Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
Íléíst tartott a Minisztertanács Az Ifjúsági Törvény végrehajtásának tapasztalatai A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Focis Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott Abdu- Szalam Dzsalludnak, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett látogatásáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a magyar—líbiai kapcsolatok helyzetét, továbbfejlesztésének lehetőségeit. Eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, különös figyelmet szentelve a közel-keleti eseményeknek. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai mindkét fél előnyére fejlődnek, és további lehetőségek állnak fenn az együttműködés sokoldalú szélesítésére. Egyetértettek abban, hogy a látogatás nagyban hozzájárult a két ország kapcsolatainak erősítéséhez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter beszámolt Ausztriában tett látogatásáról, amelynek során megbeszéléseket folytatott dr. Rudolf Kirchschläger külügyminiszterrel á nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Fogadta őt Franz Janas államelnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár is. A tárgyalások szívélyes légkörben, a jószomszédság jegyében folytak le. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter élőterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazataiban az ipari és kivitelező építőipari tevékenységet végző munkások és közvetlen termelésirányítók, továbbá az ipar és a kivitelező építőipar állami szektorában dolgozó kisegítő alkalmazottak bérrendezésére vonatkozó javaslatokat. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a béremelésekre április 1-i hatállyal kerüljön sor. A munkaügyi és művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a színházak és a színházjelle- gű zenei intézmények dolgozóinak bérrendezésére is. A kormány felkérte a SZOT főtitkárságát, hogy a szakszervezeti szervek nyújtsanak hatékony segítséget az intézkedések végrehajtásához. Az egészségügyi miniszter javaslatot tett a család- és nővédelmi tanácsadó hálózat országos kialakítására. A nők és a születendő gyermekek egészségének hatékonyabb megóvása érdekében szükséges, hogy — a házasujóknak a család- és nővédelmi tanácsadáson való kötelező részvételé mellett — a tanácsadás az egész érintett lakosságra kiterjedjen. Ennek érdekében a tanácsadói, a gyógyító- megelőző tevékenységet az anya- és gyermekvédelmi hálózaton belül a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig kibővítik, a már működő szervezeteket megerősítik, ahol pedig ilyen szolgálat nem működik, ott annak feltételeit megteremtik. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács megtárgyalta a munkaügyi miniszter jelentését a családpolitika és családvédelem, valamint a többgyermekes családok szociális helyzetéről. A je lentés megállapítja, hogy az utóbbi években, elsősorban a népesedéspolitikai határozat nyomán, jelentős intézkedések történtek, amelyek kedvezően befolyásolják a családok életét Összehangolt, a családok sajátosságait mérlegelő családpolitikai tevékenységre, a családok, különösen a sokgyermekes családok helyzetének további javítására van szükség. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és az abban foglalt következtetéseket a további tevékenység alapjául elfogadta. Utasította a munkaügyi minisztért, hogy 1975 elejére a feladatok megoldására programot dolgozzon ki és nyújtson be a Minisztertanácshoz. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentését az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról valamint az ötödik ötéves tervben megvalósítandó ifjúságpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatát. A kormány a jelentést tudomásod vette. Felhívta a .miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőit, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeit, hogy fokozott ellenőrzéssel segítsék az Ifjúsági Törvény előírásainak megtartását. Az Országos .Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentést tett a kormánynak az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárok szociális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy a nappali tagozatokon tanuló házaspárok, bár érdekükben több. intézkédés tör- .tiánt a társadalombiztosítás, a szociális támogatás, a kollégiumi elhelyezés és az utazási kedvezmények területén hátrányos helyzet- .ben vannak. A kormány a jelentést elfogadta és úgy határozott, hogy az. egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárokra kiterjeszti a családi pótlék jogosultságot, továbbá a táppénz, a terhességi és a gyermekágyi segély kivételével ugyanolyan betegségi-biztosítási szolgáltatásokra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdáéi ős élelmezésügyi, valamint a belkereskedelmi miniszter, tovaobá az országos anyag- ás árhivatal elnökének a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelés,- ellátás és áralakulás problémáiról szóló együttes előterjesztését. Az ellátás javítása és az árszínvonal emelkedésének mérséklése összpontosított erőfeszítéseket igényel. A Minisztertanács úgy határozott, hogy ennek érdekében fokozatosan törekedni kell a friss fogyasztású zöldségtermelés fejlesztésére, a termelés gépesítésére. A növényházak és fóliatelepek létesítéséhez a szövetkezetek — meghatározott feltételek mellett — 70, illetve 50, a háztáji gazdaságok fóliaházak építéséhez 30 százalékos támogatást kaphatnak. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságukban termelt zöldséget a szervezett kereskedelem' vagy a közös gazdaság , útján értékesítik, nyugdíjnap-jóváírásban részesülnek/ A közlekedés- és postaügyi, a pénzügy-, a kohó- és gépipari miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a kormánynak a közületi tehergépkocsi-állomány felújításának végrehajtásáról, a gazdaságtalan üzemi gépjárművek rendkívüli műszaki felülvizsgálatáról és a forgalomból történő kivonásáról. A selejtezést pénzügyi intézkedésekkel is elősegítették. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A' közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a (kormány jóváhagyta a KGST európai tagállamainak megállapodását a nemzetközi fuvarozást végző gépjárművek számára nyújtandó műszaki és egyéb segítségről, A megállapodás elősegíti a szocialista országok közötti nemzetközi autóbusz- és tehergépjármű-forgalom biztonságos lebonyolítását A munkaügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé az NDK-ból érkező fiatalok magyar vállalatoknál történő foglalkoztatására. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a foglalkoztatást kísérleti jelleggel már 1974- ben meg kell kezdeni. A Magyarországon dolgozó NDK állampolgárokat a magyar dolgozókkal azonos bérezés, jogok és kötelezettségek illetik meg.. Alkalmazni kell rájuk mindazokat a feltételeket, amelyekben az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok részesülnek. A ikormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Csaknem három esztendő tapasztalatait vizsgáló, az 1971- ben elfogadott Ifjúsági Törvény végrehajtásának eredményeit és gondjait összegező jelentést terjesztett a Minisztertanács elé az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. A felsorakoztatott tények, adatok alapján azt állapította meg a kormány, hogy a törvény fogadtatása pozitív volt, nagy társadalmi visszhangot váltott ki mind az ifjúság, mind a felnőttek körében. Az Ifjúsági Törvényben foglaltak erősítették a fiatalok elkötelezettségét szocialista társadalmunk iránt, javult az új generáció öntevékenysége, politikai aktivitása, nagyobb számban kértek részt a közélet alakításából, formálásából. A fiatalok többsége részt vesz a KISZ politikai akcióiban, helytáll a munkában és a tanulásban, szocialista munkaversenyben dolgozik, s részt vállal a társadalmi feladatok megoldásából (csupán a törvény megjelenését követő esztendőben 6 ezer kommunista műszakon több mint félmillió fiatal vett részt). A törvény hatása — az eredmények ellenére —■ az ifjúság nevelésében még elmarad' a követelményektől. a lehetőségektől. Jóllehet a vállalatok, szövetkezetek vezetői az eddigieknél jobban törekszenek a fiatalok bevonására, a különböző döntégek