Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-19 / 65. szám
Életbe lépett a közutakat védő kormányrendelet A túlsúlyos járművek csak külön engedéllyel közlekedhetnek (Balogh Ferenc íelv.) A közművelődés útján a» újkígyóst hímző asszonyok HAZÁNK, de megyénk útjain ó* mind gyakrabban találkozunk olyan jármüvekkel, melyek tekintélyt parancsolóan kérnek utat maguknak, s a kisebb járművek, különösen a személygépkocsik vezetői minden körülmények között elsőbbséget biztosítanak ezeknek a járműveknek. Egy-egy ilyen nehézgépkocsi (camion) melléit elhaladva önkéntelenül is felötlik az emberekben a kérdés, hogy mit, mennyit szállítanak ezek a járművek, s vajon az utakat menynyire veszik igénybe. Ismeretes, hogy az utakat Is bizonyos terhelésekre építik meg, s ha a tervezettnél nagyobb súlyú járművek használják az utat, az sokkal hamarabb tönkremegy (gondoljunk a nemrég nagy visszhangot kiváltott M—1- es út esetére). A szállító vállalatoknak az a törekvésük, hogy a lehető legkisebb ráfordítással minél nagyobb hasznos terhet szállítsanak. Ez oda vezetett, hogy mind külföldön, mind belföldön olyan nagy közúti járműveket állítottak, illetve állítanak elő, amelyek — az utak védelme érdekében — csak külön engedéllyel közlekedhetnek. Eddig csak a KRESZ határozta meg ezeknek a járműveknek a közlekedési feltételeit, de mivel az utóbbi időben mindjobban elterjedtek ezek a járművek, kormányrendelettel kellett a közlekedési feltételeket szabályozni. A RENDELET szerint a közúti forgalomban csak olyan közli tt járművek vehetnek részt, amelyeknek az egyes tengelysúlya a 10 tonnát, az iker tengely- súlya — a két szomszédos tengely távolsága 2 m-nél nem nagyobb — a 16 tonnát nem haladja meg. Azok a járművek, amelyek ennél nagyobb tengelysúly- terheléssel rendelkeznek, (továbbiakban túlsúlyos járművek) csak kivételesen indokolt esetben, az útügyi hatóság előzetesen kiadott engedélyével közlekedhetnek. Előtte azonban indokolni kell, hogy miért kívánják a túlsúlyos járművet közlekedtetni. Az engedély kiadása előtt — az útügyi hatóság a kérelmezővel közösen — megvizsgálja, hogy nem lehetne-e a szállítandó árut úgy megbontani, hogy a szállító jármű tegelyterheléae ne lépje túl a megengedett határt. Továbbá azt is, hogy esetleg más szállító eszközön (vasút, vízi út) nincs-e mód a szállítás lebonyolítására. Ha eem az áru megbontásával, sem más szállító eszköz alkalmazásával a szállítást lebonyolítani nem lehet, az útügyi hatóság az útvonalengedélyt kiadja, amely további megszigorítást is tartalmazhat (csak éjjel közlekedhet, sebességkorlátozást ár elő stb.). Természetesen az útburkolat igénybevétele miatt különdíjat kell fizetni a szállítónak, amely a megtett kilométertől és a tengelysúly-túllépéstől progresszívan nő. így például a 16,1—17,0 'tonna közötti ikerten- gelynel 1 km pótdíja 25,— Ft, de már a 23,1-—24,0 tonnás ikertengely nél ez a díj 160 — Ft. Az útvonalengedélyeket egy megyén belül a területileg illetékes KPM Közúti Igazgatóságok adják ki. Ha a túlsúlyos jármű több megyét érint, vagy éppen az országon áthalad — ilyenek pél- —-dául a gyulai határállomáson belépő külföldi camionok — a KPM Közúti Főosztály, Illetve az UTINFORM-nál megszervezésre kerülő útvonalengedélycsoport adja ki. Arra is lesz lehetőség, nógy az országba belépő camionok részére a tengelysúlymérő állomás dolgozói — az UTINFORM engedélyezési csoport előzetes engedélye alapján — a díj befizetése után (amit a határállomáson levő IBUSZ-irodákban lehet befizetni) a helyszínen megadják, s így a tranzitjármüveknek nem kell Budapestet érinteni az engedély megszerzése érdekében. Ezek az útvonalengedélyek csak egy útra kerülnek kiadásra, kivételt képeznek azok a járművek, amelyek közforgalmú személyszállítást, Illetve köztisztasági feladatokat látnak el. Ezek a túlsúlyos járművek az engedélyért dijat sem íi- zetnek A belföldön közlekedő, illetve a belföldről induló túlsúlyos .járművek tehát az indulás előtt kötelesek az útvonalengedélyt megkérni, s annak birtokában kezdhetik meg a szállítást az előre kijelölt útvónalon, az engedélyben meghatározott napon és napszakban. A KÜLFÖLDRŐL érkező ca- mionokat a határállomáson a tengelysúlymérő berendezésekkel ellenőrzik, s amennyiben a megengedettnél súlyosabb a jármű, az előzőekben leírtak szerint kell eljárni. Jelenleg a gyulai határállomáson belépő camionok 15—25 */«-» túlsúlyos. ami azt bizonyítja, hogy szükség volt már a rendelkezés meghozatalára. Remélhetőleg az igen tetemes büntető tarifa miatt rövid időn belül a túlsúlyos jármüvek aránya jelentősen le fog csökkenni. Ha ez bekövetkezik, a közúti szolgálat, nem fogja sajnálni az így lecsökkenő „többletbevételt” — a rendelet eléri a célját További ellenőrzésre is szükség lesz az országutakon, mely kettős jellegű lesz: — a túlsúlyos járművek rendelkeznek engedéllyel, az engedélyben szereplő súlyt nem lép- tók-e túl? — a kijelölt útvonalon, napon és napszakban közlekednek-e? Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a jármű nem rendelkezik engedéllyel. akkor az alapdíjon felül bírságként az alapdíj kilencszeresének befizetése után folytathatja útját — természetesen a számításnál a már megtett utat is figyelembe veszik (Kiindulási állomástól a célállomásig.) Akkor is meg kell fizetni az alapdíjon felüli kilencszeres díjat, ha a jármű nagyobb túlsúllyal közlekedik, mint az az engedélyben szerepel, továbbá, ha a kijelölt útvonaltól eltér. Ezen túlmenően a szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési eljárást is indítanak a gépjármű vezetője ellen. Ugyancsak szabálysértési eljárást kezdeményeznek az ellen a gépjárművezető ellen, aki az útvonalengedélyben előírt útvonaltól eltér, vagy nem tartja be azokat az előírásokat (napszak, sebességkorlátozás, stb), amelyeket az útvonalengedélyben még külön is előírtak. A határon belépő camionok ellenőrző mérését tehát az útpályába beépített fix tengely- aúlymérő berendezéssel ellenőrzik illetve állapítják meg a súlyát. A kontrollméréseket az országutakon az ún. mozgó ten- gelysúlymérő-berendezéssel végzik, amelyeket az ellenőrző közegek gépkocsin szállítanak. Hangsúlyozni szeretném, hogy a rendelet kiadásának kifejezetten az utak védelme adott elsősorban alapot, s nem pedig a „többletbevétel” HA FIGYELEMBE veszik, hogy a túlsúlyos camionok sokszoros igénybevételt jelenthetnek egy személygépkocsival szemben, akkor, azt hiszem, mindenki előtt egyértelmű a rendelkezés szükségessége, s ezzel elérhető lesz, hogy az esetenként igen jelentős bírság jellegű megszorítással rá lehet venni a szállító vállalatokat, hogy az előírást szigorúan tartsák be. Szabó Lájós főmérnök KPM Közúti Igazgatóság, Békéscsaba Egy ismeretterjesztő előadáson figyeltem fel rájuk. Hivatásomnál fogva sok helyen tartok előadást, legtöbbször jó kapcsolat szokott kialakulni a hallgatókkal, de a feszülten figyelő, majd az előadás után élénk vitakedvű újklgyósi hímző asszonyok valamiképpen mások voltak. ÜJabb Ismeretekre szomjazó érdeklődésükkel töb- ■bet árultak el az átlagosnál. A Békéscsabai Konzervgyár igazgatónőjének is ez veit a benyomása, aki TIT-elóadóként járt náluk: dicsérte őket, legszívesebben nekik tart előadást — mondta. Mi lehet a titka ennek, a nappal a termelőszövetkezetben dolgozó, este pedig kalákában hímző harminc asszonynak? Hiszen a megyében gomba módra szaporodnak a hímző szakkörök, s mivel a közművelődési hálózat szerencsésen támogatja ezt a mozgalmat, legtöbbjük jól is működik. Mikor a szakkör két vezetője, az energikus Szántó Béláné és a halk szavú, de ügyes kezű Cz. Kiss Pálné megismertetett tevékenységükkel, mégis elhatároztam, hogy írok róluk, mert az volt az érzésem, s egyre Inkább erősödik bennem, hogy olyasmire bukkantam, amire a hivatásos közművelődési szakemberek már régóta vágynak: az egységes közművelődés kézzel fogható, nem látványos, de hatékony megvalósulására. Az újságcikk csak híradás lehet S talán ha elolvassák ezeket a sorokat, azt fogják mondani, hogy mi ebben a különös, hiszen hasonlóval másutt is lehet találkozni? Ha ez igaz, még hasznosabb felhívni a figyelmet rá, mert csak erősíti a hitét és a kedvét azoknak, akik tétován és óvatosan lépúi rá erre az útra. A harminc asszony nemcsak egyszerű hímzéssel kívánja eltölteni minden hétfő estéjét Többet akar. Tanulni akar, ismerkedni a világgal, széles látókörű, művelt asszony akar lenni. Szerencsés a hagyományuk is: az első próbálkozások 1955-ben kezdődtek, akkor Felföldi Istvánné pedagógus lelki- ismeretesen alapozta meg a hímzésen túl a tanulás igényét A töretlen ! fejlődés biztosítéka, hogy közel egy éytizede ugyanaz a két lelkes pedagógusnő fogja őket össze: Szántó Béláné, a Hazafias Népfront Nőbizottságának elnöke én Cz. Kissné, a szaklrányító. Tudatos nevelőmunkájuk találkozott az asszonyok ügyszeretetével, s a kettő összefonódása növelte a kultu- rálódág szomját „ Mintha megérezték volna ezt a különböző szervek: a népfront nőbizottsága az összetartó erő, a művelődési ház — noha igen gyakran váltogatják egymást az igazgatók (ahol a művelődési vágy jó alapokon nyugszik, ez sem lehet akadály) — biztosítja a kellemes környezetet, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a modern táplálkozástól kezdve a távoli földrészek ismertetésén túl a népi hiedelmek bemutatásáig széles körű és rendszeres programmal járul hozzá, tanulmányútjaikhoz az IBUSZ nyújt segítséget. Amikor náluk jártam, a színház szervezőjével állapodtak meg a Tamási-darab közös megtekintéséről. Ha foglalt a művelődési ház, szívesen ad nekik helyet a közeli szép könyvtár. Szinte mindegyik közművelődési intézmény nekik dolgozik, értük fáradozik. És nem vész el a sok bába között a gyerek; a korszerű művelődés ügye! Mert nem vélt partikuláris érdekek vezérlik őket, hanem e harminc dolgozó nő műveltségét nevelő közös akarat. Megérdemlik, mert e jó köz- művelődési légkörtől mintha szárnyakat kaptak volna az asz- szonyok. Az ismeretek megszerzésére hajtó belső ösztönzés az önművelés örömteli élményének igazi ízét ízlelteti meg velük. Alig nézték meg a közelmúltban a színházi előadást, máris újabbat terveznek, tiirel-. metlenül várják Gyuláról a TIT egészségügyi előadóját, megkívánják, hogy a tanácselnök, a tanácstitkár tájékoztassa őket a község helyzetéről, fejlesztéséről. Az előadások öntevékenységre ösztönöznek: élvezettel szórakoznak (a gyűjtő örömére) Szekerczésné balladáin, Mohácsiné vidám történetein, a többi szakköri társ népi mondáin. Évente felkerekednek, és saját költségükön indulnak el háromnapos kirándulásokra (csak néhány uknak ad támogatást a termelőszövetkezet). Nem sajnálják a pénzt és a fáradságot, hogy eljussanak Kalocsára, Mezőkövesdre, Buzsákra, hogy megtekinthessék a világhírű népi hímzéseket, s elhozzanak magukkal néhány szép mintát De ha eljutnak például Kalocsára, megcsodálják Pécs műemlékeit, a Mecsek erdőkoszorú zta hegyeit is. Ismerkednek a hazával. Almuk, hogy egyszer elutaznak Kalotaszegre Is. Eleinte giccses mintákat hímeztek. Nem szégyelltek a jobbtól tanulni, elmentők Kaszaperre, Mezőkovácsházára, ahol megismerkedtek a békési hímzéssel, mely a megye népi szűrhímzésének sikerült újraalkotása. De mindig hoz, valaki új mintát. Szépnek tartják a tót- komiósi szlovák hímzést, a ‘finom nádudvari mintákat. Cz. Kissné rendszeresen jár a megyéi továbbképzésre, s az itt tanultakat rögvest átadja: örömteljes szolgálat, mert szívesen fogadják. A felszabadulás 30. évfordulójára szép kiállítással akarnak kedveskedni: bemutatják a sok színes térítőt, a buzsáki konyhagarnitúrát, a lágyan omló kalocsai hímzésű függönyöket, a mezőkövesdi mintákkal ékített blúzokat, ruhákat, a békési hímzésű kézitáskákat, mellényeket Fejlődik az ízlésük: az újkí- gyósi házakban egymás után szorítják ki a csabai piacon vett olcsó giccses térítőkét, falvédőket a szorgos kezű asszonyok művészi hímzéséi. Biztatják egymást. Aki egyszer közéjük megy, ott is marad. Most éppen két fiatalasz- szony csatlakozott. Az jijkígyósl művelődő hímző asszonykoszorú nem minta, hiszen sok problémájuk is van; amiről most nem szóltunk, mégis valamiképpen példa: Olyan közösség kezd itt kialakulni. melynek nemcsak a keretét. hanem a tartalmát is az egységes közművelődési szellem adja. i A valóság olyan darabja, amely azt mutatja, hogyan le- • hét egy dolgozóréteg azonos ér: deklődésű csoportját sokoldalú I közművelődési sugarakkal beragyogni, g rávezetni a közművelődés igazi útjára. Dr. Krupa András A gyors, kényelmes és biztonságos utazáshoz a MALÉV új TU—/S4-es gépei is szárnyakat adnak ■ Felvilágosítás, helyfoglalás, jegyvásárlás: Budapest, V., Váci utca 1. és Dorottya utca 2. Telefon: 186—805. Telex: 22—5793, 22—5796, valamint a megyei idegenforgalmi hivatalnál. J ■ 126 : «s9Bseeee9Ba9esasBSBae&3S9saa9e9saaaee9Bae»aaa99esaasBe99aeeBsa9ae9ssa93b9ea9seaseBaesae-
