Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-07 / 31. szám
Meggen! az SZMT Elnöksége Mnzgalmi Tájékoztatójának Lszánta Megjelent a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Elnöksége Mozgalmi Tájékoztatójának 1974. évi 1. száma. Mit tartalmaz a tájékoztató? Hasonlóan az előző években Híradó címen megjelent kiadványhoz, sokrétű ismeretet ad a szakszervezeti életről, az eredményekről és a tennivalókról. Olvashatunk többek között az MSZMP KB 1970. február 18—19-i ifjúságpolitikai határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól, továbbá — Balázs János munkavédelmi felügyelő írásából — a munka- védelmi tevékenység 1974. évi legfontosabb feladatairól- Perjé- si János: Mit tettek a szakszervezetek a fogyasztók érdekvédelméért Békés megyében? cím alatt a kereskedelmi társadalmi ellenőrök munkájának fontosságát méltatja. A tájékoztató több oldalon foglalkozik a sporttal, és ismerteti a versenykiírást a munkahelyi spartakiád 1974. évi tavaszi-nyári, valamint at. őszitéli versenyeinek lebonyolításához. Művészeti klub Hét óra. Pontosan érkeznek a klub törzsvendégei. Az alkalmi érdeklődők már korábban helyet foglaltak a kitűnő ízléssel berendezett helyiségben, ahol a kényelmes fotelek eleve megteremtik a klubszerű társalgás feltételeit. A csabai TIT-székház művészeti klubjának vendége ez alkalommal Karinthy Márton, a Jóikat Színház rendezője. A házigazda Mázán Mátyás. Közvetlen, baráti hangú beszélgetés indul. A vendég kérésére megegyezés születik: Ne a Karinthy családról társalogjunk, hanem a nagy író unokájának hivatásáról, a színházról... „Vállalná-e a család életéit megelevenítő Szellemidézés című színdarab rendezését?” „Többen mondták már, hogy ez jó lenne: Frigyesről szól, Ferenc írta, Márton rendezte. Szerintem ez. most korai lenne. Néhány év múltán, több rendezői tapasztalattal viszont szívesen vállalnám ezt a darabot.” A hallgatóság mondatról mondatra, érdeklődéssel követi a fiatalember tehetségről tanúskodó, hittel .teli szavait. Aztán a megegyezés ellenére, a színházi tervek után mégis szóba kerül a család. „ Apáim szokásai ellen tétesék Karinthy Frigyes szokásaival. Q megszállottan alapos, gyűjtögető és rendszerező... Engem mindig felnőtt vitapartnerként kezelt. Ma is sok termékeny eszmecsere van kettőnk között.” „Milyen érzés viselni ezt a nevet?” „Élni kell a lehetőségeivel, de de semmi esetre sem visszaélni!”. Válaszok, kérdések peregnek. Meghitt, otthonos a környezet, késői órákba húzódik a beszélgetés. A házigazda szóba hozza Karinthy Frigyes egykori békéscsabai látogatását is. A TIT művészeti klubja ez alkalommal is jó estet rendezett. Programjaival egyre több lehetőséget teremt arra, hogy értékes, alkotó párbeszéd alakuljon egy-egy művész és a közönség között. Csakis az ilyen, kötetlen találkozás lehet hasznos. Ezt kell •folytatni. Várjuk az újabb vendégeket. B. Zs Ä nyereség: 12 és fél millió forint Gondokkal és nehézségekkel terhes esztendőt zárt eredményesen a csárdaszállási Petőfi Tsz Zsúfolásig megtelt a csárda-i szállási kultúrház nagyterme. A | későn jövők az ajtóban állva hallgatták végig Schupkégel Sándornak, a csárdaszállási Petőfi Tsz elnökének a zárszámadási beszámolóját. De végigh halílgatták, mert a beszámoló hű képet adott azokról a nehézségekről és gondokról, amit végül is az elmúlt esztendőben a tsz kollektívája közösen, együttes erőfeszítéssel küzdött le, oldott meg. És szívesen hallgatták végig azért is, mert tudták, hogy a gondok mellett éppen a közös erőfeszítések eredményeként kellemesebb dolgokról is szó esik majd. Nem is csalatkoztak. Az elnöki beszámoló a ragadós állatbetegség és a kedvezőtlen időjárás következményeinek részletezése után a gazdálkodás sikereinek elemzésére tért. Megállapította, hogy a csárdaszállási tsz-ben a tejhozam tehenenként! átlaga csak azért emelkedhetett mintegy ezer literrel, mert a tömegtakarmány tartósításában áttértek a legkorszerűbb eljárásra. A növénytermesztésben pedig a korábbi évekhez képest azért csökkent a betakarítási veszteség, mert a kultúrák jelentős hányadának — a búzának, a rizsnek, a napraforgónak, a cukorrépának és a lucernának — a betakarítási munkáit egészében gépesítették. E növények közül egyedül a napraforgó, valamint az ez évtől már szintén géppel betaka- ruló kukorica hozamai csökkentek, míg a többi növény termésátlaga az elmúlt esztendőben rendre meghaladta az 1972-es hozamokat. Az eredmények tehát jó tükrei a szakvezetés és a növénytermesztésben dolgozók munkájának összességében azonban a növénytermesztés mégis több, mint hat százalékkal teljesítette túl árbevételi tervét. Kedvezően alakultak a tervteljesítés feltételei az állattenyésztésben is. Év elejétől év végéig 100-zal nőtt a szarvasmarhák és 300-seal a sertések száma a közösben, így a tervezett 390 mázsa marhahús és 470 mázsa sertéshús helyett tavaly 460, illetve 560 mázsa húst tudtak értékesíteni, A szövetkezet fő üzemágad mellett a kiegészítő tevékenység — az építő és a lakatos részleg munkája — is megfelelt a várakozásnak. A melléletévéHz Hiúsági Tarvény végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt a KISZ Békés megyei mezőgazdasági rétegtanácsa Szerdán, február .6-án délelőtt a KISZ Békés megyei Bizottságának mezőgazdasági rétegtanácsa Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban ülést tartott. Az ülésen elsőiként Fórján Mihály, a rétegtanács titkára szólalt fel, megvitatásra és jóváhagyásra terjesztve elő a tanács 1974. I. félévi munkatervét. Ezt követően a titkár azokat a feladatokat ismertette, amelyek az élelmiszergazdaságban végzett KISZ-munfca javításában a megyei mezőgazdasági rétegtanács tagjaira hárulnak. A feladatok ismertetése után a isétegtanács megvitatta az Ifjúsági Törvény szövetkezeti és állami gazdasági végrehajtásának tapasztalatait. Az előzetes felmérések alapján a tanács megállapította, hogy a törvény végrehajtására munkahelyi intézkedési tervet csupán a termelőszövetkezetek 60 százaléka készített. Jóllehet az Ifjúsági Törvényből adódó helyi feladatok megoldásához a rétegtanács tagjai öt-öt termelőszövetkezetet patronálva segítséget is adtak. Az AFÉSZ-dfcnél hasonlóképp alakul a helyzet, míg legtöbbet e területen az állami gazdaságok tettek. Az intézkedési terv valamennyiben megszületett és az abban foglaltaknak a gazdaságok igyekeztek is eleget tenni. A felmérés során az is kiderült, hogy az általános jó tapasztalatok mellett igen gyakran előfordul, hogy a helyi intézkedési tervekbe csupán mechanikusan átmásolták a miniszteri végrehajtási utasításokban foglaltakat. Sok gazdaságban a KlSZ-tftkáron és a vezetőségi tagokon kívül senki más nem ismeri az intézkedési tervet a fiatalok közül. A gazdaságvezetők egy része pedig nem tekinti állandó feladatnak az ifjúság- politikai határozat végrehajtását A most szerdai ülésen végül is a rétegtanács tagjai a vitát lezárva arra a meggyőződésre jutottak, hogy összességében — a meglevő hiányosságok ellenére is — a fiatalok nagy többsége megértette, hogy a jogszabályok jelentős jogokat biztosítanak számukra, de ezek érvényesítéséhez a jövőben a korábbinál tevékenyebben, felelősségteljesebben kell dolgozniuk és a közélet fórumain szerepelniük. A vitát követően a KISZ Békés megyei mezőgazdasági rétegtanácsa megtárgyalta .a megyei KISZ-bizottságnak az „Ifjúsági brigádok a IV. ötéves terv teljesítéséért” mozgalomra szóló 1974-es felhívását, illetve a versenymozgalom elbírálására tett javaslatát. A rétegtanács februári ülése utolsó napirendjeként a munkahelyi, Illetve a területi ifjúsági parlamentek szervezésének feltételeit határozta meg. K. E. P. kenység ugyanis a célul kitűzött 8 és fél millióval szemben 11 és fél millió forintot hozott a tsz „konyhájára”. Mindent egybevetve: a csárdaszállási Petőfi Tsz 1973-as termelési értéke az egy évvel korábbi 47 millió forintnál 12 és fél millióval lett nagyobb. Ebből az 59 és fél millióból a gazdaság tiszta nyeresége csaknem 12 és fél millió forint. Az elért húszmillió forintos bruttó jövedelemből a termelő- szövetkezet 8 millió 700. ezer forintot különített el felhal mozásra illetve biztonsági alapra — gondolva a jövőre. A jövő ugyanis az, hogy tíz éven beiül a mezőgazdaságban a csak néhány évvel ezelőtt vásárolt és már mégis réginek számító egyes gépeket a legkorszerűbb géprendszerekkel kell felváltani. Ez alól az élet egyetlen termelőt sem mentesít s ezt megértve a csárdaszállási ' tsz-ben a felhalmozási alap ésszerű növelésével is már ebben az évben megkezdik a géppark cseréjét, folytatják a termelés szakosítását, szerke. zetének egyszerűsítését. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a fejlesztést a tagok személyes jövedelmének terhére viszik véghez. Az átgondolt gazdálkodást éppen az jellemzi, hogy a kettő: a személyes jövedelmek és a felhalmozás egymás mellett és nem egymás rovására növekszik, így van ez Csárdaszálláson is, ahol a zárszámadási beszámoló tanulsága szerint az 1972-es 27 ezer 600 forinttól szemben tavaly 28 ezer 900 forintot tett ki az egy tagra jutó évi személyes jövedelem átlaga. Ez pedig a tervezett részesedésnek 112 százaléka. Az elnök beszámolója végezetül felvázolta a zárszámadó közgyűlés résztvevői előtt a tsz által az elkövetkezendő években megvalósítandó feladatokat, amelyek közül az egyik legfontosabb a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése és korszerűsítése lesz. K. E. P„ Az Orosházi szakmába ÁFÉSZ éüelmiszer-vegyesboJlti azonnali belépéssel szakképzett boltvezetőt és boltvezetőhelyettest, továbbá élelmiszer- és iparcikk szakmában szakképzett és képesítés nélküli eladókat keres. Jelentkezés az ÁFÉSZ Áruforgalmi Főosztályán. (Orosháza, Táncsics u. 20. sz.) Munkabér: kollektív szerződés, illetőleg megegyezés szerint. 58498 Vonatpótlás Az utazás önmagában Is kellemetlen annak, aki egyébként sem szereti. Van aki viszont örömmel utazik bárhová, s olyankor még a kisebb-nagyobb bosszúságokat is elviseli, de azt egyaránt kifogásolták az utasok, amit február 5-én tapasztaltak Békéscsabán. Ki-ki vérmérséklete szerint véleményt is mondott. Az emberek általában megértik, hogy a fejlődéssel — ez esetben a vasút villamosításával — bizonyos kényelmetlenségek adódnak. A Békéscsaba—Budapest vonalon időnként vágányzár miatt a MÁV egyes vonatokat bizonyos, szakaszokon autóbuszokkal kénytelen pótolni. Ez rendjén is lenne akkor, ha a vonatpótlás jól szervezett, és az utasokat időben tájékoztatják. Békéscsabán a reggel 7 óra 10 perckor Budapestre induló személyvonat utasai viszont ' tájékozatlanok maradtak, legalábbis egy ideig, amíg nem találtak egy karszalagos embert, aki felvilágosítást nyújtott. Dicséretére legyen mondva, hősiesen állta a kérdésözönt, az utasok ostromát. Türelmesen válaszolt, és határozottan intézkedett a bizony késve érkező buszok ügyében. Az indítás így is eltolódott és a vonat, mely Mu- ronyban várakozott, csak ezzel a késéssel indulhatott. Önkéntelenül adódik a kérdés: nem lehetett volna ezt valahogy szervezettebben megoldani? Például úgy, hogy az utasokat a sajtó útján vagy a MÁV-pálya- udvaron kihelyezett, jól. látható, táblákon tájékoztatják. A hangosbemondó és az az egy kapus — aki többek között informátor is — ilyenkor kevés. Az se lett volna rossz, ha a Volánnal jobban kooperálnak és időben érkeznek meg a vonatpótló autóbuszok. Persze bem ártana ilyenkor ezeket külön jelzéssel, felirattal ellátni, mivel a MAV- pályaudvar előtti tér több helyi és távolsági járat végállomása is, s nem könnyű eligazodni a befutó buszok között. Jó lenne, ha a február 5-éhez hasonló bosszúságoktól megkímélnék az utasokat, annál is inkább, mivel várható még a jövőben is több ilyen „vonatpótlás.” K. J. s" Szűts László: Pokoltűz KISREGÉNY 15. Azt hittem, leszakad a derekam, olyan erővel húzta a most már levegőben lógó drótkötél súlya. Lassan, lépésről lépésre jutottam feljebb. Kezemen kész. tyű volt, de a forró vas azon is átsütött. És most már az arcomat is sütötte a forróság, amelynek forrásához már igazán nem messze voltam. Le kellett hát óllnam. A szél a fejem fölött csapfcocL ta a lángokat, a cső a kőzetemben zúgott, olyan hangot hallatva, mintha lökhajtásos repülőgépek zuhannának el mellettem, egyik a másik után. Amikor munkához láttam, már akkor alig tudtam a halálos kimerültségiől a karomat mozgatni. Szememet izzadság- cseppek homályosították. Összeszorítottam a fogamat, hogy szinte fájt: sikerülnie kell! Egyszerre elhomályosult élőt. tem minden. Egy szél roham lecsapta a lángokat, sűrű füsttel keverve. Fejemen bámvászsisak volt, die az arcomat, szabadon érhették a lángok, amelyek néhány pillanatra ugyan odébbtáncoltak. de aztán megint engem öleltek körül, aztán megint és újra megint. Hallottam, hogy lent zúg a tömeg, a fájdalom az arcomat tépdeste, s bár a kötél már a vasvázhoz volt erősítve, mégis én még mindig fogtam, görcsösen. De látni már semmit se láttam. Éreztem, hogy a drót. kötél megfeszül, a másik vége odalenn egy gépkocsihoz volt erősítve, s az most nyilván meghúzta. A fülemig még eljutottak a parancsszavak. — Engedje el magát! Engedje el magát! Derekamon egy biztosító övvel a dróthoz voltam kötve. Ha semmi baj nem történik, akkor leoldom s a vasvázon mászom vissza. Csakhogy eddigre már lángolt rajtam a ruha és a következő pillanatban elvesztettem az eszméletemet. Azt mondják, lángolva csúsztam végig a dróton, öntudatlanul is kapaszkodva belé. Odalent többen ugrottak önfeláldo.
