Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

Sok év óta először 100 százalék! Zárszámadás a békéscsabai Május 1. Tsz-ben 1 Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei igazgatóságának jelentése Akik ismerik a békéscsabai Május 1. Tsz-t, bizonyára elége­detten veszik tudomásul, hogy 1973-ban végre minden értelem­ben kedvező évet zárt a szövet­kezet. Évek óta a munkadíj 80» százalékát fizették csak ki, mert a gazdálkodás eredményessége nem ütötte meg a kívánt szin­tet. Sok év óta először 1973-ban sikerült a 100 százalékos mun­kadíj kifizetése, ami egyben azt is jelenti, hogy ez a közösség kilábalt a „nagy betegségből”. Ez azért sikerülhetett, mert az utóbbi években jól gépesítették a gazdaságot, és nagy gondot fordítottak a műtrágya és a növényvédő szerek használatára. A búza mázsáját 136 forintért, a kukoricát mázsánként ugyan­csak 134 forintért, a cukorrépát pedig mázsánként 40,85 forin­tért, a paradicsomot mázsánként 76 forintért termesztették. Ezek olyan önköltségi mutatók, me­lyekre megyénk bármelyik szö­vetkezete büszke lehetne! Saj­nos, máshol nem ennyire ked­vezőek ezek a számok. A bel­vízrendezésre tett korábbi erő­feszítések itt is érlelik a gyü­mölcsöt A növénytermesztés túltelje­sítette a feszesre szabott tervet Csaknem másfél millióval adott többet, mint amennyit a terve­zéskor a szakemberek és a köz­gyűlés reméltek. Az állattenyész­tők is jeleskedtek. Talán először fordult elő a tsz életében, hogy ez az ágazat 15,3 millió forint termelési értéket produkált, majdnem annyit, mint a nö­vénytermesztés. A közösség jó hírű kertészete a négymillió fo­rintos tervet 7,4 millióra telje­sítette. Befutott a'z építőipari munka és szállítás is. összességében a bruttó jöve­delem 18,8 millió forint, mely­Egy évvel ezelőtt 8 százalé­kos tej termelési növekedést vár­tak 1973-ra a kereskedelmi szak­emberek a megyében. A kor­mány szarvasmarha-tenyésztési programjának megvalósításában úgy vélték, hogy ez a szám egy nagyon előkelő fejlődést prezen­tál. Ennek megfelelően készül­tek fel, készítették elő az üzle­teket, a lakosságot a tejtermék árusítására, fogyasztására. Per­sze akkor óvatos volt ez a 8 százalékos termelésnövekedés becslése. Elhangzottak olyan vé­lemények is, ha az 1973. évi tej­termelési szintet megismétlik az üzemek, akkor már az is na- gyor nagy eredmény lesz, már csak azért is, mert a tehénállo­mány évről évre csökken. Most, ahogy a Sárréti Tsz-ek Tejtermelő Közös Vállalkozásá­ban megvonták az 1973. év gaz­dálkodásának mérlegét, értelmet nyitogató adatok kerültek köz­kézre. A közös vállalkozásba tö­mörült tsz-ekben 30 százaléknál is több tejet fejtek, mint 1972- ben. Tehát a 8 százalék megbu­kott, 31-néhány lett belőle, an­nak ellenére, hogy 1973-ban a szarvasmarha-tenyésztést ebben a körzetben a tsz-ek saját anya­gi alapjaik felhasználásával fej­lesztették. Ennek a nagyarányú termelésnövekedésnek köszönhe­tő, hogy a megyében a felsza­badulás óta először volt kínálati piac. Csupán Sárrét világában 3 millió literrel fejtek több tejet a tsz-ekben. Eladatlan készlet mégsem maradt. A közös vállal­kozás vezetősége, dolgozói a tejtermékek kiváló minőségével naponta nyerték meg újra és útra a foevasztót. A mindenna­pi bizonyításnak tehát meglett az eredményei bői a tagság 12,8 millió forintot részelt, 2,1 millió forinttal töb­bet, mint amennyit várhatott az évek óta gyakorlattá vált 80 százaléknál. Érthető, hogy a zárszámadó közgyűlés hangulata jó volt. Jó volt ezért is meg azért, mert a tagság most gon­dolhatott a jövőre! Négymillió 335 ezer forintot tettek a felhal­mozási számlára azzal, hogy az 1974. évi gazdálkodás anyagi alapjait túlnyomórészt saját erőből biztosíthassák. A Május 1. Tsz minden te­kintetben tovább erősödött 1973-ban. A gazdálkodás haté­konyságát jelző, úgynevezett' mutatók vaskosabbak, erőseb­bek, mint a tsz életében bármi, kor. Ez egy kicsit a jövőbe ve­tett hitet erősíti, hozza közelük­be. Hiszen a megtalált