Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-05 / 29. szám

I UDOMÁNY I ECHHIKA Rádióhullámokkal kutatják a Mars atmoszféráját 1971 novemberében és decem­berében szovjet tudósok a Ma» atmoszféráját tamtürrtómyozták a Mars—2 mesterséges égitest segítségévei, A Mars—2 ródió- hullámokat sugárzott a bolygó fele, melynek felszínétől a kí­sérlet különböző szakaszaiban 4,3—6,4 ezer tan távolságban volt. Ebben az időiben a Mars kb. . 150 millió km_re volt a Főid­től. A Mars—2 készüléke deci- méteres hullámhosszá jeleket adott, melyeket a Mars atmosz­féráján való áthaladás után a földi megfigyelő állomás fel­fogott és «káresett A jelek vizsgálata felvilágosításokat A kőolaj- és gázikutak mélyí­tése a földkéreg, szénhidrogén- tartó rétegeibe még ma sem kockázatmentes vállalkozás^ Üjabban a tengeti mélyfúrások kitörésedre és a megelőzés lehe­tőségeire fordítanak nagy fe­gyelmet; A tengeri fúrást, technika, mely a közelmúltban fejlődött ki. már eleve alkalmazza a leg­modernebb kitörésgátló szerei-. vényeket, biztonsági szelepeket és az ezeket vezérlő automati­kus berendezéseket. Ennék eile, mere a világ tengereinek számos pontjáról jelentenek olaj- és gázkútlditöréseket, mélyeknek elfojtása rendkívüli és sokszor eredménytelen erőfeszítéseket kíván. Fokozza a nehézségeket, hogy az elfojtás után le kell mondani a kút továbbfúrásá- ról vagy üzemben tartásáról. Statisztika is készült mar, mely szerint 32 kitörés elfojtá­sa után csupán 12 kutat lehe­tett használni, 4 esetben pedig Hosszú rudak; idomvasak, gerendák szállítására speciális járművet készít a csehszlovák- ipar. Ez a szállítási féladat ugyanis mindeddig sok gondot okozott a gyártóknak és a fel­használóknak, hiszen a szokvá­nyos emelővillás targoncák csak keresztirányú helyzetben tudják felemelni terhüket. A gépjármű oldalán bemé­lyedést képezték ki a hidrauli­kus teheremelő berendezés szá­mára. Fel- és lerakodásnál a jármű csuklósán elmozdítható segéd támaszai biztosítják a sta­bilitást. Amikor teher nélkül halad a jármű, emelöberende- zésének kétrészes keretszerkéze- tét egymásba tolják, és se egé­szet megdöntik, hogy a kinyúló villa ne-képezzen forgalma aka. úáir. nyújtott a Mars troposzférája és ioncszPéraja függőleges szer­kezetéről, a részecskesűrűségről, az elektronsűrűségről és az at­moszféra nyomásáról a Mars nappali félgömbjének különbö­ző területei fölött; A kaipott adatok szerint a Mars felületén a nyomás 7 mii. libar, a troposzféra közepes magassága 11 km, 10 km ma­gasságban a hőmérséklet 220"K. A Mars nappali ionoszférája 60 km magasságban kezdődik, és benne az elektronkoneent- ráeiónafc két maximuma van, az egyik 138 km-en a másik 110 tan-en. a teljes tfuröbarakteai*.' jfc oda­veszett. A tengert fúrások edcfi® tör­ténetének ' egyik legnagyobb méretű és legeredményesebb mentőakcióját a Mexikói-öböl­ben hajtatták végrP — 1972-ben. A kitört és meggyulladt kuta­kat mentesítő fúrásokkal foj­tották el. A mentesítő fúrások ún. ferdefúrások. Ez azt jelenti, hogy az égő fúrótornyoktól távol kijelölt pontokról a kitört kutakat a felszín alatt 3 000— 4 200 m mélység között keresz­tezték; oldalról megfúrták és elfojtották. A ferde fúrás irá­nyítását mágneses és ellenállás- mérésekkel oldották meg. A 11 égő kutat 136 nap alatt, 5 fú­róberendezéssel mélyített, össze­sen 10 ferdefúrással sikerült megfékezni. A keletkezett kár és többletkiadás, valamint a ten­gervíz nagymérvű olajszennye­ződése a siker ellenére is a sú­lyos katasztrófák közé utalja ezt az esetet Világszerte beszédtéma ac olajhiány, az v energiaválság. Népgazdaságunk nem érzi meg a „fekete arany* helyenkénti hiányát, nyersolajellátásunk jő és egyenletes. Olajszükségle­tünk kielégítésének nemcsak a jelene biztosított, de bátran tervezhetjük a jövőt is. Magyarország hazai források­ból és import révén fedezi olaj- szükségletét. Hazai olajtermelé­sünk körülbelül évi 2 millió tonna, az import pedig mintegy 6 millió tonnát tesz ki. Behoza­talunk túlnyomó többségét — kb. évi 5,3 millió tonnát — a Szovjetuniótól vásárolt, a Ba­rátság-vezetékeken érkező olaj fedezi, a többit a közel-keleti országokból szerezzük be. ; A közel-keleti Irakkal több évre visszatekintő jó kapcsola­tunk van. Gazdasági, kereske­delmi, termelési együttműködé­si szerződést kötöttünk e fejlő­dő országgal, s