Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-22 / 68. szám
(Fofrrtatás as í. <Matrőt) tanulásban' és továbbtanulásban. *7 A Központi Bizottság el- * várja, hogy a munkásosztály társadalmi szerepéneik fejlesztéséről, helyzetének további javításáról elfogadott irányelveket az illetékes párt-, állami és társadalmi szerveik a munkájukban következetesen érvényesítsék. • * * A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot az irányelvekkel kapcsolatos konkrét tennivalók kidolgozásával. A jelentést, a határozatot az illetékes párt-, állami és társadalmi szerveik rendelkezésére bocsátja tanulmányozásra és a szüksége* intézkedések megtételére. Közlemény az MSZMP KB üléséről III. A Központi Bizottság áttekintette a közművelődés helyzetét és határozatot hozott továbbfejlesztéséről. 1 A felszabadulás a magyar nép művelődéstörténetében is új korszakot nyitott azzal, hogy megszüntette az egykori uralkodó osztályok kulturális monopóliumát. Népünk művelődési helyzete az ország társadalmi, politikai, gazdasági átalakulásával összhangban gyökeresen megváltozott, műveltsége jelentősen gyarapodott, gazdagodott A társadalmat mindinkább áthatja a marxista világnézet, a szocialista közgondolkodás. Társadalmunkban olyan szocialista kultúra van kibontakozóban, amely magába foglalja a hazai és az általános emberi kultúra minden haladó hagyományát. A dolgozó osztályok, rétegek között legnagyobb mértékben a munkásság műveltsége emelkedett. A szocialista brigádokban mind teljesebben érvényesül a „szocialista módon dolgozni, élni, művelődni” követelménye. A mezőgazdaság szocialista fejlődése megváltoztatta a parasztság gondolkodásmódját, erősödött a közösségi szellem. Tovább emelkedett az értelmiség általános és szakmai műveltsége. s növekszik a szerepe és felelőssége a kultúra, a műveltség terjesztésében. Az iskolai és közművelődési tevékenység kapcsolata erősödött és tudatosabbá vált a Köziponti Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata óta. A műveltségi színvonal emelésében az iskolai oktatás mellett alapvető szerepet játszott a közművelődés területén dolgozók munkája. Jelenleg mintegy 40 ezer dolgozó tevékenykedik ezen a területen. A továbbtanulás, az önművelés széles körben az életforma részévé vált. Könyvtáraink 2,3 millió olvasót tartanak nyilván. A múzeumokat évente több mint 8 millióan látogatják. Az öntevékeny művészeti, ismeretszerző, tudományos-búvárkodó mozgalmakban, a különféle szakkörök, klubok tevékenységében több százezren vesznek részt. Az országban ma 2825 művelődési otthon működik, és mintegy 8700 közművelődési könyvtár, összesen 27 millió kötettel szolgálja a folyamatos művelődés lehetőségeinek biztosítását. A műveltség terjesztésében, közvetítésében és a művelődés szervezésében kiemelkedő szerepet tölt be a televízió és fontos feladatokat lát el a rádió és a sajtó. O A közművelődés azonban a jelentős eredmények ellenére elmarad a szocialista építőmunka mai követelményeitől, a lehetőségektől. Ezért a Központi Bizottság szükségesnek tartja a közművelődési tevékenység továbbfejlesztését. A közművelődésnek a kultúra, az ismeretek terjesztésén túl fontos feladata: a szocialista életszemlélet és magatartás kialakításának segítése; a szakmailag jól képzett, a munkáját magasfokü öntudattal végző, a közéletben szerepet vállaló szocialista ember formálása; az önművelés fontosságának felismertetése, lehetőségeinek bővítése; a növekvő szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének előmozdítása. A művelődés központi kérdése: a munkásság műveltségének színvonala. Társadalmunknak érdeke és sürgető feladata a munkásmű velőd és következetes fejlesztése, ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni. Elsősorban a nagyüzemekben, a szocialista brigádokban már kialakult, aktiv művelődési igényekkel rendelkező közösségekre kell tárnasz- kodnl. A munkás lakta városi peremkerületeikben, az új lakótelepeken mielőbb létre kell hozni a még hiányzó közművelődési intézményeket. A falusi lakosság körébal a közművelődési munkával elő kell segíteni, hogy a műveltségi színvonal és a művelődési lehetőségekben meglevő történelmi hátrányt falun is léküzd- jüflc. A közművelődés akkor felélhet meg növekvő társadalmi feladatának, ha a part-, az állami, a társadalmi szervek és szervezetek együttesen készítik elő a gyorsabb fejlődést, ha határozott marxista eszmeiség és távlati koncepció alapján emelik magasabb szintre a művelődésügyi munkát. E célok érdekében a közművelődés egész intézményrendszerét, valamennyi eszközét összehangoltan, nagyobb következetességgel és hatékonysággal. kell felhasználni. A településfejlesiztési tervekkel összhangban. — az 1990-ig terjedő hosszú távú népgazdasági terv részeként — ki kell dolgozni a közművelődés távlati fejlesztési tervét. A művelődéspolitikai célok megvalósítását fokozottabban kell segíteni gazdasági, anyagi eszközökkel, s biztosítani kell, hcrty az előirányzott pénzeszközöket rendeltetésüknek megfelelően használják fel. A folyamatos és állandó művelődés szükségessógénék felismertetésében. kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. Kötelezettségei terjedjenek ki a dolgozók művelődésének segítésére. Nagy figyelmet kell fordítani a nők művelődési lehetőségeinek növelésére. Döntő kérdésnek kell tekinteni az ifjúság művelődési lehetőségeinek növelését, különös tekintettel azokra, amelyek a szocialista közösségi életre nevelik. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a közművelődési tevékenységben minden szinten következetesebben jusson érvényre a párt elvi, eszmei, politikai irányítása. A pártszervezetek a kulturális nevelést tekintsék a pártmunka szerves részének, teremtsenek szorosabb kapcsolatot a közművelődés és a tömegpoli- tikai munka között. A Központi Bizottság kifejezve elismerését a fáradhatatlan és eredményes munkásságért, további céltudatos erőfeszítésre hívja fel a művelődésügy, a közművelődés minden dolgozóját a szocialista tudatformálás szolgálatában. * * » A Központi Bizottság felhívja a kormányt a határozatból adódó állami feladatok kimunkálására, a közművelődés egységes felügyeleti rendszerének kialakítására. Kéri a társadalmi és tömegszervezeteket, szövetségeket, hogy dolgozzák ki saját távlati közművelődési terveiket. A Központi Bizottság indokoltnak tartja közművelődési törvény megalkotását. A Központi Bizottság a köz- művelődés helyzetéről szóló jelentést, valamint a Központi Bizottság határozatát nyilvánosságra hozza. IV. A Központi Bizottság ** megvitatta a párt soron levő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot, és a Szervezeti Szabályzatból fakadó kötelezettségének megfelelően elhatározta: A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusát 1975 márciusra összehívja. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy ki kell dolgozni a párt új programnyilatkozatát A Központi Bizottság a párt új programnyilatkozatának előkészítésére Kádár János elvtárs vezetésével bizottságot küldött ki. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a kongresszus elé terjesztendő határozati javaslatát megfelelő időben a párttagság rendelkezésére bocsátja és nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság kijelölte a kongresszus előkészítésével kapcsolatos politikai munka fő irányát és a pártszervezetek konkrét tennivalóit. O A Központi Bizottság el* határozta, hogy a gyakorlati munka követelményeinek megfelelően, egyes" vezető tisztségeikben káderátcsoportosítást hajt végre: Párt- és társadalmi szerveknél a) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatás miatt — felmenti a Központi Bizottság titkári tisztsége alól. — Győri Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját megválasztja a KB titkárának. b) Komócsin Zoltán elvtár- Sat, a Politikai Bizottság tagját, a KB titkárát megbízza a Népiszabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. — Sarlós István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, felmentve a Népszabadság főszerkesztői tisztsége alól, javasolja a Hazafias Népfront főtitkárának. — Tudomásul veszi, hogy Bencsik István elvtársat nyugállományba vonulása miatt felmentik a Hazafias Népfront főtitkári tisztsége alól. e) Nyers Rezső élvtársat, a Politikai Bizottság tagját, felmenti a Központi Bizottság titkári tisztségéből és javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi In. tézete igazgatójának. I d) Németh Károly elvtársat, a Politikai Bizottság tagját megválasztja a Központi Bizottság titkárának. — Javasolja, hogy Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját válasszák meg a Budapesti Pártbizottság első titkárának. A Minisztertanácsnál a) Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság tagját javasolja felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól, és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. b) Fehér Lajos elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, javasolja felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. c) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, java solja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyettesének. d) Borbándi János elvtársat, a Központi Bizottság tagját, felmentve a Központi Bizottság osztályvezetői tisztsége alól, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyettesének. A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak megfelelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségek ösz- szetételét. Ezeket a változásokat a Pártélet című folyóirat közli. A Központi Bizottság a XI. kongresszus előkészítésekor abból indul ki, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtása jelentős eredményeket hozott, a párt politikai vonala népünk túlnyomó többségének támogatását élvezi, s a kongresszusi