Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-05 / 29. szám
A Kertészet és Szőlészet űj száma Az A¥ESZ-ek szerepe a kisüzemi termelés és értékesítés szervezésében £-^ehrniszergazdaságankbaii, mint köztudott —- a mezőgazdasági termék- előállítás fő bázisát jelentő mezőgazdasági nagyüzemek mellett — jelentős szerepet töltenek be a kisüzemek. Az évi 35—40 milliárd forint bruttó termelési értékű terméktömeget 1,7 millió kisüzem állítja elő. E változatos gazdasági és társadalmi érdekeltségű Jkisgazdasági” kör nagy része — mintegy egymillió fő — tagsági alapon kapcsolódik a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekhez, rajtuk keresztül értékesítési termékeinek döntő részét — évente mintegy 4 milliárd forint értékű árut — s várja az értékesítési biztonság megteremtésével együtt a termelés támogatását is. Ma már az ÁFÉSZ-ek úgynevezett „felvásárlási” tevékenysége nemcsak az áru megvételére korlátozódik, törődnek azzal is, hogy a kisüzem milyen összetételű és mennyiségű árut állít elő, s milyen módszerrel. Az ÁFÉSZ-ek az állattenyésztés korszerűsítésében is közreműködnék. Tagérdekeltségű termelésszervező munkájuk elsősorban a következő területekre irányul: — A kisüziemek eszköz-, felszerelés-, berendezésellátását segítik elő a szakboltjaikban forgalmazott önetetők, önitatók, ketrecek, darálók stb. által. E tekintetben a kínálat mennyisége és választéka még nem igazodik az igényekhez, s a helyzetet elsősorban — az ÁFÉSZ-ek tevékenységi körén kívül álló — belföldi gyártás fejlesztésével vagy import útján volna célszerű javítani. — Évről évre nő a kisüzemek számára értékesített takarmányfélék — és e körön belül a táptakarmányok ■— mennyisége, az ellátás egyenletessége és választéka. Az ÁFÉSZ-ek országosan 1300 elárusítóhelyen 1970-ben 120 ezer tonna, 1971-ben 205 ezer tona, 1972-ben 292 ezer tonna szemes és keverék- taikarmányt értékesítettek az állami készletekből, s ezt növelte a saját beszerzésből forgalomba hozott mennyiség. — Széles körben szervezik a napos-, élőnevelt és tenyészállatokkal való ellátást, s ennek során például 1972-ben több mint 30 millió naposbaromfit értékesítettek a kisüzemek részére. — Sokat tesznek és tehetnek a mezőgazdasági szolgáltatások és kedvezmények nyújtásával. Ide tartozik az árengedményes, hitelezett törlesztéses vagy térítésmentes lehetőség biztosítása, közreműködés a megrendelés, az átvétel, az árkiegyenlítés, a házhoz szállítás lebonyolításában, a különféle eszközök kölcsönzésében. — Az ÁFÉSZ-ek, szakcsoportjaikkal együtt — igénybe véve az érdekképviseleti szervek közreműködését — sok év óta szervezik a szakmai isrnf?- retterj észtért, a taníblyamos oktatást, tapasztalatcserét, a bemutatóikat és a kiállításokat. 1972-ben az Országos Tanács kezdeményezésére négyféle állattenyésztési témakörben mindegy 20 ezer kedvezményes árú szakkönyvvel látták el tagjaikat. 1973-ban hét szakikiadvány látott napvilágot. A kistermelők és az ÁFÉSZ- ek árukapcsolatai egyre fejlődnek, s ennek következtében évről évre bővül az ÁFÉSZ-ek felvásárlása is. Különösen figyelmet érdemel, hogy az ÁFÉSZ-ek 1972-ben 8375 tonna vágónyulat, 12 545 tonna baromfit (ebből 8 800 tonna a hízott májas liba), 311 tonna galambot. 1468 tonna tollat és 310 millió tojást vásároltak fel. Az országosan, exportált nyúl, galamb, toll döntő része és a hízott májas liba nagy hányada is az ÁFÉSZ-ek kistermelői forrásából származik. A termelés-szervezés, a korszerűsítés feladatainak megoldásában jelentős részt vállalnak az ÁFÉSZ-ek keletében működő mezőgazdasági szakcsoportok, amelyek megfelelő támogatással a szervezett kisüzemi termelés legfontosabb bázisának tekinthetők. A mezőgazdasági szakcsoportok az ország kisüzemeinek jelenleg csak kisebb hányadát foglalják magukban, azonban különösen nagy a szerepük a nyúl, a galamb, a baromfi (hízott liba és máj), a tojás előállításában, valamint a kisállattartással összefüggő egészségügyi, a fajtacserék megszervezése, a szakmai ismeretek bővítése, a korszerű termelési módok elterjesztése terén. A mezőgazdasági szakcsoportok száma az utóbbi évtizedben 800-ról 1900-ra növekedett, a szakcsoporttagok száma 1972- ben már túlhaladta a 100 ezer főt, közös áruértékesítésük a 900 milliót, közös vagyonuk pedig a 60 millió forintot. A fejlődés az utóbbi években, különösen a kisállattenyésztés ágazatában volt jelentős. Jelenleg 634 nyúltenyésztő, 156 baromfi- és tojástermelő, 51 liba- hizlaló, 18 galambtenyésztő és 63 vegyes kisállattartő szakcsoport működik. v A szakcsoportok a korszerű kisüzemi árutermelés alappillérei ugyan, de a termelési formában még sok tartalék vár kiaknázásra. Ügy véljük, hogy az ÁFÉSZ-eknek, a szövetkezeti tagoknak kölcsönösen hasznára válik, ha a meglevő szakcsoportokat erősítik, taglétszámukat bővítik, és a szövetkezés gondolatát, annak előnyeit újabb szakcsoportok alakításaival is terjesztik Örvendetes, hogy egyre több ÁFÉSZ felismeri: a szakcsoportok segítése és támogatása nemcsak a szövetkezeti alapszabályban rögzített elsőrendű tagérdekeltségű feladat, hanem az e területen a befektetett munka gazdasági haszna sem lebecsülendő a szövetkezet számára. Ez a haszon összességében akkor is jelentős lehet, ha egyébként a szövetkezet — helyesen — csak szerény mértékű nyereségre törekszik. A szakcsoportok szervezésében előállítható egyöntetű, jó minőségű áru könnyen és jobb áron értékesíthető, s emellett a fel- vásárlási bevételhez, annak növeléséhez különböző állami kedvezmények is fűződnek A korszerűsítéssel összefüggésben szólni kell arról a „modellprogramról’', amelyet a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának célkitűzései alapján 1972-ben hirdettünk meg az ÁFÉSZ-ek, a mezőgazdasági szakcsoportok és a kistermelő tagok élelmiszergazdasági tevékenységének fejlesztésére. A modellprogram célja az, hogy a résztvevő ÁFÉSZ-ek olyan színvonalú, megfelelő technikai-technológiai megalapozottságú termelés- és értékesítés-szervezést alakítsanak ki, amely az adott szövetkezet (tagság) saját előnyein túl, mintául szolgál a többi szövetkezet, szakcsoport számára is. Különféle termelési ágakra koncentrálva, 29 ilyen alapmo- dell-szövetkezet, illetve a keretében működő szakcsoport és ehhez kapcsolódóan, mintegy 80 szinkronszövetkezet munkálkodik a saját adottságaihoz igazodóan megtervezett modellprogram megvalósításán. Ezt az ÁFÉSZ-ek országos és megyei érdekképviseleti szervei — külső szakértők bevonásával — anyagilag és szellemileg is támogatják. A kisállattenyésztés területén a hízott májasliba-, a galamb-, a nyúltenyésztés, az árutojás- termelés, a pecsenyecsirke- előállítás fejlesztési céljainak mintaszervezése folyik. Az érdekelt ÁFÉSZ-ekben elsősorban olyan módszerrel dolgoznák, hogy az ÁFÉSZ- (szakcsoporti), tagok körében korszerű állománnyal, berendezéssel és felszereléssel, tartási, takarmányozási technológia alkalmazásával kisüzemi „munkatelepek” alakuljanak ki. Természetesen a kisüzemi termelés korszerűsítésével párhuzamosan hasonló fontosságú az ÁFÉSZ-ek felvásárlási, termékforgalmazási tevékenységének fejlesztése, a szakértelem és a technikai felkészültség fokozása útján és — ahol a gazdasági indokoltság, az anyagi és egyéb lehetőségek ezt alátár masztják — a feldolgozó tevékenység kiépítése is. Ez utóbbi tekintetében egyelőre nagyon szűk a lehetőség, nagy fontosságú ezért, hogy az ÁFÉSZ-ek és a termékek nagy részét tőlük átvevő állami és szövetkezeti felvásárló vállalatok között jő partneri kapcsolat alakuljon ki. 4 kapcsolat évről évre javul, noha mindig találkozunk egyes területeken monopolisztikus, diktált értékesítési feltételek alkalmazására törekvő vállalatokkal. Reméljük, hogy ez az egyes kisebb területen- érvényesülő szemlélet teljesen megszűnik, és általánossá válik az a kölcsönös egyenrangúságon alapuló viszony, melyet az Országos Tanács mezőgazdasági termékértékesítési főosztálya és a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje mind az ÁFÉSZ-ek, mind a feldolgozó vállalatok részére közösen ajánlott. Győri Lajos né SZŰVOSZ-osztályvezető A Kertészet és Szőlészet című képes hetilap következő — február 7-én megjelenő — számúiban a kertészkedők általános érdeklődésére tarthat számot a Gyümölcsfáink metszése cím., mel indított cikksorozat. Ray- man János — több kertészeti szakkönyv szerzője — részletesen ismerteti a fiatal gyümölcsfáik koronaalakító metszését, és a termő gyümölcsfák metszését. A leírás nyomán, kezdő kertész- kedők is könnyűszerrel elvégezhetik ezt az alapos szakismeretet igénylő, fontos műveletet; Hasonlóképpen üj sorozat indult a lapban Korszerű konyhákért címmel. A háztartás zöldségellátásának időszakos gondjai, a ház köruE művelhető területek jobb hasznosítására irányítják a figyelmet. Ugyanakkor napjaink konyhakertjének képe is alaposan változik. A korszerű eszközök, beOlvasónknak időnként tájékoztatást adunk a piaci árak alakulásáról. A februári hónap általában mindig a leggyengébb szokott lenni a felhozatalt illetően. Ez most sem változott, csupán annyiban, hogy a korábbiakhoz hasonlóan még kisebb volt a legutóbbi hetipiacon a felhozatal. Ez az árak alakulásában is meglátszott. Csupán tojásból hoztak jelentősebb mennyiséget, 8300 darabot, így már február elején olcsóbban vásárolhattak a háziasszonyok, darabja 1,40 forint volt, de átlagosan 1,30. A csirke kilónkénti ára átlagosan 30 forint 90 fillér volt. Burgonyából 2300 kilogramm érkezett, várható volt, hogy kevesebb lesz az idén a tavalyinál, az ára öt forint. Jelentősen drágult a zöldség, a sárgarépa kilóját nyolc, a fehér répáét 12, sőt helyenként i4 forintért adták. E két termékből összesen 1300 kilogramm érkezett a békéscsabai piacra. Drágult a fejeskáposzta, melyből összesen négy mázsa érkerende zések, anyagok, fajták erősen növelik a házi kér ti termesz_ tés hatékonyságát. A lap ennék előmozdítására ebben a sorozatban a fóliás haj tatástól a szabadföldi termesztésig a legfontosabb tudnivalókat bocsát, ja olvasói rendelkezésére; Éles Károly Elegendő a zöld- ségrvetőmag című cikke azzal foglalkozik, hogy a Vetőmag- termeltető és Értékesítő Vállalat az idén 24 és fél millió ta- sak különféle vetőmagot hoz