Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-19 / 41. szám
1WCWff«aiaKKM»a»eg»B«W«BBBroCg8B«BBa«B»ggBSMIKOR TÁPLÁLÓBB? Az egyidejűleg elfogyasztott különféle fehérjék biológiai érték szempontjából igen erősen . befolyásolják egymást. Az eddigi kutatások szerint biológiailag legértékesebbnek 40 százaléknyi tojásfehérje és 60 százaléknyi burgionyafehérje együttese bizonyult. Meglepő felfedezés, hogy a csekély értékű kollagént tartalmazó kocsonyás „mócsing”, amelyből két lényeges aminosav hiányzik, jelentősen növeli a vele együtt fogyasztott hús biológiai értékét. Ebből következően nem a színhús a legtáplálóbb, hanem az un. leveshús. További kísérletek során a teljes tojást — mint fehérje- forrást — fokozatosan azonos mennyiségű nitrogént tartalmazó ammóniumcitráttal helyettesítették. Az derült ki, hogy 40 százalék tojás és 60 százalék ammóniumcitrát keveréke ugyanolyan biológiai értékű, mint azonos mennyiségű tojás. Ez azt jelenti, hogy a teljes tojás fehérjetartalmának kétharmada a biológiai érték megváltoztatása nélkül helyettesíthető, aminek a vesebetegek diétája szempontjából van nagy jelentősége. HARC AZ INFLUENZA ELLEN i / Egy öskanálnyi az üvegesében tevő pirosas színű por oldatából bizonyos fokú védettséget nyújt az influenzával szemben. Az influenzavírusnak három változata ismert. Az A típusút 1933-ban fedezték fel, a B típusút 1940-ben ismerte meg a tudomány, a C típusnak pedig 1949-ben bukkantak nyomára. Eddig az A típusú kórokozók hozták a legtöbb bajt az emberiségre. Minden bizonnyal nekik köszönhető az 1918—19. évi „spanyolnátha”-járvány, amely több áldozatot követelt, mint az első világháború. De magunk is emlékezhetünk az 1957-ben pusztító „ázsiai” influenzára, vagy az 1968-ban elterjedt „honkongira”. Az A típusú vírusnak sokféle változata fordulhat elő, ami rendkívüli módon megnehezíti az ellene való védekezést. A B típusú vírus sokkal „sze- lídebb”, legfeljebb kisebb helyi járványokat okoz. Legutóbb 1953-ban „támadott” Magyarországon. A B-vírus okozta influenza általában könnyű lefolyású, szövődményekkel csak ritkán jár együtt. A három vírustípus közül a C a legártalmatlanabb: rsak gyermekeket betegít meg — enyhe lefolyással —, akik azután egy életre védettekké válnak a fertőzéssel szemben. R „sokarcú” R-vírus A fertőző betegségek elleni védekezés — mai ismereteink birtokában — tulajdonképpen igen egyszerű: olyan elölt vagy legyengített kórokozókat tartalma- zó oltóanyagot (vakcinát) kell a szervezetbe juttatni, amely nem kelt betegséget, hanem „félrevezetve” a szervezetet, mozgósítja a védekező erőket Ekkor olyan sajátos ellenanyagok (antitestek) jelennek meg a vérben, amelyek képesek megtámadni és elpusztítani a fertőzőképes „vad” vírusokat Az influenzavírusokkal, azok közül is az A típusúakkal, az a probléma, hogy antigénszerkezetükben szinte évente bekövetkeznek a változások, tehát a korábban kidolgozott oltóanyag nem nyújt védelmet az újabb víruisváltozat ellen. Amikor pedig már felütötte fejét a járvány, csak jelentős késedelemmel lehet előállítani az új vakcinát Nem marad tehát más hátra, mint felkutatni az influenzavírusok változásainak törvényszerűségét, és így következtetni -arra, hogy a jövőben milyen módosulatokra számíthatunk. Már tudjuk, hogy a változásoknak kétféle formája van. Az egyik az, amikor a vírust burkoló „köpenyben” (az ún. burokfehérjében) ugrásszerű módosulás következik be, ami új „szub- típus” megjelenését vonja maga után. A másik változás a burokfehérjéknek a fokozatos, állandóan előrehaladó módosulása. Ezt a változást ■— a mutánsok kialakulását — pontosan nyomon kell követni, mert ez a kezdete az új járványos variáns létrejöttének. Á francia Pasteur intézet kutatói már odáig jutottak, hogy — gyorsított formában — sikerült leutánozniuk a változások természetes folyamatát. így olyan vakcinához jutottak, amely tartalmazza a mutánsokat (a várható zárványos variánsokat azonban még nem). Kísérleteiket az A2 Honkong-törzs vírusaival végezték, és állítólag olyan oltóanyag birtokába jutottak, amely teljes védelmet nyújt az A2-vírus eddig ismert és a jövőben lehetséges minden változata dien, Oltóanyag por alatta Szovjet kutatók azon fáradoznak, hogy minél rövidebb idő alatt sikerüljön előállítaniuk az éppen szükséges oltóanyagot Rájöttek arra, hogy — az eddigi gyakorlattól eltérően, nem estr- keesmbrióban, hanem mesterséges tápfolyadékkal megtöltött üvegcsékben lévő szövettenyészetben kell szaporítani a vírusokat. Az üvegcsékbe csirkevagy fürjembrió veséjéből származó sejteket telepítenék, amelyeket influenzavírussal fertőznek meg. Így viszonylag rövid idő alatt sok vírus tenyészthető ki, és belőlük vakcina állítható elő. Kiderült, hogy a szövettenyészetben élő influenzavírus kevésbé fertőző, mint a csirkeemto- rióban tenyésztett változat. Az így készült oltóanyag nem vált ki mellékhatásokat, gyermekeknek, sőt még a csecsemőiknek is beadható. Az újfajta oltóanyagot por alakban hozzák forgalomba. Vízben való feloldás után szájon át kell bevenni. Eredeti csomagolásban egy évig is eláll a vakcina, közben nem vesziti d hatékonyságát. Nemcsak a betegség kitörését akadályozza meg, hanem akkor is hatékony, ha valaki már influenzás — feltéve, hogy az elpusztításra „kiszemelt” vírus okozta a fertőzést. iege'Ozés iémiai szerekkel Az Influenza megelőzésére ma már másféle szerek is alkalmazhatók. Például olyan anyagok, amelyek fokozzák a szervezetben annak az interferon nevű fehérjének a termelődését, amely megakadályozza a vírusok elszaporodását. Magát az interferont is be lehet vinni a szervezetbe, de a szedését négy- óránként ismételni kell, mert hatása csak igen rövid ideig tart Az általánosan alkalmazható megelőzésre tehát ez aligha jöhet számításba. Kémiai szerek — az adaman- tin vagy hozzá hasonló vegyü- ietek — adagolásával is értek már el jó eredményeket a kutatók. Ezeknek az a veszélyük, hogy helytelenül alkalmazva mérgezőek lehetnek. A kémiai megelőzés még további kísérletezést igények GRAVITÁCIÓS HULLÁMOK - FÖLDÖM KÍVÜLI CIVILIZÁCIÓK 1971-ben a bjurakani asztrofizikai obszervatóriumban amerikai és szovjet tudósok részvételével konferenciát tartottak. A tanácskozáson megvitatták annak lehetőségét, hogyan lehetne kapcsolatba lépni esetleges földön kívüli civilizációkkal. A téma kapcsán behatóan foglalkoztak Weber amerikai fizikus kísérleteivel, akinek a közlések szerint sikerült nagy erősségű gravitációs hullámokat regisztrálnia. Weber azt feltételezi, hogy ezek a hullámok a Tejútrendszer centrumából jönnek. A konferencián szovjet tudósok is kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a gravitációs hullámok jelenthetik a megoldást a földön kívüli civilizációkkal való kapcsolat- felvételben. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy kapcsolatlétesítésre az elektromágneses hullámok is alkalmasak, de már erősen eltértek a vélemények a használandó hullámhossz nagyságában. Egyesek a rádióhullámokat, mások a fényhullámokat javasolták. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az elektromágneses hullámok hatásos alkalmazásának több elvi akadálya is van. Ilyenek a nagymértékű csillapodás, a zajok és minden ezekből adódó következmények. A fentiekből egy érdekes következtetés vonható le. Ha a Földön jelenleg élő civilizáció kezdi felismerni az elektromágneses hullámok korlátáit, akkor ezt még inkább felismerhették azok a nálunk fejlettebb civilizációk, akikkel fel szeretnénk venni a kapcsolatot. Ök valószínűleg birtokában is vannak egy tökéletesebb kapcsolatfelvételi formának, amelyet mi még nem ismerünk. Itt kapcsolódik a problémakörhöz a fent említett Weber-kísérlet, amely úgy látszik, ad egy, az elektromágneses hullámoknál jóval hasznosabb eszközt, nevezetesen a gravitációs hullámokat. A bjurakani konferencia résztvevői — tekintettél az említett nehézségekre — úgy határoztak, hogy rádiójeleket küldenek a kozmikus térbe, és megpróbálják idegen civilizációk jeleit venni. A határozat alapját az képezi, hogy a földivel egy szinten levő ún. rádiócivilizáció felfedezése — mivel ők sem ismerik még a gravitációs hullámokat — osak elektromágneses hullámok segítségévei remélhető. „FÜRDŐSZOBA” A SAROKBAN Világszerte nagy a fürdőszobával nem rendelkező főként régebbi építésű —■ lakások száma, márpedig korunk emberének természetes igénye a gyors és alapos tisztálkodási lehetőség. A műanyagipar fejlődése lehetővé tette olyan kis helyigényű és könnyen mozgatható zuhanyozófülke elkészítését, amely a lakás bármelyik sarkában elhelyezhető, ha egyébként megoldható a víz-hozzáveze- tés és az elfolvás csatlakoztatása (akár ideiglenes jelleggel is, műanyag vagy gumicsövek segítségével). Az üvegszálbetétes műanyagból készült, mindössze 22 kg súlyú zuhanyozófülkét egy darabból sajtolják, tehát nincsenek rajta illesztékek, hasadékok, így sehol sem folyhat el belőle a kellemetlen beázást okozó víz. A jól záró műanyag függöny is visz- szatartja a szertefröcskölődő vizet A fülke helyszükséglete mindössze 80x80 centiméter. A néhány órai munkával felállítható, illetve beszerelhető zuhanyozófülke szállodákban, motelekben, üdülőkben. hétvégi házakban, felvonulási épületekben stb. is nagyon alkalmas a fürdőszoba pótlására.
