OTP által építendő közművesített területek biztosítása, melyen előreláthatóan 56 lakás épül. A városi tanács egyéves munkája eredményeként jelentősen javult a gyermekintézmények helyzete is. Az idén az óvodíLat csaknem 700, a bölcsődét 20 férőhellyel bővítik és korszerűsítik. Az 1974. éld költségvetés előirányzatai a korábbi évekhez képes jelentősen növekedtek. A beszámolóhoz és költség- vetéshez több hozzászólás hangzott el. Felszólalt többek között Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára is. Hozzászólásában elismeréssel nyilatkozott a tanács egyéves munkájáról, majd az MSZMP KB ez étv március 19—20-í üléséről hozott határozatot taglalta Az utolsó napirendi pontban dr. Oláh László megyei tanácstag számolt be a testület előtt a megyei tanácsban végzett munkájáról. A tanácsülés a beszámoló, a költségvetés és a megyei tanácstag beszámolójának elfogadásával és jóváhagyásával ért véget — Szekeres — keretében értékelik a jelenlegi helyzetet megbeszélik a legfontosabb teendőket. A Miagyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezete, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, az Öntözési Kutatóintézet és a Szarvasi Állami Gazdaság rendezésében vitaindító előadások hangzanak el az előbb említett témakörről. közérdekű, de még meg nem valósított feladatok elvégzését. A munkákat a város lakói sok esetben társadalmi összefogással végezték el. Bizonyíték erre, hogy az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 63 forintra emelkedett az előző évi 29 forintról. A végrehajtó bizottság biztosította a Tanács- törvény három — népképviseDiákoh a mozgalomban Villamos energia — Alig néhány hete, hogy a; KGST-országdk képviselői Moszkvában történelmi jelentőségű okmányt írtak. alá. A megállapodás értelmében aiz európai szocialista államok az ukrajnai Vinnyica és a magyar- országi Albertirsa között páratlan nagyságrendű, 750 kilovoltos villamos távvezetéket építenek fel. Hasonló energia- rendszer csupán Kanadában és az Amerikai Egyesült Államok, ban működik, s így érthe'ő, ha az említett szerződés a tőkés világban is nagy feltűnést keltett. Arról van szó, hogy a KGST-országok egyesített energia rendszerének teljesítménye már 1980-ban eléri a 160 ezer megawattot, ami a maga nemében egyedülálló és megvalósulása szemléletes példája a szocialista gazdasági integráció sikerének. Az egyesítésből adódó gazdasági előnyök igen jelentősek. A tagországokban — a földrajzi, az éghajlati különbségek, a munkabeosztás eltérése miatt — más-más időpontokra esik a havi, sőt a napi legnagyobb energiafogyasztás. így aztán az az ország, amely mar túljutott a napi csúcsterhelésen, azonnal kisegítheti a másikat, ahol a legnagyobb igénybevétel csak ezután következik be. A 750 kilovoltos távvezeték kiépítése tehát egyfelől valamennyi résztvevő számára lehetővé teszi a gazdaságos és a biztonságos energiacserét, másfelől pedig összesen 1500 megawattnyi megtakarítást ígér. A Vinmyicától Albertirsáig vezető távvezeték (amely közvetlen összeköttetésben áll a Szovjetunió déli energiarendszerével) beruházási költsége 140 millió rubel, s ezt a résztvevő országok olyan arányban osztják fel, amilyen mértékben a távvezetékből, illetve annak realizálható hasznából részesednek. A terveket a Szovjetunió és Magyarország közösen készíti el, mint ahogy szorosan ösz- szehantgolják az építkezések és az alállomás létrehozásának munkafázisait is. A KGST-országok nagyszabású vállalkozása nem áll előzmények nélkül. Figyelemre méltó, hogy az első — mai szó- használattal élve — integrációs egyezményt Magyarország és Csehszlovákia kötötte meg, 1951-ben. A szerződés szerint hazánk bauxitot és timföldet szállított Csehszlovákiába, északi szomszédunk pedig arra vállalkozott, hogy szabad villamos energiájának egy i-észét a magyar alumíniumipar rendelkezésére bocsátja. A megállapodás alapján 1952 decemberében adtán át rendeltetésének a KGST első, 110 kilovoltos távvezetékét, Kisigmánd és Nővé Zámky között. Ezt követően, a szocialista országok között már 1958-ban további kapcsolatok jöttek létre. Megépült a lengyel—csehszlovák, majd a szovjet, illetve az NDK—lengyel es az NDK—csehszlovák távvezeték; országhatárokon át ezek teljesítménye egyenként általában 220 kilovolt volt. Az 1962. évi magyar—szovjet távvezeték üzembe helyezését 1963- ban követte az első háromoldalú, szovjet—román—csehszlovák 400 kilovoltos rendszer megépítése. Magyarországot egyébként Romániával, sőt Jugoszláviával és Ausztriával is összekötik a 120—220 kilovoltos távvezetékek, kölcsönösen lehetőve téve mindkét oldalon a gazdaságos energiafalhasználást. Mindent összevéve, az 1974 márciusában aláírt sokoldalú villamosenergia-ipari együttműködési megállapodás előtt a KGST-országok már tizenöt 220, és öt 400 kilovoltos vezetékrendszert építettek ki egymás között. A szocialista országok egyesített energiarendszerének központi teherelosztóját Prágában hozták létre 1962 júliusában, s még ugyanebben az esztendőben megalakult a központi teherelosztó munkáját irányító tanács. A korszerű hazai ener- giakapaci'tások fejlesztésében éppen ezért már a kezdetektől részt vettek a KGST-országok. Szovjet turbinák, csehszlovák, lengyel, NDK-beli berendezések, műszerek működnek a Gagarin Hőerőműben, a Duna- menti, illetve az Inotai Gázturbinás Csúcseiőműben. Távlati energiagondjainkon kíván könnyíteni az ugyancsak KGST- összefogással épülő paksi atomerőmű is, Magyarország villamos energia igénye eddig évente mintegy 8-9 százalékkal növekedett. Az ipar dinamikus fejlődése, szerkezetének korszerűsítése, a lakásépítkezések fokozása pedig további követelményeket támaszt a népgazdasággal szemben. E tényezők többszörösen indokolják — a kétoldalú energia-külkereskedelem rendszeres bővítésén túl — a KGST-országok nagyszabású és sokoldalú összefogását, a közös beruházási programok maradéktalan megvalósítását. Ezért hangsúlyozta Szekér Gyula nehézipari miniszter, amikor Moszkvában aláírta a Vinnyica és Albertirsa közötti távvezeték építéséről a szerződést: — Az 1978-as átadás határidejének megtartása nemcsak a villamossnergia-ipar szakembereit állítja hatalmas feladat elé, hanem mindazokat, akik a távvezetékhez szükséges anyagok, berendezések szállításában részt vesznek, akik az oszlopokat, a szigetelőket, a távvezetéki szerelvényeket, az alállo- mási berendezéseket szállítják. Meggyőződésem — húzta alá a miniszter —, hogy a magyar szakemberek megoldjak e feladatokat és 1978-ban átadhatjuk, a Szovjetunión kívül Európa első, 750 kilovoltos távvezetéki elektromosenergiarendszerét. Benedek István Gábor
