Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

99Bajót ms átkeléshez, 99 Az esőzéseik seife helye*: a gyalogjárdákat Is vízzel árasz­tották el — kezdi levelét Boldi­zsár Gyula tudósítónk, majd így folytatja: — A békéscsabai vasútállomás közelében épülő új, emeletes épületek előtti gya- logúton hasonló volt a helyzet. Mintegy négy méter hosszúságú és két méter szélességű bokáig érő víz állt. Január másodikén, szombat lévén, az utasok hatal­mas tábora közlekedett ezen az úton, s bizony körömcipőben átkelni szinte lehetetlen volt Boldizsár Gyula —• mint írja — segített az arra jár ökon. Ami­kor meglátták őt 16 év körüli lányok, hogy vízhatlan lábbeli­vel kelt át a vízen, megkérték, vigye át őket - is, mert köröm- cipőik „bajban vannak”. Ö se­gített. De megjegyzi, hogy tűr­hetetlen ez az állapot, jó lenne, ha az építkezéseknél az illeté­kes vállalatok esős időben meg­tennék azt hogy a járókelőknek ne kelljen pocsolyákban, víz­ben közlekedniük. És akkor nem lenne szükség „hajó” az át­keléshez. Kőszenei a UTÁSZ szarvasi kirendeltségének Á szentesi Termál Tsz cse^e- bökény—veres házi üzemegységé­nek dolgozód, valamint iskolá­juknak dolgoz« és pedagógusai lapunk hasábjain kérték, hogy kösaönetüket fejezhessék kd a TITÁSZ szarvasi kirendeltsége vezetőinek, dolgozóinak azért a több mint egy évtizedes példa­mutató segítőkészségükért, amellyel a területen élő több, mint húsz család, az iskola, az elektromos ellátás érdekében mindenkor segítségükre voltak. Többek között akár karácsony­kor, akár szilveszterkor vagy minden egyéb alkalommal az energiaellátásban jelentkező za­varokat, transzformátor-hibákat rövid időn belül megjavították. Idézzük a szentesi Termál Tsz- bői érkezett levél sorait: „Ügy ■ érezzük, a TITÁSZ-M- rendeltség szocialista brigádja nemcsak nevében szocialista, hanem minden ténykedésével igazolja, hogy méltó erre a név„ re. Ismételt köszönetünk kifeje­zése mellett kérjük a kirendelt­ség dolgozóit, a jövőben is az eddigiekhez hasonló segí(»kész­séget tanúsítsanak gondjaink megszüntetésében. Munkájukhoz jó erőt, egészséget kívánunk.” Pályaválasztó fiatalokat várnak Dévaványán Országszerte megkezdődtek a szülői értekezletek, amelyeken a végzőé általános iskolád ta­nulók szüleit tájékoztatják a ' továbbtanulás és szakmunkás­képzés lehetőségeiről. Varga Mártonná (Dévaványa, Deák Ferenc út 108) értesített ben­nünket arról, hogy a MEZŐGÉP dévaványad gyáregységében a következő tanévben is iskoláz­nak be általános iskolát vég­zett fiútanulókat. A szakmun­kásképzés itt géplakatosszak­mában történik, jól felszereli •tanműhelyben, s kollégiumi el­látást is biztosítanak. Ä szak­munkásvizsga sikeres letétele után a vállalat hozzájárul a fiatalok közép- és felsőfokú to­vábbtanulásához. Az elméleti oktatást Gyomén tartják a ki­helyezett szakmunkásképző in­tézetben. míg a gyakorlati kép­zésre Dévaványán kerül sor. Mint Varga Mártonná levelé­ből megtudtuk, Békéscsabán for­gácsoló- és hegeszíőszakmun- kás-képzésre van lehetőség a MEZŐGÉP-néL íiaODQBDdQDOQODaOOOOQaDODOOOa1 Kedély —■ 1974 Jó fog. jő egészségi Az emésztés a szájban kezdő­dik! — hallottam és tudtam eddig. Mint mindenütt, itt is van új a Nap alatt A napok­ban kezembe került egy rek­lámcélokat szolgáló