Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

Általa lettünk emberré Hüledezve mesélte egyik, is­merősöm a napokban: — Kép­zeld! Zével utaztam, aki iskolá­zott, komoly beosztású ember létére, így beszélt: „Motoros­ként mentem a rokonhoz, te­kintve, •hogy lányának a név­napjának a megünneplése volt napirenden. Sajnos, az úton meg kellett állapítanom, hogy az utak karbantartási színvonala alacsony tendenciát mutat”. Azonnal mondtam én is né­hány példát: Nemrégen az egyik értekezleten hallottam: feleztük az elvtársak jelzését, és napirendre tűztük a napi­rendet!” — Ebből egy kukkot sem ér­tettem — mondta ismerősöm, mire gyorsan megnyugtattam, hogy én sem. Aztán abban ma­radtunk, hogy bizonyára a fel­szólaló is ezt akarta elérni. Tombol a bürokratikus be­szédstílus. Mindenekelőtt sem­mitmondók ezek a hányaveti, zagyván kimondott mondatok. Sajnos a gondolkodást is tük­rözik. A bürokratikus nyelvet az a Cél hozta létre és táplálta a múlt rendszerben, hogy minél kevesebben tudjanak eligazod­ni a tőkés manipulációk ren­getegében. Napjainkban ez sem- • mi esetben sem lehet cél! ' Ép­pé n ellenkező feladata és kö­telessége van a közéletben szereplő, szerepet vállaló embe­reknek. De nemcsak ködösít ez a bütökratikus stílus. Legalább ilyen veszélyes az, hogy elhide- giti az emberi kapcsolatokat, kizárja életünkből a tiszta em­beri érzéseket. Hát milyen szeretet az, amelyikből csak ennyire telik: „Irányának név- napja volt napirenden”1 Ez még egy hivatalban is hideg, nem­hogy a családi-baráti otthon­ban. Miért nem lehet, egysze­rűen azt mondani: motorral mentem. Miért? És milyen kérdés ez: készedre parancsolsz kávéi? Nem lenne szebb akár annyi: kávét? Sok ember azt gondolja, ilyen beszéddel látszik majd több­nek. Tévednek. Ilyen beszéddel ■mást árulnak el. Az anyanyelv használatához, a szép magyar beszédhez nem szükséges nyelvész diploma. El­sősorban szív és becsület szük­séges hozzá. Az viszont nagyon. Nem szégyen az sem, ha na­ponta meghallgatjuk a rádióban Lörincze professzort, és az sem, ha még több szépirodalmat Ol­vasunk, Idővel felejt az ember. A fe­lejtést többnyire meg is lehet bocsátani. Az anyanyelv elfe­lejtése viszont megbocsáthatat­lan, hlsden általa lettünk társa­dalmi. lénnyé: emberré. (Réthy) 1073-ban Biharugrán húsz dolgozó végezte el az üze­mi általános iskola 5—6., harmincegy pedig a 7. osz­tályt. Az idén tizennyolcán járnak a 7.-be, harmincné­gyen a 8. osztályba. Félévi vizsga. Az iskola ud- . varán a korlát mellett kerék­párok sorakoznak. Gazdáik ide- I gesen topognak a tantermek | ajtói előtt. Az egyikben ma­gyarból, a másikban történe­lemből, arrébb kémiából, mate­matikából és fizikából vizsgáz­tatnak. A folyosó végén kis asz­talka, rajta termoszban párolgó kávé. A fal mellett ládák sora­koznak, bennük Cola és Jaffa. Akik már végeztek egy-egy tantárggyal, megizzadva jönnek ki a teremből, rágyújtanak és felhörpintenek egy kávét vagy egy üveg hűsítőt. Az idegnyugtató kávét és a (kiszáradt toroknak jóleső hű­sítőt Árva! Istvánná kínálgatja kedvesen: — Jöjjenek csak bátran, má- gúknak hoztuk. A Biharugrai Állami Halgaz­daság vezetőinek tavaly sta­tisztikát kellett készíteni vala­hová és ők is meglepetve tapasz­talták, hogy a gazdaság dolgo­zóinak több mint 40 százaléka nem végezte el az általános is­kola nyolc osztályát. Árvái Istvánná: Valamilyen ügyben Mezőhegyesen jártam, az ottani állami gazdaságban és . akkor hallottam arról, hogy náluk megszervezték a gazdaság , dolgozóinak a felnőttoktatást. Amikor hazajöttem, mondom a j férjemnek — ő a helyi éltalá- ! nos iskola igazgatója — hogy I nálunk is meg kellene próbálni, j Aztán megbeszélteim a gazda­ság vezetőivel, akik az első szó- ra rendkívül lelkesen támogat­ták Pedig nem volt könnyű, i hiszen dolgozóinkat Öltönyből, j. Gesztről, Mezőgyánból, az orosi kerületből és a nyéretelepről j kellett beszállítani gépkocsik­kal. Tavaly, akik jelentkeztek í az iskolába, két óra munkaidő- kedvezményt kaptak. Az idén j még nagyobb támogatásban ré- ■ szesülnek a tanítás idejére, tel­jes munkaidő-kedvezményt kap- I r.ak, ezenkívül díjmentesen a j tanszereket. Időközben egv cigarettaszí- j váshyi időre kijön a tanteretn-| bői Árvái István igazgató: — Számunkra is meglepő ! volt az a' lelkiismeretesség, az a i lelkesedés, amit a felnőttektől » tapasztalunk. Nem volt egyet- ■' len hiányzás sem eddig és égé- ■ szén kiválóan sikerültek az « írásbeli dolgozatok. Alig volt : bennük helyesírási hiba. A fel- ; nőtt diákok lelkesedése ránk is ! átterjedt. Ezért elkészítettünk : egy 1980-ig szóló képzési tervet, s ; ez idő alatt szeretnénk újabb • 90 felnőttel elvégeztetni az álta- : lános Iskolát. Pedig higgye el, • az amúgy is sok elfoglaltság jj mellett ez á délutáni oktatás S ■négy terheket jelent annak a l 4-5 pedagógusnak, akik ezzel ; foglalkoznak. De szívesen vál- ■ láttuk és szívesen is csináljuk. : Sőt olyan tervek is foglalkoz- 5 tatnak, hogy megpróbálkozunk * szakmunkásképzéssel is. A gaz- i daságban van elegendő szak- : ember, akik tudnák vállalni a * szakimmá oktatást Szabó Gyula, a helyi Felsza- ■ badult Föld Termelőszövetkezet ■ anyagraktárosa 53 éves: — Tavaly végeztem el a he- ! tedik osztályt. Meg vagyok elé- : gedve magammal. 4,6 volt az \ átlagom. Remélem, a nyolcadik S is jól fog menni, eddig három ; tantárgyból vizsgáztam, mind- ; egyikből négyesre. Előadások vezető-propagandísláknak \ A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának Kulturális. AgS_ tációs és Propaganda Munkabi­zottsága február 12-én délelőtt 9 órai kezdettél Békéscsabán, az 4 WÉUSMS * mt febrüar io. SZMT székházéiban felkészítőt; tart a veizető-propagandisták ré- • szere. Ez alkalommal társadal- ■ műnk időszerű kérdésénél a; szocialista iparfejlesztés felada.; tatról, valamint a magyar me-! zogazdasag helyzetéről, fejlesz- i lesének feladatairól kapnak tá- ■ jékoztatót. A vezető-propagaru! disták az előadások anyagáról : több mint 5600 dolgozót tájé-; kogtateiak majd. Munkásdiákok az iskolapadban — Kell ez az iskolai végzett­ség a munkakör-ellátáshoz? — Nem mondta senki. Ma­gamtól jöttem, én érzem a szük­séglét a továbbtanulásnak. Bálint István, az egyik szo­cialista halászbrigád vezetője: — Én is az elmúlt évben vizs­gáztam le a hetedik osztályból 4,8-as eredménnyel. Brigádunk­ból hárman járunk most is is­kolába. — Család van? — Egy fiam meg egy lányom. — Ők milyen iskolába jártak? — A lányom érettségizett. Gyulán dolgozik; a fiam juhász Geszten, ő szakmunkásképzőben végzett. Dr. Kozma Lajos, a halgazda­ság igazgatója is ott izgul a töb­biekkel, de azért bátorítja a vizsgázókat, mielőtt azok belép­nek a terembe. — A gazdaság nemcsak er­kölcsileg, jelentős anyagiakkal is támogatja a tanulókat. Meg­térül-e a befektetett összeg? — Feltétlenül. Elég sok szak­munkásra van szükségünk, namcsák a halászatban, de a baromfitenyésztésben és a juhá­szaiban is. Manapság pedig a nyolc általános nélkül nem le­het menni szakmunkásképzőbe se. A sok civil közül kirí .egy határőr az ajtók előtt várakozók gyűrűjében. — Balogh Aladár vagyok, Vó- mospércsről vonultam be. Oda­haza hatan voltunk testvérek, segíteni kellett a szüleimnek a kenyérkeresetben. Így aztán ki­maradtam a nyolcadik osztály­ból. Itt hallottam arról, hogy indul ez a felnőttoktatás, s parancs­nokaim buzdítására én is ne­kivágtam. Elég volt a segéd­munkás-életből, ha leszerelek, szakmát szeretnék tanulni. Eh­hez pedig kell a nyolc osztály. * • • Az arcokon a szorongás las­san oldódik. A kijövök büszkén mutatják a kezükön, milyen je­gyet kaptak, s ettől a kint vá­rakozók is megnyugszanak. Még egy nekirugaszkodás, s néhány hónap múlva a felnőtték tanult felnőttekké válnak. Béla Ottó Megalakult a megyei kiadói tanács A Békés megyéi helytörténeti és ismeretterjesztő kiadványok színvonalának további növelése érdekében megalakították a me­gyei tanács művelődésügyi c»z tálya mellett működő kiadói tanácsot. A tanács, melynek tagjai A megyében élő történész szak­embereik, tanácsadó és vélemé­nyezési testület. Rendszeresen megvitatják ezentúl a tanácsok, a gazdasági egységek és intéz­mények helytörténeti és isme­retterjesztő jellegű kiadói igé­nyeit és elbírálják azokat. Ja­vaslatot adnak az egész megye érdekét képviselő > kiadványok megjelentetésére, elősegítik a megye publikációs tevékenysége összhangjának megteremtését. Gondoskodnak az ország más területein élő kutatókkal való kapcsolatok fenntartásáról. A tanács tagjai első megbe­szélésükön megvi tatták az 1974- ben engedélyezett kiadványo­kat. Magyarul tanulnak Katowice, a felső-sziléziai ipar­vidék központja és Miskolc ha­gyományos együttműködése ál landóan bővül. Közösen oldanak meg egyes kommunális kérdése­ket. széles körű turistacserét bo­nyolítanak le, s legutóbb meg­történt az első komoly lépés a nyelvi akadályok megszünteté­sére is; A katowicei „Aleksan- der ZawaidZki” Líceumban eb­ben a tanévben kötelező tárgy­ként megkezdődött a magyal nyelv tanítása. A magyar nyelv népszer i a diákok körében. Az első és a második osztályban összesen har­mincötén tanulják. Tanáruk a varsói egyetem Magyar Filoló­giai Tanszékén végzett Kezdet­ben a kiejtés elVeit, a helyes­írás alapfogalmait, a legfonto­sabb nyelvtani szabályokat, va­lamint az alapvető szókincset igyekszik elsajátíttatni tanulói­val. Pályaválasztás előtt m A pályaválasztás ügyét segö­Ve intézetünk messzemenő tá­jékoztatást kíván nyújtani ‘ a szülőknek és tanulóknak azzal is, hogy ez alkalommal néhány lényeges szempontra hívjuk fel figyelmüket. Javasoljuk, hogy gimnázium­ba 'elsősorban azok a tanulók jelentkezzenek, akik olyan táv­lati célt tűztek maguk elé, hogy ennek sikeres elvégzése után valamelyik felsőfokú intézmény­ben kívánnak továbbtanulni. A szakosított tantervű Osztályok közül a természettudományos osztályok (fizika, kémia, bioló­gia) évek óta túlnépesítettek. A nagyarányú lemorzsolódás a második évfolyamban arra fi­gyelmeztet. hogy sokakban az ide irányuló jelentkezés irreális alapokra, épük Szakközépiskolákba azok je­lentkezzenek, akik végzés után képzettségüknek megfelelő te­rületen munkát, kívánnak vál­lalni. — A közgazdasági szak- középiskolának beiskolázási gondjai közismerten évek óta nincsenek. Funkcióját jól is lát­ja él, de számolni kell az, Ide jelentkezőknek és bejutóknak azzal, hogy munkaerász'jkséglet szempontjából ezen a területen a megyében lassan telítettség mutatkozik. — -Jelezni kívánjuk ugyanakkor azt is, hogy a „Vá­sárhelyi Pál” Szakközépiskola 1974 őszén bővíti eddigi tagozati képzését, az új vízügyi ágazat­tal. — A szokottnál is több je­lentkezőt várnak Békésre, a gépgyártás-technológia szakkö­zépiskolába, valamint Oroshá­zára és Sarkadra, a növényter­mesztő és állattenyésztő szak­középiskolákba. A vidéki tanu­lók kulturált kollégiumi elhe­lyezése biztosított. örvendetes, hogy az utóbbi években javult a szakmunkás­képző-intézetek iránti érdeklő­dés. Nem véletlen, hogy a Köz­ponti Bizottság, jelentőségének megfelelően, megkülönböztetett figyelmet fordított a szakmun­kásképzés kérdéseire. Az ebből adódó feladatok szerves össze­függésben vannak népgazdasá­gunk egész fejlődésének és a munkásosztálynak — mint; alap­vető osztálynak — technikai, műveltségi szintjének kérdései­vel. Javasoljuk észért, hogy minél többen jelentkezzenek idén is szakmunkásképzőkbe, és válasszanak maguknak szak­mát. A fejlődés felgyorsult üteme megyénkben is megkö­veteli, hogy a termelés minden területén egyre több és egyre jobban képzett szakember dol­gozzék. — 1974 őszén 2 565 fia­tal folytathatja tovább tanul­mányait a szakmunkásképzők­ben. Különösen azoknak a szü- laknejk és tanulóknak a figyel­mét szeretnénk az egyén érde­keit is szolgáló helyes szakma- választásra irányítani, aikik gimnáziumba csak azért jelent­keznének, hogy a döntést, a pályaválasztást újabb négy év­re elodázhassák. A buktatók a szakmunkás- képzésben a szakmaválasztás aránytalanságaiban tapasztal­hatók. A kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmákat a kelle­ténél sokkal többen pályázzák meg, pedig a beiskolázási keret­szám mindössze 300 fő. A be­jutás esélyével indulnak azok a fiúk, akik a hús- és hentes­áru-eladó szakmára jelentkez­nek, Az élelmiszergazdaság 385 fővel várja a tanulókat. A me­gye mezőgazdasági profiljából eredően különösen a kertész és az állattenyésztő szakmákban van — és lesz — jól kópziett szakem beru fcánpótílásra szükség Az ipar és építőipar különféle szakmái 1880 fővel várják a pályaválasztó fiatalokat. A vál­lalatok egyre nagyobb létszám­ban igénylik a 'hegesztő, gépi forgácsoló, BzerkezetlakaitoS, ci­pész. szövő, kéményseprő, áCS- állványozó és kőműves szak­munkásokat. A megye gazdasági szükség­leteire történő györs reagálás következtében a tájékoztatóban meghirdetett nyomdaipari szak­mákban nem indítanak képzést Helyette a mezőgazdasági ko­vács szakma oktatását biztosít­ják ugyanott, Gyulán. Hasonló változás történt a mű- és gépí- hímzőszakmában, ami helyett a létszám igényesebb szÓnyeg- készitö és javító szakmában

Next

/
Thumbnails
Contents