Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

Sztrájkletentés Munkabeszüntetés Olaszországban Púja Frigyes Becsbe utazott Február 27-én kerül sor Olaszországiban a szakszervezeti mozgalom által elhatározott ál­talános politikai sztrájkra, és á munkabeszüntetés félnapos lesz. Az erre vonatkozó javaslatot kiét napig tartó vita után egy­behangzóan szavazta meg a há­rom szakszervezetet egyesítő CGIL—CISL—UIL. csúcsszövet­ség vezetősége. A végső lökést a% általános sztrájk elhatározásához a kor­mány és a szakszervezeti moz­galom képviselői között leg­A nyugatnémet közalkalma­zottak háromnapos országos sztrájkja csak ízelítő volt ab­ból, ami még ezután következik — mondják jól tájékozott bon­ni körökben. A sztrájk komp­romisszumos befejeződése ugyanis csak a tömeges bérhar­cok kezdetét jelzi, és számítani lehet rá, hogy az idén rendkí­vül heves sztrájkmozgalmak rázzák meg az egész szövetségi köztársaságot A szakszervezet a kompro­misszumot a jövő héten — szerdán és csütörtökön — bo­csátja jóváhagyásra a tagság elé, és nem kétséges, hogy a dolgozók azt el is fogadják. A kivívott 11 százalékos béreme­lés mégsem minősíthető diadal­nak, mert mindenki többre szá­mított. Ha ugyanis a drágulás az idén legalább ugyanilyen nagyságrendű lesz. akkor a dolgozók reáljövedelme nem­hogy emelkedik, hanem csök­ken. A munkáltatók — más fog­lalkozási ágakban, mindenek­előtt a vas- és acéliparban — máris azzal fenyegetőznek, hogy „túlzott bérkövetelések” esetén tömeges munkáselbocsá­utóbb lezajlott találkozó ered­ménytelensége szolgáltatta, azt, hogy a kormány nem adott megfelelő választ a dolgozók kö­veteléseire. Az általános szítrajk — hang­súlyozzák a szakszervezeti ve­zetők — nem a kormány meg-' döntésére irányuk hanem gyö­keres és álapvető változásokat sürget a gazdaságpolitikában, mozgósítja a dolgozókat, mivel az eddigi intézkedések és el­képzelése^ rájuk hárítanák át az energiaválság terheit és szük­ségszerű következiményedit. tásokra kerül sor, és magasba szökkennek az árak is. Ennek „bizonyítékaként” már­is újabb áremelkedésekre ke­rült sor. Csütörtökön be jelen-, tették, hogy február: végén és március elején 5-—10 százalék­kal drágul a margarin (ame­lyet a lakosság zöme a sokkal­ta drágább vaj helyéit fo­gyaszt), a tej literenkénti ára pedig 87 pfennigről 89-re emel­kedik. Megtorlásra készül a kormány is. Von Wechmar kormányszó­vivő szerdán későn este beje­lentette, hogy „alkalmas idő­pontban” megvizsgálják a köz­alkalmazottakkal kötött meg­egyezés „összgazdasági hatását”, és levonják majd „a szükséges gazdasági és pénzügyi követ­keztetéseket”. Megfigyelők ezt a bejelentést úgy értékelik, hogy az állam a béremelések ellensúlyozására adóemelésekre készül. Az indoklás nyilván az lesz, hogy az államnak és a tartományóknak összesen 14,5 rhilliárd márkával többet kell fordítaniuk a bérekre (az ál­lam része ebből 5,5 milliárd márka), s ezt nem lehet a de­ficites költségvetésből fedezni. A chilei baloldal nyilatkozatot adott ki A chilei baloldal külföldön tartózkodó képviselői ismét összeülteik és megvitatták az ország belső helyzetét, a dikta­túrával szembeni ellenállás for­máit. Az értekezletről, amelyet egy európai fővárosban ren­deztek, nyilatkozatot tettek köz­zé az Unitá hasábjain. „A chilei nép öt hónapja ke­gyetlen fasiszta diktatúra alatt szenved, a hazafiakat