könyvjelző, mely az Amodent fogkrémet reklámozza (príma, én is azt használom 0, a következő mon­dattal: „Jő fog, jó kedély!” Ez már döfi! — gondoltam, s közben igyekeztem alaposan elmélyedni a témában. Először az jutott eszembe, hogy 1973-ban annyi fogkrém sem fogyott hazánkban (tubus­ban számolva!), amennyi az or­szág lakosságának száma. Hogy is fogyott volna? — kérdezhet­nék sokan, elvégre a csecsemők nem mosnak fogat hiszen nincs is nekik. A szakemberek viszont azt mondják, hogy — napi há­romszori fogmosást alaipul vé­ve — egy tubus fogkrém nem tart egy évig. Ezt tapasztalati alapon el is hihetjük nekik. Nem marad más hátra tehát, mint összefüggést keresni a fo­gak és a kedélyállapot között Az emberek köztudottan ide­gesek, ingerlékenyek, tonna számra falják a különböző szeda- tívumokat és serkentőket. Ahe­lyett hogy elmennének a fog­orvoshoz és rendbe hozatnák a fogaikat s akkor egy csatlósra rendbe jönne minden, kedélyük kiegyensúlyozott lenne. De nem teszik a „rakoncátlanok”! Ha meg mégis elszánják magukat, akkor ingerülten térnek vissza a rendelőből, hogy „borzasztó, ami ott van!”, „annyi a beteg, mint égen a csillag!” Kedélyük nem lesz jobb, sőt rosszabb. Jó lenne, ha a reklámtevé­kenységbe több ésszerűséget vinnének azok. akiknek ez a feladatuk, mert az Uyest rek­lámok csak rontják a vásárlók kedélyáll anotát, amit inkább ja­vítani kellene! Szilárd Adóm ‘JoaeoeBsrowoweoooew«wwo<awBoBeooBooo**o®Qi o a § & Szerte essaew veífflwük Cl rovatott összeállította: Vitaszek Zoltán iQDQQOooooaoBOoaaoaiiLicaiai □aaaaaaa^acaBcaocDcaDBaaoocQi Szerkesztői üzenetek Kovács jrózsstt, Békéscsaba. Meg­kaptuk tájékoztató Jellegű írását, azonban mivé! az eset még a nyá­ron történt, nem tudjuk lapunkban közölni, viszont levelét továbbítjuk az Illetékes vállalatnak. janecskó Magda, Örménykút. Kö­szönjük észrevételét. Az említett ügyben már helyrehoztuk a hibát, amely tanulság volt számunkra. Várjuk további írásait, észrevéte­leit. Többeknek, Üjból felhívjuk olva­sóink ügyeiméi, hogy mindenkor szívesen fogadjuk a különböző köz­érdekű írásukat, tájékoztatásukat, észrevételüket. Viszont kérjük, hogy minden alkalommal szíveskedjenek nevüket és címüket közölni, mert BsáBtelen levéllel nem foglalkozunk,. A fák kivágásáról Simon tászlóné Békéscsaba, Vilim u. 6. szám alatti lakos azt kérdezi: Miért vágják ki a békéscsabai fürdő fáit. A vá­laszt Ozsgvám Bélától, a fürdő vehetőjétől kaptuk meg. „A fáik kivágására azért volt szükség, mert a sűrű lombsátor alatt az aljnövényzet nem tu­dott kellőképpen fejlődni. A hat fát, amelyek koruknál fogva is eltávolításra szorultak, nem öncélúan, hanem erdészeti szak­ember segítségével jelöltük ki. Ezenkívül gallyazásra is sor ke­rült, ezzel is szellősebbé, napo­sabbá kívántuk tenni a fürdő területét. á Az úszómedence bal oldalán levő elvadult bokrok helyén függőágyakat napozókat helyez­tünk el. Az idei strand-időszak­ra még több szórakozási lehető­séget biztosítunk vendégeink­nek. Két új tollaslabda-pálya épült, s két pingpongasztal és függő-teke szolgálja majd a já­tékos kedvű vendégeket. Aki in­kább a szellemi sportot szereti, sakkasztalt bérelhet.” Továbbra Is várfalt olvasóink közórdeklődésre számot farió kérdéseit, am el veket ezeken a Hi*«áh*kAn