Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
tm FEBRUAR 28.» KEDB Aim; 1,— F4 XXIX ÉVFOLYAM, «. SZAM MÄS limn... I I . II .1 SZÉP EREDMÉNYEK A KUKORICATERMESZTÉSBEN {3. oldal) «ft LOTTÖTÄRGYNYERE- MÉNY-SORSOLAS (6.oldal) Ä TV-BEN LÁTTUK (11. oldal) A termelés és felvásárlás 1 helyi megszervezése a jé ellátás kulcsa 3M@ddÍ0 ssa©Si@! @1 a: MÉKf *— AdőkSmoyilés a ssoldségleynieszlésr© vállalkozó szövetkezeteknek ü eier forint értéllel Ajőndékk©ny¥ & megy© b i y e? q | iskolainak Tegnap délután a megyei tanács művelődésügyi osztályán dr. Gácsér József osztályvezető 11 alsó-, illetve középfokú tanintézet igazgatójának átadta a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 56 ezer 300 formt ér- tókű könyvajándékát» A békéscsabai Kolozsvári, Orosházi és Hajnal utcai óvodák, a gyomai 1. számú általános iskola, az örménykúti, a gá. dorosi, a dombegyházi, az oká- nyi iskolák, a csabai 5—6. számú általános iskola, a mszőko- vácsházi Hunyadi János Gimná- num és a békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző intézet a napokban kapja meg a sok száz gyérmék- és ifjúsági könyvet iskolai könyvtáraik állományának gyarapítására. Az ENSZ szociális és egészségügyi .szervezetének fejlesztési és tervezési csoportja Magyar- országnak is" juttatott anyagi fedezetet kutatási és fejlesztési célokra a termálvizek hasznosításában az ember egészsége és a testkultúra szolgálatába* jelszóval, A cél "megvalósítására országos felmérést végeznék, az első között Gyulán. Az elmúlt héten szerdán Gyulára érkezett bizottság vezetője Miro Marosomé okleveles építészmérnök, ENSZ-szakértő, az ENSZ Project Iroda menedzsere, a jugoszláv Adria-tengerpart számtalan üdülőjének tervezője és kivitelezője, Bisznay Anna okleveles építészmérnök, az iroda magyar igazgatója, tagjai oe- dig a VATI ENSZ Termál Project Központi Tervező Osztályától Harsányt Szabolcs mérnök, gazdasági szaktanácsadó, hydro- geológus, Oswald Istvánná okleveles építészmérnök, irányító tervező, dr. Mátyás Lajos gazdasági szaktanácsadó, közgazdász, Rácz Tamás környezettervező, kertmérnök és Rácz Tamásné, az iroda tolmácsa voltak. A vendégeket a városi tanács- házán Dér Lajos elnökhelyettes fogadta, a megbeszélésen részt vett Bökvi Sándor, az OVH osztályvezető-helyettese, Nádházi András, a vízművek igazgatója, dr. Takács János, a megyei tanács építés-közlekedésügyi-víz- ügyi osztályának vezetője és őry László, a vízművek főmérnöke. A gyulai termálvíz hasznosításáról, a fürdő és környékének fejlesztési lehetőségeiről a vízművek igazgatója tájékoztatta a vendéfeket és válaszolt a kérdésekbe. A tanácskozás után rc~ Karedkiedelmi * szakemberek' véleménye alapján megyénk lakosságának csaknem felé szorul minden esztendőben központi ellátásra á zöldségkészletek-! bői. Csaknem "300 ezren önellátóknak számítanak, mivel ren-1 delkeznek kisébb-n agy óbb földterülettel — kerttel, háztáji területtel —, ahol a család szükségletére megtermeszihetik a zöldséget, a burgonyát és a gyümölcsöt Stóm'tások szerint egv-egy cáalád frisszöldség- szükségletét már száz négyzet- méternyi terület is biztosítja, amennyiben ennek kihasználását korszerűen szervezik. A megyében levő zárt kertek, kiskertek területe meghaladja a 20 ezer hektárt. Ekkora területein zöldségből, gyümölcsből, burgonyából a megye lakosságának igénye •— luxus minőségben és mennyiségiben — kielégíthető. Az utóbbi éveikben nagy előrelépés következett be a há-z körüli kertek . hasznosításában Gyulán, Sarkadon. yid ismerkedés következett a várossal, majd felkeresték a Várfürdőt Az érdemi megbeszélések után <s Project Iroda menedzsere és magyar igazgatója nyilatkoztak a tapasztaltakról. Hangoztatták, hogy az első tanácskozás „nagybetűje” a kapcsolatok felvételének. amelyet feltétlenül folytatnak. Most megtörtént az alaplerakás, amely tervezéssel, majd kivitelezéssel folytatódhat. Nekik először is ki kell dolgozniuk az országos koncepciót a magyarországi termálvizek gyógyítási, üdülési hasznosítására, ezt követően javaslatot tesznek a fejlesztés módjára hazai é«s nemzetközi vonatkozásban. Ugyancsak javaslatot tesznek a felmérések alapján a fürdőhelyek rangsorára, a fejlesztés ütemére. A vizsgálat körébe Gyula máris belekerült. A város adottságai, saját erejéből elért eredményei fontos szerepet kaphatnak az országos koncepcióban. A jelen stádiumban az adottságok feltárása történik meg, ebben Gyula szerepel, a jövő év első felére kiderül, hogy az országos koncepcióban milyen helyet foglalhat majd el. Minden remény megvan arra, hogy közös munkával, a helybeliek erőfeszítésével már az első fejlesztésre kijelölt helyek közé kerüljön a város. Erre történelmi múltja, jelen adottságai feljogosítják. összegezve: előreláthatóan Gyula ebben a fejlesztési körbe előkelő helyen kerül be. A nagy jelentőségű fejlesztési lehetőség ügyében a következő látogatásra körülbelül májusban kerül sor.. M 'h keréken, Medgyesegyhá- zán, Orosházán, Csanáds, pácán, Mezőkovácdházln, Gyomán. Az elért eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek, mert nem elég ütemesen terjednek, kerülnek alkalmazásra a jól bevált tapaszra’atdk. Vajon mi indokolja azt hogy Dévavá- nyán minden esztendőben 50—60 vagon zöldséget hoznak forgalomba a központi készletből, amikor az itteni nagy kertekben megtermeszthető a lakosságnak szükséges zöldség és burgonya Ezt régen is megtermesztették. Ahol az ÁFÉSZ-ak megkülönböztetett gondot fordítanak erre az ágazatra, ott nincg is különösebb probléma. Most a népfront is egy zöldségter- meszíési akcióra készül. Csak emlékeztetni szeretnénk arra, hogy Méhkerék háztáji gazdaságaiból, kertjeiből kerül M az ország ubarkaexportjának tekintélyes hányada vagy Csanád- apácára, ahonnan egyik évről a marikra száz vagon áru, főleg korai burgonya gazdagította a központi árualapot Megyénk többi településén is hasonlóan • lehetne szervezni ezt a munkát Újkígyóson 1973-ban a term;! őszövetkezet saját tagjaitól kísérletképpen bevezette a zöldségfelesleg átvételét Ez is jó eredményt hozott. A MüSk szövetkezeti vállalat jellegénél fogva a termelőszö- vetkezeteklől és az ÁFÉSZ-ek- től felvásárolja a felesleges zöldséget, gyümölcsöt burgonyát Ebben az esztendőben is valamennyi AFÉSZ-nek és ísz- nek, tehát a kiskert-tulajdonosoknak és háztáji gazdálkodóiknak továbbrat is biztos piacot kínál. Szervezeténél fogva tovább nem mehet, mert az apróbb tételek átvételére elsősorban az AFÉSZ_ek és tsz-ék hi- * Vatottak. A MÉK viszont segítséget tud adni a palántaneve- lésbem, ellátásban. Az áru fel vásárfása, a fogyasztóhoz való eljuttatása azonban távolról sem egyszerű. A SZÖVÉRT-be tömörült vállalatok a megyei MÉK-nek továbbra is nagy konburrenciát jelentenek, ugyanis a ZÖLDÉRT úgy állítja össze árajánlatait a MÉK-nek, hogy ezzel a termelőt egyenesen érdekeltté teszi a termelt áru Budapestre szállítására! így a MÉK szerepe a kínálati piac szabályozásában, nem olyan, mint amilyen lehetne, ha a SZÖVÉRT vállalatai okosabban kooperálnának. A korábbi években sok vita volt azon, hogy a munkaigényes kultúrák termesztését miért sújtják a központi szabályzók. A jövedelemnövekmény adó számításánál sok mindent nem vettek figyelembe, így azután a zöldségtermesztő ágazat mesterségesen visszaszorult, A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a napokban küldte el valamennyi termelőszövetkezetnek a 11451/1974 számú levelét, melyben a munkaigényes kultúrák munkaidő- normatíváinak alkalmazása a jövedelemnövekrnény_adó számításánál ad tanácsot. Ameny- nyiben a termelőszövetkezetek megtervezik a munkaigényes ■kultúrák termesztését és az élő- munka-ráf ordít -ist elfogadható módon bfoonyiii ák, a növek- méayadó kivetésénél mindezt I figyelembe veszik. D. H. j oaaacBBsBBaflBQBBűBasGSBBSBaesCGaoBoaBOCBSQCGuuugQOüBQBasasBoaBGOOBSDBSiBBBisiajiBsaiQBBB&BBsBo A Magyar HűtŐipar békéscsabai gyáregységében eddig kézi erővel készítették a közkedvelt szilvalekváros derelyét. Egy műszakban 70 nődolgozó három-öt mázsát készített. Az üzem mérnökeinek és munkásainak kivitelezésében gépesítették ezt a műveletet és Jelenleg 49 nő naponta 70—80 mázsa derelyét kés síi, lüFotö; Demény) ENSZ-támogatás a magyar termálfürdők fejlesztésére Gyula az első városok kosolt szerepelhet Végrehajtás Különös figyelmet szükséges fordítani 1974-ben a X. kongj. resszus határozatainak végrehajt tására. A két kongresszus közötti időszak negyedik esztendei jóben a jól bevált lenini politikai és gazdasági módszerekkel el lehet érni a határozatokba» megjelölt célokat A csaknem három évtizedess népi demokratikus tapasztalatok megtanítottak arra. hogy az új társadalmat eszmei formálással és tervszerű gazdasági munkálatokkal lehet építeni. Pártunk e valóság felismerésével arra törekszik, hogy utat mutasson, a mind hatásosabb politikai, gazdasági, szocialista társadalma építő munkához. Tapasztalataink alapján világosan felismerhető, hogy rendszerünknek fontos tényezője, új társadalmunk építésének eszköze a szocialista demokrácia. A szabad véleménynyilvánítás, a kritikának gazda módján való alkalmazása, az önként vállalt fegyelem jelenti a szocialista demokratizmust Ahol a vállalati, szövetkezeti; intézményi demokratizmust helyesen értelmezik, ott a társadaL mi, a csoport- és az egyéni érdekeket össze tudják egyeztetni. Az ilyen munkakollakíívákban a vezetés nagv figyelmet fordít a mindenkit érdeklő vállalati, termelőszövetkezeti, intézményi tájékoztatásra. a dolgozók pedig észrevét'leikkel. javaslataikkal! teszik kölcsönössé az információt. A tájékoztatás természetese® csak egy része annak, hogy a népgazdasági, a csoport- és egyéni érdekek ne keresztezzék, hanem szolgálják egymást. A politikai és általános műveltség olyan magasra emeli az emberek látókörét, ahonnan jól felismerhető. hogy a növekvő egyéni jólét a kisebb-nagyobb közösségi érdekek tiszteletben tartásával valósulhat meg. A vállalati, szövetkezeti és intézményi vezetés is csak akkor áll hivatása magaslatán, ha munkáját össze tudja egyeztetni az egész társadalom előrehaladását szolgáló érdekekkel Ha valamiben, úgy a szocialista társadalomban a leglvilágo- sabb elképzelésekkel is párosulnia kell a hétköznapi cselekedeteknek. Más szóval: miután a termelésg tanácskozásokon, brigádértekezleteken» csoportos megbeszéléseken az alkotó, teremtő légkörben kialakul a helyes szemlélet, a fő figyelmet a végrehajtásra szükséges összpontosítani. Az igazgatónak, főmérnöknek. üzemvezetőnek a munka minden technikai feltételéről gondoskodnia kell. A munkaminőségét, termelékenységét célszerű rendszeresen ellenőrizni. Az érdekek összhangjában és a jól kiválasztott, közösségi célok elérésében fontos szerep hárul a politikai, mozgalmi szervekre. A nevelő, felvilágosító munkát úgy helyes végezni, hogy esetleges nézeteltérések egyérteiL műén tisztázódjanak. A felvilá^ gosíió, agitációs tevékenységben erkölcsi ösztönzést is szükséges adni a gazdasági feladatok magvalósításához. v Pártunk, valamint a szakszervezet, a KISZ és a társadalom gazdasági építésének minden felelőse folyamatosan fejleszti a végrehajtást szervező munkát- A határozatok, döntések teliesíté- sének ellenőrzésébe feltétlenül érdemes az egész kollektívát bevonni. A közösségi légkör hatásosan növeli a felelősséget, és szolgálja a sikeres végrehajtást 6L '
