Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

MA s 1974. FEBRUAR 31„ CSÜTÖRTÖK Ara: 8© fillér xxix. évfolyam, 43. szám JÓ KEZEKBEN A JÖVŐ <3. oldal) A SZEMELYISÉGFORMALAS SZEREPE A PARTÉLETBEN (3. oldal) PENZAI LEVELEK (3. oldal) A hazafiság iskolája Nemrégiben egy kisüzem aé« hány fiataljának szegeztem a kérdést: hazafiaknak tartjátok magatokat? A gépbeállító, a mű­szerész, a tank-lakatos és a töb­bi fiú zavarba jött a kérdéstől, majd azt mondogatták, úgy ér­zik, rendes KISZ-tagok, brigád­ban dolgoznak, ott voltak az elmúlt vasárnap a városi sport­pálya alapozásánál. De hogy ha­zafiak lennének, úgy mint Pe­tőfi, Vasvári, Ságvári volt, nos, nem hiszik. A hazafi harcos — mondották —, ők pedig csak dol­goznak, amint elvárják tőlük. Merem hinni, nem állnak egyedül ezek a fiatalok ezzel a véleményükkel. Sok becsü­letesen helytálló fiatal munkás, diák érzi úgy, hogy nekik nem adatik még a harcos hazafiság kinyilvánításának: lehetősége a mi hétköznapjainkban, amikor nincsenek barikádok, éles hely­zetek, politikai konfliktusok. Ebben része lehet annak is, hogy ifjúságunk elődei, a példaképek mind „elégtek” a forradalmak­ban, a fasizmus elleni harcban, elszántan verekedtek, a szenve­dést kellett hogy vállalják. A fiatalok képzeletét jobban meg­ragadja az előőrsök életmódja, pályája,'mint a cél, amiért küz­döttek, harcoltak, hogy a mai­akra ne leselkedjenek veszélyek, részük a rendes munka legyen, dolgozhassanak szépen — „ahogy a csillag megy az égen”. Arról a világról álmodtak, amelyben az ifjú nemzedék már nem koc­káztat, hanem alkot. De miért tűnik ez könnyebb­nek, kevésbé hazafias tettnek a mai fiatalok szemében? Bizonyára azért, mert még nem mindig nyújtjuk nekik az építés élményét, kevéssé mun­káljuk ki bennük a cselekvő ha­zafiság érzését. A nagy költő a szavakra mondta, hogy szürkék, és a tet­tet tartotta beszédesnek. Valahol tehát hiba lehet, ha egyes fia­talok úgy érzik: szürke minden tett. Ügylehet, vannak munka­helyek, települések, ahol sajnál­ják a szót, amivel a fiatalok előtt hangsúlyoznák erőfeszítése­ik értelmét, célját, meglehet van, ahol a felnőttek, aT társa­dalmi szervezetek nem tágítják a teret az ifjúság aktivitására, nem állítanak elébe izgalmas, vonzó feladatokat. Példa erre az a gyár is, ahol /voltam, és ahol a munkásfiatalok nem tud­ták, régen a város iparát mind­össze három malom alkotta, s ma már sok ezer szakmunkás, ott nevelkedett mérnökök eme­lik ki a várost régi elmaradott­ságából. Mindez annak követ­kezménye, hogy a munkások rendesen „brigádban dolgoznak”, tették, amit „elvártak tőlük”. Miért nem tudják "hát, hogy a rendes munka ma települést, hazát, országot formál, új életet teremt? Mert keveset beszélünk erről velük, közh elvnek érez­zük. elmulasztjuk, hogy erről széliünk. Fiataljaink otthonosan mozog­nak a szocialista Magvarorszá- gon3 sorsuk szebb, gazdagabb a megelőző nemzedékek sorsánál, mégis ők irigylik néha az idő­sebbektől a néhai harcok élmé­nyét, az iskolát, amit kijártak. Pedig a honfoglalást nehéz idők követik, amikor a megtalált ha­zában emberhez méltó életet tkéll teremteni, s vállalni sem könnyű bonyolult feladatokat végrehajtani. Nehezebb akkor munkálkodni, amikor a siker csupán záloga merészebb célok elérésének, amikor állomásról állomásra haladhatunk előre, s ha valamit megoldunk, azzal még több gond elhárítására tá­mad vágyunk, kedvünk. A fiata­lok már így fogják fel az életet, nekik is hamar kevés lesz, amit elértünk, s természetes türel­metlenségük csupán akkor lesz jó hajtóerő, ha tettvágyukat — értelmes célok kitűzésével, köz­hasznú cselekvésekre még több alkalom teremtésével — helyes mederbe terelik az üzemekben, a falvakban, a városokban. A fiatalok, mert mindig több­re vágynak, nem elégedhetnek meg a haza iránti szeretet pusz­ta érzésével életvágyaik telje­sítéséhez. A KISZ jó érzékkel kezdeményezte évekkel ezelőtt a fiatalok a városért mozgalma­kat, már forintban is mérhető eredményeket adott a Diákok Budapestért akció, a kommu­nista műszakokban megtermelt pénzek óvodákba, parkokba épültek be, a mezőgazdaság nagy hasznát látja , a nyári építőtá­boroknak. Mégsem mondhatjuk, hogy minden fiatal nálunk a cselekvő hazafiság sodrába ke­rült, hogy már nincsenek unat­kozó, maguknak élő ifjak. És ha vannak, azért vannak, mert még senki sem került velük „egy hullámhosszra”, nem fejlesztett ki bennük igényt a Csatlakozás­ra, nem választott ki senki szá­mukra nekik tetsző feladatot a tennivalók garmadájából. A párt ifjúságpolitikai hatá­rozata a pártszervezetek köte­lességévé tette a fiatalok közötti nevelőmunka javítását, az If­júsági Törvény megalkotásával az állami szerveknek is felada­tukká vált a jobb gondoskodás az ifjúságról. A fiatalokkal szemben valóban javítható a bánásmód. Az is igaz, jobb fel­tételeket kell teremteni számuk­ra az alkotáshoz, a szórakozás­hoz, a pihenéshez. De a legna­gyobb jót azok teszik a fiatalok­nak, akik talora állítják őket. megtanítják őket a cselekvő kapcsolatok bizonyítására, sz­élet és benne önmaguk formálá­sára. Azok segítik leginkább ma az ifjakat, akik részükké teszik a mai nehezebb iskolát, hogy ki­járván azt, a siker élményét érezhessék. A fiatalok nemcsak „itthon vannak” nálunk, de azt is tudják, vágyaik beteljésülése az ország előrehaladása mérté­kében történhet. Ezért fontos azoknak a kommunistáknak, ve­zetőknek vállalkozása, akik szív- iisvüknek tekintik a fiatalok felkészítését a haza építésére, szépítésére, a mindennapok cse­lekvő hazafiságára! K. F­Tervszerűbb öntözés megyénkben te isszes szántóterület húsz százalékára fnt öntözővíz 1985-ben üz évi első ülését tartotta tegnap, szerdán, a Békés me­gyei öntözési Operatív Bizott­ság Békéscsabán, a megyei ta­nácsnál. A testület elé olyan in­tézkedési terv került, amelynek megvalósulása az eddiginél terv­szerűbb öntözés körvonalait mutatja. Az 1974-es év feladatait ele­mezve az előterjesztés arról adott tájékoztatást, hogy me­gyénkben jelenleg mindössze 33 ezer hektár az öntözhető terü­let, vagyis az összes szántóte­rületnek csak a nyolc százalé­ka. öntözővízből többet csak a Kiskörei Vízlépcső teljes ki­építése, valamint a békési’ és körösladányi duzzasztó öntöző­fürt megvalósulása hoz a Körö­sök völgyében. Ezt Békés me­gyében 1985-re várják. Akkor az összes szántóterület 20 százalé­kát, vagyis 50 ezer hektárt von­hatnak be az öntözött területbe. Ennek a tervnek a megvaló­Tixenhár&m vár»» Tálértekezlet a társadalmi rendezvényekről Tegnap délelőtt Békéscsabán tanácskozott hazánk tizenhárom városa Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iro­dájának képviselője. Az első táj jellegű tanácskozást a közel három éve alakult bé­késcsabai iroda hívta össze. Szemenkár Mátyás irodavezető tájékoztatót adott a helyi tevé­kenységről, majd tapasztalat- cserével folytatódott a tanácsko­zás. Sző volt a családi, a politikai jellegű ünnepségeik, a társadal­mi