kínozzák, meggyilkolják, üldösik, meg­fosztják munkájuktól, megélhe­tési lehetőségüktől” — hangoz­tatja többek között a nyilat­kozat, és emlékeztet: Chilében szerveződik, egyre inkább testet ölt a diktatúra elleni harc, egy­re többen szegülnek szembe az elnyomással és terrorral olya­nok is, akik korábban nem csatlakoztak a Népi Egységhez. (MTI) 1 Befejeződött a négyes csúcsértekezlet Csütörtökön, a kora délutáni órákban véget ért az egyiptomi, az algériai, a szíriai és a szaúdi államfő csúcsértekezlete. A két­napos találkozóról konkrét ered­mények egyelőre még nem is­meretesek. Fej szál király és Anvar Szá­dat tegnap el is utazott az al­gériai fővárosból. A négy arab államfő szerdán este tanácsadói jelenlétében há­rom órán át tárgyalt. Csütörtö­kön délelőtt Szadat, Bumedien, Asszad és Fejszal négyszemközt folytatott' eszmecserét és ezt a négy delegáció plenáris ülése követte. (AFP) Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Rudolf Kirchschläger oszt­rák szövetségi külügyminiszter meghívására csütörtökön rövid látogatásra Ausztriába utazott. A, Mint ismeretes, a szocialista országok egészségügyi minisz­tereinek ez évi konferenciáját hazánkban tartják. Szakmai témája a sürgősségi betegellá­tás lesz. A nyáron sorra kerü­lő miniszteri tanácskozás elő­készítő szakértői értekezletét február 12—14 között Budapes­ten rendezték meg. Az értekez­A magyar—jugoszláv bank- konzorcium határozatot hozott magyar gépi berendezések Jugo­szláviában hitelben történő el­adásának feltételeiről. Az ok­mányt csütörtökön Belgrádban a Magyar Külkereskedelmi Bank RT részéről dr. Saluiinszky István vezérigazgató, a konzor­cium jugoszláv bankcsoportja részéről pedig Dragomir Milj- kovics, a jugoszláv beruházási I bank vezérigazgatója írta alá. I Magyar békemozgalmi kül­döttség utazott csütörtökön Szófiába, ahol részt vesz a Bé- ke-világtanács szombaton kez­dődő több napos ülésén. Pethő megbeszélések napirendjén nem­zetkört kérdések és a két ország kapcsolatait érintő témák sze­repelnek. (MTI) Tibor, a BVT tagja, az Orszá­gos Béketanács elnökhelyettese, a Magyar Nemzet, főszerkesztő­je vezeti a delegációt. (MTI) Ez csak kezdet volt az NSZK-ban Aláírták az egészségügyi miniszterek konferenciájára készüli ajánlást let — közös megállapodás alap­Magyar—jugoszláv hitelmegállapodás ................... I ' — I M ■— B ékemozgalmi küldöttség utazott Szófiába ján — ajánlást készített, amely a miniszteri konferencia szak­mai vitájának alapdokumentu­mául szolgál majd. Az ajánlási csütörtökön délután az Egész­ségügyi Minisztériumiban ünne­pélyesen írták alá a szakértői értekezleten részt vett delegá­ciók vezetői. A megállapodás értelmében a Magyar Külkereskedelmi Bank RT 10 millió dolláros hi­telkeretet nyújt a konzorcium­hoz tartózó bankok útján, a jugoszláv importőröknek ma­gyar beruházási javak (gépek, berendezések stb.) vásárlására, A hitel időtartama, az eladások összegétől függően 3-tól 8 év^J terjedhet. A hitelnyújtás növeli a ma­gyar gépipar versenyképességét a jugoszláv piacon. (MTI) JUGOSZLÁV SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Déli szomszédunk, a 255 804 km2 területű, 20,5 millió lakosú Jugoszlávia sok nemzetiségű or­szág. Az állam föderatív felépítése az osztály- és nemzeti elnyomás alóli teljes felszabadulást, politi­kai egyenjogúságot és önrendel­kezést biztosít Jugoszlávia népe­inek. ; A szövetségben