bJWÄ-vr illetéke­sek válaszával együtt Rossz a tables az Iskolában Gyors segítséget kér egy ag­gódó édesanya, Germer József né (Körösladány, Kossuth út 34.), mert az általános iskola 3. e osztályából december 21-én el­vitték a vonalas táblát festésre, de azóta sem került vissza. A kockás tábla is olyan, hogy ar­ra szinte lehetetlen írni, tehát mindez a gyerekek rovására: megy. Teljesen egyetértünk Germer Józsefnével. bár a gyors segít, séget mj nem tudjuk biztosítás ni. Talán majd azok, akik eze- két a sorokat olvassák. Miért kell — kei nincs szükség rá? Szinte „elcsépelt” és közhely lett már a Szerkesszen velünk rovatban a Volánnal „foglalkoz­ni”. Most ismét egy téma. Miig jobban megterhelik az amúgy is nagyon „befogott” busasofő­röket. Pár hete ugyanis új, .já­ték” született — adok-kapok cí­men. Az utas, aki a sofőr „or­ra” előtt szállt a buszra, bedob­ta a maga két forintját, leült * helyére és kész! Most bedobja m magi, két forintját, s kezébe nyom a sofőr egy buszjegyet Miéit? Miért kell, ha nine* szükség rá? Vagy ha visszaáll*» tották ezt a régi rendszert, má­ért nem kalauz látja el ezt # feladatot? A csárdaszállásióvoda alapkőletétele Csárdaszállás 1952-ben ala­kult Községünk az utóbbi idő­ben rohamosain épült. 1952-től napjainkig a község fejlődését a különböző létesítményekkel mérhetjük. 1958-ban új iskola épült a felső tagozatos gyere­kek részére. 1961-ben kultúr- ház, 1963-ban a faluban ki­gyulladt a villany. 1965-ben megépült a sportszékház. 1968- ban az Arany János út 2. sz. alatti általános iskolánál po­litechnikai műhelyt, 1967-ben a község új ÁFÉSZ-boltot ka­amelyen a község és a ter­melőszövetkezet vezetőin kívül részt vettek a társadalmi szer­vek képviselői is. Az úttörő­ket (ketten képviseltük. Dr. Ó Kovács István, a Járási Hivatal elnökhelyettese beszéd­ben méltatta a nap jelentősé­gét, kiemelve azt az áldozat- készséget, melyet a lakosság, felmutatott anyagi és társadal­mi munka tekintetében, az óvoda létesítése érdekében. Utána Tóth László tanácselnök helyezte ed az alapkőben azt * Dr, Ö Kovács István az első lapát betont szór ja m alapkőbe patt és vendéglőt. 1971-ben bekötő út a Petőfi utcán, vala­mint ez évben elkészült a község vízmúhálózata. 1972- ben a tanácsháza bővítésével új orvosi váró és rendelő épült. 1973-ban a helyi Petőfi Ter­melőszövetkezet közgyűlési ha­tározattal beindította az „Egy napot az óvodáért” mozgal­mat. E mozgalomhoz csatlako­zott a községi tanács, az isko­la, a MÁV és az ÁFÉSZ. A napközis óvodát tsz—tanácsi kö­zös beruházással építjük, mely 1 millió 45 ezer 735 forintba kerül. Az óvoda alapkőletételére í 1974. január 31-én került sor,! fémdobozt, amefly különböző újságokat, forgalomban levő pénzérméket, községünk fejlő­dését és a termelőszövetkezet gazdasági alakulását felsoroló iratokat tartalmaz. Ezután an­nak jelképéül, hogy a község összes lakója hozzájárult az építéshez, a megjelentek közül mindenki egy lapát betont tett a kőre. Reméljük, a szép, új óvodában a kisgyermekek vidá­man, kellemesen töltik majd idejüket és megvalósul az építőbrigádnak az az ígérete, miszerint ez év augusztus 20- ára felépítik az új óvodát Kurilla Anikó az Expedíciós őrs riportere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents