Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
Ritka jubileum Kora reggel együtt indulnak és este együtt jönnek haza. A cserépkályhába reggel begyújtanak és este kellemes meleg otthon várja a Csatlós házaspárt. Vacsora után — hazafelé jövet bevásárolnak — előkerül az újság, bekapcsolják a tv-t; mi történt a nagyvilágban? —- Így megy ez már több mint egy évtizede. Én Békéscsabán, a megyei tanácsnál, a feleségem az illetékhivatalnál dolgozik. Meg lehet szokni a mindennapos utazást. Csatlós János Újkígyósom a hitelszövetkezetben 1934-ben segédkönyvelőként kezdte az életet. Aztán elkerült a Borsod megyei Arló községbe, majd 1942- ben ismét sikerült Újkígyóson elhelyezkedni. A háború után is itt folytatta munkáját, maki 1952-ben kinevezték a Gyulai járási Tanácshoz adófelügyelőnek. Két év múlva a békési járáshoz került pénzügyi osztályvezetőnek. 1959-ben helyezték jelenlegi munkahelyére, a megyei tanács pénzügyi osztályára. — Az adóügyi osztályon dolgozni nem népszerű feladat még most sem. Én ennek ellenére na_ gyón szeretem ezt a munkát, biztos, ho.gy idejönnék, ha újra i kellene kezdeni az életet, 1 Persze itt azért az is kell, hogy az ember ne csak hivatalnok legyen. Nagyon jól össze tudom hasonlítani a múltbeli és a mostani adóügyi munkát. Csúnya dolgokat kellett csinálni a múltban. Rengeteg volt a zálogolás, nemegyszer a gabonakereszteket a földön lefoglaltuk, össze se lehet hasonlítani, menynyivel humánusabban megy mindez most. Az utóbbi tizenöt évben, ha jól emlékszem, összesen hét esetben kellett hatósági úton végrehajtást alkalmaznunk. De ezekben az esetekben sem azért, mintha nem lett volna az illetőknek miből befizetni az adósságai;. Hogy mivel telnek napjaink? Hétfőn „mozinap” van. Akkor mindig megnézünk egy filmet a feleségemmel. Nyáron itt a kiskertben elszöszmötölök. Aztán az unokával való foglalkozás is kikapcsolódás számunkra. Vasárnap a legjobb. A fiamék eljönnek, egész nap itt vannak. Szeret főzni, ő készíti el az ünnepi ebédet. Csatlós János egy évtizede kapta meg a Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitüntetést. Néhány nappal ezelőtt pedig ritka jubileumhoz érkezett. Bensőséges kis ünnepség keretében vette át a negyvenéves szolgálat után iárő jubileumi jutalmat, n. ©o Ha netán valakit érdekelne, hogy munkaidő után mivel fog. lalkoznak a csorvási asszonyok, ne sajnálja a fáradságot, nyisson be a művelődési házba, majd meglátja. Kézimunkák sokasága ízléses elrendezésben, hagyományos hímzések, horgolt csipkék, subaszőnyegek, subapárnák, modern változatban tárul elé. ötven asszony és leány munkája mindaz, amit ott kiállítottak. Kis útkeresés a tűtől a TIT-előadásig, a szabad idő — mert azért az asz. szonyoknak is csak jut néhány óra — célszerű kihasználására törekednek Benyovszki Jánosné vezetésével, Farkas Istvánné- nak, a Rákóczi Tsz csúcstitká. rának segítségével. Nem is olyan régen csak hatan ülték körül a Vörös Október Tsz valamelyik irodaasztalát, horgoltak, kötöttek, beszélgettek. Azután szűk lett az iroda, kicsi az asztal. A kultúrházban kaplak egy egész szobát. És a hat asszonyból, lányból 26-ra gyarapodott a létszám. Valamennyien tsz-ben dolgoznak. Látta est az ÁFÉSZ és, s úgy gondolta, hogy a nőbizottság működtetésének jó lehetősége lehet a késimunkával egybekötött trécselés. És beindult a verseny. Bár ezt nem hirdették meg, de a csorvási levegőben érződött az íze: ki hímez szebben, ki tud szebb subapámát készíteni? És amikor már volt egy ruhakosárra való anyag. bemutatták egymásnak. Valaki fejében megfordult: lehetne ebből egy kiállítást is csinálni, de ehhez még kellene kötni, horgolni, hímezni. És a szabad idő azután céltudatosan telt, De lépést is kellene tartani m rohanó élettel. Ha horgolnak, hogyan tehetik ezt? Meghívták az orvost, a csorvási iskola valamelyik tanárát, egészségügyi és politikai előadást hallgattak, közben fürgén járt az ujjuk. Ma egy nagyon gazdag kézimunka-kiállítást mondhatnak magukénak, melyet ezernél » többen tekintettek meg. A vendégkönyvet SOO-an írták alá. S. K. «•■■■•«•■»■«l!EBBasSBeB9SaeS*®SOG?OSeS0S00Q©QSiS)®Ö0SBi w MstaasaseaaeeaeaQsesaQeesae&eooGSiDseQSSÖiDOOOi oooo©o00OttooooQooe®ooMB«ffls»aaBfflae«BM8eaas®9®®899fie«08e«Baaeao«»»®««9«B«fflfiM A megyében több épületen láthatunk már a fentiekhez hasonló táblát. Áldozatkészség« ről, tenni« és segíteniakarásról tanúskodnak a feliratok. Szarvason különösen sokat tettek az emberek azért, hogy a vásártéren felépüljön a 75 gyermek elhelyezésére alkalmas önálló „munka” az ágyazás. Dél tá l pihenőre készülnek. új óvoda. A tábla ezért került a falára, amikor az óvoda elkészült A negyedik 5 éves tervben 1973-ra csak 50 gyermek elhe- jjjKKsare alkalmas óvod® sővítését tervezték. De az már akkor is kevésnek bizonyult Miért ne lehetne társadalmilag megoldani, hogy több kisgyermek kapjon korszerű, kényelmes második otthont? —■ gondolták a városi tanács és a Hazafias Népfront vezetői, hiszen Szarvas lakossága már számtalanszor bebizonyította, hogy a nagy, közös ügyek megvalósításéiban mindig részt vállaL Megszületett hát az ötlet. A Hazafias Népfront városi bizottsága kezdeményezésére meghirdették az „Úgy uap az óvodáért’'-mozgalmat. Felhívást intéztek a város valamennyi lakójához, valamennyi intézményéhez, Következeiéhez, vállalatához, hogy csatlakozzon a mozgalomhoz. A siker teljes volt. Összesen 33 munkahely dolgozói adták össze pénzüket, illetve egy napi munkájukat az óvoda építéséhez. A Szirén Ruházati Szövetkezet dolgozói 43 ezer, a műanyagfsldolgnzóik 12 792. az öntözési Kutató Intézet dolgozói 23 614 forintot adtak össze társadalmi felajánlásukkal. Felsorolhatnánk mind a 33 munkahelyet, hiszen az olyan — kevés dolgozót foglalkoztató — intézmény is, mint a könyvtár, e IOT4 MÁRCIUS 1% Moodás a mini kagylóknál szebb a közösen végzett munka öröménél. Az óvodások tehát elfoglalhatták új otthonukat, de a munka most még folytatódik. Március 23-án közös megbeszélést tartanak a szocialista brigádok és az óvónők. A terv: az udvar betelepítése játszófeisze. lésekkel, homokozókkal, fákkal, virágokkal. A mozgalom természetesen ezzel sem fejeződött be. A vas-, fémipar szövetkezet magára vállalta az idén egy másik új óvoda építését, ahol 50 gyermeki kaphat helyet. Szeptemberben kész lesz. Átadása után a tanács vállalja az üzemeltetést. Ezzel a városban hosszú időre megoldódik majd az óvodás korú gyermekek elhelyezése. Ezek a tények önmagukért beszélnek. Kasnyik Judit yagy a 2-es számú bölcsőde sem maradt ki. És példát mutattak az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, az óvónőképző, a HAKI, az Uni- verzál kisker, sőt az újtcmp- lomi evangélikus egyház do*lgo_ zói is. Ezenkívül Ja talajjavító vállalat anyagi támogatása 150 ezer, a háziipari szövetkezeté pedig 18 582 forint volt. így jött össze csupán e társadalmi felajánlásból 362 ezer forint. Méghozzá egészen rövid idő alatt. És rekordidőnek számít az építkezés is. A városi tanács költségvetési üzemének brigádjai munkájuk legjavát adták: az új óvoda 115 nap alatt készült eL Az 1 millió 113 326 forintos költséget — ami az építéshez kellett — a város teljesen saját erőforrásából teremtetne elő. Az átadás előtt néhány nappal olyan segítséget is adtak a szocialista brigádok, hogy részt vettek az utolsó simításokban. A Szirén Ruházati Szövetkezet 9 nylonfüggönyt adott, melyeket a brigádok varrtak meg. A talajjavító két kollektívája az elsötétítő függönyöket varrta m g, fektetőket, polcokat készített és takarított. Az átadás ünnepélyén — amely tavaly de_ cemberben volt — mindnyájan együtt örültek, hiszen nincs Tavasai sétára indulnak as új óvoda koztpsöseL Waté: Béla Ott* Vendégkönyv 500 aláírással
