Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
lÄStWsea» * S2e*2«s*ese!ss saa*«»* •asA*» a«MM«»tr«Wtgt9«tgaW»aiMMMII— ■—r®——t 4'SfMMMIai i»«f§MMÍMn«íMHÍÍí6íSí*M8Sfl»MIHW8fiSBíM9 fl munka- és üzemszervezésben rejlő tartalékok feltárásival erősödött meg a sarkad! Kossuth Tsz | »»w« köziemén? | Ebben az évben nemcsak a Has, a pillangwsok és * cukorrépa, hanem a kukorica termesztésének munkáit is gépek végzik majd gazdaságunkban. A gépek téli nagyjavítását és állandó karbantartását gépműhely! csoportnak végzi. don 1965-től 1970-ig csak lassú fejlődést tudtunk felmutatni, de az egyesülés évének 13 ezer forintjával szemben 1968-ban és 1969-ben. már 15 ezer forint volt 600 tagiunk évi átlagos jövedelme a közösből. A termésátlagokat sajnos nem sikerült jelentősen emelnünk ebben az időben. Az előbbre jutást a vezetés kialakulatlansága, a szakemberek elvándorlása is hátráltatta, mégis megépült a bekötő út. kombájnokat vásároltunk, juhho- dályokat, gépszínt építettünk és belefogtunk az új rizstelepi be_ ruiházásiba is. miközben a nyug, díjasok számának növekedésével 400-ra csökkent a tagjaink száma. Ezt az ellentmondásokkal terhes időszakot azután 1970-ben több, mint 9 millió forintos belvízkár tetőzte, amit a tsz-ünk már nem is tudott támogatás nélkül elviselni. Az évet öt és fél millió forintnyi mérleg, és alaphiánnyal zártuk. A veszteség felemésztette a 3 és fél millió forintos tartalékalapun. kát, a megmaradó 2 milliós alapihiány felét ellensúlyozta az állami segítség, másik felének pótlása pedig egészéiben reánk hárult. Helyzetünket a kedvezőtlen adottságú tsz-ékneik — köztük a mi gazdaságunknak is — folyósított központi anyagi támogatás összegének állandó csökkenésén kívül nehezítette még az is, hogy 1971-ben továbbra is talajvíz borította és ezért nem is tudtuk bevetni mintegy A termelőszövetkezetünket alkotó egyik közös gazdaság, a Dózsa Tsz alakulásának emlé' ét őrző tábla központi magtárunk falán, az egykori irodaépületen ma is látható vonalát emelni tehát végképp nem maradt erő. Maradtak tehát a szervezésben a szakmai hozzáértés növelésében rejlő tartalékok. Kihasználásuknak köszönhető, hogy 1972Jben már másfél millió forint nyereséget értünk el, s az is, hogy ebben az évben az 1972-es 25 millió forintnyi termelési értéket 30 millióra növelve megközelítjük a 3 millió forintos nyereséget. A fordulatot a termésátlagok alakulása is tükrözi. A kukoricáé az 1972-es 14 és fél mázsáról 1973-ban 32 mázsára növeNépgazdaságilag és üzemileg egyaránt fontos feladatunk, hogy sikerrel kapcsolódjunk be a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programjába. Képünk a jelenlegi 150 tehenünknek szállást adó épületeket mutatja be. Elképzeléseink szerint 1976-ig újabb férőhelyek építésével 300ra tudjuk növelni a tehenek számát rült rízstelepek tartották fenn az egész ágazatot, de még magát a iközös gazdaságot is- A földjeik egyliarmad része ugyanis szikes, a másik egyhar- mada pedig mély fekvésű volt Érthető ezek után, ha egyről kettőre is csak úgy tudtok jutná, hogy 1950-ben állami megsegítésként kaptak 20 fejős tehenét, 20 kocát, 1951-ben pedig 150 anyajuhot A következő évben azután a nagygazdák belépésével 1200 holdra nőtt a közös földterületük, ám a lassan meg. induló fejlődést egy csapásn visszavetette 1955 októbere. 1957-ben mindent elölről kellett kezdeni. Ezt viszont siker, tel tették: 1960-ban 100 tagol és 2400 holdat, továbbá égj traktort meg 22 fogatot számlált közös gazdaságunk névadx elődje, a sarkadi Kossuth Tsz Négy évvel később pedig a; egyesülést elhatározó két gazdaság — a Dózsa és a Kossuti Tsz — nemcsak a földteríile nagyságát, de a tagak évi sze- mélyes jövedelmének átlagé tekintve is azonos ikategóriábí került. Az 1965-ös egyesüléssel jöttek tulajdonképpen létre gaz. daságuniknak, a mai sarkad: Kossuth Tsz-nek végleges kere. tei Az így kialakult 4800 hol 550 holdnyi szántóföldünket. Mindez ugyanakkor, amikor az 1970_ben a belvíz miatt kitelepített s közben fertőzést kapott állatállományban elmaradt a szaporulat. Ilyen előzmények után szövetkezetünk ismét vesz. teséges évet zárt. Beruházni, a gépesítés színfebruár 26-án éppen 25 esz. tendeje lesz annak, hogy Barkádon harminchárcan földművelő ember Dózsa néven közös gazdasággá egyesítette átlagán még tíz-tíz holdat is alig kitevő kis földjét. Két pár ló, egy pár ökör és egy Cormick traktor — ez volt minden, amije a gazdálkodást alapozhatták. Az egyetlen traktort igyekeztek is azután minden .módon kihasználni. Aratáskor három-négy ökrös szekeret akasztottak egyszerre utána úgy szállították a búzát csépelni a szérűre. Val ó igaz, hogy ezeknek az éveiknek az eredménye jócskán eltörpül a maiak mellett, annak idején mégis meggyőző erővel hatott az egyénileg küszködők- re és három évvel a tsz alapítása után már további 330 belepő földjével 1150 holdra egészült ki a termelőszövetkezet közös földterülete. A következő három évben pedig (1953-tól 1956-ig) minden esztendőben a Dózsa Tsz volt az, amely mindig a legjobbnak bizonyult a község öt közös gazdasága közül. Talán ezek a sikerek is hozzájárultak ahhoz, hogy éppen a Dózsa Tsz alapító és törzsgárdája állta a legdarekasabban az 1956-ban tamadt vihart — a községiben egyedül ez a kis csoport nem hagyta száthordami azt, amit az együttes erőfeszítés teremtett. A szövetkezeti ‘ mozgalom iránti töretlen elkötelezettség eredménye természetesen a mindennapok termelőmuikájá- ban sem maradt el. Az 1957-ben már a koraibbá létszámmal, majd a hatvanas években az alakulás utáni 1500 hold helyett 2500 holdon gazdálkodó tsz mindvégig Sarkad élenjáró szövetkezeti gazdasága maradt. Sőt az egyre erősödő állattenyésztése még országos elismerést is hozott a kollektívának, hiszen 1953-tól 1965-ig a szövetkezeti tej termelési versenyben végig az elsők' között szerepelt. így értek meg a feltételek arra azután, hogy 1965Jben a sarkadi Dózsa Tsz a-z ugyancsak 1949-ben alakult és szövetkezetünk névadójává vált sarkadi Kossuth Tsz-szel ..házasságra lépjen”. Az 1949-eg Kossuth Termelőszövetkezetet 33 család alapította 350 holdon. A földön kívül egy öszvér és négy ló volt kódét! holdanként. A búzáé 15 mázsáról 17-re, a cukorrépáé 160-ról 200-íra emelkedett ugyanebben az időben. A szép eredmények lehetővé tették, hogy a személyes jövedelmeket az egy évvel korábbi 20 ezer 700-hoz képest 1000—1300 forinttal növeljük. Termelőszövetkezetünk gazdálkodása tehát kiegyensúlyozottá vált, most már csak a „hogyan tovább” kérdésre kell a megfelelő választ megtalálnunk. Mindenesetre az előttünk álló feladatok nagy részét sikerült megfogalmaznunk: A terméstoiz. tonság fokozására mindenképpen végre’ kell hajtanunk a belvízrendezést. ezért a mintegy 7 millió forintos beruházás tervét 1975-re el is készíttetjük. Ugyanakkor a gépesítéssel sem maradhatunk el. Az elmúlt évben már vásároltunk is kétmillió forintért gépeket, s ha az idén, sikerűi két csőtörő adaptert beszereznünk, akkor nemcsak a rizs, a pillangósok és a cukorrépa, hanem a kukorica termesztésének munkáit is gépek végzik majd gazdaságunkban.. Népgazdasági lag és üzemí leg is legfontosabb feladatunknak egyébként azt tekintjük, hogy eredményesen kapcsolódjunk be a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programjába. Elképzeléseink szerint termellőszövetké- zetünk teheneinek számát a tavalyi 150-ről 1976-ig 300-ra növelnénk. Ehhez az alapanyag tenyésztésünkben rendelkezésre áll. Gazdálkodásunk biztonságát az elmondottak mellett igyekeztünk az irányítás szervezetének korszerűsítésével és azzal is növelni. hogy a korábbinál sokkal jobban támaszkodunk szakéra. jbereink tudására. Úgy érezzük és hisszük: jó úton haladunk. Ezt bizonyítja talán az is, hogy az utóbbi két évben csaknem százan kérték a község lakói közül felvételüket megerősödött közös gazdaságunkba — a sarkadi Kossuth Termelőszövetke_ zetlbe. / (-> Aas elmúlt esztendőben az üzemegység-rendszerről áttértünk az ágazati irányításra. Az így felszabaduló szervezési tartalékok és a nagyobb szakértelem hatása a termésátlagok alakulásában is megmutatkozott. A gépek — köztük a kombájnok Is — kukoricából 110 %, búzából 12%-kal nagyobb termést takarítottak be egy-egy holdról 1973-ba« mint egy évvel korábban szinte minden közös vagyonuk Növénytermelésük gyengébb lábakon állt, mint a szomszédos Dózsáé és tulajdonképpen, egyedül az egyháztól hozzájuk ke