egyesült Szerbia (88 400 km2, 7,5 millió fő), Horvátország (56 500 km2, 4,3 millió fő), Szlovénia (20 300 km2, 1,7 millió fő), Bosznia- Hercegovina (51100 km2, 3,7 millió fő), Crna Gora (13 800 km2 0,5 millió fő) és Macedónia (25 700 km2, 1,6 millió fő). Szer­biához 2 autonóm tartomány (Vajdaság 21 500 km2, 1,9 mil­lió fő), és Kosovo 10 900 km2, 1,2 millió fő) tartozik. A jugoszláv állam szerkezete a többi szocialista országoktól el­térő. Az 1963-ban elfogadott új alkotmány megerősítette a munkás-paraszt hatalom, a szo­cialista tulajdonviszonyok és el­osztás elvét. Ekkor vette fel az állam a Jugoszláv Szocialista Köztársaság nevet. Az önigaz­gatás alsó fóruma a kommuna, a felső pedig a Köztársasásg és Szövetségi Szkupstina (gyűlés), amely a legfőbb hatalmi szerv. A Szövetségi Gvűlés (670 ta­gú, 5 kamarás: Általános. Szö­vetségi. Gazdasági. Közoktatási és Kulturális, Néniéiért és Köz­egészségügyi. Szervezési-Politi­kai Tanácsból áll. iyrind“n Ka­marának 120 tagja van. Ez ala­kítja meg a különböző igazgatási, végrehajtó és ellenőrző szerve­ket, illetve választja meg a köztársaság elnökét, aki egyben a fegyveres erők főparancsno­ka. Ez az alkotmány biztosítja a sok nemzetiségű Jugoszlávia va­lamennyi népének elszakadási jogát is magába foglaló önren­delkezést. Minden állampolgár számára a szabad nyelvhaszná­lat, a kultúrafejlesztés is bizto­sított A nemzeti jogok kiter­jesztését segítette a gazdasági reform, amely a szövetségi ál­lam royására tovább erősítette az egyes köztársaságok gazdasági szerepét. A szkupstina-rendszer 1968. évi reformja a nemzetek jogainak további növelését eredményezte. Ennek értelmében megalakítot­ták a Népek Tanácsát, ahova minden köztársasági szkupstina 10—10, az autonóm tartományok lakosainak sr^wHé’ f,'"?2et.lenül 5—5 képviselőt küldenek. A Szövetségi Tanács részeként működő szerv az egyes köztár­saságokat és tartományokat köz­vetlenül érintő kérdésekben dönt. A kormány szerepét a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tölti be. Elnökét .(miniszterelnök) a Szö­vetségi Tanács tagjai közül je- • lölik, tagjait: a szövetségi titkárokat, az elnök ja­vaslatára nevezik ki. Az 1971- ben elfogadott alkotmányi füg- ­gelék szerint a JSZSZK-t az El­nökség képviseli. Az Elnökség a köztársaságok egyenrangú képviselete és az autonóm tarto­mányok megfelelő képviselete alapján alakul meg. A köztársasági jogok szélesí­tése nyomán a fejlett és fejlet­len köztársaságok között foko­zódott a gazdasági különbség (az egy főre jutó országos átlag 4649 dinár, amely köztársasá­gonként eltéréseket mutat), a gazdaságilag fejlettebb köztársa­ságok, az ipari körzetek lakos­ságának gyors növekedéséhez ez hozzájárult. 1964. szeptember 17. óta Ju­goszlávia részt vesz a KGST több szervezetének munkájában és egyre szorosabbra fűzi kapcsola­tait annak tagországaival. 1971- ben a KGST-országok 35 szá­zalékkal részesedtek a jugo­szláv importból. 24 százalékban pedig az exportból, ugyanebben az évben a KGST-országokkal bonyolított jugoszláv árucsere- forgalom 1,7 milliárd dinár volt. Sokoldalú együttműködés alakult ki a szerszám-, gép-, ha­jó-, autó- és villamos gépgyár­tásbein: folyamatban van az energetikai, színes és nehéz­fémipari termelés, valamint az építőipar területén való együtt­működési szerződések kimun­kálása is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents