Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
' • •* Tetszett nem tetszett Jartunkban-keltürikben sokszor tapasztalunk olyan jelenségeket, amelyek ugyan nem nagy dolgok, mégis szót érdemelnek. Mi most egy békéscsabai séta űrügyén gyűjtöttünk össze több apróságot, amelyek tetszettek, vagy éppen nem tetszettek. Tetszett, hogy a gyulai végállomásról Budapestre induló esti gyors békéscsabai utasai megelégedéssel tapasztalhatták a rendkívüli tisztaságot. A vonat atasfülkéi, ablakai tisztára sikálva várták az utasokat, a mosdókban törölköző és egyéb higiéniai felszerelés is volt. Nem tudjuk, hogy a gyulai vagy csabai takarítószemélyzetnek köszönhető, mindenesetre követendő példa, mert előfordul a nemzetközi vonatokon is, hogy sem víz, sem törülköző nincs, sőt az ülések, ablakok piszkosak. Lám a gyulai vonat takarítószemélyzete példát mutatott, s cá bizonyíték arra, hogy ha kevés a munkaerő, akkor is van mód a higiéniai követelmények betartására. Nem tetszett, Hogy Békéscsabán á piacot idő előtt áthelyezték a Sallai utcába, ahol feldúlt állapotban van minden. Eláru- sitópadokat alig lehet elhelyezni. így a termelők kénytelenek a földön árusítani a zöldségen kívül más élelmiszereket is. — Szinte hinni sem akarok a szemeimnek — mondotta az egyik vendég március 23-án délben a Csaba étteremben. Az történt ugyanis, hogy menüt kért ebédre, s mivel nem volt étvágya, a második fogást nem ette meg. A pincér viszont — azt hívén, hogy a vendégnek nem ízlett az étel — kérés nélkül másik adagot hozott. Udvariasságból, figyelmességből kitűnőre vizsgázott. Ugyanígy tetszett az, hogy a sarki, úgynevezett Libresszóban új, tetszetős, piros ülőgarnitúrákat szereztek be, s tették kényelmesebbé az ott tartózkodási. Nem tetszett viszont, hogy egyes ,,vendégek” máris kárt. tettek ezekben. A szép foteleket cigarettával több helyen kiégét- ték. . Az sem tetszett, Hogy a Körös étteremben a másodosztály ellenére piszkos, ételfoltos asztalterítőket találtunk és csikkekkel teli hamutartókat. Ha új vendég érkezik, ezeket mindenkor cserélni kellene. Tetszett, hogy egyik-másik utcában a parkosítás, városszépítés jeleit láthattuk. Nem tetszett viszont, hogy a szép parkok még mindig üresek. A korán érkezett tavaszban a napsütésben nem pihenhetnek az emberek, mert a padokat még mindig nem helyezték ki. Ügy látszik, az „illetékesek” ebben nem elég rugalmasak, pedig már nemcsak a meteorológiai, hanem a naptári tavasz is elérkezett. Tetszett, hogy a boltokban egyre-másra új cikkek jelennek meg, mint például a „Citrotea”, vagy pedig a zöldségek között a primőrök. Nem tetszett viszont, hogy egyes áruféleségek szőrén- szálán eltűnnek, mint a Plovdiv cigaretta. Nemrég csökkentették az árát 5 forintról 3,80-ra. Csak nem ezért hiánycikk? Kasnyik Judit si nehézségek eltúlzásával tar. tózkodott a nagyon előnyös szovjet gazdasági lehetőségek kihasználásától. A német külpolitikai orientáció fokozódása, baloldali mozgalmak miatti félelem annyira elvakította a magyar uralkodó körök tisztánlátásét, hogy még az alapvető nemzetbiztonsági tényezőket sem érzékelték. Emlékezetes a szomorú dátum: 1941. június 22., a fasiszta Németország agressziójának kezdete a Szovjetunió ellen. Másnap (jún. 23-án) Molotov hivatta Xristóffy moszkvai magyar követet. Ismertette előtte a Szovjetunió álláspontját az új helyzetben. Kijelentette: „A szovjet kormánynak nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben.” Ugyanakkor felvilágosítást kért a magyar kormány terveiről, stratégiai elképzeléseiről. Ekkor ugyanis Magyarországnak még volt lehetősége a szovjet kormány ajánlotta semlegesség megőrzésére! Sem a német hadműveleti terv (Fall Barbarossa), sem egyéb magyar—német államközi szerződések nem kötötték a magyar uralkodóosztály kezét. A Bárdossy-kor- mány és a magyar királyi vezérkar azonban (Kassa provokatív német, bombázását ürügyül felhasználva) csatlakozott a német támodáshoz. Ezzel országunkat végzetes pusztulásba rántották. A Szovjetunió mindezek ellenére — biztos győzelmének küszöbén — is lehetővé tette, hogy magyar küldöttek 1944. október 11-én Moszkvában aláírják az előzetes fegyverszüneti egyezményt. A Szovjetunió kormánya és már magyar területen harcoló katonai parancsnokai, mai- 1944 szeptember 33-a után kinyilvánították, hogy *a német—magyar fasiszta uralom alól felszabadított Magyarországot nem tekintik ellenséges országnak, és hogy az előzetes fegyverszüneti feltételek teljesítése megnyithatja Magyarország számára az utat, hogy a szövetségesek táborában fejezze be a háborút” (K. E-). Horthy és szűkebb környezetének bizonytalansága miatt azon_ ban élveszteik azok az értékes hetek, napok, amelyek az akkori hadi helyzet realitása alapján még az előnyös fegyverszünetet eredményezhettek volna. így vezetett a néptől idegen ellenforradalmi negyedszázad politikája a bátortalan taktikázáshoz, ez pedig 1944. október 15-énék kudarcához, illetve az ország és fővárosunk nagy részének pusztulásához. • » * A mi nemzedékünkre várt a felelősségteljes feladat, hogy okosan éljünk 1945. április 4-e. vagyis a felszabadulás adta tehetőségekkel. Ettől fogva azonban már a szocializmust építő népek testvéri táborában, a dolgozók — a munkások, parasztok, értelmiségiek, — a magyar nép békés, biztonságos szocialista fejlődését biztosító Szovjetunió szövetségeseként. Népünk történetének utóbbi, minőségileg legfejlettebb három évtizedes gazdasági, társadalmi fejlődése bebizonyította annak az internacionalista politikának magasabbrendűségét, amely a negyven évvel ezelőtti diplomáciai kapcsolatok felvételének is reményteljes eszmei gyújtópontja volt, s amely a szocialista világrendszer kialakulásához vezetett. Szarvas. 1974. március 24. Or Tóth Lajos Veteránokkal találkoztak Pusztai János a régi időkről, a harcokról beszél Békés főterén öles betűkkel több helyen is a járdára meszelve: FORRADALM IFJÚSÁGI NAPOK '74. A feliratokat követve érkezik el az ember a Korona utcába, a KISZ Békési Városi Bizottságának épületéhez. Hétfőn délután az egyik klubszobában rendezték meg a veteránok—KISZ-vezetők találkozóját. A barkás fűzfagallyak alatt a fotelokban ott ültek a történelmet formáló idők harcosai, tanúi: Kecskeméti László, C. Balogh Sándor, Durkó Gergely, Dávid András, Deák János és Pusztai János. * * * A szavakká formálódott emlékek szinte maguktól törtek elő; a Tanácsköztársaság reményteljes napjairól, az illegalitásról, az internálás keserveiről, a felszabadulás utáni, első szabad választásról, a helytállásról, a napról napra fokozódó harcról, a szépről és a kegyetlenről beszéltek, igazoltak, tanítottak, # üt * Pataki István, a KlSZ-bizott- ság titkára egy kicsit talán hosz- szúra sikerült tájékoztatóban mondta el a vendégeknek a mozgalomban dolgozó mai fiatalok életét, feladataikat, a problémákat. — Jó lenne minél gyakrabban találkozni azokkal az emberekkel, akiknek harcos munkájuk eredménye a mi megváltozott életünk. Ha ismerjük is a küzdelmes sorsokat a történelem- könyvek lapjairól, KlSZ-fiatal- jainknak személyes élményei, benyomásai nincsenek. Mai értékeinket pedig csak akkor tudjuk igazán megbecsülni, ha megismerjük a hozzá kapcsolódó történelmet is. * * * — A mi politikai képzettségünk nem lehetett olyan nagy, mint most a tietek. Amit tudtunk, azt a tiltott brosúrákból tudtuk. Az ifjúsági mozgalom résztvevője voltam én is 1919- ben. Tizennyolc évesen... — mondja Durkó Gergely, szavai vallomássá sűrűsödnek. Aztán hangja felerősödik: — Azon a március 21-én egy vers jelent meg a Békés megyei Népszavában. Gulyás József szerkesztő írta, a címe Proletárkatonák, riaPALYAZATI FELHÍVÁS! IBM Magyarországi Kit. felvételre Keres békéscsabai telephelyre érettségizett elektrotechnikai gyakorlattal és német vagy angol aktív nyelvtudással rendelkező, 22—35 éves mechanikai műszerészt. Kiképzést biztosítunk. Jelentkezést és önéletrajzot kérjük, szíveskedjenek 1366 Bp. Postaitok 126. címre megkül3 1874. MÁRCIUS -48. A találkozó két veterán-résztvevője: Durkó Gergely és C. Balogh Sándor (Fotó: Deményt 10 órakor Kizavarták a csendőrök a szavazóhelyiségből... De ez is győzelem volt.., * » * Pusztai János bácsi az agrár- proletár-mozgalom harcosa: 1926 óta párttag. — A fiatalok helytállásán igen sok, szinte a minden múlott. S így van ez most is! Éljetek a lehetőségekkel. becsüljétek meg. amiben éltek. * Hat óra is elmúlt, amikor megszakadt a beszélgetés. Nem befejeződött, mert nem lehet befejezni egy ilyen találkozót. Talán ezért is volt az, hogy búcsúzóul mindenki igy köszönt: — Viszontlátásra! (Nemesi) Szövetkezetünk felvételre keres öntő szakmunkásokat, minősített hegesztőket, betanított dolgozókat valamint segédmunkásokat Jó kereseti lehetőséget biztosítunk Vidékieknek útiköltségtérftést biztosítunk. Jelentkezni lehet: Gyulai Vasipari Szövetkezet, Gyula, Dobo® út 00119 ctó! volt. Még ma is kívülről tudom... — s Gergely bácsi szaval. Nekitüzesedve mondja a vers sorait. A mozgalom mai vezetői a vers után némán, kicsit meghatódva ülnek. — Köszönjük, Gergely bácsi! — súgja alig hallhatóan valaki. • * * — Szívtuk magunkba a sötétséget, és megalkottuk a világosságot. — idéz Kecskeméti László. Majd a szocdemekről, az 1940-es békési internálásról beszél. A keserű emlékek után megélénkül a hangja: — 1939-ben a választáson az 5 ezer szavazatból a járásban ezerhatvanat kapott a szocdem párt. Pedig a bizalmiakat már
