Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-09 / 33. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MA; NÉPÚJSÁG A MEGY El PÁR.T ÜPZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LA'PJA 1974. FEBKUÄR SZOMBAT a Ara: is—. Ft ÉVFOLYAM, S3. SZÁM mvú HETI RADIO- ES TV-MÜSOR (6. ©Ida!) SZERKESSZEN VELÜNK (7. oldali VÁLTOZÁSOK A LABDARŰGÖ- BAJNQKSÄG RENDSZERÉBEN C8. oldal) Tavább erősödött a gazdasági egyensúly *-1 tervezettet legnagyobb arányban a mezőgazdasági termelés baladta meg A Mosp&imtli Sr«*s'?»®í'íí^«8g Miwesiesf Méhés meggyei tgasgaiósiígdnaVk jeie»ié99 m megye g&sdaságának és id^sesdeiimeaasmk 1973-baai «=> a negyedik ötéves tervidőszak harmadik évében —az éves terv szerint a gazdasági munka fő feladata az volt, hogy a társadalmi termelés hatékonysága a korábbinál gyorsabb üjemben javuljon és a gazdasági egyensúly tovább erősödjék. A felhalmozásnak a nemzeti jövedelemnél lassabSpmí «ewsseiési Építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termelés Kiskereskedelmi íorgalossa Békés megye gazdasága az 1973. év főbb gazdaságpolitikai feladatainak túlteljesítésével jelentősen hozzájárult az elmúlt esztendő országosan is igen kedvező eredményeihez. A jelentés egyes adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás sorása némileg még változhatnak. E változások azonban csak olyan határok között mozoghatnak, amelyek a jelentésben közölt megállapításokat, nagyságrendeket nem módosítják. limitálás, építőipar A beruházások szabályozására hozott rendelkezések 1973-ban a megyében mind a beruházási, mind az építőipari tevékenységben kevésbé éreztették hatásukat, mint egy évvel korábban. A tanácsi beruházások összege 428 millió forint volt, ami 100 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, de az egy lakosra jutó összeg még mindig alig haladja meg az országos átlag egy harmadát. Az utóbbi három évben jelentősen változott az ágazatok részesedése; megnőtt a kommunális beruházások aránya. A központi területfejlesztési alap támogatásával a negyedik ötéves tervidőszakban a megyében 3560 áj ipari munkahelyet hoznak létre. Ennek nagy része (1980 munkahely) Békéscsabán valósul meg. A gazdasági fejletlenség megszüntetése szempontjából azonban viszonylag nagyobb jelentőségű a Szeghalomban 500 főt foglalkoztató autóalkatrész-gyár, illetve 100 fos ruhaipari telep létesítése. Az üzembővítések és rekonstrukciók a megyében 719 millió forintba kerülnek, s ennek 17 százaléka központi területfejlesztési hozzájárulás. A megyei székhelyű szövetkezetek beruházásai volumenükben kb. azonosak voltak az előző évivel; összetételükben főként az intenzív fejlődést szolgálták, mivel jelentősen nőtt a gépi beruházások aránya. A mezőgazdaságban befejeződött a már korábban megkezdett — nagy építési igényű — «síkosított állattenyésztési te197Be éws fejiódésérSl ban, a fogyasztásnak pedig némileg gyorsabban kellett emelkednie. Békés megyében 1973-ban a fontosabb ágazatok termelése és a kiskereskedelmi forgalom az MSZMP Békés megyei Bizottságának 1973. évre vonatkozó határozatában előirányzottnál nagyobb mértékben nőtt; Terv “Tény as I97Z, év «aasalékába» a»S,3—106.« 107,2 190,® 101,6 102,0 Ikteo 184—105 106—1 m 11® lepek építése. 1973-tól a zárt rendszerű növénytermelés gépsorainak beszerzése( volt a legjelentősebb, s elsősorban ennek hatására a gépek aránya az 1972. évi 41-ről 52 százalékra nőtt A nagyobb ipari beruházások közül a Gyulai Tejporgyár építése befejeződött. A békéscsabai cserépgyár a tervezettnél kb. egy évvel hamarább elkészült (a próbaüzemelés megkezdődött). A megye szocialista építőiparának termelése 1973-ban mérsékelten emelkedett A tanácsi építőipar kivételével javult a termelékenység. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos száma 6700 fő volt, 2 százalékkal kevesebb az 1972. évinél. Az építőipari munkások száma (3700 xő) egy év alatt 1 százalékkal csökkent Az egy építőipari munkásra jutó saját építési-szerelési munkák értéke 3-4 százalékkal meghaladta az előző évit A szocialista építőipar 1216 lakást adott át az év folyamán, ami az előző évinél valamivel több. A megyében a lakásépítés jelentős hányadát teszi ki a saját kivitelezésű családi ház, ennek következtében a szervezeti építőipar lakásépítése kisebb arányú (kb. 33-35 százalék), mint országosan. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat építési tevékenységének kb. 55 százalékát tette ki a lakásépítés, A kezdeti nehézségek után eredményesen alkalmazzák a panelos technológiát Ipar 1973-ban a megye ipari kapacitása egyes üzembe helyezett létesítményekkel tovább bővült, s ezek a termelés további növekedését tették lehetővé. A már említetteken kívül befejeződtek a Békéscsabai Forgácsoiőszer- számgyár bővítésének építési munkái. A Vandháti úti régi gyár áttelepítése is — kisebb kivétellel — megtörtént A textilipari rekonstrukció keretében a Bp.-i Harisnyagyár gyulai telepén újabb harisnyakötő gépeket helyeztek üzembe. A lakosság jobb kenyérellátását szolgálja a napi 246 q kapacitású csorvási sütőüzem. A szocialista ipar termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 7 2 százalékkal emelkedett Az állami ipar 4,6 százalékkal, a szövetkezeti ipar 16,2 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1973-ban éves átlagban 55 358 fő volt, az 1972. évinél 4,5 százalékkal több. A munkások szánra az összes foglalkoztatottakénál némileg jobban, 4,8 százalékkal nőtt A létszámnövekedés 80 százaléka a munkáslétszám emelkedéséből származott. Az országoshoz hasonló termelésemelkedés- a megyében az prszágosnál jóval nagyobb arányú létszámnövekedéssel valósult meg. A termelés- növekedésnek csupán 37 százalékát fedezte a termelékenység emelkedése; a negyedik ötéves tervidőszak első két évével ösz- szehasonlítva, az 1973. évi a legalacsonyabb. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek 1973-ban 7 százalékkal nagyobb értékű terméket és szolgáltatást értékesítettek, mint 1972-ben. A fontosabb értékesítési irányok közül a külkereskedelmi vállalatok részére történt értékesítés nőtt a legjobban, 43 százalékkal. Az export nagyobb há- I nyada közvetlenül a külföldi vevőhöz került, amely 10 százalékkal emelkedett. A főbb ipari ágazatok termelése — az állami élelmiszeripar kivételével — emelkedett. Az állami élelmiszeripar termelésének csökkenését a járvány okozta kánok, a takarmánykeverék-gyártás termelése és a cukorrépatermés visszaesése okozta. Néhány tetasabb iparcikk termelése s 1973 W12 %-ábaai Kőolaj m Földgáz 93 Égetett tégla 95 Égetett cserép 92 Konzervipari és háztartási idényüveg 119 Öntött síküveg 142 Kötöttöm™ összesen 123 Férfiing 107 Kolbászfélék »9 Vágott baromfi 111 Feldolgozott tojás 80 Cukor 89 Főzelékkonzerv 166 Mezúgaidaság A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 2 százalékkal szemben — kb. 4-5 százalékkal nőtt; a növénytermelésben kb. 6-7 százalékkal, az j (Folytatás a 3. Maiam.) A kereskedeimi dolgozok mmmkoidej érnek esokkemíése mem érimtheti hátrénjosmm m wá&áeiokat Február 7-én Szegeden Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megyék megyei tanácsainak vb kereskedelmi osztályai, valamint az állami, szövetkezeti kereskedelmi vállatok vezetői és a sajtó képviselői részére a belkereskedelmi dolgozók munkaidejének csökkentésével összefüggő feladatokról tartott tájékoztatót dr. Sághy Vilmos, a Belkereskedelmi Minisztérium államtitkára. Dr. Kosza Károlyra Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője pedig azokat a felméréseket ismertette, amelyeket a négy megye tanácsainak vb kereskedelmi osztályai végeztek a munkaidő csökkentésének bevezetésével kapcsolatban. Az állami és szövetkezeti kereskedelmi vállalatok Budapesten ez év április 1-én, vidéken pedig július 1-én vezethetik be a heti 44 órás munkaidőt, ha a belkereskedelmi és a munkaügyi miniszternek áz erre vonatkozó rendeletében meghatározott feltételeket megteremtették. Az előkészületi munkák 1969-ben indultak meg. A négy megyének a minisztériumhoz küldött felkészülési tervei azt igazolják, hogy a csökkentett munkaidő bevezetésére megteremtődtek a feltételek. Békés megyében a heti 44 órás munkaidő több mint 13 ezer kereskedelmi dolgozót érint. Nehézségek csupán a Békés megyei vendéglátóiparban mutatkoznak, amely a felkészülési terv szerint a levezetési megoldhatatlannak tartotta. A csökkentett munkaidő bevezetése érdekében a vállalatnak újra fel kell mérnie a lehetőségeket és ehhez a minisztériumtól hathatós támogatást is kap. A Belkereskedelmi Minisztériumnak a vállalatoknak nyújtott anyagi támogatása meghaladja a 185 millió forintot. Ebből az összegből mintegy 100 millió forintot gépesítésre, a bolthálózat korszerűsítésére költöttek, 85 millió forintot pedig bérpreferenciára fordítanak. A céi az, hogy javuljon a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülménye. A munkaidő csökkentése fontos politikai kérdés — hangsúlyozta dr. Sághy Vilmos. A párt nőpolitikái határozatának a megvalósítását is segíti, hiszen a kereskedelmi és a vendéglátó- egységekben a nődolgozók száma meghaladja a 75 százalékot. Ugyanakkor a 44 órás munkahétre való áttérés nem érintheti hátrányosan a vásárlókat. A boltok nyitva tartására vonatkozó előírások július 1. után is életben maradnak. A feltételeket tehát munka- és üzemszervezéssel kell biztosítani. Gondoskodni kell ugyanakkor arról is, hogy a dolgozók keresete ne csökkenjen! A szabadnapok kiadásának módját a helyi sajátosságoktól függően a vállalatoknak kell meghatározniuk. oooüoaoooaao3DooooBaoooBO0SBS8ö8aeoooaBcacjs:b!2!i£!eík)aoe6)BBO4niiöuuooui3O0Oöooi!>attW0BUoaíiüöooswia«W' Szarvasi , szarvasi csomagolásban Szarvason a Srirén Ruházati Szövetkezet jórészt külföldre szállítja termékeit, a modem, korszerű alapanyagból készült Cérfiirgeket. Fülhez az idén aSarvasi Műanyagfeidolgozó és Jfátékkészítő Szövetkezet ké zítí az ízléses csomagolást, a díszes kartondobozokat. Képünkön a dobozüzemet láthatjuk, ahoi a Szirén szövetkezetnek készülnek a dobozok. Fest®; BSessaéssy