temetkezések szervezési mód­szereiről, az irodák jogi szere­péről, a tartalmi és technikai feladatokról, ,a szolgáltatások költségvetéseiről. Elhangzott, hogy a társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező iro­dák sokoldalú gondoskodása nagyban megkönnyíti a csalá­dok, a hozzátartozók helyzetét, ezért hazánkban mind többen veszik igénybe munkájukat. Csu­pán Békéscsabán 1973-ban 673 ilyen rendezvény volt A résztvevők között többen részletesen kifejtették, hogyan járulnak, hozzá» városukban a világnézeti kérdések tisztázásá­hoz. A Heves megyeiek kezdetné- • nyezésére a békéscsabai iroda * vállalta, hogy egységes terv ■ alapján reprezentatív emlékla- ■ pokat, meghívókat, emblémákat £ készíttet a Kner Nyomdával. £ Sárközi Ferenc, a tanácskozás £ ózdi résztvevője elismeréssel : szólt a békéscsabaiak munkás- : ságáról, kezdeményezéseiről és • politikai jelentőségű rendezvé- • nyeikről. ■ sulásáig azonban még több mint 10 évet kell várni. Addig az adott lehetőségeket szükséges a jelenleginél még jobban ki­használni. Az operatív bizottság ezt kívánja elérni, ez a lényege annak az intézkedési tervnek, amelyet tegnap elfogadott. A több éves tapasztalat alapján hozott olyan döntést a bizott­ság, hogy a mezőgazdasági üze­mek figyelmét az eddigieknél fokozottabban kell felhívni az öntözőrendszerek hasznosításá­ra. A nagyarányú öntözésfejlesz­tés megköveteli, hogy a jövő­ben megyénk élelmiszergazda­ságának dinamikusN fejlesztésé­hez hatékonyabban hasznosít­sák a meglevő öntözővizet Ennek, a távlati fejlesztési tervnek szellemében hozta meg határozatait az operatív bi­zottság és szabta meg a mun­kacsoportjainak feladatait. Töb­bek között azt, hogy az öntözési lehetőségeket rosszul alkalmazó üzemek vezetőit figyelmeztes­sék, az indokolatlanul üzemen kívül tartott öntözőtelepek, be­rendezések és rendszerek veze­tőit vonják felelősségre. A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóságtól és az Alsó-Tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóságtól el­várás, hogy felmérje a megyt öntözési igényeit, üzembe he­lyezze a vízkivételi helyeket, folyamatosan mérje a talajok vízkészletét és öntözési prognó­zisokat adjon a gazdaságoknak. A bizottság határozata köte­lezi a KÖVIZIG-et térítésmen­tes szaktanácsadásra, vízkorlá­tozási terv elkészítésére, vala­mint a csőkútrendszer lehtatő- ■ ségeinek szorgalmazására. A Tiszamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vállalat, valamint a Körösi Vízgazdálko­dási Társulat és a Délkörösi Vízgazdálkodási Társulat fel­adatául szabta a bizottság, hogy előkészítse a gépeket, elkészít­se az öntözőrendszerek, gépek felvonulási tervét, megkösse a vízszolgáltatási és bérüzemelési szerződéseket. Ebben a mindent átfogó mun­kában az öntözési Kísérleti In­tézetnek az a szerepe, hogy szakmai tájékoztatással, szak­cikkek megjelentetésével segítse a gazdaságokat — állapította meg a bizottság, és arról sem feledkezett meg, hogy az AG- ROKER megyei vezetőinek fi­gyelmét ráirányítsa a gépek és alkatrészek utánpótlásának fon­tosságára. . * * B®ssE2ssi3®ES5;sESaE233saseBEasi Csibék a dobozokban A mezőkovácsházi ÁFÉSZ keltetőüzemében az elmúlt évbeD több, mint kétmillió csibe kelt életre a műkotlósok melegé­nek hatására Az idei első negyvenötezer tagú naposcsibehad február 18-án bújt ki a tojásokból. Képünkön: a keltetőüzem dolgozói a szállításhoz dobozokba rakják a csipogó csibéket.

Next

/
Thumbnails
Contents