Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

Világ proletárja^ egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. FEBRUÁR 27„ SZERDA Ara 8© fülé? XXIX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Divatos szakmák Hiányszakmák! 5 üőkészCPefek a »emzetkozi nőnapra Az Sóén valamivel több, mint 128 ezer fiatal búcsúzik az általános iskolától, s közű« lük 122 ezret várnak a közép­fokú iskolák, a Művelődésügyi Minisztérium keretszámai alap­ján gimnáziumba 25 ezer, szak­középiskolákba 28 700, gyors­as gépíró iskolába mintegy 7 ezer, s a szakmunkásképzőkben oktatott csaknem 170 szakmá­ra pedig 62 ezer fiatalt vehet­nek fel a következő tanévre. ^ A számokat tekintve talán túl szép a helyzet, a számok mögött azonban továbbra is megtaláljuk a korábbi évek gondjait. A nagy választék el­lenére jó néhányan nem ta­lálnak kedvükre való folyta­tást. Az ok: a fiatalok (jobban mondva a szülők) elképzelése nem mindig egyezik a népgaz­daság igényével. A Fővárosi Pá­lyaválasztási Intézet munka­társainak ilyen tapasztalata jól' tükrözi a problémát: a fiatalok 80 százaléka alkalmazotti, 20 százaléka fizikai állományban szeretne elhelyezkedni maid az iskolák elvégzése után. Tehát ilyen képzésben igyekszik ré­szesülni. Az üzemek, intézmé­nyek várható munkaerőigé­nye azonban ennek éppen a fordítottja lesz a jövőben iá Az ipar, a kereskede’em, a mezőgazdaság évről évre több jól képzett szakmunkást igé­nyel. Az utóbbi időben viszont némileg csökkent a szakmát választók aránya, s nőtt az ér­deklődés a középiskolák iránt Az 1967/68-as tanévben még 100 általánost végzett közül 36, tavalyelőtt már csak 34 jelent­kezett ipari tanultnak. Gond a gimnáziumokkal kancsó1 atban: csökken az ide jelentkező, fizi­kai do’gozók gyerekeinek szá­ma. Ezért a közelmúltban a középiskolai ösztöndíjrendszert úgy módosították, hogy a fizi­kai dolgozók gyerekei nagyobb anyagi, szociális segítséget kap­janak a továbbtanuláshoz. A szakmát választó gyere­kek gond iái öt év óta nem vál­toznak; nehéz bejutni a diva­tos ötvös, keramikus, kozmeti­kus. autószerelő, szállodás, tv- műszerész szakmákra. A nép­gazdaság gond 'a, öo"v a’tg akad jelentkező a ..hiányszak­mákra”: hengerésznek. ko­vácsnak, ácsnak, asztalosnak, kőművesnek péknek. Bár újab­ban már jelentkezik a hatása annak, hogy a kormány és a vállalatok jóval naevobb ked­vezményekben részeseik azo­kat. akik a hiányszakmák ta­nulására vállalkoznak. A gimnáziumokba^ 26 600 no, a szakközépiskolákban pedig csaknem 25 500-an végeznek az idén. Ismeretes, bo«y az érett­ségizettek nasy része tovább szeretne tanu’ni. Fzv részük az idén is csalódni fog; csak a 30—40 százatekuk tut be felső- oktatási intézményből A fe1 vé­teli keretszámok ugyanis a kö­vetkezők; egyetemre 6460 fia­tal számára van My a tudo­mányegyetemeken 2260 a mű­szaki egyetemeken 2060, az orvosi egyetemeken 12-*0 wrg az agráregvetemeken 900 el­sőéves felvételét tervezik. Ä főiskolákra valamivel többet, összesen 8840 fiatalt vesznek gsü aa ősszel A többiek választhatnak a szakmatanulás vagy a munka- vallalas között. Még mindig kevesen vannak azok, akik érettségivel a zsebükben szak­mát kívánnak tanulni. Pedig a szakmunkásképző intézetek evek óta 7000 helyet kínálnak, de csak 4-5 ezren jelentkez- nek. A 63 gyors- és gépíróiskolá- ban körülbelül 5 ezren végez- nek az idén, s valamennyi végzős legalább 3—4 munka­helyi ajánlat közül válogathat. A szakmunkásképzőkben 63 ez­ren végeznek, s ők szinte kivé­tel nélkül munkát is vállalnak. A negyedmillió végzősből te­hát több mint 140 ezer előtt nyílik lehetőség a továbbtanu­lásra. A többiek — 63 ezer if­jú szakmunkás, 37 ezer érett­ségizett és az előző évek ta­pasztalatai alapján 10 ezer ál­talánost végzett fiatal — vi­szont a munkáséveket kezdik meg. Szerény számítások sze­rint is félmillió munkahely kö­zül választhatnak. (Amennyi­ben a vállalatok nem „téved- tek” munkaerőigényük beje- Jen jósékor, ugyanis 750 ezer üres munkahelyet jelentettek a munkaerőközvetítő • irodáknak, & azok csak negyedmillió je­lentkezőt tudtak küldeni.) A gimnáziumot végzettek kö­zül a lányok találnak könnyeb­ben munkát: többségük irodai al­kalmazót ként, adminisztratív dolgozóként kezdi pályáját. A2 újonnan képzett szakmunkások helyzete a legkedvezőbb: az üzemek szakmunkásigénye olyan nagy, hogy már a ta­nulóévek elején igyekeznek ösztöndíjakkal lekötni a gyere­keket. A kitűnő \ munkalehető- , ségek ellenére a budapesti if- ? jú szakmunkások 3, a vidékiek " -0 száza’éka nem választott, s f tanult szakmájában helyezke- [ dik el, hanem inkább segéd- j munkát vállal. A tsz-ek egy részé ugyanis nem szívesen fo­gadja a kezdőket, inkább a nagyobb gyakorlattal rendelke­zőket alkalmazza. Az ipari szakmákat cserbenhagyok in­dokai pedig: az üzemek egy részében olyan nagy a segéd­munkáshiány/ hogy kénytele­nek többet fizetni a segédmun­kásoknak, mint a szakmunká­soknak. Különösen a fiatalon csa’ádot alapítók választják — legalábbis 2—3 évre a maga­sabb keresetet. A 14 évesen munkát vállalók gondja: egész­ségük óvása érdekében az ér­vényben levő rendelkezések egy sor munkakörből kizárják őket. Ennek ellenére, s külö­nösen az iparcentrumokban valamennyi fiatalkorú el tud helyezkedni, általában kisegítő munkakörökben és könnyű be­tanított munkára. Egvne több megyében a pá- ‘ lyaválasztási tanácsadókon be­lül ifjúsági munkaközvetítő irodákat hoznak léire, ahol szakemberek adnak tanácsokat a fiataloknak, és természetesen munkahelyeket is felkínálnak nekik. Az irodák „ajánlólevél­lel” látják el a fiatalokat, és figyelemmel kísérik további sorsukat is. (fíaippáa György 520 viharsarki nő ünnepe! egy ült m NDK-beli vendéglátóival t Jóval a nemzetközi nőnap előtt kezdődött megyénkben az ün­nepségek előkészítése. Március ■án délután ugyanis az IBUSZ egye) irodája különvonatot in­dít az NDK-ba. amellyel 520 wi_ h irsarki asszony és lány u1 azik r rezdába, Berlinbe és Magde- b rrgba. A békési asszonyok az eső napokban üzemekbe, gyer- n iekint ’zményekbe látogatnak, szakmai találkozókon vesznek riszt. Március 7-én este pedig ü anepi gyűléseken találkoznak a német nőkkel. A megye városi pártbizottsá­gai. a tömegszervezetek, üze­nlek, intézmények vezetői, vá­lt mint a Társadalma Ünnepsé­geket Szervező Iroda már ki- d ügozta a nőnapi ünnepségek programjait. Kiemelkedő a békéscsabai szervezés, ahol március 7-én es_ 6 órakor — az országban el~ alkalommal szabadtéri fótókiáUítás nyílik a Márciusa, t^ren „Termő ékes ág” címmel anyáról és a gyermekről Efete fél f-kor a Jókai Színház­in Arac.zki Jjnos a várcci ta­rges elnöke köszön*) a megye- k izpont asszonyait, lányait majd Tamási Áron Boldoa n ^árfalevél című lírai hangvé­telű színdarabját mutatják be az anyai hűségről.. A hagyomá- n fokhoz híven a Volán 8-as számú Vállalata, mintegy 800 szonyt és lányt köszönt ünne_! pályás keretek között Gyulán, az ipari és mezőgaz-, gásági üzemekben március 8- ái Tartanak megemlékezéseket. 