forgalomba. Változatlan áron. új alufóliás tasafcokfba csomagolják a magvakat, s így azok hosszabb ideig óraik meg csíraképességüket A kapható zöldségtmagvák ismertetése s a fontosabbak rövid értékelése is szerepel a cikk. ben. Megtudhatjuk azt is, hogy import fajtaújdonságok és hibridek magjai is kaphatók majd, nagyrészük drazsírozott formában. zett, ára kilónként öt forint, a kelkáposztáé pedig hat. Fokhagymából 100 kilogramm, vöröshagymából ötszáz kilogramm érkezett. Az előbbit 25 forintért adták a termelő'* kilónként, a vöröshagymát poág öt forintért. Megjelent a paraj is a piacon* bár igen kevés, és mint ilyenkor rendszerint lenni szokott, drága is, kilója húsz forint. A gyümölcspiacon még igen nagy választék van télialmából, a közkedvelt jonatánalmából 2300 kilogramm érkezett, ára 7-8 forint között mozog. Az egyéb téli almából 2400, ára 7,50 forint. Körte is volt, 180 kilogramm, melyet nyolc forintért adtak. Dióból 200 kilogramm volt. ez lényegesen több, mint általában a téli piacokon szokott lenni, ára 17 forint, elfogadható. A mák kilója pedig 48 forint volt. Jelentős mennyiségű szárazbab is érkezett, a terme lök átlagosan 16—18 forintért adták kilóját, ez olcsóbb, mint a bolti ár. Savanyú káposztából 420 kilogramm volt, ára változatlan, kilónként hét forint. Dísznövények szaporítása sár jakról Ismerünk gyökérről sarjadzó- kat: ilyenek a sansavieriák, agavék, broméliák; tőről sarjadnak a páfrányfélék, az Aspidistra, az Aglaonema, a Bryophyl- lum. Indáin fejleszt levélsarja- kat a Chlorophytum, a Sciri- dapsus, a Saxifraga, a Cissus, a kúszó Philodendron, hogy csak az ismertebbeket említsem. Gyökér- vagy tősarjről a tél végi átültetéskor szaporíthatjuk leginkább növényeinket. Az idősebb, nagyobb példányok, ha már kinőtték cserepüket és felélték talajukat, úgyis nagyobb edényt, új, friss tápanyagot igényelnek. Ha szaporítani kívánjuk őket, az átültetéskor legcélszerűbb leválasztani a gyökérrel és új hajtáskezdemény- nyel rendelkező egyedeket az anyanövényrőL Természetesen ez nem kőtelező, hiszen sokszor látunk a lakásban például Sansavieriából olyan nagy, fejlett példányokat, amelyeket, ha gyökeres sarjaira szétszednénk, 8—10 növényt is kapnánk egyszerre. Akinek van helye a nagy növények számára és ideje, valamint lehetősége, hogy 2-3 évenként nagyobb edénybe és friss földbe ültesse át őket, nem szükséges minden alkalommal leválasztania az új egyedeket. A nagy, fejlett, egészséges példányok a ház igazi díszei, a gondozó büszkeségei. Azonkívül sok szobanövény idősebb korban virágot is fejleszt, amelyek ha nem is feltűnően dekoratívak, mégis érdekesek. Ha tő- vagy gyökérsarjakróí szaporítunk, nincs egyéb ten nivalónk, mint hogy az új egyedeket egyenként megfelelő mértékű cserépbe ültetjük, és 20 C fok feletti hőmérsékleten tartjuk az új gyökerek megerősödéséig. Ebben az időszakban a talpmeleg is hasznos számukra. A levél- vagy indasarjak gyökérrel nem rendelkező kis növénykezdemények. Ha földbe vagy vízbe érnék, viszonylag gyorsan gyökereket fejlesztenek. Amint önálló táplálkozásra képesek, leválaszthatók az anyanövényről. Legtöbb azonban az anyanövény segítsége nélkül, előre leválasztva is meggyökeresedik, ha kellően meleg helyen, vízzel telt edénybe vagy folyami homokba helyezzük, és az utóbbit mérsékelten öntöz zük. Olcsóbb lett a tojás — Drágult a zöldség a békéscsabai piacon A. J.
