Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

» l i rág kötészet Egész napos továbbképzést rendezett Békéscsabán a Me­gyei Művélődési Központ a me­gye főhivatású népművelői ré­szére az elmúlt pénteken. Dél­ben rövid bemutatót tartottak a közművelődési ünnepségek al­kalmain a terem, a szónoki asz­tal, a környezet esztétikus díszí­tését szolgáló virágkötészetből. Az egyik klubteremben megren- , dezett kis kiállításon szebbnél szebb virágtálakat, színpompás csokrokat örökzöld növényekkel, száraz növényi részekkel díszí­tett vázákat, tálakat mutatott be Schloss Zoltánná. a gyulai Ker­tészeti Vállalat virágkötője. Délután a népművelők Fodor Bélának, a Kertészeti Egyetem dísznövény tanszéke aspiránsá­nak előadását hallgatták meg, amelynek címe: „A virág helye a közművelődési alkalmakon." volt korszerűsíti a boltokat, újabb Mélyhűtőket vásárol. nagyobb forgalmat tervez 1974-re a sarka éli ÁFÉSZ A Sarkad és Vidéke Altalá- j nos Fogyasztási Szövetkezetnél i az elmúlt évben a körzetében levő kiskereskedelmi egységek összforgalma 154 millió 969 ezer forint volt Erre az évre 165 millió forintos forgalmat ter­vez a szövetkezet. Legjobban az élelmiszer szakosztály for­galmát kívánja növelni, az el­múlt évi 60 millió 318 ezer fo­rinttal szemben 72 millió fo­rintra. Ezt elsősorban több olyan cikk bevezetésével kíván. a elérni, amely újdonságként számít a környező falvakban. Különösen a húskészítmény­ellátást biztosítja, ^elsősorban a békéscsabai MÉK és a gyulai Köröstáj Termelőszövetkezettel való szorosabb együttműködés révén. Ezenkívül a tőkehús­igényt saját hizlaldájából is igyekszik kielégíteni, összesén 450—500 sertés vágásával. A boltokat tovább korszerű­síti, többek között három da­rab mélyhűtöpult beállításával, s ezáltal lehetővé válik a mi- . relit és mélyhűtött áruk na­gyobb választéka. A ruházati szakosztály for­galmát 41 millió forintra ter­vezte, s arra törekszik, hogy a választékot a lakosság igényei­hez igazítsa. Ezt célozza a ta­valy megnyílt olcsó áruk boltja } is, amely az elmúlt évix * 1 millió 100 ezer forintot forgal­mazott, az idén több mint két­millió forintos forgalmat ter­vez, e bolt útján ilyen értékű árut juttat el a vevőkhöz. Fontos feladatnak tartja a szövetkezet vezetősége, hogy mivel a nagyközségben egyre több az olyan háztartás, ahová bevezetik a vizet, ezért a víz­bekötéshez szükséges kellékek biztosítására ilyen árucikkek beszerzésére is törekszik. Jelentős az ÁFÉSZ felvásár­lási tevékenysége is. Az egyre növekvő házikert-termelési ked­vet igyekszik elősegíteni a szak­csoportok megerősítésével. A szerződéses termelők részére, kívánságra, termelési előleget is nyújt, és segíti a talajelőké­szítést, a kerti traktorok ked­vezményes áron való biztosítá­sával. A nagyközségi tanács­csal közösen megszervezi a nö­vényvédelmet is. Érdekességként érdemes meg­említeni, hogy megjelenik majd a Szövetkezeti Híradó is. az idén 3-4 alkalommal, 800 példányban. Ebben a szövetke­zet tagságát és dolgozóit tájé­koztatják az eredményekről, eseményekről. Ä szolgáltatás terén újdon­ság. hogy az igények alapján olajkályhajavítást is elvégez­nek, ezenkívül továbbra is meg­marad a hagyományos kölcsön­zési lehetőség, üvegezés, kép­keretezés, ruhatisztítás, haris- nyaszem-felszedés. A szövetke­zet vezetősége ez évi tervében a közgyűléseken elhangzott jó javaslatokat is haszosította. Marik Mária VexetSaéffválasstáa Lokoahnxnn fi termelőszövetkezeti tagság elégedett az elmúlt év eredményeivel Az elmúlt hét végén tartotta Lökösházán, a helyi Haladás Termelőszövetkezet a tervtár- gyaló és vezetőség újjáválasztó közgyűlését, a községi kultúr­ház nagytermében. Hlobocsányi János, a terme­lőszövetkezet elnöke elsőként az ez évi termelési és pénzügyi tervet ismertette. Elmondotta, hogy az elmúlt év aszályos időjárása ellenére a szövetkezet eredményes évet zárt. és több mint 8 millió forintos nyereséget ért el. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy tovább növeljék a fej­lesztési és biztonsági alapot. Majd ezt követően rátért az idei feladatokra. Hangsúlyoz; ta, hogy az eddigi eredmények megőrzése és továbbfejlesztése érdekében egyik fő feladatuk a növénytermesztés terméshoza­mának növelése. Az állatte­nyésztésben a szarvasmarha- és sertéstenyésztést kell kiemelten kezelni. Elmondta, hogy 1975- től rátérnek a kutkorica zárt rendszerben történő termeszté­sére, amelyben a nádudvari módszert választják. Ezzel kap­csolatban bejelentette, hogy már az idén egymillió forint értékben több műtrágyát hasz­nálnak fel az őszi vetések fej­trágyázásához és a tavaszi kul­túráikhoz. A terv szerint az idén, év végére 246 szarvasmarhájuk lesz, és több mint 2 ezer hí­zott sertést értékesítenek. Az állattenyésztés idei tervezett árbevétele eléri a 7 millió fo­rintot. Szólt az 1971. óta üzemelő kavicsbányáról is, amelyet sa­ját erőforrásból alakítottak ki. Még az első félévben vásárol­nak Lengyelországból egy úszó­kotrót, amellyel tovább növel­hetik a kitermelt építőanyag mennyiségiét. Ez évre 135 ezer köbméter kavicsot és 10 ezer köbméter homokot termelnek ki, illetve értékesítenek, s az ebből tervezett árbevétel meg­haladja a 10 millió forintot, összességében a termelőszövetkezet ez évi j árbevétele 38 millió 550 ezer j forint, ami az elmúlt évihez j képest 14,7 százalékkal ma­gasabb. Beruházásokra, fejlesztésekre 5 millió 100 ezer forintot fordí­tanak és várhatóan — ha min­den a tervek szerint alakul —, csaknem 8 és fél millió forintos nyereséget érnek el. Ezután került sor a vezető­ség újjáválasztására. A tagság egyhangúan választotta újra az elnöki tisztségre Hlobocsányi Jánost. A közgyűlésen több. a tagsá­got érintő határozatot fogad­tak el. Többek között azt, hogy' a jelenleg tsz-ben tevékeny­kedő öt szocialista brigád ju­talmazására az idén 30 ezer forintot fordítanak. Az idősek, a munkából kiörege­dettek megbecsülését jelenti, hogy a szövetkezet ez évben egyszeri juttatásként 300—500 forintig terjedő anyagi támo­gatásban részesíti a nyugdíja­sokat és járadékosokat. Ez év­től kezdve, akik nyugdíjba vo­nulnak, megkapják az egyhavi átlagkeresetüket. A termelőszö­vetkezeti tagok részére Bala- tonlellén üdülőt béreltek jú­nius l-től augusztus 31-ig, ahól egyszerre kilencen üdülhetnek 7-8 napig, ezenkívül ez év jú­lius 24- és 27-e között 4 napos külföldi kirándulásra visznek el 44, a termelésben kiemelke­dően tevékenykedő tagot, in­gyenesen. Üj rendelkezés az is, hogy a szövetkezet annak a 25. életévét még be nem töltött fiatal házasnak — aki kötele­zettséget vállal, hogy tagsági viszonyát 5 évig nem szünteti meg —, új lakás építésére 15—20 ezer forint összegű, vissza nem térítendő támogatást nyújt. A beszámoló utáni hozzászólá­sokból egyértelműen fogalmazó­dott meg, hogy a tagság elé­gedett az elmúlt évi eredmé­nyekkel, éf jő kilátásokkal kez­denek az idei tervek valóra váltásához. Öntevékeny politizálás, előírt napirendekkel Panaszkodnak néha a pártalapszervezetek vezetői: túl sok a kötelezően előírt napi­rend, s a felülről megszabott témák nagy száma nehezíti, hogy a taggyűléseken, vezetősé­gi üléseken a helyileg lényeges kérdésekkel foglalkozzanak. Ha előveszik a listát, úgy tűnik, igazat is lehet adni nekik, hi­szen egy-egy félévben több té­ma megvitatását is előírják az alapszervezeteknek a különböző irányító pártszervek. Időnként és helyenként való­ban található igazság az észre­vételben: talán nem mindegyik téma előírása lett volna fel­tétlenül szükséges, olykor a já­rás vagy a város némi túlbuz- galomból is „dobott rá még egy lapáttal”. Ám ez a dolog­nak csupán az egyik oldala. A másik — amiről ritkán esik szó, ami sok helyen bizony nem eléggé tűnik szembe —, hogy a központi előírások teljesítése és a helyileg lényeges kérdések megtárgyalása nem összeegyez­tethetetlen. Ellenkezőleg, a ket­tő nemcsak hogy összefér, ha­nem az előírt napirendek zö­me kifejezetten jó lehetőséget nyújt kedvező alkalmat ad a helyileg feszítő gondok szám­bavételére és a megoldás kö- zös keresésére. Természetesen lehetnek olyan előírt témák, amelyek nem vagy alig adnak módot a helyi ügyekkel való foglalkozásra: pé'dául a felsőbb pártszervek egyes üléseiről, határozatairól szóló tájékoztatók. Ezek száma azonban viszonylag nem sok. És valójában ezek is a pártde­mokrácia érvényesítését jelen­tik. Hiszen a párttagsággal szembeni kötelezettségüknek ( tesznek eleget a felsőbbb párt­szervek, amikor információt ad­nak, beszámolnak saját mun­kájukról, döntéseikről. Az ilyen tájékoztatók azt fejezik ki­fogy a párt „gazdája” végső soron maga a párttagság, amelynek joga és feladata idő­közönként tájékozódni az ő kül­döttei által választott pártszer­vek tevékenységéről. Ha azonban az ilyen na­pirendéket' leszámítjuk, a töb­bi kötelezd téma mind lehető­séget ad a helyi problémák megvitatására. Sőt, nemcsak le­hetőséget ad, de egyenesen igényli. Hiszen az előírás min­dig így szól: tárgyalják meg ennek vagy annak a határozat­nak a megvalósítási módjait, illetve a végrehajtás menetét és tapasztalatait a maguk terü­letén. S a hangsúly essék most a mondat utolsó szavaira. Nem országos, megyei, járási vagy városi tapasztalatok és tenni­valók számbavételét igénylik ilyenkor az alapszervezetek tag­gyűlésétől, vezetőségétől. Azt kell elemeznie, meghatároznia, hogy a saját működési terüle­tén milyen a helyzet, és me­lyek a teendők. A felülről jövő előírás tehát csak a témakört szabja meg kötelezően, a napi­renddel kapcsolatos felsőbb határozat a további munka irá­nyának csupán az alapjait le­löli meg — ezektől eltekintve az ilyen is éppen annyira „he­lyi téma”, mint amit áz alap­szervezet saját kezdeményezé­séből tűz napirendre. Vegyük például az ifjúságpo­litikai, világnézeti nevelésének mostanában kötelezően napi­rendre kerülő témáját. Olyan kérdés ez, amely minden párt- szervezet munkáját közvetlenül érinti, hiszen valamennyiük működési területén, hatóköré­ben dolgoznak, tanulnak, élnek fiatalok. A felsőbb határozat útmutatást ad ahhoz, hogyan segíthetik a pártszervezetek ha­tékonyabban a fiatalok gondol­kodásmódjának formálódását. De azt, hogy abban az üzem­ben, szövetkezetben, iskolá­ban milyen a helyzet, milyen eredmények és gondok vannak, hogy ezek alapján az általános elgondolásokat miként lehet valóra váltani, melyek kerül­nek ezek közül ott helyilegelő­térbe, mire kell most legin­kább koncentrálni, figyelni, tö­rekedni — ezt a pártszervezet­nek magának kell mérlegelnie, megállapítania, eldöntenie. Ele­mezve a működési területén le­vő fiatalok gondolkodásmódját, a ráhatás eszközeit, a kommu­nisták gyakorlati feladatait. Vagyis alapjában véve éppen úgy kell megközelítenie a té­mát, mintha saját elhatározás­ból került volna a taggyűlés napirendjére. Szép számmal vannak olyan pártszervezetek is, amelyek például ennek az ügynek a megvitatásánál nem vártak központi előírásra. A „központi" és „helyi" témák közötti ellentmondásnak az az egyik fő oka, hogy a megközelítés módja sokszor el­tér a fentiekben vázoltaktól. Ahelyett, hogy konkrétan meg­vizsgálnák, elemeznék saját helyzetüket, s aztán megnéznék, hogy a gondok megoldására mi­lyen módokat ajánl a felsőbb szintű párthatározat — a ké­nyelmesebb utat választják. Előveszik a szóban forgó na- tározatot, megtoldják, kibőví­tik néhány helyi konkrétum­mal, példával, s ezt viszik a taggyűlés vagy a vezetőség elé. Ám néhány helyi számadat, in­tézkedés vagy eset felsorolása még nem változtatja meg a központi vagy megyei állásfog­lalást a párttagság adott kol­lektívájának tényleges helyi cselekvési programjává. Ez csupán „adaptálás”, ami sokkal inkább arra jó, hogy „kipipál­hassák” az előírt téma megtár­gyalását, semmint, hogy való­ságos tettek erjesztőjévé vál­jék. így érthető, hogy a felülről előírt napirend lényege nem kerülhet be igazán az alapszer­vezeti munka vérkeringésébe. Ahol viszont úgy fogják fel a kötelezően előirt napirendet mint ösztönzést és alkalmat tényleges helyi problémák elemzésére és megoldására, ott az elevenebbé teszi a pártéle­tet, hatékonyabbá a pártmun­kát. S ott kevésbé töprenge­nek olyan dolgokon is, hogy mi a fontosabb feladat egy alapszervezet számára: azelem- zés-e avagy pedig a határoza­tok végrehajtása, mert a kettőt egységes egészként kezelik. Ha nem elemzik a helyi körülmé­nyeket, aligha lehet jó a vég­rehajtás. Ha viszont nem for­dítanak elég erőt az utóbbira, akkor az elemzés volt hiába­való, hiszen a pártalapszerveze­tek nem tudományos intézmé­nyek, hanem a politikai gya­korlat alapegységei. Gyenes László Magasépítés irányításában jártas építésvezetőket és művezetőket keresünk SZÖVÉPlTÖ, Szeghalom, Kinizsi 2.

Next

/
Thumbnails
Contents