1 gj anezen a napon kibővített ülést tart a Hazafias Népfront városi bizottsága, amelyre meg_ hívják a politikai és gazdasági munkaterüle’ '■ken vezető beosz­tásban dolgozó nőket. Orosházán a városi ünnepsé­get a művelődési központ kon­certtermében tartják meg. A köszöntőt követő kulturális mű­sort a város általános iskolái és a művelődési ház művészeti cso­portjai adják. A több mint ezer asszonyt foglalkoztató orosházi üveggyár párt- ßs tömegszerve­zetei is felkészültek e nap meg­ünneplésére. Kultúrtermükben műsoros délutánon köszöntik asszonyaikat, leányaikat és ad­nak át ajándékokat, B. J. Gyulán fanacslozlk i fflepi tanács oktatási is közmíPldéSE bizottsága » Ma délelőtt fél 10-kor Gyu­lán, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének székhazában tartja soron követ­kező ülését a Békés megyei Ta­nács oktatási és közművelődési bizottsága. Az ülésen három napirendi pont szerepel, elsőnek a nem­zetiségi oktatás és közművelődés helyzetéről Szilágyi Péter, a bi­zottság tagja tájékoztatja a je­lenlevőket, majd Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának közművelődési cso­portvezetője megyénk penzai és aradi kulturális kapcsolatairól ad körképet. Végül Nagy János, a megyei tanács elnökhelyette­se, a bizottság elnöke a májusi ülés előkészítésével kapcsolati»: teendőket ismerteti. A tavalyinál 10-11 százalékba! több zöldséget kap a mezőgazdaságtól a Békéscsabai flűtőház , A Békéscsabai Hűtőház ebben az esztendőben 2800 vagon nyersárura számíthat a mező- gazdasági üzemekből. Ez 10-H százalékkal több, mint ameny- nyit a múlt esztendőben a hűtő­háznak termeltek. Ebből zöld­ségféle 2580 vagon, 220 vagon gyümölcs. A kormány zöld­ségtermesztési programja igen kedvezően hatott megyénk me­zőgazdasági üzemeire. Borsóból három állami gazdaságban . és három termelőszövetkezetben összesen 3100 holdról 4856 má­zsa termésre kötöttek szerződést. Zöldbabot 12 tsz-ben termeszte­nek 1200 htodon. Ez 300 hold­dal nagyobb, mint az 1973. évi termőterület. Gyökérzöldséglből a tavalyi. 100 hektár helyett az idén 300- ra számítanak. Sajnos ennek nagy részét megyén kívüli szö­vetkezetekben termesztik. A • hűtőház szeretné a megyébe hozni a sárgarépa- termesztését, D.K. Mister Varsó, anno 1973 áették téré «1 felszabadulásának évfordulóján kihír- a> lengyel főváros legsikerültebb épüle- meghlrdelett versenyt. Az idei „Mister Varsó” verseny sorrendben a tizenötödik volt, szervezője a népszerű varsói napilap, a ,-Zycie Warszawy”. Az első tíz esztendőben a „Mister Varsó" ómért kizárólag lakóépületek verseng­hettek, később azonban a „mezőnyt” kiterjesz­tették más épületekre is. Az 1973-as „Mister Varsó” címet a Magyar Külkereskedelmi Kirendeltség székházának ítél­ték oda, amely a Szwolezerów utcában áll. Az épület terveit a „Sródmiescie” Kombinát terve­zői készítették, Jan Zdanowicz építészmérnök vezetésével Ffl: ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS V. B. (3. oldal) • KÖZÜGGYÉ VÁLIK A KÖZOKTATÁS (5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents