Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

* 1 és j I h oocQoaaoaaQOOQOQDSQQSoooQQOsaDCJOoaoocQ I Rfíniszfertmács megtárgyalta: a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelés, -ellátás és áralakulás problémáiról szóló elfiterjesztést A SBNISZTERTAIíACS feb­ruár 28-i ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter, a belkereskedel­mi miniszter, valamint az Or­szágos Anyag- és Árhivatal el­nökének a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelés, éllátás, ár­alakulás problémáiról sólő együttes előterjesztését, és az előbbre lépést segítő határoza­tot hozott. A lakosság burgonya-, zöld­ség- és gyümölcsellátásában az elmúlt években időszakonként feszültségek jelentkeztek, az árak emelkedtek. A határozat hangsúlyozza, hogy ezek a termékek a táplál­kozásban betöltött szerepük kö­vetkeztében alapvető élelmisze­reknek minősülnek. Ebből fa­kadóan az ellátás javítása és az árszínvonal emelkedésének mérséklése fontos társadalmi érdek. A cél eléréséhez a ter­melés ' és a forgalom területén egyaránt jelentős erőfeszítések­re van szükség és fontos, hogy a feladatok végrehajtása során az állami, szövetkezeti és tár­sadalmi szervek tevékenységé­ben összehangolt, cselekvő egy­ség ' érvényesüljön. ELSŐDLEGES FELADAT a termelés' olyan mértékű növe­lése, amely lehetővé teszi az árukínálat igény szerinti növe­lését, a lakosság folyamatos, minél kevesebb zökkenővel tör­ténő ellátását, elősegítve az év­szakok közötti fogyasztási kü­lönbségek mérséklését is. Ennek érdekében a nagyüzemi terme­lés fejlesztése, bővítése mellett nagy súlyt kell helyezni a ház­táji és egyéb kisgazdaságok te­rületén meglevő lehetőségek jobb kihasználására is. A zöldségtermelés fejlesztése érdekében 1971 végén hozott kormányintézkedések elsősor­ban a tartósítóipari nyersanyag- termelésre hatottak kedvezően. A mostani Határozat elsősorban a friss fogyasztású zöldségter­melés fejlesztésének megalapo­zását célozza. A határozat kimondja, hegy a zöldségtermelés gépesítése, korszerűsítése, a termelési rend­szerek kialakítása érdekében — amely a csökkenő munkaerő miatt is a fejlesztés elkerülhe­tetlen feltétele — a meghirde­tett támogatásokat az V. ötéves tervidőszakban is fenn kell tar­tani. A PRIMŐR és a szabadföldi korai zöldségek, valamint a pa­lánta előállítását szolgáló nö­vényházak létesítményeire, va­lamint üzemi fűtött fóliatele­pek létesítményeire, meghatá­rozott feltételekhez kötött 70, illetőleg 50 százalékos beruhá­zási támogatás folyósítható. Emellett — a kisüzemi terme­lés növelésének elősegítésére — a lakosság zöldségellátásában részt vevő háztáji és egyéni tm március gazdaságok részére a fóliaházak létesítéséhez szükséges fólia, és támberendezés vásárlásához — meghatározott árumennyiség ér­tékesítésének vállalása mellett — 30 százalékos támogatás nyújtható. A Minisztertanács határozata szerint tovább kell javítani az üzemi és kiskerti termelés bő­vítéséhez szükséges gép- és esz­közellátottságot Nagy gondot kell fordítani a szaporítóanyag- és a vetőmagellátás javítására. Igen jelentős a határozatnak at a része is, amely szerint azokat a termelőszövetkezeti ta­gokat akik a háztáji gazdasá­gokban termelt zöldséget a szer­vezett kereskedelem vagy közös gazdaságok útján értékesítik, nyugdíjalap-jóváírásban kell ré­szesíteni. Az adózási rendszerben a zöldségtermelés növelését elő­segítő módosításokat irányoz elő a határozat A piaci helyzet alkulását te­kintve igen nagy fontosságú a határozatnak az a része, amely szerint a rendelkezésre álló áru­alapok felhasználásánál a la­kosság friss zöldségáruval való ellátása, a hazai ellátás elsőbb­séget élvez, továbbá, hogy szükség esetén a megfelelő áru­kínálat érdekében jobban ki kell használni az importlehe­tőségeket. Fontos feladatként jelöli meg a határozat a forgalmazási szervezet működésének javítá­sát Mindenekelőtt a zöldség-, gyümölcs- szakkereskedelem erősítése, szervezettsége, piac­befolyásoló szerepének növelé­se e téren a fő feladat A la­kossági árukínálat növelésének és a népgazdasági tervvel össz­hangban meghatározott, az ed­diginél mérsékeltebb emelkedé­si ütemű fogyasztói árszínvonal meghatározásának vállalása mellett, a kijelölt szakkereske-1 deirni szervezetek jelentős ál­lami támogatásban részesülnek. Ezzel lehetővé válik, hogy a lakossági árualap túlnyomó ré­szét garantált árak mellett, hosszabb távú szerződésekkel kössék meg. FONTOS KÖVETELMÉNY­NEK tartja- a Minisztertanács a kiskereskedelmi hálózat fejlesz­tését technikai felszereltségé­nek bővítését. Az áru megjele­nési formájának korszerűsítése, csomagolásának folyamatos ja­vítása, egészében a burgonya-, zöldség-, gyümölcsértékesítés kulturáltabbá tétele — ugyan­csak lényeges feladat. Az emlí­tett állami támogatás — a kap­csolódó egyéb intézkedésekkel együtt — ezeknek a célkitűzé­seknek a megvalósításátj is elő­segíti. Az előirányzott központi in­tézkedések mellett az eddigi­nél hatékonyabb tevékenység­gel, a helyi tanácsi és társadal­mi szervek jelentős tartalékokat tárhatnak fel a nagy- és kis­üzemek, háztáii gazdaságok ter­melésszervezésével, a helyi el­látáshoz szükséges feltételek megteremtésével. A Minisztertanács határozata több évre szóló programot ad. A fejlesztéshez szükséges komp­lex feltételek megteremtése hosz- szabb időszakot igényel, ennek következtében az eredmények is várhatóan csak fokozatosan bontakoznak ki. A hatékony in­tézkedések következtében azon­ban már a következő években számolhatunk az eddiginél ked­vezőbb helyzet kialakulásával. A term© korú őszibarack- fák metszése Au őszibaraekfa mindig az előző évben kifejlődött hajtá_ sokon, a vesszőkön terem, és .csak egyszer hoz rajtuk ter­mést. Termő korú őszibarackfáinkat ezért évről évre rendszeresen metszésben (termőre metszés« ben) részesítjük. Ennek célja, hogy minden évben gondoskod« junk — a maximális terméshez szükséges — jól fejlett hajtás-, illetve vesszőmennységről. Hazánkban többféle metszési eljárás alakult ki Különösen jelentős eltérés mutatkozik a dombvidéki (szárazabb és me­szes, kötött talajú) keserűman­dulára és a síkvidéki (homok­talajon álló) őszibarack-alany« ra oltott faállomány metszése között Fagymentes napokon a met­szést is megkezdhetjük már té­len, és legkésőbb a rügyfakadás megindulásáig célszerű befejez­ni. Minél később me .eszük, an­nál duzzad tabbak a rügyek, és annál könnyedebben sérülnek meg. Először a la vezérvesszejét a növekedéstől függően a felére, harmadára metsszük vissza. Cél­szerű a vezérág legfelső oldal­vesszejénél elkezdeni és vezér­áganként felülről lefelé halad­ni. Ha az ágon kettős vesszőt lá­tunk, az alsó vesszőt 2—3 rügy­re, a felső vesszőt pedig 8—12 rügy felett vágjuk le. Vannak olyan vesszők, ame­lyek az előző évi metszés után alakultak kt Ilyen esettben a legalsó vesszőt 2-3 rügyre, a felette levő erőteljes vesszőt 8—12 rügy felett metsszük visz. sza, a megmaradt többi vesszőt pedig a meghagyott termőveszt, sző felett teljesen eltávolítjuk. Metszéskor arra kell töreked« ni, hogy akár egyes, akár ket­tős vesszőt találunk a vázágon, azokat úgy metsszük vissza, hogy a rövidre és hosszúra met« szett vesszők lehetőleg egyen­letesen elhelyezve váltakozva kövessék egymást, mert csak így kapunk jól elosztottan fej­lődő gyümölcsöket és erőtelje­sen fejlődő, szabályosan elhe­lyezkedő hajtásokat. Ez pedig az évente ismétlődő jó termés­hozam alapja. Az erőteljesen fejlődő, fő­ként a homoki talajokon (őszi­barack alanyon) álló fák olyan erős vesszőket hoznák, hogy vis izametszésük során a váltó­metszés nem alkalmazható. Ilyen esetben a sűrűn álló veszt, szőkét kiritkítjuk, vagyis az egymáshoz túl közel állókat tőből kivágjuk, a vázágakon visszamaradt többi vesszőt pe­dig váltakozva rövidre és hosz- szúra metsszük. A termővesz- szőkből azonban az eddigiekben megadott 8—12 rügy helyett 10—12 rügyet hagyunk meg. Megjegyzendő, hogy ezekben a gyümölcsösökben igen lénye, ges a nyárs hajtásválogatás el­végzése. Rayman János R termés védelmében Az Ukrán Növényvédelmi tudományos Kutatóintézet tu­dósai, Nyikoláj Tyelenga pro­fesszor és Albert Szikura, a biológiai tudományok kandidá­tusa új módszert fedeztek fel a kártékony szántóföldi rovarok elleni küzdelemben, ... Az emberek fokozatosan tanulták meg az e kártevők elleni harcot Emellett felismerték, hogy a védekezés és a táma­dás leghatékonyabb módszere az arzént foszfort, fluort és szerves vegyületeket tartalma­zó vegyszerek alkalmazása. Ügy tűnt, hogy a harc ered­ményesnek bizonyul Idővel azonban kiderült, hogy a mezőgazdasági kártevők mint­egy hatvan fajtája immunitás­ra tett szert a mérgező vegy­szerek ellen. A rovarok között nemcsak a szántóföldek, kertek, gyümölcsö­sök kártevői találhatók meg, hanem a kártevők kártevői — a ragadozók is. Ilyen esetben az olyan híres preparátumok, mint a hexaklorán, a DDT, ahelyett, hogy az ember meg­bízható segítőtársai lennének, a kártékony és a hasznos rovaro­kat is elpusztítják. Az utóbbia­kat még nagyobb veszedelem fenyegeti: a mérgező vegysze­rek is pusztítják őket, azon­kívül a kártevők mérgezett lár­váinak a felfalása is pusztulá­sukat okozza. így a hasznos rovarok száma csökken, a kár­tevőké viszont növekszik. Az ínszekticid-szereknek (ro­varirtó szer) egy másik lénye­ges, aggasztó fogyatékossága az, hogy maradványaik, üledékeik állandóan felhalmozódnak a fűben, a zöldségekben, gyümöl­csökben, a burgonyában, a ta­lajban és a vízben. Innen be­jutnak a halak és az állatok zsírszöveteibe, az emberi, szer­vezetbe. Ilyenképpen akaratlanul is felmerül a gondolat: vajon nem kellene-e lemondani a növény- védelemnek erről a megbíz­hatatlan és alattomos módsze­réről ? Ám akkor hogyan har­coljunk az ötezerfajta kárté« kony rovar ellen? A természetben található, mészkórságot okozó gombaf^j- ta 5-—10 nap alatt megöli a krumpliföldek legkártékonyabb pusztítóit, a kolorádóbogár lárváit, 10—14 nap alatt pedig magát a burgonyabogarat is. Igaz, minél jobban kifejlődött a burgonya kártevője, annál el- lenállóbb a gombával szemben: a „fiatal” lárvák gyorsan és teljesen elpusztulnak, az „idő­sebbek” azonban be tudják fe­jezni a fejlődésüket. Ám az ét­vágyuk észrevehetően csökken. Ha a kártevők egy része élet­ben is marad, megbetegedésük nem múlik el nyomtalanul: csökken az ellenállóképességük a betegségekkel és a kedvezőt­len időjárással szemben, a ter­mékenységük mérséklődik, a sajátos téli álom állapota meg­hosszabbodik, amikor a rova­rok — mint ismeretes — nem fejlődnek. Vajon nem csábító-e a gondolat, hogy ezt a haté­kony gombafajtát felhasználjuk a termés védelméért folytatott harcban? Annál is inkább, mi­vel a natívkészítmények (bió- preparátumok) nem ártalmasak sem az emberre — nem hal­mozódnak fel a növényekben és a talajban —■, sem pedig a hasznos rovarokra. A terv megvalósítását azon­ban a tiszta preparátumok elő­állításának igen magas költsé­ge, továbbá a környezet hő­mérséklet- és nedvesség-inga­dozásának veszélyes hatása a gombák tevékenységére — erő­sen akadályozta. Nyikoláj Tyelenga professzor azt javasolta hogy a kórokozó mikroorganizmusok és mérgező vegyszerek kombinációját kell alkalmazni. Az évente sok millió tonna burgonyát elpusztító kolörádó- bogár példája mutatja, hogy az új módszer mennyire előnyös. Mi történik, ha biológiai módszerrel harcolunk a kárte­vők ellen? Ez azt jelenti, hogy a kártevők megsemmisítésére minden hektárnyi földterületre pontosan 21 kilogramm bove- rint — mészkórságot okozó gomba- és kaolin-keveréket szó­runk ki. Ha erre a célra vegyi preparátumokat vagy polikíór­pinent használunk, akíooe min­den hektárra körülbelül 200 liter oldatot kell permeteznünk (ebből 1,2 kilogramm a tiszta méreg). Amint látjuk, mindkét esetben a preparátumok költ­ségei igen magasak. Az új módszerről: egy hek­tárra 1 kilogramm beveri és 300—400 gramm tiszta mérget tartalmazó keverék elegendő. Ez a mennyiség a kívánt ered­ményt meghozza: a kplorádó­bogár az adott területen telje sen megsemmisül. A méreg-mikroba keverékbőK miért elegendő ilyen kis meny nyiség? Azért, mert a mérgező vegyszerék ilyen kis dózisban is a kártékony rovar legyengü- lését okozzák. Másodszor: a mérgező vegyszerek és a kór­okozó mikroorganizmusok, ere­detük különbözősége ellenére is kölcsönösen pótolhatják, illetve kiegészíthetik egymást. Har­madszor: a biopreparátumofc: sokkal hathatősabbak a fizioló­giailag legyengült rovarok szer­vezetében, ami annyit jelent, hogy a mérgező vegyszer a kártékony rovar védekező reak­cióját gyengíti, a gomba roha­mosan fejlődni kezd és elpusz­títja a rovart. Nyikoláj Tyelenga és Albert Szikura új módszerét szólom körűen alkalmazzák Ukrajna földjein, és az űj módszer je­lentős megtakarítást tesz lehe­tővé Vksgysmsr Gtddmam ÍAPN) Technikumi végzettséggé! ■ raradelkeaő erdészt vagy kertészt keresünk azonnali belépésre. Termelőszövetkezetek 2rdő gazdálkodási Közös Vállai kozása. Gyula, Petőfi tér i

Next

/
Thumbnails
Contents