Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

Meggen! az SZMT Elnöksége Mnzgalmi Tájékoztatójának Lszánta Megjelent a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Elnöksé­ge Mozgalmi Tájékoztatójának 1974. évi 1. száma. Mit tartal­maz a tájékoztató? Hasonlóan az előző években Híradó címen megjelent kiadványhoz, sokrétű ismeretet ad a szakszervezeti életről, az eredményekről és a tennivalókról. Olvashatunk töb­bek között az MSZMP KB 1970. február 18—19-i ifjúságpolitikai határozata végrehajtásának me­gyei tapasztalatairól, továbbá — Balázs János munkavédelmi felügyelő írásából — a munka- védelmi tevékenység 1974. évi legfontosabb feladatairól- Perjé- si János: Mit tettek a szakszer­vezetek a fogyasztók érdekvé­delméért Békés megyében? cím alatt a kereskedelmi társadalmi ellenőrök munkájának fontossá­gát méltatja. A tájékoztató több oldalon foglalkozik a sporttal, és ismerteti a versenykiírást a munkahelyi spartakiád 1974. évi tavaszi-nyári, valamint at. őszi­téli versenyeinek lebonyolításá­hoz. Művészeti klub Hét óra. Pontosan érkeznek a klub törzsvendégei. Az alkalmi érdeklődők már korábban helyet foglaltak a kitűnő ízléssel beren­dezett helyiségben, ahol a ké­nyelmes fotelek eleve megte­remtik a klubszerű társalgás feltételeit. A csabai TIT-székház művé­szeti klubjának vendége ez alka­lommal Karinthy Márton, a Jó­ikat Színház rendezője. A házi­gazda Mázán Mátyás. Közvetlen, baráti hangú beszélgetés indul. A vendég kérésére megegyezés születik: Ne a Karinthy család­ról társalogjunk, hanem a nagy író unokájának hivatásáról, a színházról... „Vállalná-e a család életéit megelevenítő Szellemidézés cí­mű színdarab rendezését?” „Többen mondták már, hogy ez jó lenne: Frigyesről szól, Fe­renc írta, Márton rendezte. Sze­rintem ez. most korai lenne. Né­hány év múltán, több rendezői tapasztalattal viszont szívesen vállalnám ezt a darabot.” A hallgatóság mondatról mon­datra, érdeklődéssel követi a fiatalember tehetségről tanúsko­dó, hittel .teli szavait. Aztán a megegyezés ellenére, a színházi tervek után mégis szóba kerül a család. „ Apáim szokásai ellen tétesék Karinthy Frigyes szokásaival. Q megszállottan alapos, gyűjtöge­tő és rendszerező... Engem min­dig felnőtt vitapartnerként ke­zelt. Ma is sok termékeny esz­mecsere van kettőnk között.” „Milyen érzés viselni ezt a nevet?” „Élni kell a lehetőségeivel, de de semmi esetre sem vissza­élni!”. Válaszok, kérdések peregnek. Meghitt, otthonos a környezet, késői órákba húzódik a beszél­getés. A házigazda szóba hozza Karinthy Frigyes egykori békés­csabai látogatását is. A TIT művészeti klubja ez alkalommal is jó estet rendezett. Programjaival egyre több lehe­tőséget teremt arra, hogy érté­kes, alkotó párbeszéd alakuljon egy-egy művész és a közönség között. Csakis az ilyen, kötetlen találkozás lehet hasznos. Ezt kell •folytatni. Várjuk az újabb vendégeket. B. Zs Ä nyereség: 12 és fél millió forint Gondokkal és nehézségekkel terhes esztendőt zárt eredményesen a csárdaszállási Petőfi Tsz Zsúfolásig megtelt a csárda-i szállási kultúrház nagyterme. A | későn jövők az ajtóban állva hallgatták végig Schupkégel Sándornak, a csárdaszállási Pe­tőfi Tsz elnökének a zárszám­adási beszámolóját. De végigh halílgatták, mert a beszámoló hű képet adott azokról a ne­hézségekről és gondokról, amit végül is az elmúlt esztendőben a tsz kollektívája közösen, együttes