Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
MA: HOIj VAN AZ EMBER? oldal) IZZIK ES GYÖNGYSZEMKÉNT CSÖPPEN A VAS! (9, oldal) HOGYAN IS VAN EZ A tanácsadás*: (13. oldal) Szilárd alapokon Négy nagy jelentőségű eJ&= terjesztést vitatott meg és fogadott el a párt Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülése. A folyamatos és felelős politikai munkálkodás újabb állomását tükrözi az ülésről kiadott közlemény, amelyet a lapok így lapunk is — március 224 számukban közöltek. A nemzetközi helyzet átfogó jellemzőinek áttekintése, néhány konkrét kérdés részletes elemzése nyomán joggal állapította meg a Központi Bizottság, hogy „a nemzetközi helyzetben általános fordulat megy végbe a feszültség csökkenésének irányában”. A párt és a kormány nemzetközi , tevékenységet az aktivitás jellemzi, a szoros együttműködés a Szovjetunióval, a többi szövetséges szocialista országgal, s továbbra is részesei vagyunk minden olyan aficciónak, amely a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgálja. Társadalmunk vezető osztályának. a munkásosztály helyzetével hosszú időre utat mutató módon foglalkozott 1958. október 16-i ülésén a párt Központi Bizottsága. Az akkor hozott határozatok végrehajtásának eredményeire építve, gyengéiből okulva, a mostani állásfoglalás további új teendőkkel gazdagítja e rendkívül fontos feladatcsoportot 1973 decemberében csupán a szocialista iparban 1 277 000 munkás dolgozott s társadalmunk számbelileg is legnagyobb osztálya nerru csak a nemzeti jövedelem előállításának döntő tényezője, hanem a társadalmi haladás irányát meghatározó erő is. Ezen belül a legszilárdabb mag a nagyüzemi munkásság, mely fegyelmezettségével, szervezettségével. áldozatvállalásával napról napra bizonyítja osztályöntudatát Felvetődhet az olvasóban a kérdés, vajon új. a korábbiaktól eltérő elvek, követelmények megfogalmazására volt szükség? A Központi Bizottság, az egész párt nemes kötelezettségének érzi. hogy folyamatosan elemezze a munkásosztály helyzetét, számba vegye a végbement fejlődést, a bekövetkezett változás sokat, s ezek alapján természetesen a mindenkori teendőket is meghatározza. A mun. Scásosztály céljainak megvalósulása, a szocializmus eredményes építése, teendősorok összegeződése, s azon belül nemcsak sikerek, hanem átmeneti feszültségeik szintén teremtődnek. Az ellentmondások feloldása magába foglalja a már végrehajtott központi béremé, lést éppúgy, mint a szakmai bérek országos táblázatának jövőbeni alkalmazását, s persze szerteágazó politikai feladatokat. Ez uíóbb említettek, de jelentőségükben az élen állók között olyanokat említhetünk, mint például a munkások arányának javítása a pártban, a közéleti tapasztalat»’ícal rendelkező munkások vezetői tisztségekbe kerülése, azon intézkedési rendszer kialakítása, melynek eredményeként fokozatosan növekedhet a munkások politikai szerepe a társadalom mindennapi életében. A termelési folyamatok bonyolultabbá válnak, változik technikai, technológiai alapjuk, de ez még csak átmenetileg sem homályosítja él a legfontosabbat, a munkát végző ember szerepét. Közülük is elsősorban a munkásokét, akik helytállása legfontosabb biztosítéka gazdasági, társadalmi fejlődésünknek, a szocialista építőmunkának. Erős szálakkal kötődik e témakörhöz is mindaz, amit — a napirend harmadik pontjaként — a közművelődés helyzetét áttekintve foglal határozatba a párt Központi Bizottsága, mert mint azt a közleményben olvashatjuk, „a művelődés központi kérdése: a munkásság műveltségének színvonala”. Aligha szükséges részletezni azokat a változásokat, amelyek mind a munkásság, mind a társadalom más rétegeiben végbementek. s amelyek eredményeként népünk műveltsége jelentősen gyarapodott. Ennek igazolására a tények sorát említheti bárki a maga szőkébb környezetéből, de ez nem fedheti el senki előtt azt, hogy a közművelődés elmarad a szocialista építőmunka mai követelményeitől, s tegyük hangsúlyossá: a lehetőségektől. Ne tagadjuk: a termelésben, a társadalom dologi javainak gazdagításában egyszerűbbek, könnyebben megfoghatóak a feladatok, mint a tudat formálásában, a szocialista élet- szemlélet és magatartás kialakításában. Am ezt a nehezebb utat sem lehet él- vagy megkerülni, hiszen végső soron ez vezet a gazdasági növekedés forrásainak gyarapításához is. A teendők súlyát, a kérdés össztársadalmi jelentőségét fejezi ki a Központi Bizottságnak az az állásfoglalása, hogy — több más mellett — ki kell dolgozni a közművelődés távlati fejlesztési tervét, a művelődéspolitikai célok megvalósítását nagyobb gazdasági, anyagi eszközökkel szükséges támogatni, s hogy kerüljön sor közművelődési törvény megalkotására. Ahogy a munkásosztály he!y_ zsbének javításával, úgy a köz- művelődés továbbfejlesztésével sem egyik vagy másik pártszervnek, pártszervezetnek, gazdasági, társadalmi, igazgatási intézménynek kell foglalkoznia, hanem mindenkinak, aki cselekvésre illetékes, képes. Minden bizonnyal nagy ösztönzést ad ennek az aktivitásnak a kibontakoztatásához az a döntés, hogy a párt soron levő- XI. kongresszusát 1975 márciusában tartják meg. A párt kongresszusának összehívása, a párt új programnyilatkozatának kidolgozása érthetően az egész társadalom száinára nagy jelentőségű esemény, s ugyanakkor nagy feladatok foglalata is. Harcokban edzett, erős párt vezetésével. egy világos változatlan politika, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztésének eredményeire támaszkodva gyűrközhetünk nekt e teendők-1 saek. Öntözés megyeszerte A hirtelen beköszöntött meleg, s a nagy szárazság máris megviselte a növényeket. A meteorológiai jelzések sem biztatnak bőséges csapadék érkezésével, így a közös gazdaságokban egyre inkább előtérbe kerül a zöldség öntözése mellett a szántóföldi öntözés is. A csapadék pótlására megyeszerte megindult az öntözés. Képeinken a békéscsabai Lenin Tsz öntözőbrigádját mutatjuk be. Szerelik a vízkivételi csatorna mellett a csöveket, s utána permeteső hull az őszi búzára. A korai melegben növényfidítő a mesterséges eső Nagy teljesítményű gép szivattyúzza sm „esőt” Fotó; Demény oooaooooQooaooaaaoai Közlemény a Duna Bizottság Bmtapesten megtartott 32. ülésszakáról A Duna Bizottság 32. üléssza-1 kát 1974. március 12—23. között Budapesten tartották meg. Az ülésszak munkájában Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság, dr. Friedrich Fröhlichs- thal, az Osztrák Köztársaság, loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság, V. 3. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, E. Malo- vecky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselőjének helyettese, V. Stalio, a. Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság képviselőjének helyettese, Roska István külügyminiszterhelyettes, a Magyar Népköztársaság képviselője, valamint a fenti képviselők tanácsadói és szakértői. Az ülésszak munkájában részt vettek a Vaskapu Folyami Szak- igazgatóság képviselői, a Rajka— Gönyü Folyamigazgatóság kép - viselői, az NSZK Közlekedési Minisztériumának szakértői, az > ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának titkársága, a KGST titkársága. a Távközlési Világ- szervezet, valamint az UNESCO képviselői. Az ülésszak megvizsgálta és határozatokat fogadott el hajózási és ezzel összefüggő más kérdésekről, valamint hivatalos Púja Frigyes külügyminiszter kérésükre fogadta Nguyen Thanht, a Dél-vietnami Köztársaság és Dang Tran Ngoant, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét. A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes ügyvivője tájékoztatást adott a két dél-vietnami fél párizsi tárgyalásain a Dél-vietnami Közös egyéb kapcsolatok létesítéséről a Duna Bizottság és a különböző nemzetközi szervezetek, nevezetesen a KGST között Az ülésszak megtárgyalta a bizottság által végzett munkáról szóló jelentést és elfogadta a Duna Bizottság munkatervét az elkövetkező időszakra. (MTI) társaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya által március 22-én előterjesztett hatpontos javaslatról. A külügyminiszter támogatásukról biztosította a DIFK- nek a vietnami probléma rendezésére irányuló javaslatait, amelyek teljes mértékben megfelelnek a párizsi megállapodás szellemének, (MTI) Pi a Frigyes fogadta a DVK és a VDX ideiglenes ügyvivőit