emberi számítások mellett a közösség­nek már jutott ereje arra is, hogy az ifjúságnak KISZ-klubot építsen és szereljen fel, az idős szövetkezeti tagoknak 500 mázsa búzát juttasson kenyérgaboná­nak, Hévízen üdültesse a mun­kában elfáradtakat, pénzjuta­lomban és könyvjutalomban ré­szesítse a közösség ügyében fá- radozókat. Az a megbecsülés, amely a múlt esztendőben ebből a közösségből áradt, elgondol­koztatta az embereket, hiszen csak úgy érdemes a közösség ja­ván munkálkodni, mint ahogyan ezt 1973-ban is tették. Az eredmények bizalmat és önbizalmat adnak, jobb helytál­lásra köteleznek, melynek hasz­nát végső soron a szövetkezetét alkotó gazdák és családjaik ér­zik: a mind nagyobb személyes jövedelemmel, s a közös alapok fejlesztésével, a mind biztosab­bá váló holnappal. ttups! Károly A tejfeldolgozó üzem kapaci­tását öt évvel ezelőtt maxirrjálL. san napi 30 ezer liter tejre mé­retezték. A múlt év második felében rendszeresen fölötte vol­tak a 30 ezer liternek minden­nap, tehát vasárnapokon is. Így bizony nagyon a helyén kellett állnia a vezetésnek, hogy a dol­gozókkal egyetértésben a maxi­mális kapacitáson felül jelent­kező tejmennyiséget veszteség nélkül dolgozzák fel. Most már a napi tejfelvásárlás erősen kö­zelít a 40 ezer literhez. Közelít, mert a tsz-ekben úgy látják, hogy a közös vállalkozás biztos piacot teremtett a termelt tej­nek, a Tsz Tej Iroda segítsé­gével. Ezt vélték akkor is, ami­kor öt évvel ezelőtt 4,8 millió forintot adtak össze a közös alap javára, melyből lényegében kinőtt a mai Sárréti Tejüzem. Ma a közös vagyon 19 millió fo­rint, az üzem pedig 30 millió fo­rintot ér! Az igazgató tanács eddig még minden esztendőben üzemfej­lesztésre hagyta vissza a része­sedési alapot. 1970-ben 1,4 mil­lió forintot, 1971-ben 2,4 millió forintot, 1972-ben 3 6 millió fo­rintot és a múlt esztendőben 4,3 millió forintot. Ebből az összeg­ből bővítik majd az üzemet, mert nem akarnak bűnbe esni, ahogyan az egyik felszólaló mondta: a tsz-ekben jövedelme­zővé vált a tejtermelés, a Sár­réti Tej Közös Vállalkozás gaz­daságosan üzemel, nincsenek felhalmozott készletei, a fo­gyasztó szívesen vásárolja ter­mékeit, így bűn lenne, ha az üzem fejlesztésére nem gondol­nának. Dupsi Károly (Folytatás az 1. oldalról) ( ólattenyésztSszen kb 2-3 száza­lékkal. A termelés növekedésé- | nek üteme a negyedik ötéves j tervidőszak mindhárom évében i a tervezettnél gyorsabb; a ^ter­melőszövetkezetek közös gazda­ságaiban az állami gazdaságo­kénál dinamikusabb volt, s így a két szektor termelési eredmé­nyei közelebb kerültek egymás­hoz. Az eredmények — a ter­mőterület és a munkaerőlét­szám további csökkenése mel­lett — teljes egészében a ter­melékenység növekedésével va­lósultak meg. A megyében 1973-ban az ed­digi legnagyobb kalászos ga­bona- és kukoricatermést taka­rították be; az országos meny- nyiségnek kalászos gabonafé­lékből 9,5 százalékát — ezen belül a búzának 11 százalékát —, kukoricából 10,7 százalékát Békés megyében termelték. A fontosabb növények terme­lési adatai: Termésmennyiség, 1090 tonna 1973­1973 Búza 460,0 494,1 Kukorica (májusi morzsolt) 564,3 628,6 Cukorrépa 499,6 438,2 Lucernaszéna 160,9 199,1 Termésátlag, a hektár Búza 32,5 37,7 Kukorica (májusi morzsolt) 47,1 50.0 . Cukorrépa 383,3 298,7 Lucernaszcna 40,4 47.9 Búzából és napraforgóból 7—7, kukoricából 11, rizsből 18, lucemaszénából 24 százalékkal termett több, mint az előző év­ben. Ugyanakkor cukorrépából, silókukoricából, csalamádéból és burgonyából csökkent a ter­més. A két fő állatfajnál már ko­rábban megindult, ellentétes irányú állományváltozás 1973- ban folytatódott. A szarvasmar­ha-állomány ismét kevesebb lett, a sertések számik pedig to­vább nőtt A megyében 1973 végén 119 900 szarvasmarhát és 892100 darab sertést tartottak. A korszerű termelési rendsze­rek a termelés mindkét fő ágá­ban tovább terjedtek. A nagy­üzemi gazdaságokban a kuko­rica-vetésterület 27 százalékán, a cukorrépaterület 23 százalé­kán