erőfeszítéssel küzdött le, oldott meg. És szívesen hallgatták végig azért is, mert tudták, hogy a gondok mellett éppen a közös erőfeszítések eredményeként kellemesebb dolgokról is szó esik majd. Nem is csalatkoztak. Az elnöki beszámoló a ra­gadós állatbetegség és a ked­vezőtlen időjárás következmé­nyeinek részletezése után a gaz­dálkodás sikereinek elemzésé­re tért. Megállapította, hogy a csárdaszállási tsz-ben a tejho­zam tehenenként! átlaga csak azért emelkedhetett mintegy ezer literrel, mert a tömegta­karmány tartósításában áttér­tek a legkorszerűbb eljárásra. A növénytermesztésben pedig a korábbi évekhez képest azért csökkent a betakarítási vesz­teség, mert a kultúrák jelentős hányadának — a búzának, a rizsnek, a napraforgónak, a cukorrépának és a lucernának — a betakarítási munkáit egé­szében gépesítették. E növények közül egyedül a napraforgó, valamint az ez év­től már szintén géppel betaka- ruló kukorica hozamai csök­kentek, míg a többi növény termésátlaga az elmúlt eszten­dőben rendre meghaladta az 1972-es hozamokat. Az eredmé­nyek tehát jó tükrei a szakve­zetés és a növénytermesztés­ben dolgozók munkájának összességében azonban a nö­vénytermesztés mégis több, mint hat százalékkal teljesítet­te túl árbevételi tervét. Kedvezően alakultak a terv­teljesítés feltételei az állatte­nyésztésben is. Év elejétől év végéig 100-zal nőtt a szarvas­marhák és 300-seal a sertések száma a közösben, így a terve­zett 390 mázsa marhahús és 470 mázsa sertéshús helyett ta­valy 460, illetve 560 mázsa húst tudtak értékesíteni, A szövetkezet fő üzemágad mellett a kiegészítő tevékeny­ség — az építő és a lakatos részleg munkája — is megfelelt a várakozásnak. A melléletévé­Hz Hiúsági Tarvény végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt a KISZ Békés megyei mezőgazdasági rétegtanácsa Szerdán, február .6-án délelőtt a KISZ Békés megyei Bizottsá­gának mezőgazdasági rétegta­nácsa Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban ülést tartott. Az ülésen elsőiként Fórján Mihály, a rétegtanács titkára szólalt fel, megvitatásra és jó­váhagyásra terjesztve elő a ta­nács 1974. I. félévi munkater­vét. Ezt követően a titkár azo­kat a feladatokat ismertette, amelyek az élelmiszergazdaság­ban végzett KISZ-munfca javí­tásában a megyei mezőgazdasá­gi rétegtanács tagjaira hárul­nak. A feladatok ismertetése után a isétegtanács megvitatta az If­júsági Törvény szövetkezeti és állami gazdasági végrehajtásá­nak tapasztalatait. Az előzetes felmérések alapján a tanács megállapította, hogy a törvény végrehajtására munkahelyi in­tézkedési tervet csupán a ter­melőszövetkezetek 60 százaléka készített. Jóllehet az Ifjúsági Törvényből adódó helyi felada­tok megoldásához a rétegtanács tagjai öt-öt termelőszövetkeze­tet patronálva segítséget is ad­tak. Az AFÉSZ-dfcnél hasonlóképp alakul a helyzet, míg legtöbbet e területen az állami gazdasá­gok tettek. Az intézkedési terv valamennyiben megszületett és az abban foglaltaknak a gazda­ságok igyekeztek is eleget ten­ni. A felmérés során az is kide­rült, hogy az általános jó tapasz­talatok mellett igen gyakran előfordul, hogy a helyi intéz­kedési tervekbe csupán me­chanikusan átmásolták a minisz­teri végrehajtási utasításokban foglaltakat. Sok gazdaságban a KlSZ-tftkáron és a vezetőségi tagokon kívül senki más nem ismeri az intézkedési tervet a fiatalok közül. A gazdaságveze­tők egy része pedig nem tekinti állandó feladatnak az ifjúság- politikai határozat végrehajtá­sát A most szerdai ülésen végül is a rétegtanács tagjai a vitát le­zárva arra a meggyőződésre ju­tottak, hogy összességében — a meglevő hiányosságok ellenére is — a fiatalok nagy többsége megértette, hogy a jogszabá­lyok jelentős jogokat biztosíta­nak számukra, de ezek érvénye­sítéséhez a jövőben a korábbi­nál tevékenyebben, felelősség­teljesebben kell dolgozniuk és a közélet fórumain szerepelniük. A vitát követően a KISZ Békés megyei mezőgazdasági rétegtanácsa megtárgyalta .a megyei KISZ-bizottságnak az „Ifjúsági brigádok a IV. ötéves terv teljesítéséért” mozgalomra szóló 1974-es felhívását, illetve a versenymozgalom elbírálására tett javaslatát. A rétegtanács februári ülése utolsó napirend­jeként a munkahelyi, Illetve a területi ifjúsági parlamentek szervezésének feltételeit hatá­rozta meg. K. E. P. kenység ugyanis a célul kitű­zött 8 és fél millióval szemben 11 és fél millió forintot ho­zott a tsz „konyhájára”. Mindent egybevetve: a csár­daszállási Petőfi Tsz 1973-as termelési értéke az egy évvel korábbi 47 millió forintnál 12 és fél millióval lett nagyobb. Ebből az 59 és fél millióból a gazdaság tiszta nyeresége csak­nem 12 és fél millió forint. Az elért húszmillió forintos bruttó jövedelemből a termelő- szövetkezet 8 millió 700. ezer forintot különített el felhal mozásra illetve biztonsági alap­ra — gondolva a jövőre. A jövő ugyanis az, hogy tíz éven beiül a mezőgazdaságban a csak néhány évvel ezelőtt vásárolt és már mégis réginek számító egyes gépeket a legkor­szerűbb géprendszerekkel kell felváltani. Ez alól az élet egyet­len termelőt sem mentesít s ezt megértve a csárdaszállási ' tsz-ben a felhalmozási alap ésszerű növelésével is már ebben az évben megkezdik a géppark cseréjét, folytatják a termelés szakosítását, szerke. zetének egyszerűsítését. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a fejlesztést a tagok személyes jövedelmének terhére viszik véghez. Az át­gondolt gazdálkodást éppen az jellemzi, hogy a kettő: a sze­mélyes jövedelmek és a felhal­mozás egymás mellett és nem egymás rovására növekszik, így van ez Csárdaszálláson is, ahol a zárszámadási beszámoló tanulsága szerint az 1972-es 27 ezer 600 forinttól szemben tavaly 28 ezer 900 forintot tett ki az egy tagra jutó évi sze­mélyes jövedelem átlaga. Ez pedig a tervezett részesedésnek 112 százaléka. Az elnök beszámolója vé­gezetül felvázolta a zárszámadó közgyűlés résztvevői előtt a tsz által az elkövetkezendő években megvalósítandó fel­adatokat, amelyek közül az egyik legfontosabb a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztése és korszerűsítése lesz. K. E. P„ Az Orosházi szakmába ÁFÉSZ éüelmiszer-vegyesboJlti azonnali belépéssel szakképzett boltvezetőt és boltvezető­helyettest, továbbá élelmiszer- és iparcikk szakmában szak­képzett és képesítés nélküli eladókat keres. Jelentkezés az ÁFÉSZ Áruforgalmi Főosztályán. (Orosháza, Táncsics u. 20. sz.) Munkabér: kollektív szerződés, illetőleg meg­egyezés szerint. 58498 Vonatpótlás Az utazás önmagában Is kel­lemetlen annak, aki egyébként sem szereti. Van aki viszont örömmel utazik bárhová, s olyankor még a kisebb-nagyobb bosszúságokat is elviseli, de azt egyaránt kifogásolták az utasok, amit február 5-én tapasztaltak Békéscsabán. Ki-ki vérmérsék­lete szerint véleményt is mon­dott. Az emberek általában meg­értik, hogy a fejlődéssel — ez esetben a vasút villamosításával — bizonyos kényelmetlenségek adódnak. A Békéscsaba—Buda­pest vonalon időnként vágány­zár miatt a MÁV egyes vona­tokat bizonyos, szakaszokon autóbuszokkal kénytelen pótol­ni. Ez rendjén is lenne akkor, ha a vonatpótlás jól szervezett, és az utasokat időben tájékoz­tatják. Békéscsabán a reggel 7 óra 10 perckor Budapestre in­duló személyvonat utasai vi­szont ' tájékozatlanok maradtak, legalábbis egy ideig, amíg nem találtak egy karszalagos embert, aki felvilágosítást nyújtott. Di­cséretére legyen mondva, hő­siesen állta a kérdésözönt, az utasok ostromát. Türelmesen vá­laszolt, és határozottan intézke­dett a bizony késve érkező bu­szok ügyében. Az indítás így is eltolódott és a vonat, mely Mu- ronyban várakozott, csak ezzel a késéssel indulhatott. Önkéntelenül adódik a kérdés: nem lehetett volna ezt valahogy szervezettebben megoldani? Pél­dául úgy, hogy az utasokat a sajtó útján vagy a MÁV-pálya- udvaron kihelyezett, jól. látható, táblákon tájékoztatják. A han­gosbemondó és az az egy kapus — aki többek között informátor is — ilyenkor kevés. Az se lett volna rossz, ha a Volánnal job­ban kooperálnak és időben ér­keznek meg a vonatpótló autó­buszok. Persze bem ártana ilyenkor ezeket külön jelzéssel, felirattal ellátni, mivel a MAV- pályaudvar előtti tér több helyi és távolsági járat végállomása is, s nem könnyű eligazodni a befutó buszok között. Jó lenne, ha a február 5-éhez hasonló bosszúságoktól megkí­mélnék az utasokat, annál is inkább, mivel várható még a jövőben is több ilyen „vonatpót­lás.” K. J. s" Szűts László: Pokoltűz KISREGÉNY 15. Azt hittem, leszakad a dere­kam, olyan erővel húzta a most már levegőben lógó drótkötél súlya. Lassan, lépésről lépésre jutottam feljebb. Kezemen kész. tyű volt, de a forró vas azon is átsütött. És most már az arco­mat is sütötte a forróság, amelynek forrásához már iga­zán nem messze voltam. Le kel­lett hát óllnam. A szél a fejem fölött csapfcocL ta a lángokat, a cső a kőzetem­ben zúgott, olyan hangot hallat­va, mintha lökhajtásos repülő­gépek zuhannának el mellettem, egyik a másik után. Amikor munkához láttam, már akkor alig tudtam a halá­los kimerültségiől a karomat mozgatni. Szememet izzadság- cseppek homályosították. Összeszorítottam a fogamat, hogy szinte fájt: sikerülnie kell! Egyszerre elhomályosult élőt. tem minden. Egy szél roham le­csapta a lángokat, sűrű füsttel keverve. Fejemen bámvászsisak volt, die az arcomat, szabadon érhették a lángok, amelyek né­hány pillanatra ugyan odébb­táncoltak. de aztán megint en­gem öleltek körül, aztán megint és újra megint. Hallottam, hogy lent zúg a tömeg, a fájdalom az arcomat tépdeste, s bár a kötél már a vasvázhoz volt erősítve, mégis én még mindig fogtam, görcsösen. De látni már semmit se láttam. Éreztem, hogy a drót. kötél megfeszül, a másik vége odalenn egy gépkocsihoz volt erősítve, s az most nyilván meg­húzta. A fülemig még eljutottak a parancsszavak. — Engedje el magát! Enged­je el magát! Derekamon egy biztosító öv­vel a dróthoz voltam kötve. Ha semmi baj nem történik, akkor leoldom s a vasvázon mászom vissza. Csakhogy eddigre már lángolt rajtam a ruha és a kö­vetkező pillanatban elvesztettem az eszméletemet. Azt mondják, lángolva csúsz­tam végig a dróton, öntudatla­nul is kapaszkodva belé. Oda­lent többen ugrottak önfeláldo.

Next

/
Thumbnails
Contents