Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
Tájékoztató a tél végi madáretetéshez IBPSBCTOSOaLflSfflB(BSSfflGM3efflSlgOOtSC3eX^BBBOOOBPOOOBSOPPBQ013Deni3BglPaonBlEQ3BiflEtffimi»iGil»lFimnMnwr>ffit«inpinf>fni'impr>Wfir7p^f>ip;jp;p^y^wr)g|pff QQB1 ■ OSBISQOQEEQOCODIIDB A ház körüli kertészkedők adózása Máz koríffi kertészkedésen a valamennyi kertíormában folytatott, mindennemű kertészeti tevékenységet értjük. A ház körüli kertforma magában foglalja az illetményföldek, a háztáji, illetve tagsági földterületek, a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak kisegítő gazdaságainak kertészkedésre használt területeit, a lakó-, üdülő- vagy hétvégi házak kertjeit Kertészeti tevékenységen pedig — mint köztudott — a zöldség, gyümölcs, szőlő, virág és egyéb dísznövény termesztését értjük. Láthatjuk tehát hogy a ház körüli kertészkedés fogalmi köre igen széles, akár a ház körüli kertészkedők, akár a ház körüli kertészeti tevékenység összetételére gondolunk. Amilyen széles az érintettek és a tevékenység köre, hasonlóan szerteágazó az adóügyi szabályozásuk is, és ez nehezíti a vele foglalkozó szakemberek, még inkább az érdekelt állampolgárok eligazodását. Az eligazodáshoz szeretnénk némi segítséget nyújtani, annak előrebocsátásával, hogy igazi segítséget csak e szabályok lényeges egyszerűsítése, a jogi szabályozás egyik legfontosabb alapelvének: az érthetőségnek a mielőbbi megvalósulása nyújthat, Összefoglalásomban a ház körüli kertészkedőket érintő adónemekkel, s ezek között elsősorban a hajtatásos zöldségtermelést érintő szabályokkal kívánok foglalkozni. A ház körüli kertészkedőket érintő adónemekkel, s ezek között elsősorban a hajtatásos zöldségtermelést érintő szabályokkal kívánok foglalkozni. A ház körüli kertészkedőket a következő adónemek érinthetik: — a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója vagy általános jövedelemadó attól függően, hogy a ház körüli kertészkedő milyen nagyságú művelhető földterülettel rendelkezik vagy termelvényeit értékesíti-e és miként; — a házadé; — a községfejlesztésí hozzájárulás; a borforgalmi adó. Ä mezőgazdasági lakosság fizetik azok a ház körüli ker- tészkedők, akik az állami földnyilvántartásban művelés alatt álló kataszteri tiszta jövedelemmel rendelkező földterületei használnak, ha ezi a terület együttvéve __ bármelyik művelési ágba t artozóként — a 400 négyszögölet (1500 négyzetmétert); £-■ szőlő-, kert-, 'gyümölcsös1 művelési ágba tartozóként a 200 négyszögölet (800 négyzetmétert) eléri vagy túlhaladja. Adót akkor is fizetni kell, ha a jogosult nem él a jogával vagy, ha a használat nem hoz a számára jövedelmet Földtulajdon címén akkor kell a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját fizetni, ha a tulajdonos bérbe adás esetén a termés 50 százalékánál nagyobb részt kap vagy ha a terméshez anyaggal, munkaeszközzel, vagy munkával hozzájárul. Az adó , földhasználat és a földtulajdon alapján történő kivetésének összefüggése' azért fontos, mert ha a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját —■ a földhasználó fizeti, akkor a tulajdonos, ha pedig •— a földtulajdonos fizeti, akkor a használó, az általános jövedelemadó szabályai szerint adózik. Nem részletezhetem a mező- gazdasági lakosság jövedelem- adójára vonatkozó szabályokat a címben foglalt kérdésre vonatkozóan mégis összefoglalhatom: annak, aki a mezőgazda- sági lakosság jövedelemadóját fizeti, abból adódóan, hogy az adó alapját képező földterületen mit és hogyan termelt a íermelvényt miként értékesíti — a nyílt árusítású üzlet és az állandó jellegű elárusítóhely kivételével — másfajta adót nem kell fizetnie. fizetnek azok a ház körüli kertészkedők, akiknek magánkiskereskedelmi tevékenységgel egy tekintet alá eső tevékenységből van jövedelmük. így — mező- és erdőgazdasági termelőmunkából származó saját termény, termék nyílt árusítású üzletben vagy állandó jellegű elárusítóhelyen történő értékesítéséből; — üvegházi, melegágy! (ablakkeretes, műanyag fóliás stb.) kertészet termékeinek vagy ezek kiültetése folytán keletkezett végtermékeinek bármely módon való értékesítéséből. Nem adóztatható azonban általános —■ a termelőszövetkezeti tag háztáji, a szakszövetkezeti tag saját gazdaságában folytatott üvegházi, melegágy! zöldségkertészetének jövedelme; _ a bármely szövetkezet keretében működő mezőgazdasági szakcsoport tagja saját gazdaságában folytatott üvegházi, melegágy! zöldségkertészetének évi 24 ezer forinton túl nem haladó jövedelme; — ha állandó vagy időszaki munkást nem foglalkoztat, és a közgyűlés által meghatározott kötelezettségeit teljesíti. Mentes az általános jövedelemadó alól az a jövedelem, amely az 1. pont szerinti mezőgazdasági lakosság jövedelemadója alá esik. a kivetett általános jövedelemadóból ezért le kell vonni a földterület iftán megállapított mezőgazdasági lakossági jövedelemadót Mentes az általános jövedelemadó alól a 65 éven felüli férfi, a 60 éven felüli nő. Ugyancsak mentes a 100 százalékos munkaképességű személy is, ha tevékenységét 800 négyszögölnél nem nagyobb földterületen, főfoglalkozásként, lakossági igény kielégítése céljából egyedül (alkalmazott és társ nélkül) folytatja és adóköteles jövedelme az évi 36 ezer forintot nem haladja túl. Kérelmükre 50 százalékos, de legfeljebb 3000 forint kedvezményt kaphatnak a férfiak 60, a nők az 55. évük betöltését követő hónap első napjától, továbbá életkorra tekintet nélkül a 67 százalékos vagy ennél nagyobb mértékben csökkent munkaképességű személyek. Dr, Szamosközi László (SZÖVOSZ) isii. FEBRUÁR 26. igen eredményes akciót indított a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága mellett működő gazdaságpolitikai munka- közösség 1973-ban a kertbarátmozgalom fejlesztésére. A községi népfrontbizottságok közreműködtek a kiskertekben rejlő termelési lehetőségek szervezettebb és jobb kihasználásában. Ezt az akciót ebben az esztendőben folytatja a munkaközösség. Tervbe vette a kertbarátmozgalom megyei központjának, társadalmi szövetségének létrehozását, a kertbarát kluboknak, szakköröknek és egyéb helyi szervezetek munkájának segítését. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy ebben az esztendőben a megye minden városában és községében a néofroníbizott- ságok támogatásával jöjjön létre a kertbarát-mozgalomnak valamilyen szervezeti kerete. A megye felszabadulásának 30. évfordulója jegyében — az eddigi jelzések szerint — a megye több városában és községében a kertbarát klubok, szakkörök, szakcsoportok, társulások termékbemutató kiállítást rendeznek Az idei tél is szokatlanul enyhe volt, alig láttunk havat. Ennek ellenére a tél vége még hidegre és havasra fordulhat, emiatt célszerű a téli madáretetésre emlékeztetni a madárbarátokat A téli madáretetés célja, hogy e szűkös évszakban megóvjuk apró énekesmadarainkat az éhezéstől. A legfontosabb szabály a téli madáretetésnél: a rendszeresség ! Ne etessünk túlzott bőségben, de a téli évszakban állandóan äz enyhébb napokon is tegyünk az etetőkbe napraforgó- és tökmagot, zsíros szalonnabőrt, faggyúdarabokat és félbevágott diót. Kenyérmorzsával télen ne etessünk — sajnos rosszul írják a gyermekmesékben —, mert attól, ha átázik és meg- savanyodik, bélhurutot kapnak a madarak és elpusztulnak. A kertünkhöz szoktatott apró énekesek természetesen gyümölcsfáinkat is gondosan megtisztogatják a petéktől, báboktól. Lakótelepi lakásoknál ablaketetőt használjunk, amit úttörő barkács szakkörök, ezermesterkedő gyerekek is könnyen elkészíthetnek de mindig figyelembe kell venni a madártani könyvekben található etetőrajzokat! A Madártani Intézet által jóváhagyott, szabványosított madáretetőket és mesterséges fészekodúkat az alábbi címen lehet olcsón (például: 1 darab ablaketető 70 forint) utánvéttel megrendelni: Állami Erdészet, „Fészekodúüzem”, 7333 Kárász, Baranya megye. Madárkalácsai (faggyúba kevert olajos magvak, formába! öntve) és egyéb olajos magvakat a vetőmag boltban lehet vásárolni. Madáretetésről a következő, minden könyvtárban beszerezhető ismeretterjesztő könyvekből olvashatunk bővebben és találhatunk különféle etető-tervrajzokat: Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról Bp., 1960. Schmidt Egon: Madarakról — mindenkinek. Bp., 1970. Dr. Vertse Albert: Madárvédelem. Bp., 1955. Ha az idei tél nem fordul komiszabbra, akkor is vegyük kézbe az említett könyveket mert a tavaszra szükséges mesterséges madárodúkról is bőven olvashatunk belőlük; sőt még tervrajzokat is találunk róluk! Réthy Zsígmond Békés megyében Is, mint 8*| ország más területén sokan vadásznak kedvtelésből. A terme, lőszövétkezetekben egyre többes több vadásztársaság alakul. Ezek a kis közösségiek szép eredményeket érnek él országos viszonylatban. Sok fiatal lép be ezekbe az újonnan alakult társaságokba. Minden évszaknak megvan a maga jellegzetes vacL ja, ilyenkor csak azokat lehet lőni. amelyeket nem köt tilalom. A nagyobb erdőségekben a sérült vadat a tilalom alatt is pus_ kavégre lehet kapni, de ez főleg a hivatásos vadászok, vadőrök feladata. Azt hiszi a kívülálló, hogy a vadászok egyedüli feladata, hogy kipusztítsák a vadat. Ez téves felfogás. Egyik és legfontosabb feladata a vadásztársaságoknak az, hogy azon a területen, ahol a vadászhelyük székel, megfelelő törzsállományt tartsanak fenn. Évenként számba veszik az állatokat és összehasonlítják az előző évben felmért adatokkal a számot és megkapják, mennyit fejlődött az állomány. Békés megyében a természeti adottságok következtében főleg a Körösök árterületein húzódó erdőségekben élnek az őzeik. Ezek. bői megyénkben mintegy 18 ezret tartanak nyilván. A szárnyas vadak közül a fácánok száma iglen magas, megközelíti a 220 pzret. azonban az utóbbi időben kissé megfogyatkozott a számuk, mert a vadásztársaságok igen szép terítéket mutattak be. A foglyok, vadludak, vadkacsák számáról nem készült felmérés, ugyanis ezek a szárnyasok nem; honosak megyénkben, osak kisebb számban találhatók a szántóföldeken és a nádasokban. A vadnyulak száma a 110 ezret eléri, azonban ezeknek a száma is megcsappan az elkövetkező napokban, mart sok vadásztar saság ..veti ki” hálóját, hogy minél többet fogjon be élve. Exportra kerülnék a vadnyulak. a legtöbbet az NSZK és Olaszország vásárol hazánktól. Magyarországon kevesen tudják, hogy a Körös, Berettyó vidékén, főleg Vésztő, Otkámy, Szeghalom környékén számottevő túzokállomány található, Ezekre a pulyka nagyságú barnás, szürke tollazatú madarakra ma már nem lehet vadászni. Ugyanis kipusztulásuk veszélye fenyeget. A törvény védelmének hatására az elmúlt években megnőtt ezeknek a ritka szárnyasoknak a száma, itt Békés • megyében. a Sárrét nagy kiterjedésű területén mintegy ezerötszáz madár található. Ambros A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gépgyártó üzeme, Békéscsaba, Orosházi vs. 32. Felvételre keres: asztergályes issamfeásofcaf és segédnsfflss&ásoka*. Jé keresett tehetőség. Jelentkezni lehet: az üzemvezetőnél, Az Orosházi Üveggyár az alábbi munkakörökbe keres felvételre dolgozókate ©tóktcemuszerész (férfi) elektronikai wtűsserési (férfi) villanyszerelő, Valentint érintésvédelmi vizsgával rendelkező villanyszerelőd Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a gyár villamos tmk özemében. 58576 Altalanos foFedelemailot I Igf1arálm02ga*si fejtei« ä Hazafias népfront gazdaságpolitikai innkaközösságéneic Miraijtsifij Vadszámlálás meavénkben
