Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

/ Négy mérnök és három szakmunkás burgonyavető gépe Újkígyóson Az öntözés Helyzete Békés megyében Bvefc óta több-kevesebb ered­ménnyel foglalkoznak burgo- nyatenmesztessel az újkígyós! Aranykalász Termelőszövetke­zetiben. Mivel a termés minő­sege és mennyisége — az éghaj­lat és a talajadottság mellett — az ültetésitől is függ, így a ké­zi munka igénye miatt mindin­kább háttérbe szorult az ága­zat. Most talán megoldódott a kézi munka pótlása, mivel a tsz négy mérnöke — Hangyási Zol­án, Nagy Péter, Kotroczó Lász­ló és Tímár Károly, valamint három munkagépszerelője: Arabek Imre Csfe József esi nSvaványán március TB-án a helyi művelődési házban a Ta­nácsköztársaság megalakulásá­nak 55. évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendeztek. Epres József tanácselnök-helyettes mondott megnyitót, melyben méltatta a Tanácsköztársaság létrejöttének körülményeit és bukásának okait. A kiállításon nagy számban vettek részt a község párt-, tanácsi és gazda­sági vezetői. Ma, március 21-én, ünnepi ta­nácsülésen emlékeznek meg a Tanácsköztársaságról. Délelőtt 10 órakor a tanácsházán sorra. kerülő ünnepi ülésre meghívták Daníkó István — megszerkesz­tette a burgonyavető gépet. Ez alkalmas az előcsíráztatott gu­mó ültetésére is. ' Jelenleg két burgonyavető gépet üzemeltetnek Újkígyóson, így egy menetbén összesen nyolc sorba buli az értékes ve- tőgumő. A vetés minősége ki­váló. A szakembereknek sike­rült úgy megszerkeszteniük a gépet, hogy a csirát egyáltalán nem töri. A két gép napi tel­jesítménye 3,5 hektár, A technika segítségévei ezen a héten Újkígyóson befejezik a burgonya gépi ültetését nacselnök tart ünnepi beszédet, ezt követően a KISZ-fiatalok irodalmi színpada ad műsort. Az ünnepi tanácsülés előtt megkoszorúzták a tanácsházán elhelyezett direktóriumi emlék­táblát. Koszorút helyezett el a tanács nevében Molnár István, a Hazafias Népfront nevében Gellai Béla HNF-elnök, a párt nevében Szűcs Lajos, az MSZMP községi bizottságának titkára, a fiatalok képviseletében Kanó Károly KISZ-titkár. KÖZISMERT, hogy a magyar Alföld csapadékviszonyai perio­dikusan változnak. Két-háram nedvesebb év után hét-nyolc szárazabb esztendő következek, amelyek között gyakran kimon­dottan aszályos évek is van­nak. A megyében lehullott csa­padék sóik évi átlaga 540—560 milliméter között változik. Ez éppen annyi, amennyi a mező- gazdasági kultúrák fejlődéséhez szükséges. A csapadék azonban nemcsak a tenyészidőben esik és annak egyébként is csak egy része hasznosul a növényi élet­ben, míg a jelentősebb tésze — a mindenkori talajállapottól függően — a felszínen lefolyik és elpárolog. Jelenleg egy száraz periódusa ban vagyunk. Területünk már évek óta nem kapja meg az át. lagos csapadékmennyiséget A talajvíz szintje évek óta folya­matosan csökkenő tendenciát mutat. A múlt évben például 147 milliméterrel kevesebb volt a csapadék sok évi átlagánál. Ilyen természeti körülmények mellett a növény le emésztés eredményessége bizonytalan és hozamai a korszerű talajmüve- lés és jelentős tápanyagpótlás meEett is kisebbik az opti- mumnáL A NÖVÉNYTERMESZTÉS eredményei jelentősen fokozha­tok öntözéssel. A kellő időben és mennyiségben kijuttatott vi­zet a szántóföldi növények meghálálják, bizonyos zöldség­félék. kertészeti termékek elő­állítása pedig nem is képzelhe­tő el öntözés nélkül. Békés me­gyében az öntözésnek mindig jó lehetőségei voltak, s ’ nem véletlen, hogy éppen ebben a térségben évtizedekkel ezelőtt jelentős bolgár rendszerű kerté­szetek létesültek. Az 1930-as években felismerték a rizster­mesztés lehetőségét s a megye ezikesebb területein jelentős ki­terjedésű rizstelepeket rendez­tek be. > Az öntözés szervezett alkal­mazására, népgazdasági hasz­nának biztosítására * azonban csalk a felszabadulás után nyí­lott lehetőség, a mezőgazdasági nagyüzemek (kialakulása után. Megyénk öntözésének fejlődésé­ről az alábbi adatok nyújtanak felvilágosítást: 1945-ben 748, 1950-ben, 4316, 1960-ban 7736, 1971-ben 18 033, 1973-ban 33 228 hektár az öntözött terü­let. A rizs árasztásos öntözése mellett a többi mezőgazdasági kultúra vízigényének kielégíté­sét jelenleg kétféleképpen tud­juk biztosítani Természetes csapadékot utánzó esőztetés formájában vagy pedig a táb­láikon végigvezetett barázdák^ ban, illetve sávokban. Az esőztető öntözés előnye: kisebb szakmai felkészültséget igényel és a terület domborzati viszo­nyaira sem kell különösképpen tekintettel lenni. A hordozható berendezések mindenütt alkal­mazhatók,' ahol vizet biztosíta­ni lehet. A barázdás vagy sá­vos öntözés feltételezi a terep rendezett esésviszonyait, több szakértelmet kíván és nagyobb vázmennyiséget igényel. Ezzel magyaráEható, hogy az 1960-as évektől megyénkben az esőzte­tő öntözés került' előtérbe. GAZDASÁGAINK, miután felismerték az öntözés előnye­it, élnek is az adott lehet'«bi­gékkel. Bizonyítja ezt, hogy nemcsak a berendezett terüle­ten folytattak öntözést, hanem olyan helyeken is, ahol vizet lehetett részükre biztosítani, így a berendezett területihez képest 1972-ben 100,1 százalék­kal, 1973-ban 104 százalékkal nagyobb területeit öntözték meg! A gazdasiágj vezetők maga­tartása a tényleges eredmények ellenére sem volt egyöntetű, j Egyes gazdaságok nagyon jól, { szinte erejükön felül éltek az j öntözés adta lehetőségekkel, , mások pedig csak a külső kény_: szerítő körülmények hatáság} j (vízjogi engedély, állami támo- I gatás megvonása) szervezték az öntözést. A jól öntöző gazdasá­gok között mindenekelőtt a j füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-t, a gyulavári Lenin Tsz-t és a Szarvasi Állami Gazdasá­got kell említeni. AZ IDEI ÉV hidrometeoroló- giai helyzete arra figyelmeztet, hogy az öntözésre ez évben is nagy szükség lehet. A múlt év októberétől ez év február vé­géig területünkön 127 'nillimé- ter csapadék hullott. Ugyan­ezen időszakra 50 év átlaga 194 milliméter, a csapadékhi­ány tehát 67 milliméter. Ez a hiány a megye különböző táj­egységein szélső' értékben 41— 90 milliméter (között mutatko­zik. Idejében fel kell tehát ké­szülni az öntözőtelepek és a berendezések maximális ki­használására. A mezőgazdasági üzemek feladata; az öntözés tárgyi és személyi feltételeit biztosítsa. A kellő mennyiségű víz szolgáltatása a vízügyi szer­vek feladata. A VÍZÜGYI szolgálat a fő­művek üzembe helyezését el­kezdte. Az igények szerint ki tudjd szolgáltatni az öntözővi­zet A vízikészletek jelenleg szinte még korlátlanul állnak rendelkezésre, de ha a csapa­dékhiány fokozódik. számolni lehet a folyók vízhozamának csölkkenésével. Ekkor esetleg (korlátozni kell a vízhasznála­tot Ezért is indokolt, hogy ott, ahol a lehetőség megvan, mal­most el kell kezdeni az öntö­zést! Az öntözéssel kapcsolatos va­lamennyi probléma megoldásá­ban a vízügyi igazgatóság in gyenes szaktanácsadással segíti a gazdaságokat mind műszaki, mind agronómiái vonatkozás­ban-. Az előbb említett üzeme­lő szervek pedig egy megható- | rozott konkrét terület öntözé­séveit kapcsolatos irányítást vállalnak csekély térítés ellené­ben. AZ ÖNTÖZÖTT lucerna 121 mázsa/hektáros termésátlagot adott. Hasonló a helyzet a töb­bi öntözött növénynél is. Ezek a tények mindenképpen indo­kolják az öntözésre való szer vezett felkészülést, az öntözött területek bővítését és a szak­szerűség növelését. A legfontosabb tennivalókat — a teljesség igénye nélkül — az alábbiakban lehet összefog­lalni: Az öntözési lehetösegék adott csapadékviszonyokhoz igazodó maximális kihasználása mellett — melyet elsősorban a jói! megfontolt idény előtti tározó, valamint őszi kelesztő öntözé­sek révén lehet biztosítani — az öntözés hatékonyságára kéll sokkal nagyobb gondot fordí­tani. AZ EREDMÉNYESSÉG foko­zására növelni kell az öntözött területekre felhasznált műti-a- gyamenny iséget, az öntözési idénynormát és iz öntözés gya­koriságát a növények tényleges vízigényéhez igazodva kell biz­tosítani. Elsősorban a zöldségfélék, a cukorrépa, a burgonya és a ta­karmánynövények — a lucerna- és gyepterületek — hálálják meg leginkább az öntözéfá. Ki kell álaikítani az öntözés szervezeti egységéit. Szakszerű és eredményes mimikát csak akkor lehet végezni, ha ezt már most megszervezzük. Az öntözés kezdetekor késő kap­kodni, s ilyenkor már nem js lehet; ütőképes öntözőbrigádíf. összeállítani. Az üzemek tulajdonában le­vő berendezések műszaki álla­potát felül kell vizsgálni. A hiányzó alkatrészek, szerelvé­nyek pótlása most előnyös! Az AGROKER megyei vállalatá­nál az alkatrészek rendelke­zésre állnak. AHOL MÉG NEM javították meg az öntözőberendezéseket, sürgősen pótolják a mulasz­tást. Májusban késő keresgélni a szórófejeket, a csőidomokat vagy kijavítani a meghibáso t dott szivattyúkat és motorokat A tervszerű munka érdeké­ben javasoljuk öntözési terv (készítését, amelyben az üzem számba veszi az öntözhető és öntözendő területek nagyságát, a rendelkezésre álló erőket. Ilyen terv készítése kiküszöbö­li a későbbi kapkodást és arz esetlegességet.. A szakmai ismeretek bővítésé­re növelni szükséges a szak­munkások és a szakemberek számát és tudását. AZ ELMÚLT évben elért eredményeket csalk akkor tud­juk fokozni, ha az üzemi veze­tők többet és behatóbban fog­lalkoznak az öntözés problé­máival, s a rendelkezésükre álló eszközöket és erőket tel­jesen kihasználják. Gajdács György a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály- vezetője. Takács Lajos vízügyi igazgató A Gyulai Állam! Tangazdaság nagy gyakorlattal rendelkező 0 titkárnő adminisztrátort és gyors,- gépírót keres felvételre Jelentkezés a tangazdaság személyzeti vezetőjénél, személyesen. Fizetés megegyezés alapján. Állami Tangazdaság, Gyula. 134635 Emlékkiállítás Dévaványán a községben még élő 32 volt vö- röskatonát, Molnár István ta­\ A legfiatalabbak, az úttörök érdeklődéssel tanulmányozták a dokumentumokat V* emlékkiállítást Epres Józsei tanácselnök-helyettes nyitotta meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents