Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-09 / 33. szám
Kihaló szakmák nyomában A Bélcéscsaboi Bútoripari Szövetkezet felvesz gyakorlattal rendelkező BÉRELSZÁMOLÓT, egy fő ANYAGKÖNYVELŐT és egy fő GYORS- és GÉPÍRÓT. Jelentkezés: Békéscsaba, Serényi űt 122. EK Távoli ígéret-e az automatizálás? hasznot nézik, s az nem mindig kimutatható™ TÁRGYILAGOS TÉRKÉP A hegedűk mestere Távlati műszaki fejlesztésünk főbb irányai címmel 1970 decemberében fogadott él egy do- | kumentumot az Országos Mű- | szaki Fejlesztési Bizottság, amely egyebek között kimondja: „A társadalmi-gazdasági fejlődés és a vele kapcsolatos technológiai és szervezési folyamatváltozások az automatizálást, a műszerezést és a számítástechnika széles körű alkalmazását objektíve igénylik”. Az az igény azonban nem egyszerre teremtődik meg minden területen. 'A tennivalókról tárgyilagos térképet készíteni, a sorrendet, a beveendő hadállások egymás- titánját megállapítani éppúgy dolga az iparirányításnak, mint az egyes vállalatoknak. Munkában a tejüzem automata töltőgép® (MTI fotó =■ Balassa Ferenc felv. — KSí Akadnak bizonyára, akik a cím olvastán azt kérdik: miért lenne ígéret? Hiszen működnek automaták az iparban, a mező- gazdaságban, a szállításban, sőt, legújabban a kereskedelemben is. Az automata még nem automatizálás. Egy nagy termelékenységű automata prés nem oldja meg a gyár kapacitásvagy munkaerő-gondjait. Nem elegendő önmagában az állatnevelő telep automatizálása, ha erősen változik a tápok minősége, mert a keverőüzemben Pista bácsi lapátja , adagolja’’ a kon- centrátumokat... Mit ér a kávé-, az üdítőital-árusító automata, ha üres? Az automatizálás folyamatlánc. Nem elég egyes szemeit kikovácsolni, az egészet kompletté kell tenni AMI reális cél A párt X. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója megállapította; ,.Gazdasági fejlődésünknek abba a szakaszába léptünk, amikor reális célként tűzhetjük magúnk elé, hogy az iparilag közepesen fejlett országok sorából az iparilag fejlett országok közé emelkedjünk.” Ennek egyik tényezője a műszaki fejlesztés. Aminek része az automatizálás. De csak az észszerű sorrend betartásával; gépesítés — automatizálás — számítógépes irányítás. Hazánkban sok területen a gépesítés alacsony színvonalú, másutt viszont — például a villamosenergia- termelésben, a vegyiparban — viszonylag kiterjedt az automatizálás. Ellentmondás? Rejlik benne az is, de elsősorban annak bizonyítéka, hogy a gazdaság, az ipar nem minden területén érnek be egyszerre az automatizálás — sőt, az ennél korábbi lépés, a gépesítés — feltételei. Amilyen hiba a késés, olyan károkat okozhat az elsietés» MOZDULATLAN „BÁBUK” Lorenzo Medici herceg a XV. században automata bábut készíttetett. A lányalak citerázott, a zene ütemére táncolt, majd végül meghajolt; ezzel a mutatvány véget ért Napjainkban a „bábuk” a nap jő részében mozdulatlanok; a forgácsoló automaták átlagos műszakszáma alig több, mint a nopnál szerszámgépeké. Medici herceg és társasága játszott az automata bábuval. Napjaink automatáinak túlnyomó többsége túl drága ahhoz, hogy a szervezetlenség játékszere legyen. Vannak tisztes eredmények. Az automatizálás például döntő szerepet játszott abban, hogy egy évtized alatt az üvegiparban 60 százalékkal csökkent az egy tonna üveganyag olvasztásához felhasznált tüzelő, vagy abban, hogy míg tíz éve 32 liter sör folyt palackokba minden hektónyi termelésből, most már 75 liter az arány. Az sem lebecsülhető, hogy az automata szövőgépek száma 1963 óta megháromszorozódott, s ma már arányuk 45 százaléknyit tesz ki. Vannak nehéz gondok. Az automatizálás megköveteli a dolgozók szakmai összetételének változását, egyebek között a műszerészek táborának ugrásszerű növekedését. Az automata beállítása, vezérlése, karbantartása lényegében szellemi munka, de miféle „státusznak” tekintsék, azaz mennyi bért fizessenek érte? A legutóbbi években az automata esztergagépek állománya a korábbiaknál gyorsabban, átlagosan esztendőnként három százalékkal gyarapodott. Kihasználásuk viszont megkövetelné a további munkaműveletek átszervezését, korszerűsítését, de erre a termelők nehezen vállalkoznak, mivel csak a közvetlen TERVEZÉS ÉS SZERVEZÉS A kezdetnél tartunk, hiszen a helyzetet jellemzi, hogy első ízben csupán 1972-ben került sor ■— akkor is kísérleti jelleggel — átfogó, a népgazdaság egészét felölelő vizsgálatra, elemzésre az automatizáltsággal kapcsolatban. S jó ideig tartott, míg azt tisztázták, ki mit ért automatizálás alatt... E vizsgálat állapította meg, hogy az állami iparban — érték alapján számolva — 33,6 százalékra rúg a teljesen vagy részben automatizált gépek, berendezések aránya. Am az egészen korszerű, teljesen automatizált, ún. segédenergiával működő eszközöké mindössze 1,3 százalékot tett ki. Hosszú tehát az út? Hosszú. Mégis, neki kell vágni. A termékek bonyolultsága, a minőségükkel szembeni követelmények növekedése éppúgy megkívánja ezt, mint a munkaerőhiány enyhítése. Ám ne egy-egy „csodagép” tanúsítsa a törekvéseket, hanem már az új üzemrész tervezésekor figyelembe vett jövőbeni automatizálás, a mindenre kiterjedő szervezési terv, mely szilárd alapokra helyezi a „maguktól dolgozó” berendezéseket, s nemcsak szó szerint, hanem képletesen szintén. Az ötödik ötéves terv előmunkálatait megkezdték mindenütt. Némi töprengést, meditálást, reális erőfelmérést az automatizálásnak is szenteljenek. Nem a látványos tettekért. Sokkal inkább a lehetőségek okos kihasználásáért. M. O. Örményországban befejezték az előkészületeket az új öntöző- főcsatorna építéséhez. Az Arzni- Samiramszkl csatorna több mint 17 000 hektár száraz, aszályos területet fog öntözni az Ararat völgyében, a Kaukázuson túli köztársaság legfőbb mezőgazdasági területén. A talajjavító munkák eredméA DÉMÁSZ Békéscsabai Üzemigazgatósága felvételre keres adiiitlsz'rátnrt és férfi pénziiisieiftit Jelentkezés; Békéscsaba, József A. u. 5/a. Magony Antal csop.- vez. T.: 12—272. 97558 |Q üsäJMBm 1VM. FEBRUÁR % Búsan szól a hegedű, jajgatva sír a trombita, rekedt bankot ad a gitár. De most nem a zenétől csuklik el a hangjuk, hanem gyógyító kezet hívnak segítségül. A gyakori használat, s az idő múlasa fáradttá, „beteggé” tette őket. A hangszerek me- gyénkbeli egyetlen „gyógyítója” Steigerwald Ernő, békéscsabai hangszerkészítő. A hetvenéves, ezüstösen csillogó hajú mester ötvenhat éve dolgozik fáradtia- tatlanul szakmájában. Műhelyéből számtalan hangszer került művészekhez és kezdő zenészekhez. A sok eltűnőben lévő foglalkozások egyikét az idős mester képviseli. Békéscsabán, a Jókai utcában lévő kis műhelyéiben munka közben beszélgettünk. Orrára tolta szemüvegét, s mögüle hunyorgott a kezében lévő hegedűre. 1918-ban kerültem a szakmába, majd több híres hegedű- készitő specialistánál dolgoztam Pesten. A koncerthegedűtől a kópia hegedűig mindenfajtát készítettünk. A húszas évek végén ismét gazdát cseréltem azért, mert még többel akartam tudni a szakmáról. Az utolsó munkahelyemen már többfajta hangszert készítettem és javítottam. Így volt bátorságom 1932-ben iparengedélyt váltani, s azóta is önállóan dolgozom. — Melyik a kedvenc hangszere? — A hegedű. Szép a hangja, formája lenyűgöző. Aki tud vele bánni, annak a kezében csodálatosan viselkedik. Éppen ezért a zenészek nem véletlenül emlegetik a hangszerek „királynőjének”. De a többi hangszert is nagyon szeretem. — Egy hegedű elkészítése mennyi időt vesz igénybe? nyeképpen Örményországban a mezőgazdasági termőterület nagysága a forradalom előtti időkhöz viszonyítva több mint négyszeresére növekedett, A szárazságtól elhódított földeket a szövetkezeti parasztoknak ad_ ják ingyenes használatra, akik gyümölcsösöket, szőlősöket telepítenek itt. A jelenlegi tervidőszakban újabb 50 000 hektár földet vonnak öntözéses művelés alá, ez körülbelül egyötöd részié a jelenleg öntözött területeknek. — Kicsit hosszú idő szükséges egy hegedűhöz, csaknem három hónap. Természetesen mindea munkafolyamatot figyelembe kell venni, amit csaknem egészében kézzel végzek. — És sorolja is a munkafolyamatokat; — fakiválasztás, formakiválasztás, tető-fenékdomborítás, ol- dalhajlítás, belső kidolgozás, tetőre „f” lyuk vágás, gerendá- zás, tető belső részének kidolgozása, összeállítás, betétek bemetszése, hegedűnyak kifaragása és beillesztése, csiszolás, lakkozás, fölszerelés, s végül a hangolás Beszélgetés közben szétnézek a kis műhelyben. A falakon különböző formájú hegedűk, gitárok lógnak, kissé porosán. Üjak, használtak, vegyesen. A sarokban néhány fúvós hangszer pihen. A falhoz támaszkodva áll egy rozzant nagybőgő. A munkaasztalon a darabjaira szétszedett klarinét várja a gyógyu lást — Üj hangszer készítését vállalja vagy csak a javításokat végzi el? — Ha lenne megrendelő, szívesen vállalnék új hangszerkészítést is. Két éve csináltam ggy mandolint, amit még nem tudtam eladni, itt hever, vevőre várva. így aztán az utóbbi időben a hangszerjavítás tölti ki munkám zömét — válaszol eltűnődve, miközben kötényéről lesepri az apró faforgácsot. — ön hány hangszeren játszik? — Tökéletesen egyen sem, de mindegyiket fej. tudom hangolni. — Véleménye szerint napjainkban miért kevés a hangszerkészítő szakmában tanuló és dolgozó fiatal? — Ha egy fiatalember kitanulta a hangszerkészítést, akkor; sem tud elhelyezkedni ebben a szakmában. No meg az is igazság, hogy három év alatt csak az alapokat kapja meg a tanuló. Az igazi szakmai tudást csak évek múltán, kemény munkával szerezheti meg, mondhatja magáénak. így aztán a mi szakmánk már majdnem kihalt —« mondja búcsúzáskor. * * * Valóban így is van. E szép szakmának napjainkban kevés művelője akad. Munkájuk szinte egyedülálló, amit produkálnak, csodálatos. Csak az nincs aki átvegye ezektől az idős mesterektől a stafétabotot, s e foglalkozást átmentse az utókornak. —Szekeres— Á ¥©Ian 8. sic Vállalat }©lvét#lr@ k@r©t MAVAUT-gépkocslvezetőket, akkumulátor-, szerszám-, és alkatrészismeretekkel rendelkező raktárosokat, autó- motorszerelő szakmunkásokat, raktárnokokat, érettségizett női munkaerőket, valamint érettségizett férfi munkaerőket MAVAUT-állomásra, forgalmi gyakornoki munkakörbe. Munkába járáshoz ingyenes autóbuszbérletet biztosítunk. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi u. 87. Munkaügyi önálló osztály. Emberi kéz alkati® folyók