felkészülés során is e vonalat kell követni. — A belpolitikában a párt alapvető törekvése továbbra is a munkásosztály vezető szerelőnek erősítése, a munkás-paraszt szövetségnek, társadalmi rendünk szilárd alapjának fejlesztése, a szövetségi politika folytatása, a szocialista demokrácia további sokoldalú,, erőteljes kibontakozásának elősegítése. — A gazdaságpolitikában a párt folytatja a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, a nép életszínvonalának a termelőmunka eredményeivel összhangban történő rendszeres emelését. A párt továbbra is fontos feladatának tekinti a szocialista mezőgazdaság vívmányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését. Megerősíti és tovább tökéletesíti a gazdasági élet irányításának bevált rendszerét. — A kulturális politikában az összes alkotóerőt tömörítve a párt folytatja a gyakorlat által igazolt tevékenységét. Az Ideológiai munkában a szocializmus öntudatos híveinek széles körére támaszkodva, az anti- marxista nézeteket elutasítva a párt folytatja a tudományos szocializmus eszméinek terjesztését, a gyakorlatban felvetődő új kezdések megválaszolását. — A külpolitikában a párt nemzeti érdekeink szolgálatában, az internacionalizmus talaján állva, továbbra is a hazai szocialista építőmumka nemzetköz: feltételeinek megteremtésére, a szocializmus, a haladás, a béke ügyének elősegítésére törekszik, » * * A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párt XI. kongresszusa tovább fogja erősíteni a párt, a munkásosztály vezető szerepét, a dolgozó osztályok szövetségét, a szocialista nemzeti egységet, újabb lendületet ad majd a szocializmus építésének. A Központi Bizottság felszólítja a pártszervezeteket és a párt tagjait, hogy a X. kongresszus határozatainak jó végrehajtásával, példamutató munkával, kommunista helytállással készüljenek a párt XI. kongresz- szusára. 1975 tavaszán, a kongresszus évében lesz hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója is. A Központi Bizottság felhívja a munkásosztályt, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, egész dolgozó népünket, hogy az évfordulóhoz közeledve az országépítő munka lendületes folytatásával, szocialista céljaink támogatásával segítse további előrehaladásunkat a szocializmus teljes felépítésének útján. CMTI) Pártbizottsági ülések A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága március 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Biszku Béla tájékoztatását az MSZMiP Központi Bizottságának 1974. március 19-20-i üléséről. A pártbizottság Németh" Károlyt, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt —felmentette első titkár} tisztségéből és megválasztotta első titkárnak Katona Imrét, a Központi Bizottság tagját. Ülést tartott az MSZMP Osongrád megyei Bizottsága, amelyen Pullai Árpád tájékoztatót tartott az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19-20_j üléséről. A megyei pártbizottság Győri Imrét, a Központi Bizottság tagját — má? fontos megbízatása miatt — felmentette első titkári tisztségéből. (MTI) II Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével március 21- én ülést tartott, amelyen meghallgatta Kádá„ János tájékoztatóját az MSZMP Központi . zottságának 1974. március 19-20-i üléséről. Az elnökség elfogadta a nyugállományba vonuló Bencsik István felmentését a főtitkári tisztségből, $ megválasztotta az elnökség tagjává. Egyidejűleg Sarlós Istvánt megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságának javaslatát a Minisztertanácsban javasolt személyi változásokról. (MfTI) Hz Elnöki Tanács ülése A népköztársaság elnöki tanácsa március 21-én ülést tartott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára nyugdíjazásuk miatt felmentette a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztségéből Fehér Lajost és Ajtai Miklóst, s egyben megválasztotta a Minisztertanács elnökhelyettesévé Aczél Györgyöt és Borbándi Jánost. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Aczél György és Borbándi János letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Borbándi János életrajza Borbándi János 1923-ban született, munkáscsaládból származik, 1945 óta párttag. 1949- ig géplakatosként Csepelen doL gozott. 1949-től a Fémáru és Szerszámgépgyárban üzemi párttitkáraként, majd a Pártközpontban politikai munkatársként tevékenykedett. 1953-tól 1955-ig a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára. 1955 és 1958 között elvégzi az SZKP főiskoláját. 1958-től 1961- ig a budapesti II. kerületi pártbizottság első titkára, 1961- től 1966-ig honvédelmi miniszterhelyettes, 1966-tól az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. 1962-től 1966-ig országgyűlési képviselő, az ' MSZMP VIII. kongresszusán — 1962-ben — a Központi Ellenőrző Bizottság tagjává választották. s 1970 óta tagja a párt Központi Bizottságának. Közgazdaságtudományi egyetemet végzett.