a megállapodá­sok értelmében iparcikkekkel fizetünk a tőlük kapott olajért Az iraki olaj jelenleg tengeri úton, jugoszláv kikötőkbe érke­zik, ahonnan vasúti tartály- kocsikban teszí meg a további utat Magyarországra. Ez a szállítási mód nem tar­tozik az olcsó megoldást* közé. Éppen ezért — és arra való te­kintettel is, hogy hosszú lejá­ratú egyezmények biztosítják a további folyamatos közel-keleti olajszállításokat — már évek­kel ezelőtt számításba vettek egy oíajtáwezeték-építést Cseh­szlovákia is „betársul” a táv­vezeték létesítésébe, amelynek egyik „végállomása” a rijekai kikötő lesz, a másik pedig Bra­tislava. A Minisztertanács határozata értelmében ez év folyamán meg­kezdjük az Adria-olajvezeték építését, amely 1975 végére ké­szül el. Kezdetben évi 3 millió tonna kőolajat fog szállítani a vezeték, a 80-as évek elején pe­dig már 10 millió tonna fog ér­kezni rajta, fele Magyarország­nak, fele Csehszlovákiának, Kijelölték a nyomvonalat A 600 milliméter átmérőjű Adria-vezeték a Berzence köz­ség térségében létesítendő ha­talmas tartálytelepre fut be Jugoszláviából. Innen indul ki a több mint 200 kilométer hosz- szú magyar szakasz első réssé, amely 20—30 km-rel elkerülve a Balaton déli partját, Száz­halombattáig vezet majd. Mint. egy félúton, Bedegkér község térségében szivattyúállomást lé­tesítenek a nyomás fokozására. Berzencén is nagy teljesítmé­nyű szivattyúállomás építésére kerül sor. Üj „Encyclopedia Brítanníca" Oj „Encyclopedia Bntaimíca" jelenik meg március 1-én. A lexikon, amely a világ legna­gyobb hirű lexikonja, 30 kötetes, 15 évig dolgozott rajta 4 277 tu­dós és szakember. A lexikon 1929 óta most első ízben került teljes átdolgozásra. Eredetileg Edinburg'ban adtak ki, 1910 óta azonban New Yorkban nyomtatjaik, s a mostani új ki­adás 32 millió dollárba került; a könyvkiadás történetében ez a legnagyobb magánforrásból eredő befektetés. A 43 millió címszót tartalmazó lexikon há­romféle kiadásban jelenik meg 998 dollártól 5 000 dollárig ter­jedő áron. Az első „Encyclope­dia Britanmica”-t 1768—1771 között jelentették meg. B Százhalombattán Ismét tartá­lyokba kerül a „fekete arany”, mégpedig két részre osztva; ré­szint a Dunai Kőolajipari Vál­lalat tartályaiba, részint abba a két óriás, 20 ezer köbméteres olajtartályba, ahonnan a Barát­ság—I. vezetéken szállítják to­vább a Csehszlovák határnál levő Tupa községig Közben még Vecsésen létesítenek egy szivattyúállomást, valamint át­építik a Barátság-vezeték gö­döllői állomását is, hogy a kő­olaj a csőrendszeren visszafelé is áramolhasson. Az Adria-vezeték magyar sza­kaszának építése megközelítően 13 milliárd forintba kerül Csehszlovákia a maga részének megfizetésén túl több mint » millió rubeles hitelt nyújt a távvezeték létesítéséhez, amely összeget csövek, szivattyúk és különleges szerelvények szállí­tása formájában bocsát rendel­kezésünkre, Az építés-szerelés munkáját magyar vállalatot végzik él, a hazai ipar készíti az olajvezeték ellenőrző rend­szerét, műszerezését, automat»- kaját is. Érdemes-e megépíteni? Ismeretes, hogy a Szovjetunió az olaj termelésben a világrang hsta második helyén áll: az el- műit esztendőben 420 millió tonna volt a szovjet olajkutat hozama. Ebből több mint W millió tonnát exportált Am azt kevesen tudják, hogy ugyanak­kor kb. évi 7 millió tonna óla jat importál is az egyébként teljesen önellátó ország Ennek az a magyarázata, hogy egyes közel-keleti országok ezzel a „valutával” fizetik meg tartozá­saikat a Szovjetuniónak, amit az nyomban tovább is ad a szo­cialista országoknak. Így köny- nyen elképzelhető, hogy az Ad- ria-vezetéken a kereskedelmi ügyletek révén ránk és Cseh­szlovákiára átruházott olaj is fog folyni. Joggal kérdezheti az Olvasó hogy miért kell megépítenünk az Adria-vezetéket, ha a Ba­rátság-vezetékeken érkező, és a hazai termelésünkből származó olajjal is kielégíthetnénk szük­ségleteinket. Nos, a kérdésre az előzőekben már részben választ adtunk, de néni árt még azt is tudni, hogy a világ jelenleg fel­tárt kb. 95 milliárd tonnás olajtartalékának több mint a fele a közel-keleti országokban található. Ugyanakkor a Közel- Kelet csupán alig több mint 50 millió ionná olajat használ fel egy évben, Oldal villás szállítójármű Tengeri mélyfúrások kitörései 1974. FEBBUAS 5­m s

Next

/
Thumbnails
Contents