Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
—— —— — ____________ r K özös munkánk eredménye: Évi 2 millió forint értékű forgácsoló gépkapacitás kihasználására partnert keresünk A körösladányi Dózsa Tsz fizetett közleménye /& z elmúlt négy esztendő -—JA ligen jelentős véltozásoísat között szövetkezetünk életétben. A körösladányi Dózsa Tsz közössége együttes erőfeszítése nyomán megtaláltuk az anyagi erősödés és a , személyes jövedelem gyarapításának módját. A korábbá évek gazdálkodását nálunk a felhalmozási alaipok hiánya kísérte. Ezért a szövetkezeit csak egyik napról a másikra élt. Amit megtermeltünk, részesedés címén ki ás osztottuk. Üzem., fejlesztésre, gépvásárlásra, anyagbeszerzésre, a termeHés újbóli megismétlésére, a bővített újratermelés anyagi alapjainak megteremtésére így nem sok lehetőség volt. Szövetkezetünk tagsága ma is ugyanazokból ^ az emberekből áll, mint néhány évvel ezelőtt. Csakhogy a mai tagság tudatban fejlett, belelát saját életének korábbi zeg-zugá ba, a mai gazdasági erősödés felfelé ívelő egyenes pályájába A szövetkezeti gazdálkodás elvének elfogadása, gyakorlatának megvalósítása lényegében nálunk az utóbbi négy esztendőre esik. Tagságunk részt kívánt ven. ni az irányítás és murikaszerve- zés feladataiban, a vezetőség ennek az igénynek teljes kielégítésére törekedett Lényegében a szövetkezeti demokrácia, kiteljesedésével magyarázzuk sorsunk jobbra fordulását munkánk hatékonyságát Tulajdonképpen a gazdaság- irányítás reformja tette számunkra mindezt lehetővé, mert az önálló vállalatszerű giazdál- kodás feltételeit kellett megteremtenünk az éveken, két évtizeden át a bevételi hiány és az eredményes gazdálkodás határán állva. Amikor elindultunk ezen az úton, olyan tényekkel kellett szembenéznünk, hogy évi gazdálkodási eredmény úrikból üzemfejlesztésre nem tudtunk egy fillért sem fordítani, Ekkor Í970-et írtunk. Egy évvel később a bruttó jövedelem felosztásában a részesedési és a fejlesztési alap aránya 97,3:2,5 százalék volt Az 1973. évi bruttó jövedelem felosztásánál az előbbi arány 70,9:29,1 százalékra alakul Uzemíe jlesztés- re 2,6 millió forintot tartalékolunk. Ügy érezzük, hogy a gazdálkodásban bekövetkezett változások. a növénytermesztés és az áUattenyésztés ^akosátásaf segéduzemágak létrehozása Kiemelt bennünket a korábbi igen súlyosnak mondható anyagi helyzetből. Az anyagi gondokon úgy tudtunk felülemelkedni, hogy a növénytermesztést a korábbi 17 lenleg e program teljesítésében félúton vagyunk. Ez év végére elérjük a 200-as téhénlétszámot. Tehenészetünk mentes a legveszélyesebb betegségektől: TBC- től és brucellózisfel. A viszonylag fiatal állománytól 1973-ban 2200 liter tejet fejtünk egyedenként Ezt az eredményt azért tartjuk jónak, mert a korábbá Futószalagszerű munka u var ódában. Jól felszerelt, tiszta, sok jövedelmet adó özem Korszerű körülmények közö t neveljük a pecsenyekacsát növényfajta termesztéséről négyre, a legjövedelmezőbbekr*, fejlesztettük. Búzából megkétszereztük a korábbi évek termés- eredményét. A napraforgót nagy jövedelemmel termesztjük. A lucernát az 1972. évi 17,5 mázsáról 24,6 mázsa holdanként! szé_ maitermés elérésére tettük képessé. A cukorrépa-termesztést szeretnénk felkarolná, mivel ez a növény a mi talajainkon jól termeszthető és gépesíthető is. Az állattenyésztésben elkötelezett a gazdaságunk. Az 1970. évi szanálási hitelt nem kell visszafizetnünk, amennyiben az évenkénti esedékes részt a szarvasmarha-tenyésztésre fordítjuk. Az a célunk, hogy 1975 végére egy 300-as tehenészetet alakítsunk ki saját állományból. Je~ években az évenkénti tejtermelés 1500-—1600 liter körül alakult. Az állattenyésztésben másik nagy águnk a juhászat. A pecsenyebárány jó értékesítési lehetőség! A tsz szűkös anyagi helyzetének felszámolása arra int bennünket, hogy ezzel az ágazattal a jövőben még többet törődjünk. Szeretnénk ezerre növelni az anyajuhok számát, mint ahogyan ezt a három évvel ezelőtt készített középtávú fejlesztési tervünkben is meghatároztuk. Tagságunk előtt a szövetkezet nyitott könyv. Az érdekeltek bármikor beletekinthetnek, meg. győződhetnek arról, hogy a vezetőség hogyan képviseli a tagság érdekeit, a jövőt. A vezetők elképzeléseit a gazdaságfejlesztő munkára, jóval az ülések előtt kézhez knpják az érdekeltek. Így felkészülnek a napirendek vitájára, sőt magukkal hozzák tagtársaik véleményét is. Amióta így közösen határozzuk meg tennivalóinkat, zaklatottság nélküli a munka légköre. Mind többet törődünk sorsunk jobbra fordításával, anyagi javaink gyarapításával előtérbe helyezve a csoportérdeket Így születtek meg azok a segedüzemágak, melyekben •rnár csaknem 110-en dolgoznak. A varrodára és a forgácsoló üzemre gondolunk. A varroda úgy jött! létre, hogy a Budapesti Sztár Ktsz partnert keresett vidéken. Ma 70-en dolgoznak itt. s a Setár Ktsz megbízásából kizárólagosan exportra, fürdőruhákat varrnak. Ez az egyszerű együttműködés részünkre azért előnyös, mert a Sztár Ktsz adta a gépeket a munkaművelet elsajátítására megtanította a növénytermesztésben és az állattenyésztésben felszalbadult női munkaerőt Itt már ötnapos' munkahetet vezettünk be. Mivel a munkabeosztás elnyerte szövetkezeti tagjaink tetszését, lehetőséget látunk arra, hogy továbbfejlesszük az üzemet A varrodában sok fiatal lány és asszony dolgozik. Számuk még több lesz, mert — kis átalakítással — a munkatermet bővítjük. Így majd 100 körösladányi nőnek teremtünk munkaalkalmat. Lehet felvételre jelentkezni. Ha lennének vállalkozók. akkor a második műszak beindítása, is számításba jöhetne. A kereseti lehetőség jó kihasználásáról beszél szövetkezetünk vezetősége, mivel a tagság örül annak és jó néven veszi, ha egy családban nem csak egy, hanem kettő —, esetleg három kereső is akad. A varroda évi termelési értéke 70 dolgozót alapul véve 6 millió forint, a tervezett 100 fő munkába állítása után pedig 9-9,5 millió forint. Ennek jelentős része munkadíj, s ha ez itt marad Körösladányban, akkor ezzel az itt élő emberek anyagi ‘alapja erősödik. Ez a célunk a forgácsoló üzem esetében is. A Ganz-MÁVAG-gal kötöttünk szerződést, úgynevezett kötőelemek gyártására, évi 2 millió forint értékben. A napwállalat segített, támogatott bennünket az új segédüzemág kialakításában. Forgácsoló szerszámgépeket kaptunk tőlük, viszonylag igen alacsony áron, melyekkel nagy értéket állítunk elő. Ebben az üzemben , már állandóan két műszakiban termelünk, a foglalkoztatott 43 dolgozóból 18 a szakmunkás. Valamennyien tsz-tag ok. Az üzem munkarendijének áttekintésekor megállapítottuk, hogy itt még igen jelentős belső tartalékkal rendelkezünk. Becslésünk szerint mintegy 2 millió forint forgácsoló gépkihasználási értéket ajánlunk fel ezúton is a megye vállalatainak elsősorban a békéscsabai MEZÖGÉP-nek olyan anyagok, alkatrészek gyártására, melyeket a mezőgazdaságban hasznosítanak. Reméljük, ajánlatunkat támogatják majd és segítenek a termelő berendezések hatékonyabb kihasználásában. Ügy véljük, hogy szövetkezetünkben más területeken is je- lentős tartalékokkal rendelkezünk. -A gépesítés színvonalának emelésével, amir*, nagy szükség van, hiszen az utóbbi négy évben 7,5 millió forintot költöttünk erre az ágazatra, tovább növelhetjük a termelékenységet /Jz a célunk, hogy a —JJL tagság dolgozzék bár- mely ágazatban is, évről évre nagyobb jövedelemhez jusson. Egy tízórás munkanapra eső keresett 1973-ban 85,02 forint, 7 százalékkal több, mint 1972-ben. Az egy dolgozó tagra eső jövedelem 10 százalékkal haladja, meg az 1972. évit. s 20 ezer 500 forint körül alakul az 1969. évi 15 326 forinttal szemben. Ezek az eredmények kizárólagosan a tagság kétkezi munkájából fakadnak, közösen teremtettük meg hozzá az alapokat. ( — » A szarvasmarha-tenyésztési kormányprogramot a tehénállomány gyarapításával segítjük. Részünkre ez az ágazat a nagy jövedelmet adói közé tartozik |2 urnámé. 1974. FEBRUÁR 10. forgácsoló üzemben nálunk nem alkalmazottak, hanem tagok dolgoznak &&etseae3>sss2B«a«ese3ss&d£S3asc£j£3£S3ss5sse! \