előkészítését szolgáló fórumok munkájába, a munkahelyek egy részénél megelégszenek az ifjú dolgozók anyagi helyzetét javító intézkedésekkel, s elhanyagolják a neVelő- munkát, a fiatalokkal való rendszeres foglalkozást. Hasonló kettősséget jelez, hogy sikerült előbbre lépni a fiatalok életkörülményeinek javításában, ugyanakkor néhány égető gond enyhítésében — elsősorban a lakáshoz jutás és a csa- Ukialapítás, a tömeges testedzés és a szabad idő lakóterületi eltöltése lehetőségeinek javításában — csak lassú előrehaladás tapasztalható. Az állami ifjúságpolitikai tevékenység alapját — szögezte le a Minisztertanács — a következő esztendőkben is az Ifjúsági Törvény jelenti. Az ötödik ötéves terv kidolgozásánál törekedni kell arra, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok helyet kapjanak a ' népgazdasági tervben is. A kormány irányelvekben rögzítette a törvény végrehajtását szolgáló főbb feladatokat, elő kell segíteni a fiatalok családalapítását, 'megfelelő intézkedésekkel kell enyhíteni a fiatalok „indulási” nehézségein. (A családalapítást elősegítő gazdasági-szociális intézkedések közül változatlanul a/ lakáskérdés megoldása a legfontosabb.) Törekedni kell a népgazdaság munkaerőigénye és a fiatalok elképzelései-közötti összhang megteremtésére, a pályakezdés feltételeinek javítására, jobbá kell tenni az ifjúság nevelését szolgáló körülményeket, fokozott támogatást nyújtva a felnövekvő munkásgeneráció művelődéséhez, továbbtanulásához, s fejleszteni kell az ifjúság testnevelésének és sportolásának feltételeit. Szorosan összefügg az Ifjúsági Törvénnyel a Minisztertanács ülésén tárgyalt másik téma is: a felsőoktatási intézményekben tanuló házaspárok szociális helyzetéről szóló jelentés. Az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán körülbelül 600 olyan házaspár tanul, ahol a férj is, feleség is felsőoktatási intézmény hallgatója (A gyermekes házaspárok száma 131.) Jóllehet a diákházas- • párok mindössze a nappali tagozaton tanulók két százalékát teszik ki, arányuk tehát csekély, sajátos gondjaik enyhítése a jelentős intézkedések közé sorolható. A Minisztertanács döntése alapján a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói a betegségi biztosítás szolgáltatásaira — a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély kivételével — valamint a családi pótlékra ezentúl ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosultak, mint & munkaviszonyban álló dolgozó. A gyermekes diákházaspárokat a szociális támogatás összegének meghatározásakor kedvezmény illeti meg, s gyermeküket az egy családtagra jutó Jövedelem megállapításánál mind a férj, mind a feleség eltartóinál számításba kell venni. A szülési szabadságon levő hallgatók részére a tanulmányi ösztöndíj, a szociális támogatás a jelenlegi öt hónap helyett ezentúl 12 hónapig folyósítható. A gyermekes, albérletben lakó házaspárok — indokolt esetben a gyermektelenek is— a szociális juttatáson felül további 150 forintos támogatásban részesülnék, ha együttlakásuk a kollégiumban nem biztosítható. (A Minisztertanács egyébként felhívta' a figyelmet arra, hogy a kollégiumok — lehetőség szerint — oldják meg a hallgatóházaspárok kcé> zös elhelyezését.) A közszolgálati alkalmazottak egyetemre főiskolára járó gyermekei korábban házasságkötéskor elveszítették féláru utazási kedvezi ményüket — ezt ezentúl a házasságkötés után is megtarthatják. (MTI) Újabb 260 ezer dolgozó kap béremelést Az életszínvonal rendszeres emelésének koncepciója alapján, a népgazdaság teherbíró képességével összhangban központi intézkedésekkel is gondoskodik a pért és a kormány arról, hogy a dolgozók valamennyi rétegének reálbére növekedjék. Csupán az elmúlt három évben emelték. többek között a pedagógusok, az orvos-egészségügyiek, a vasutasok, a tanácsi köz- művelődési dolgozók, egyes igazságügyi dolgozóik, a helyi közle. kedés sok dolgozójának jövedelmét. Az utóbbi évek legjelentősebb központi bérintézkedése a múlt év március 1-én lépett életbe, amikor az iparban és az állami építőiparban dolgozó munkások és közvetlen termelésirányítóik részesültek központi béremelésben. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elhatározott béremelések szorosan kapcsolódnak a tavaly március . elsején életbe lépett intézkedésekhez. Április elsejétől ugyanis azok az ipari és kivitelező építőipari munkások és közvetlen termelésirányítók kapnak béremelést, akik az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatoknál végzik munkájukat, s ezért tavaly béremelésben nem részesülhettek. A mostani béremelés tehát azokat az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatokat és kijelölt, vállalátszerűen gazdálkodó költségvetési szerveket érinti, amelyek ipari, kivitelező építőipari tevékenységet végző egységekkel rendelkeznek, snem részesültek az 1973. márciusi béremelésben. Az április elsején életbe lépő központi intézkedés több mint 200 000 munkást és közvetlen termelésirányítót érint, A minisztériumoknak a béremelésre megszabott kereteket oly módon kell felosztaniuk, hogy abból vállalatonként az ipari szakmunkások és az ipari egységek j közvetlen termelésirányítói át- tagosán 8, az. ipari egységek betanított és segédmunkásai 4, az építőipdri szakmunkások és az építőipari egységek közvetlen termelésirányítói 6,5, az építőipari egységek betanított és segédmunkásai átlagosan 3 százalékos béremelést kaphassanak. Ugyancsak április 1-től az állami iparban és az állami kivitelező építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottak bérét is emelik, beleértve az itt dolgozó nyugdíjasokat és részmunkaidős dolgozókat is. A béremelés 5 százalékos. A felügyeleti szervek a béremelési kereteket és a felosztásra vonatkozó irányelveket március 20-ig közliik a vállalatokkal. A Minisztertanács • határozata értelmében április elsejétől a színházak és a színház jellegű zenei intézmények dolgozóinak bérét is rendezik. E dolgozók ugyanis — egyes kisebb csoportoktól eltekintve — utoljára 1957-ben részesültek általános béremelésben, a béreik elmaradtak és ar V ytalanságok alakultak ki. Jelenlegi formájában nem vált be a színészek, vidéki magánénekesék és magántáncosok, rendezők részére 1966-ban bevezetett; úgynevezett szolgálat-számrendszer, amely egy-egy színházi évadra előírja a fellépések, rendezések számát és az ezt meghaladó szolgálatokért teszi lehetővé az úgynevezett túlszolgálati díj fizetését. A megszabott fellépések, rendezések száma ugyanis túlságosan magas, teljesíteni csak kevesen tudják, így a túlteljesítésért j'á- tró összeg viszonylag alacsony. Különösen hátrányos helyzetben vannak a vidéki művészek, főként a színészek, magánénekesek, magántáncosok, akiknek meglehetősen alacsony a bérük. a sok bemutató, felújítás és a kötelező tájelőadások miatt nagyok a kötelezettségeik. A színházi dolgozók tekintélyes hányadát a színpadi és műszaki szekemberek alkotják, akiknek bére különösen elmaradott, munkaidő-beosztásuk pedig kedvezőtlen. A Minisztertanács határozatta értelmében a színházak valamennyi dolgozójának alapbéréi legalább 8 százalékkal fölemelik, jövedelműik növekedése azonban ennél nagyobb, mert továb-. bd, áttagosan 7 százalékkal emelik a különböző alacsony keresetű munkakörökben és személyeknél az alapbéreket. Ezenkívül például a színházi művészek kötelező fellépés-számait mérséklik, s a túlfellépési díjakat differenciáltan növelik. Ezzel a művészeket árra ösztönzik, hogy főként annál a színháznál szerepeljenek, ahova szerződtek, s csökkenjen a számukra is terhes, de a saját színházul:: Szempontjából is hátrányos vendégfellépéseik száma. A színházi és a zenei terület dolgozói részére új munkaköri bértáblázatot és besorolási feltételeket is kidolgoznak. A béremelés végrehajtásáról a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben intézkedik. A most elhatározott három bérintézkedés összesen" mintegy 260 000 dolgozót érint Mint ismeretes, a közelmúltban a Minisztertanács a kutatóintézetek dolgozóinak béremeléséről is határozatot hozott. Velük együtt csaknem 300 000 dolgosó bérét emelik április 1-én. Az év hátralevő részében majdnem fél- milliárd forinttal magasabb bért kapnak az említett kategóriák dolgozód, (MTI)