a termelés termelési rend­szerekben valósult meg. A mezőgazdasági üzemek nö­vényi termékekből jóval (kb. 22 százalékkal) többet, állatokból és állati termékekből pedig ke­véssel (kb 2 százalékkal) többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. A növényi termék kö­zül a búzaértékesítés 34 133 va­gon — a kiemelkedő 1973. évi terméseredmények alapján —, 19 százalékkal meghaladta az egy évvel ezelőttit. Az állatok és állati termékek közül a vágó­sertés-értékesítés 14, a tojásér­tékesítés 1 százalékkal maradt el aT. 1972. évitől; vágómarhából azonban 53, vágójuhból 48, ba­romfiból 16 és tehéntejből 15 százalékkal többet vásároltak fel. Foglalkoztatottság. Ifived simek, fogyasztás 1973-ban — a megfigyelt adatszolgáltatóknál együttesen (mezőgazdasági termelőszövet­kezetek nélkül) — az összes foglalkoztatottak, ezen belül a munkások száma is 3 százalék­kal emelkedett. A munkaerő az iparba és a kereskedelembe áramlott erőteljesebben, s mind­két ágazatban — arányait te­kintve — a szövetkezeti szektor létszáma dinamikusabban nö­vekedett Az átlagkeresetek alakulását lényegesen befolyásolta a már­ciusban végrehajtott központi bérintézkedés. Ennek megfele­lően a legdinamikusabban az ipar, illetve az énftőipar állami szektorában nőttek a keresetek (10, illetve 7 százalékkal; ezen belül a munkásoké 12, illetve 8 százalékkal). 1973-ban a megye szocialista szektorában (mező- gazdasági termelőszövetkezetek nélkül) foglalkoztatottak havi átlagkeresete 2400 forint volt, 7 százalékkal több. mint egy év­vel korábban; ezen belül a munkásoké 2300 forint, ami ugyancsak 7 százalékkal emel­kedett. 1973-ban a lakosság pénzbe­vétele — MNB-kifizetések alap­ján — 11, a kiskereskedelem forgalma pedig folyó árakon 10 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva: 1—1 százalékkal nagyobb mértékben, mint országosan. A kiskereskedelem összes for­galmának a bolti élelmiszerek 29, a vendéglátás 15, a ruházati cikkek 17, a vegyes iparcikkek 39 százalékát képezték. A kiskereskedelmi árak átla­gosan 3,5 %-kal magasabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszerek és az élvezeti cikkek közül a tej és a tejter­mékek, az égetett szeszes italok és a dohányáruk árát az év elején hatósági intézkedéssel felemelték. A megyében a munkások és szellemiek élelmiszerfogyasztói árindexe az év első kilenc hó­napjában 6,7 százalékkal emel­kedett. Az év folyamán a kereskede­lem a javuló árukínálat mellett tovább bővítette és korszerűsí­tette hálózatát. Több kisebb — részben elavult — boltegységet megszüntetett, de ezek helyett, illetve ezeken kívül, koncentrál­va a különböző szakjellegeket, nagyobb, korszerűbb egységeket létesített. Például Békéscsabán az UNIVERZÁL Kiskereskedel­mi Vállalat és Szeghalmon az ÁFÉSZ. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ Nagybánhegyesen és Kaszaperen ABC kisáruházat, a zsadányi és a gádorosi ÁFÉSZ — mindkettő helyben — új, kor­szerű vegyesboltot létesített stb. A lakosság 1973-ban tovább növelte megtakarításait. A be­tétállomány az év végén 2 mil­liárd 133 millió forint volt, 15 százalékkal több, mint egy év­vel korábban. Ugyanakkor nö­vekedtek hitelei is 16 százalék­kal. Ezen belül az építési hite­lek és az áruvásárlási hitelek 9—9, a lakásépítési és -vásárlási hitelek 44 százalékkal emelked­tek egy év alatt. A szocialista szektor által a. lakosság részére 1973-ban vég­zett szolgáltatások értéke 10 százalékkal több volt, mint 1972- ben. A kiemelt szolgáltatá­sok közül legjobban a gépkocsi­javítás teljesítményértéke emel­kedett, 44 százalékkal, míg , a mosásé, kelmefestésé, vegytisztí- tásé 39 százalékkal volt maga­sabb. A felvevőhálózat bővítésén belül az AFIT Autójavító által Gyulán, 1973 júniusában üzem­be helyezett szervizállomás a legjelentősebb. lakásépítés, közműfejlesztés A negyedik ötéves terv a me­gyében 13 600 lakás építését irá­nyozza elő, amely 14 százalék­kal több az előző öt évben épí­tett lakások számánál. Az év folyamán kb. 3530 lakás építet­tek, s ez 31 százalékkal több, mint az 1970. évi. Az ötéves tervidőszak eddig eltelt három éve alatt összesen mintegy 10 700 lakás épült (ebből majd­nem 2300 az ár- és belvizes új­jáépítés). A lakásépítés eredménye a lakások nagyságának növekedé­sében, valamint a felszereltség javulásában is tapasztalható; az 1973- ban épített új lakások 93 százaiéira két- és többszobás; 74 százaléka vízvezetékkel, 78 százaléka csatornával felszerelt. (1970-ben 62, illetve 65 száza­léka volt). 1973 végén a lakásállomány (kb 152 940 lakás) 4 százalékkal haladta meg a három évvel ko­rábbit. A megyében a közművesítés a helyi irányító szervek terveihez viszonyítva, megfelelően halad. Az ötéves tervidőszak eddig eltelt három éve alatt különö­sen a közműhálózat hosszának bővítése volt jellemző. A vízhálózatba bekapcsolt la­kások száma három év alatt 70 százalékkal (20 700-zal), az ellá­tott népesség 21 százalékról 35 százalékra emelkedett. A csator­nahálózatra kapcsolt lakások száma 1973 végén (8300) 40 szá­zalékkal több, mint az ötéves tervidőszak elején, de az ellá­tott lakosság aránya csak kb. 2 százalékkal (6 százalékra) emelkedett. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma évenként mintegy 1 000-rel nő: 1973 végén 7 300 lakás volt a hálózatra kap­csolva, így a megye lakosságá­nak 5%-a használ vezetékes gázt. ffépmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Békés megye lakónépessége 1973 végén 431000 fő volt, kb. 2 000-rel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az előzetes adatok alapján az élveszületé- sefc száma csak igen kis mérték­ben emelkedett, a halálozásoké megközelítette az egy évvel ko­rábbit. A természetes szaporo­dás 1 000 lakosra számítva 1,6 tő, amely az országosnak csak a fele. A lakosság egészségügyi ellá­tása 1973-ban valamelyest ja­vult, azonban egyik területen sem érte el a tervezett szintet. Ennek egyik legfőbb oka to­vábbra is a nem megfelelő or­vosi, ezen belül a szakorvosi el­látottság. 12 általános és 1 gyermekkörzeti orvosi állás be­töltetlen volt, illetve a gyermek- orvosi körzetfejlesztés elmaradt az előirányzattól. 1973-ban a megye rendelőin­tézeti ellátottsága valamivel jobb volt, mint egy évvel ko­rábban: az 1000 lakosra jutó szakorvosi rendelőórák száma 4%-kal nőtt. A fejlesztés mérté­ke — a megfelelő szakorvosok hiányá miatt — azonban itt sem érte el a tervezettet. A kórházi ágyak száma 2%- kai volt több, mint egy évvel korábban. A Békéscsabai Városi Kórház orthopédiai osztályát 12, « szeghalmi kórházat 30 utóke­zelő sebészeti ággyal bővítették. 1973-ban az állandó bölcsődék száma 45-re, a helyeké 1 574-re (13%-kai) emelkedett; ezenkí­vül a nyári időszakban 10 idény­bölcsőde működött, 160 hellyel. A bölcsődei helyek száma a je­lentős fejlesztés ellenére sem érte el a tervezettet. A gyer­mekgondozási szabadság adta lehetőség ellenére a bölcsődei elhelyezés iránti igény nem csokiként. A megye óvodai ellátottsága — a 6°/0-os helyfejlesztés elle­nére — nem javult 1973-ban. 100 helyre a tanácsi állandó óvodákban lll2 óvodás gyermek jutott. A megye általános és közép­fokú oktatási intézményeinek nappali tagozatain tanulók szá­ma a folyó tanévben — az is­kolás korúak számának csök­kenése miatt — alacsonyabb, mint az előző tanévben volt. Az 1973''74. tanévben a Szarvasi Óvőnőkénző Intézetben 234 nannali és 241 levelező ta­gozatú hall^Ví folytatja tanul­mányait; a Debreceni Agrártu­dományi Kereteim főiskolai ka­rának az előző évinél kevesebb, 364 b síi «tója van. A Békés megyei Jókai Szín­ház műsorán az év folyamán ÍR darab szere»-«»!t. s összesen 338 el "adást tartattak a medvé­ben. A szfnbá'riátrtgatók száma 13°/n-kal emelkedett. A filmszín­házaik lá^r,«f»tnttsá"a szem­ben csökkent: egy előadásnak átlagosan 100 látogatója volt. Hogyan lelt 4,8 millió forintból 19 millió forint? Szarvasmarha4enyésztési program saját erőből a Sárréten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents