Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-22 / 68. szám
„Csak szégyenben ne maradjunk! ff — Maguk cigányok? — Nem. — Csak azért, mert ez cigánybál! — Meghívónk van. — Akkor lehet! • • • A békési művelődési központ nagytermében, a színpad mellett beszélgetünk. Néhány percig még Flóra Károly énekei, de mindjárt bejelentik a kórus műsorát. A Bunkócskát és a G-uan- tana merát fogják énekelni. — Huszonötén vagyunk a kórusban. Mind cigánylány — mondja Cinanó Magdi, aki Csabán dolgozik. Virággondozó. Mellettünk Horváth Mária az ujjával csattogtat, a cigányzenére rázza csípőjét. Reklám Lassan már hozzáedző'Jünk a bárgyú, semmitmondó, néha már az ízléstelenség határát súroló hirdetésekhez, reklámokhoz. Reggel a rádió hirdetéseire ébredünk, este a Maci egy tv-reklám. után megy aludni. E „műfajban” kétségtelenül a televízió jár a legelöl, egyszer maga ellen, másszor maga mellé állítva a képi megjelenítés kétélűnek bizonyuló lehetőségét. Gondoljunk csak a „Rakéta Regényújság” visszaszámlálás reklámjába, ami igen hatásosnak bizonyult. Vagy a gyapjúszövetet hirdető tv-rek- lámfilm romos áruházi raktárára, ahol is az eladó — a kiégett villanykörte miatt — tá- pogatózva talál rá a keresett portékára. Vagy a „bagateü összegű” Ózon konyhai légtisztító minden érvet felhozó, kön- törfálazo szövegere, képkockái ra. Békéscsabán és Gyulán minden eddigi elképzelést túlszárnyaló ötlettel találkozhat a gyanútlan, plakátböngészö ember. Ugyanis március végén — Csabán 26-án — Csak jóked- vűeknek! címmel mulatságosnak, érdekesnek, szórakoztatónak ígérkező műsor lesz. Természetesen szórólapot is kiadtak ez alkalomból, amelyen a következőket lehet olvasni: Márkás a műsorunk, MÁRKA VERMOUTH az italunk. Kapásból érthető e sor összefüggése a műsor címével. S ha valaki netán nem szereti a Márkát, az igyon Cínza- nót vagy Évát. Esetleg kőbányai világost, csapoltat. S még egy: kevesen tudhat, ták eddig, hogy a műsort szervező és azon divatbemutatót rendező OKISZ LABOR alko- holreklámmal is foglalkozik. Hiába, tanul az ember...! (—yl-> 5 — írja meg, hogy én már így születtem — mondja. — Pezseg a vérem, ha hallom ezt a gyönyörű muzsikát. Szikrázik szép fekete szeme, mutatja csattogó ujjait. Azt mondja kaoéran: ez a csalogató. Közben bejelentik a kórust. Valaki felsóhajt a lányok közül: jaj, csak szégyenben ne maradjunk! Terített asztaloknál, sör mellett nézik a műsort. Lehetnek vagy háromszázan. Majd mindenki itt van a telepről. Felvették legszebb ruhájukat. Az ezelőtti cigánybálakon mindig volt verekedés. Most nagy a nyugalom, hiszen a Danko klub jó •műsort rendezett és meghívta a híres hevesi cigányzenekart. Farkas József, a prímás szerényen sorolja: tizenöt éve alakultak, kétszer vendégszerepeitek a Szovjetunióban, nagy sikerük volt; a Moszkvai Televízió is közvetítette műsorukat. Legkedvesebb számuk a Monti csárdás, a Paraszt és költő című nyitány. Ezen kívül a Heves megyei népdalok és egy cigánydal: „Alacsony a fejem alja”. A hangszóróból Bari Károly szenvedélyes verssorait hallani. Bődócaki Éva szaval. Nagy tapsot kap. — Miért szereted Bari Károly verseit? — Mert igaza cigányérzésböl fakadnak. — Milyen az a cigányérzés? <»» Nagyon emberi. Valami szépet akar nyújtani az, aki ilyet érez — mondja Éva és egészen messzire néz, aztán hozzáteszi; — szeretném megtanulni tőle a „Vándorcigányok’’-at. Az ország első cigányfclubja Békésen alakult. A felnőtt és az ifjúsági klubban jelenleg százan vannak, de mindig jelentkeznek újabbak. Állandó munkaviszony és nyolc általános szükséges a tagsághoz. A bál idején is kérték felvételüket né- hányan. A város szélén 650 magyar anyanyelvű cigány él. Egyre jobb körülményeik között. Balogh Dezső, a Dankó klub vezetője és Földesi József telepvezető büszkén beszél a változásokról: — A klubnak az is célja, hogy mindenkinek megmutassa, mennyit ér ma már a Cigányember. Szeretnénk mindenkivel megismertetni az életükben bekövetkezett változásokat. Azt, hogy a telepen ma már csak öt putri van, két-hároim ember kivételével mindenki dolgozik. Tévéjük van az embereknek, érdeklődnek a kultúra iránt, tanulnak. A kölcsönökből épült ötvenöt új lakáson nagyobb az ablak, mint amilyen a putrik ajtaja volt. A színpadon a hevesi zenekar hajnali háromig húzza a talpalá- valót. Az énekeshez csatlakozik a vidám vendégsereg. Ragyogó arcok dalolják: „Húzzátok cigányok, ahogyan csak tudjátok! Cigányok, barátok, de csuda jó kedvet csináltok. Öröm vagy bánat ér, idejön az ember hozzátok.” A mellettem álló lányok mosolyogva kérdezik, tetszik-e? Bólogatok. Aztán velük együtt tapsolom a ritmust... Rácz Hermina ápolónőnek készül. Farkas Erika élelmiszeripari tanuló... Réthy TStván fFotó: Darabos) A sátoraljaújhelyi börtönlázadás évfordulóján 1943 februárjában. amikor már Horthy-Magyarország min_ den politikai börtöne megtelt kommunistákkal és antifasisztákkal, a vezérkari főnök új börtönt szervezett A sátoraljaújhelyi, addig kizárólag köztörvényes börtön felső két emelete katonai börtön lett, és csak az épület földszintje maradt meg „civil” börtönnek. 1943 nyarán a börtönbe újabb csoportokat hoz. tak: magyar kommunisták csoportjait főleg Budapestről, Kas. sáról. Pápáról és Erdélyből A börtönben képviselve volt Magyarország szinte minden nemzetisége: magyarok, szerbék, ruszinok, szlovákok, A legújabbak az 1943 tavaszán főként Budapesten és Kassán letartóztatottak, a Békepárt tagjai és szimpatizánsai. „A kitörés gondolata, az a vágy, hogy megszabaduljunk a börtönből, újra a mozgalom sorába álljunk, küzdhessünk a fasizmus, a háború ellen, már korábban is foglalkoztatott ben. nünket — írta Bazsik Renáta, az egykori fogoly, visszaemlékezéséiben —, kollektívánk veze. tősége feljegyzést juttatott el hozzánk A feljegyzés, emlékezetem szerint, a következőket tartalmazta: A győzelmes vörös Had. sereg közeledik Magyarország határaihoz, már elérte a Kárpátok gerincét; a hitleri fasiszta hadsereg Magyarországot rövidesen hadszíntérré változtatja. Milyen sors vár ránk ebben a történelmi helyzetben, ha nem tudunk kijutni a börtönből? A helyszínen végeznek Velünk, mint tették ezt az olasz és a jugoszláv börtönök és táborok foglyaival, keletre hurcolnak a szovjet aknamezőkre, mint, any. nyi más kommunistát, munkaszolgálatost, a harmadik eshetőség, hogy elhurcolnak bennünket Németországba, koncentrációs táborokba, ahol az éhenhalás, a gázhalál vár ránk, mint sók, 'kommunistára és ellenállóra Középiskolai orosz nyelvi verseny Kedden délelőtt rendezték meg Békéscsabán a középiskolai tanulók orosz nyelvi tanulmányi versenyének utolsó megyei döntőjét. Március 14-én az általános tantervű gimnáziumi és a szakközépiskolai diákok legjobbjai versenyeztek, a keddi Sző vetkezetünk felvételre keres öntő szakmunkásokat, minősített hegesztőket, betanított dolgozókat, valamint segédmunkásokat Jó kereseti lehetőséget biztosítunk. Vidékieknek üiiköltségfcéritést biztosítunk. Jelentkezni lehet: Gyulai Vasipari Szövetkezet, Gyula, Dobozi út. 00119 napon pedig az orosz tagozatos tanulók mérték össze tudásukat. Az első kategóriában Körösfalvi Márta, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium III. C. osztályos tanulója, a