Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
A munkásművelddésről Meditáció négy cikk után Pályázati felhívás a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetem általános és szakosító tagozataira Két hónap alaítt, négy alkalommal jelentkeztünk írá- saintkíkal, melyek „A munkás- művelődésről” címmel különböző szakszervezeti könyvtárakban szerzett tapasztalatainkat tárták az olvasók elé, azzal a kimondott szándékkal, hogy segítséget adjunk a munkásművelődés kiteljesítéséhez, kiemeljük a hasznos dolgokat, és fel térképezzük a hibáikat, ide sorolva a lehetőségek nem teljes kihasználását is, mert enéllkül ma már el sem képzelhető megfelelő fejlődés, A négy könyvtár közül (kettő — a gyulai és az orosházi — úgynevezett körzeti könyvtár, üzemi viszont a Sarkadi Cukorgyárban szervezett, és hasonló funkciót teljesít a Felsőnyomási Állami Gazdaság könyvtára Telekgerendáson, a MEDOSZ-kult úrházban. Visszatekintve a sorozat négy cikkére, azt az első, igen fontos és némiképpen meglepő következtetést kell rögzítenünk, hogy szakszervezeti könyvtárainkban óriási, lehetőségek rej. lenek — a tartalmi feladatok különböző megvalósítását illetően —, de azok határáig még nem jutottak el. Persze, ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nincs szükségük állandóan növekvő anyagi és más — például módszertani — segítségre, de nyomatéklkal hangsúlyozom, lehetőségeik hatékonyabb tevékenységet ígérnének. Hogy miért nem élnek jobban az adott lehetőségeikkel, miért nem kutatják a rejtett, de szintén adott lehetőségeket — nos, erre nem könnyű válaszolni, és nem is lehet egyértelműen. Van, ahol bizonyos közömbösség a gátló tényező, és ez is fakadhat sok mindebből. A könyvtáros is elveszítheti a kedvét, és közömbössé válhat, ha számos törekvése balul üt ki, ha éveken ét, nem veszik észre, hogy él és tett már valamit, vagy ha töri magát, és valahol, valakik mindig az útjába állnak és elsüllyesztik legszebb törekvéseit. Aztán van a dolognak más oldala is. Például az, ha • a könyvtárost nem feszíti különösebb hivatástudat, a „nagy cél szent hevülete”, ha szabad így fogalmazni, ha inkább hivatalnok, mint népművelő. Távol áll tőlem, hogy csalk megyénk szakszervezeti könyvtárosairól mondjam ezt. hiszen hivatás tu dó és nem hivatástudó, önzetlen, tennivágyó, „szent hevületű” vagy éppen közömbös ember számos található; nem nehéz oda eljutni tehát, hogy általában — az emberek között. Márpedig ha ez így van — és így van! —. akkor azt hiszem nem sértő, ha ezúttal négy cikkünk kapcsán a szak- szervezeti könyvtárosokról esik szó, és egyáltalán könyvtáraikról, melyeknek egyre inkább a munJkásművelődés fellegváraivá kell emelkedniük. Emelkednek-e? Nyugodt lélekkel írhatom négy különböző könyvtárban szerzett tapasztalatom alapján, hogy emelkednek. Csak nem egyformán, és nem zavartalanul. Sok még a szemléletbeli ballaszt, ezeket mihamarabb le kell vágni ahhoz, hogy súlyuktól megkönnyebbülve, magasabbra emelkedjen a léghajó, melynek jelmondata; A munkásmúoelödésért! Lehet, hogy profán ez így, kérem, nézzék el nekem a léghajót. A munka a lényeges, az, hogy a megye szakszervezeti könyvtáraiban mit írhatunk a munkámúvelődés „megvalósított” rovatába. Gyulán, a körzeti könyvtárban például azt tapasztaltam, hogy kitűnő a könyvállomány gyarapítása, de a 15 ezer kötet könyvből — a letéti könyvtárakba kivitt, kb. 5 ezret leszámítva — marad bent 10 ezer, és tavaly mindössze 410 olvasójuk volt! Ez roppant kevés, hiába beszélünk arról, hogy a körzeti könyvtáraik elsődleges feladata a letéti könyvtárak szervezése (A szakszervezeti könyvtárak szervezeti és működési szabály, zata, 34. pont), és csak „lehetőség szerinti” a közvetlen könyvtári tevékenység. Ez semmiképpen nem helyes, és nyilván a szervezeti és működési szabályzat sem örök érvényű, az élet majd változtat azon! Számos példát hozhatunk arra, hogy kitűnő intézkedések egy idő után elavulttá válnak, és nem a mindenáron való fenntartásuk, hanem megváltoztatásuk a kötelező. Ugyanakkor a gyulai könyvtár szép olvasóteremmel is rendelkezik, habár az inkább az ottani vendégszobákhoz tartozik, de azért a könyvtárat látogatóké is. hiszen ott állították fel a folyóirat-tárolóit. Feltehető, hogy mindkét funkcióját sikeresen elláthatná. A Sarkadi Cukorgyár könyvtárában Hermann Imre, a kultúrház vezetője sok izgalmas, érdekes dolgot mondott. Az olvasói létszám nagy része fizikai dolgozó, a gyári vezetek készségesen támogatják a könyvtárat is, az anyagi támogatás azonban nagyobb érdeklődéssel is párosulhatna — mondta. Dicsérte az SZMT központi könyvtárát, mert annak munkatársai nemcsak szóban segítenek! Az orosházi körzeti könyvtárban már sokkal ösz- szetettebben jelentkeztek a problémák. A város impozáns, új művelődési központjában elhelyezett könyvtarban ketten dolgoznak, váltakozó sikerrel, de feltétlen akarással, hivatás- tudattal. Ebben a cikkben írtuk például: „Az olvasótermi munka a legerősebb oldaluk, s ahogy erről beszélgetünk, mégis kiderül: mennyi lehetőségük van még, és hány ötletük csak torzó, egyszerűen azért, mert Göndösné (a könyvtárvezető) sokszor nagyon is egyedül marad gondjaival.” — Később Göndösné mondja: „Tavaly Darvas Józseffel találkoztak olvasóink. Nagyszerű volt. Igaz, ami igaz, az olvasóterem melletti szabadpolcosban, a könyvesszekrényeken is ültek, sokan pedig a folyosóra szorultak. Nagyon lelkesek voltunk: így (kell ezt tovább! Meghívtuk Moldova Györgyöt, Fehér Klárát. Moldova ném vállalta. Fehér Klára nem válaszolt... még.” Beszélgetésünkkor derült ki. hogy azért itt is hiányzik az ötletmozdító, megvalósító segítség. Régi, tapasztalt népművelőkhöz szóltunk: segítsék a fiatalokat! Segítsék az akarást, a hivatástudatot a kudarcoktól megkímélni! Es megfogalmaztuk azt az igazságot is, hogy „ma már egyre inkább össze. mosódnak o feladatok: a könyvtár nemcsak könyvkölcsönző- hely, jobb esetben olyan, ahol olvasgatni, jegyzetelgetni lehet, hanem olyan hely is, ahol a közművelődésnek számos formája megvalósulhat, lehetőségekre találhat. A könyvtárak sem lehetnek már meg összejövetelek, klubestek és a többiek nélkül, és eddig sem lehettek volna.” Nos, közben az is kiderült, hogy az igazság, az igény, a kor emberének igénye (még ha azt nekünk, népművelőknek kell sokszor kibányászni az emberek szunnyadó vágyaiból, törekvéseiből) nem valósulhat meg olyan egysze. rűen. ahogy elképzeltük. Viták és eléggé meddő viták kövezik az utat. amely a jó szándék csalhatatlan jegyeit viseli ugyan, de azért nem a pokolba vezet, hanem olyan könyvtárakhoz, ahol tért ajtók várják a mindenféle emberi szellemi igényt, és nem dőlnek össze a szabadpolcok, ha esténként egy-egy kis közösség zenéről beszélget és azt a könyvtáros vezeti, aki szintén él-hal a muzsikáért, és lehet, hogy nem is nevezik el magukat zenei klubnak, de mégis azt csinálnak. Nem hiszem, hogy bizonyítanom kell: a közművelődési intézmények nagy, közös feladatának, a szocialista emberré formálás csodálatos folyamatának útján minden jó eszközt, módszert fel kell használniuk. Lehet, hogy ez ma még furcsa és meghökkentő, de, hogy korszerű, az nem vitás. Olvasó embereket, művelődő munkásokat, parasztokat és értelmiségieket akarunk, hogy nagy terveink mind magasabb szinten legyenek valósággá, ehhez pedig a huszadik század harmadik harmadának megfeleilő kereteket, formákat, módszereket kell választani, találni és kimunkálni, még akkor is, ha nem megy simán, ha akadnak, aldk az újra törevést hitetlenül fogadják, akik megmosolyogják, akik igyekeznek visz- szagyúrnl, mondván: aki nem kezd valami újba, ismeretlenbe, az nem okozhat problémákat. Tudom, hogy a könyvtárosok között is akad sok-sok „nehéz ember”. De jó, hogy így van! De akadnak közömbösek is. és bizonyos kialakult szokásokhoz, leírt dolgokhoz mereven ragaszkodók. Meglepő ez? Azt hiszem nem. Az ember sajátossága, hogy ilyen is„ olyan is, hogy sokféle. Es nem mindig azok aratják a legtöbb sikert, akik életüket teszik a jobbításra, az emberekért való szép munkára, erőfeszítésekre. A biztató az, hogy ilyen emberek közül ma már egyre kevesebbet ér kudarc, és egyre többen jutnak olyan körülmények közé. hogy adottságaikat, tehetségüket a köz javára hasznosíthatják. A négy cikk apró tanulságait újra sorolni felesleges lenne. Ha már nem mind úgy van, az újságíró öröme is az, és ha volt, amiben nem tudta teljesen megközelíteni az igazságot, a legjellemzőbbet, az „A munikásrnűvelődésről”-so- rozatiunk hasznosságát és eredményeit nem csorbíthatja. Mondják szakszervezeti könyvtárosaink, hogy azért a munkásművelődésért tenni a tanácsi könyvtárhálózat feladata is. így van, ennek ellenkezőjét senki sem állította. De, hogy ezúttal most a szakszervezeti könyvtárakat kerestük fel. elnézést kér érte a cikkek írója; Sasg Ervin A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Oktatási Igazgatósága felvételt pályázatot hirdet az 1974/75-ös oktatási évre a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem hároméves általános tagozatára, a kétéves szakosított tagozatokra. HÁROMÉVES ALTALANOS TAGOZAT: Az 1974/75-ös oktatási évben a hároméves általános tagozaton Békéscsabán, Békésen, Me- zőkovácshózán, Orosházán, Gyulán, Szarvason. Szeghalmon Indulnak új évfolyamok. Az általános tagozaton a tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikon politikai gazdaságtant, harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetet tanulnak. Felvételüket azok kérhetik, akik egyetemi, középiskolai, illetve marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. A hallgatók hetenként egyszer kötelező háromórás foglalkozáson (előadás, osztályfoglalkozás) vesznek részt. Negyedévenként beszámolót, félévenként kollokviumot, év végén szigorlati vizsgát tesznek. Azok a hallgatók, akik a hároméves általános tagozatot eredményesen elvégzik, az egyetemek és főiskolák, illetve akadémiák esti és levelező tagozatain folytatott tanulmányok esetén felmentést kapnak a marxizmus—leninizmus tárgyak vizsgái alól. Tudományos fokozat elnyeréséhez a kandidátusi minimum keretében előírt ideológiai vizsgát nem kell tenniük. A hároméves általános tagozatra jelentkezőknek pályázatukat — 2 db 3x4 cm-es fényképpel ellátva — 1974. április 27-ig az illetékes járási-városi pártbizottságokra kell benyújtani. A jelentkezéshez szükséges kérdőívek ugyanott szerezhetők be. A jelentkezettek május 27. és június 1. között felvételi vizsgát tesznek. Felvételi vizsga a marxizmus—leninizmus esti középiskola anyagából lesz. Felvételt csak azok a jelentkezők nyerhetnek, akik a felvételi vizsgán megfelelnek, akiket a pártszervezet és munkahely javasol. Az esti egyetemi oktatáshoz tananyagot az oktatási igazgatóság biztosít, melyet a hallgatóknak meg kell vásárolni. Az általános tagozat hallgatói évente 170.— Ft tandíjat fizetnek, Mint arról már korábban hírt adtunk, a TIT Békés megyei szervezete ismeretterjesztő munkájának hatékonyabbá tétele érdekében helyi csoportokat, szervezeteket hoz létre. Pénteken, március 15-én délután Két- sopronyban Kertész Márton, a TIT megyei szervezetének elnöke, a megyei tanács titkára avatta fel a községi TIT-csoportot. két részletben. Az első részletet (85.— Ft) 1974. szeptember 15-ig, a másodikat pedig 1975. február 15-ig kell befizetni. Mulasztók tanulmányaikat nem folytathatják. SZAKOSÍTOTT TAGOZATOK: Szakosított tagozatok csak az oktatási igazgatóságon, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útjaö. sz. indulnak; filozófia, szocializmus politikai gazdaságtana, magyar munkásmozgalom szakokon. Jelentkezési határidő: 1974. május 1L A szakosított tagozatok elméleti továbbképzést, felsőfokú képzést nyújtanak. A tanulmányi idő 2 év. Szakosító tagozatra felvételt azok a jelentkezők nyerhetnek, akiket a pártszervezet és munkahely javasol, akik egyetemi, főiskolai, illetve az esti egyetemi végzettséggel rendelkeznek. A jelentkezők a választott szakból felvételi vizsgát tesznek. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a járási, városi pártbizottságokon, illetve az oktatási igazgatóságon lehet beszerezni. A kétéves szakosított tagozat elvégzése után a hallgatók államvizsgát tesznek. Eredményes államvizsga után kiegészítő szakon folytathatják tanulmányaikat, ahol egy év alatt az igazgatóság által meghatározott szakon államvizsgát tehetnek. A marxizmus három ágából letett sikeres államvizsga a 17/1963. (VII. 2.) sz. kormány- rendelet alapján főiskolai végzettséget jelent. A szakosított és a kiegészítő tagozatok hallgatói hetenként háromórás kötelező foglalkozáson vesznek részt. Tanévenként 250.— Ft. tandíjat fizetnek két részletben: az első részletet (125.— Ft) 1974. szeptember 15-lg, a másodikat 1975. február 15-ig kell befizetni. Mulasztók tanulmányaikat nem folyta ellátják. A tanév minden szakon szeptember 1-től június 30-ig tart. Az esti egyetem hallgatói a 15/1967. (XI. 18.) MŰM számú rendelet 13. § (2) bekezdése alapján (megjelent: Magyar Közlöny 1967. november 18. 84. szám) tanévenként 21 nap tanulmányi szabadságra jogosultak. A szakosító és kiegészítő szakos hallgatókat 21 nap és államvizsgánként 7 nap tanulmányi szabadság illet meg. MSZMP Békés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága Március 20-án, szerdán délelőtt 9 óraikor a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában megyei műszaki előadói konferenciát rendeznek A modern technika és az ember címmel Simon Ferenc, a KPM mérnöke, a TIT Országos Választmányának referense tart előadást A MEZÖBERÉNYI ÉPÍTŐIPARI KTSZ Szabad kapacitással rendelkezik: 1 db. MTZ földmunkagéppel végzendő munkára (terepegyengetés, árokásás stb.) I db. 3 TM-es autódaruval végzendő különböző rakodási munkára Érdeklődni lehet: Mezőberényí Építőipari Ktsz, Mezőberény, Mátyás Idr. u. 58. T.: 3. z Szöllósgyöröki Béke Mg Tsz felajánlja megvételre tipizálás miatt, üzemképes állapotban levő 2 db S7,K—4-es kombájnt gabona- és Braud-adapterrel, 2 db ZMAJ csőtörőt Ar megegyezés szerint Ogyintéaő: fSagranőmus Telefon: Szöllősgyörök 16. Az ismeretterjesztés hírei