szakközépiskolások csoportjában a csabai Kemény Gábor Szakközépiskola III. A. osztályos tanulója, Popon Rozália lett az első, a tagozatosok közül pedig Biczák Judit, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium IV. A. osztályos tanulója bizonyult a legjobbnak. Az első helyezést elért diákok a tavaszi szünetben részt vesznek az országos orosz nyelvi tanulmányi versenyen. Várjuk be a sors kiszámíthatatlan ítéletét?” A kollektíva vezetősége a kitörést a tavaszra javasolta. A jelszó: „Mire az erdők kizöL dűlnek” — mire az időjárás is kedvez, s a lombba borult erdők rejtik a menekülőket”. De közben jött 1944. március 19-e. A németek megszállták az országot Az erdők még nem zöldek, de cselekedni kell! Talán néhány nap és elzárva előlük minden lehetőség, hogy életüket kitépjék a vak sors kezéből, s megkíséreljék a majdnem lehetetlent; szabaddá válni és újra harcolni. S harminc éve, március 22-én a börtön több száz foglya fellázadt A titokban kidolgozott terv szerint — a vízkérés ürügyén kinyittatott oellaajtókon belépő fegyőröket ártalmatlanná teszik. Van már fegyver! A foglyok „rohamcsapata” a pihenő őrséget is iefegyverzi. Szabadak lettek, mámoros boldogsággal özönlöttek ki a zárkákból a folyosókra. A falak visszhangoztak: Puskákat, elvtársak! Le a fasizmussal! Előre a hegyekbe! Az udvaron puska- és pisztolylövések. — A kapu kitárul — fel a magasba, a Sátorhegyre. A városban minden fegyverest, magyart, németet riadóz- tatnak. Aknavetővel, géppuskával pásztázzák a hegyoldalt. So. .kan ott esnek el és halnak kín- halált. Hideg télutói idő köszöntött be azon az éjjelen hóviharral, az alig rügyező fák nem fogják fel a jeges északi szelet, a lábnyomok árulkodóan kirajzolódnak a frisg havon. Nappal a sáros földön lapultak, gallyakkal fedve be egymást, hogy az üldözök ne vegyék észre őket. De hiába. Nem messze Sátoraljaújhelytől, Felsőregmec községben húsz fiatal került csendőrkézre. Egy padláson rejtőztek el. A csendőrök elfogták őket, kivezették a rétre, s mindnyájukat megölték. Senki sem menekülhetett. És megállás nélkül folyt a rögtönítélő bíróság tárgyalása. Szörnyű a megtorlás. „Nem megtörni, nem kérni, nem ismerni el semmit és felemelt fejjel meghalni, ha kell” — ez a vádlottak jelmondata. A börtön búcsúzik a halálba menőktől. Mélységes csend van az egész épületben, csak egyetlen zárka hangos, itt töltik utolsó óráikat a halálra ítélt kommunisták. Énekszó hallatszik, szerbül, magyarul, szlovákul. Forradalmi dalokat énekelnek, verseket szavalnak és leírják utolsó gondolataikat: gyerekeknek, anyának, testvérnek, feleségnek, menyasszonynak —- elvtársaknak. Felkeltek, fegyvert ragadtak és elestek a harcban a tizenegy kivégzettel együtt hatvanketten. Ma a sátoraljaújhelyi emlékmű előtt a tömegsír magyar, szerb, szlovák és ruszin kommunisták maradványait őrzi. Kommunistákét, internacionalistákét K. Gy. Anyagi segítség a nemzetiségi iskoláknak Békés megye* nemzetiségi iskolái 1973-ban 439 ezer 333 forintot kaptak a megyei tanácstól alapvető szemléltetósszkö. zek vásárlására. Az összegből — többek között —- az elekí román tannyelvű iskola 66 ezer, a kétegyházi román tannyelvű iskola 69 ezer, a battonyai szerb és román tannyelvű iskola 79 ezer, * szarvasi szlovák tannyelvű iskola 54 ezer, a tótkom- lósi szlovák tannyelvű iskola 66 ezer, a békéscsabai pedig 28 ezer forintot kapott. Értesülésünk szerint azonban a TANÉRT a megrendelések teljesítésével még mindig adós, előzetes jelzések szerint is csak 1974. második negyedében kezdi meg a szemleltetóesziközök szállításai. 1374. MÁRCIUS 22.
