Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-02 / 27. szám
Diplomás adminisztrátorok S okszor beszélünk arról, hol, miben is rejlenek a vállalatoknál azok a belső tartalékok, amelyek révén minimális befektetéssel maximálisan növelhető az eredmény. Ilyenkor azonnal, a legkézenfekvőbb eszközként említjük a munka- és üzemszervezést, a minőség javítását, a költségcsökkentést. Viszont kevesebb figyelem jut arra, hogy belső tartalék az egyes ember képességeiben, adottságaiban is bőségesen található. Az MSZMP X. kongresszusának határozata ezért fogalmazta meg az egyéni alkotó- készség teljesebb kibontakoztatásának feladatát. Ehhez egyben eszközként jelölte meg az anyagi ösztönzést és a „megfelelő embert — a megfelelő helyre” követelményének érvényesítését is. Ezt a teendőt — „megfelelő embert a megfelelő helyre” — sokan csak a vezetői posztok betöltésére értik. Ám az igazán megfelelő vezetőt az is jellemzi, hogy a vállalat valamennyi munkahelyére igyekszik a legmegfelelőbb embereket állítani. Természetesen nemcsak az ember kell, hogy megfeleljen az adott munkának, hanem az adott munka is lehetőleg feleljen meg az adott embernek. Csak így várható az emberektől maximális teljesítmény. Egy-két évvel ezelőtti reprezentatív felmérés adatai szerint az akkor megkérdezett diplomásoknak a fele sem értékelte munkakörét minden tekintetben végzettségéhez illőnek; 100 gépészmérnök közül huszonötén; vegyészmérnök közül tizenhatan; villamosmérnök közül tizenheten ; építészmérnök közül huszonnyolcán és 100 mezőgazdász közül tizennyolcán felsőfokú képesítést kifejezetten nem kívánó munkakörben dolgoztak. CSsak tán nem költözik valóban az egész falu? Majdhogynem úgy volt Ahogy a házak közé értünk, megint újabb kocsival találkoz. tunk. A falunak abból a feléből jött, ahol a fúrótorony állt. Mii történik itt? Zsuzsával siető, sebbre fogtuk a lépteinket. A negyedik kocsit aztán már leállítottam. — Hová, jóember? A bakról a javakorabeli paraszt előbb alapos an szem ügyre vett, majd mint, aki biztos a dolgában, de azért csak meg akar bizonyosodni, azt kérdi: — Maga olajos? — Az! — mondom — Miért? — Az istenfáját maguknak! ■— azt mondja. — Maguk aztán jól megcsinálták! — Azzal, a lovak közé csapott — továbbhaj- tott Kénytelen voltam a boltajtóban ácsorgó elárusító asszonya, kát megkérdezni: — Honnan jönnek ezek? Mondják, hogy a falu széléről. Ez már- a tizedik szekér volt. Ha így megy, délutánra a szélső utcák kiürülnek. Elterjedt a híre, hogy tűzhányó van születőben a fúrótorony körül, meg fog nyílni a föld. talán még a falu alatt is, talán mindenestől elnyeli a falut. A hiszékenyebb- je háé szekérre, kocsira rakódik és menekül. Ki hová tud. Volt, aki a szövetkezet lovait fogta be mások egyetlen göthös kis tehenüket. Mennek a szomszédos falvakba rokonokhoz, ismerősökhöz. Vagy csak a falu másik végébe. De el a fúrótorony közeléből. Akkor ott csúnya világ lehet, gondoltam. — Ne menjünk egvütt vissza! — fogta meg a karomat Zsuzsa. Ezek a fiatalok tehát napról napra tudásuknak csak töredékét hasznosíthatták. Hasonlóan 100 jogászból hatan, 100 közgazdászból pedig harmincán úgy vélték, hogy diplomájuk teljesen felesleges annak a feladatnak a teljesítéséhez, amellyel megbízták őket. Természetesen egy ilyen felmérésbe tévedések is csúszhatnak. Ám a nagy számok törvénye alapján ezek — pluszmínusz — végül mégiscsak a reális átlagot adják. Ha ebből az előbb említett, a feladatával elégedetlenkedő 140 fiatalemberből akár csak hetvennek van objektíve igaza — már akkor is érdemes felfedezni a bel- feő tartalékok között ezt a lehetőséget is, tehát, hogy jól képzett műszaki vagy közgazdász szakembert — igazi műszaki és igazi gazdasági elemző feladatra , kell állítani. Ha esetleg a műszaki végzettségű fiatal mást sem tesz, mint apró technológiai vagy technikai ésszerűsítéseken töri a fejét, határidő és íróasztal nélkül, már akkor is sokkal nagyobb eredménnyel kecsegtető munkát kapott, mintha csak a látszatért esetleg az anyagnyilvántartás kartonjait összesítte- tik vele. Rubrikákat összeadni, adatokat összehasonlítani — ilyesmihez nem kell diploma. Sőt, ma már az ilyesmihez az ember is alig kell: annyi a mindenféle számoló- és számítógép, lajstromozó és szortírozó berendezés... Mechanikus munkára a mechanikát kell állítani. Az agy, különösén a felsőfokon kiművelt elme méltóbb munkát érdemel— Érdemel? Dehogy! Követel — a társadalom boldogulása, az anyaggal és szellemmel egyaránt ésszerűen és emberségesen gazdálkodó társadalom nevében— Gerencsér Peren* ■ , De én leintettem. Ebben a ka- ; vargásban aztán igazán senki jj sem figyel ránk. Engem egyéb- ; ként akkor már Zsuzsán kívül ; végképp nem érdekelt más. A kavargás csakugyan nem; mindennapi volt. A falusaélen ■ ember ember hátán, az ország- \ úton, a libalegelőn gépkocsik, ; traktorok. És megint csak ember ; ember hátán. Több, mint száz ■ szakember tartózkodott már ott ! S mindezek fölött narancssár- ; gán. néha vörösbe hajlón ottlo- : bogott az a hatalmas fáklyaláng. ; Tűzoltófecskendőkkel mestersé- ■ ges ködöt lövelltek a kút fölé, • azzal próbálták eloltani a tüzet j A torony ködbe merült, de bi- * zony a fáklyalángot még csak el • sem homályosította. Inkább az • homályosította el a napot A csatornával már elkészül. • hettek mert Tóth néni udvaré- j ról azóta visszavonult a víz. ; Csak a piszkát hagyta ott Desz- « kapálló volt fektetve az udvar ! sarkába. Az öregasszony éppen ; kifele lépdelt rajta. Megállt élőt. ; tünk. — Édes fiam! De jó, hogy [ jösztök! Már törtem a fejemet ! hogy hol hagytam a kulcsot. ■ A palánkon kívül ott állt az • ökrös szekér. Megfogtam az; öregasszony vállát — Tóth néni! Hát maga is? ■ Mögötte megszólalt a fia: — Nem bírtunk már vele. Fél ! i ttmaradni éjszakára. Hiába • magyarázzuk, hogy nincs mitől j tartania. ■' Gyenge védekezés volt ez is, : hiszen attól még nem kellett • volna szekrényt ágyat ágyne- • műt szekérre rakni— (Folytatjuk) I így dolgozik a beruházási vállalat Ybl Miklós Szocialista Briaádia A Békés megyei Beruházási Vállalat műszaki osztálya 1967- ben tűzte célul a szocialista brigád cím elnyerését és felvette Ybl Miklós nevét. Múltak az évek és a brigád újra meg újra kiérdemelte a megtisztelő címet tavaly pedig a vállalat kiváló brigádja lett. A brigád a vállalat fő tevékenységének megfelelően beruházással kapcsolatos feladatokat hajt végre. Mi is az a beruházás? Szilágyi Istvánná beruházási előadó a választ röviden így fogalmazza meg: — Tulajdonképpen egy új létesítmény megvalósításának a lebonyolítása. A lebonyolítás pedig olyan fogalom, amely százféle tennivalót takar. Vegyünk egy példát. A vállalat kap egy hivatalos levelet a városi tanácstól,, amely lényegében a következőket tartalmazza: Megbízom a középfokú oktatási centrum kialakításának és építésének lebonyolításával. Rendelkezésre áll 50 millió forint. Papp János igazgató a levelet továbbítja Dancsó Ferenc osztályvezetőnék, aki vagy maga „veszi kézbe” az ügyet, vagy megbíz vele valakit. Ahogy a célszerűség megkívánja... A 20 tagú osztály (12 férfi és 8 nő) mérnökökből, technikusokból, gép- és gyorsírókból áll. Egy- egy műszaki ellenőr pedig egyszerre 15—20 létesítmény beruházását tudja bonyolítani. Persze csak nagy gyakorlattal. Mint a sakkozó, aki 15—20 táblán játszik szimultánt. Amíg elhangzik a boldogító „igen” Kezdődik pedig a munka a városi tanács műszaki osztályánál. Hol legyen az oktatási centrum? A városrendezési terv alapján megbeszélnek több lehetőséget Ám azt is tudni kell, hogy a megjelölt helyeken van-e például villany-, víz- vagy gázvezeték a földben, nincs-e akadálya az építkezésnek egészségügyi, közlekedésrendészeti, tűzren- dészeti és más szempontokból. Az iskolacentrum helyének kijelölésénél természetesen a művelődésügyi osztály álláspontja is mérvadó. A különböző szempontok és érdekek helyszíni egyeztetése után hangzik el a „boldogító igen”. Akkor a megbízó pontosan meghatározza: az 50 millió forintból létesüljön egy 12 tantermes iskola, egy 288 személyes kollégium és egy 4 ezer adagos konyha. Ennek alapján a, beruházási vállalat már megbízást adhat a tervező vállalatnak a beruházási program, majd a kiviteli terv előkészítésére, végül is megállapodást köthet a kivite- í lező vállalattal a létesítmény j megépítésére. Egy-egy ilyen feladat végrehajtásánál tehát sok buktatón kell keresztüljutnia annak, aki a megbízást kapja. Tevékenysége során a tulajdonos (a fenti példánál a városi tanács) érdé-, keit kell szem előtt tartania, azzal szolgálja egyúttal a társadalom érdekeit is. „Elfelejtik** a számlán feltüntetni A tervező vállalat a kiviteli tervhez költségvetést készít. Ám a kivitelező (építőipari) vállalat, szövetkezet árajánlata rendszerint eléggé eltér attól, méghozzá felfelé kerekítve. A műszaki ellenőr egyezteti az árakat, az Árszabályozás és termékforgalmazás, valamint az Egységár- gyűjtemény alapján. Ennek egyes tételeit időnként központilag megváltoztatják. amit ugyancsak ismernie kell a műszaki ellenőrnek, hogy bizonyítani tudjon. 1974. FEBRUÁR 2. De előfordul más is, amire Urban István műszaki ellenőr mond példát. — A kivitelező a költségvetésben 150 méteres vízvezetéknyomócsövet tüntet fel, holott a tervező csak 100 métert írt elő. — Mit tehet ilyenkor? — Egyeztetünk. Az a szabály, hogy a kiviteli tervben meghatározott anyagot kell felhasználni. Varga János műszaki ellenőrnek nemegyszer olyan tapasztalata is volt, hogy az előírtnál olcsóbb anyagot használt fel a kivitelező és az árkülönbséget „elfelejtette” a számlán feltüntetni. Ezernyi lehetőség van arra, hogy a kivitelező — akarva vagy akaratlanul — a beruházó rovására jogtalan haszonhoz jusson. A műszaki ellenőr legfontosabb feladata, hogy ezt megakadályozza. Tavaly az Ybl Miklós brigád ily módon 35 millió forintot „faragott le” a költségekből megbízói javára. Az előző éveikben sem sokkal kevesebbet. És elsősorban ez a sok-sok millió léptette élő az osztályt a Vállalat Kiváló Brigádja-vá. Aem maradnak munka nélkül Lehetne kevesebb is a millió, amit talán észre sem venne senki. Tulajdonképpen maga alatt „fűrészeli a fát” az Ybl Miklós brigád a milliós megtakarításokkal, mert minél drágább egy építkezés, annál magasabb az értéke annak az 1 százaléknak, ami a beruházás lebonyolításáért a vállalatot megilleti. De itt nem kapitalista, hanem szocialista módon gondolkoznak. — A megtakarítást (ami egyébként a megyében marad) újabb beruházásra lehet felhasználni — mondja Dancsó Ferenc, amihez még tréfásan hozzáfűzi: — Mi pedig nem maradunk munka nélkül. Hogy pedig az osztály dolgozói eredményesen teljesítsék feladatukat, alapvetően fontos, hogy rendszeresen gyarapítsák szakmai és politikai ismereteiket. Ebben senkinek sem tesz engedményt a brigád. Dancsó Ferenc a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre, többen más politikai oktatásra járnak. Kri$- kó Judit (a brigád legfiatalabb- ja) mérlegképes könyvelői, An- csin Pálné közgazdasági, Vára- di' Károlyné árszakértői és ár- elemzői, Szikora Endre, Vándor Györgyné és Lenkeű Pál gáztechnikái tanfolyamot végez. A munkavédelmi, a tűzrendészeti és más szakmai továbbképzésben mindenki részt vesz. Ilyen elfoglaltság mellett art gondolná az ember, hogy társadalmi munkára nem marad idő. Ám a brigád ebben a vonatkozásban is szép eredményeket mondhat a magáénak. Egyebek közt díjmentesen vállalta Tótkomlóson egy 4 tantermes iskola, Békéscsabán a szlovák tájház (az utóbbinak részbeni) Rekonstrukció a Vörös Csillag Gépgyárban 116 millió forintos beruházást hajt végre az idén a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár a Budapesti Vörös Csillag Gépgyárban, amelyet 1973. július 1-től kezdődően csatoltak a győri nagyvállalathoz. A 116 millió forintból új csarnok építését kezdik meg, amelyhez ipari vizet szolgáltató művet, villamos al- állomást és csatornahálózatot csatlakoztatnak. A kispesti gyár 1974-ben már jelentős tételekben gyárt alkatrészeket a közúti járműipari termékekhez. Gépparkját is fokozatosan kor- | szerűsítik. I tervezését és az építkezés lebonyolítását. — Egyszer kirándult a brigád a Magas-Tátrába. A 4 tantiemes iskola tervezéséért a Tót- komlósi Tanács — jutalmul — fizette az útiköltséget. Nem vártuk. Utólag is köszönjük — mondja Varga János. Soha egy hangos szó nines A műszaki ellenőrök munkájához nyugodt körülményekre van szükség. Érezze jól magát mindenki ebben a környezetben! Gondosan vigyáznak tehát arra, hogy ne őröljék egymás idegeit és ha kell, segítik egymást Szilágyi Istvánná nem tudja eléggé méltatni azt az udvariasságot, tapintatot, ami itt megszokottá vált — Nálunk egy hangos szó sincs. Ha hibát követünk el, szépen megmondja Dancsó Ferenc és az jobban fáj, mintha az asztalt vemé — állapítja meg. Urbán István nagyszerűnek tartja, hogy a gondban bajban soha sem hagyják magára az embert. — Ha van valamilyen különleges eset, konzultálunk. Aztán mindnyájan felelősnek érezzük magunkat az ügy szabályos elintézéséért — mondja. Sok vállalattal kerülnek kapcsolatba a műszakiak. Érdekellentétek gyakran felmerülnek. Ilyen esetekben csak az érvek a mérvadók. Bizonyítani kell. Barátságosan, nem sértő módon, még ha közben a kivitelezési költségből 1 millió forintot le is kell „faragni”. Véleményüket mérvadónak tartják Van a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnak is egy Ybl Miklós műszaki szocialista brigádja. A „két Ybl” kapcsolatot teremtett egymással. Amikor pedig egy-egy építkezésnél megjelennek a beruházási vállalat műszaki ellenőrei, gyakran megkeresik őket a különböző építő szocialista brigádok, hogy bírálják el a munkájukat. Szakemberek, az ő véleményüket mérvadónak tartják. Varga János legutóbb nyolc szocialista brigád naplójába írt be elismerő sorokat, de a hibák bejegyzéséről sem felejtkezett meg. Ha pedig olyan hibát talál, amelyet a munkájáért garanciát vállaló Tímár Imre szocialista brigádja hagy maga után, nem kell leveleznie a vállalattal. Elég ha szól Tímár Imrének. Még aznap rendbe jön minden. Urbán István mostanában Szász Sándor kubikos szocialista brigádjának a naplójába jegyezte be az elismerését. Nem először. Soha nem talált még hibát Szász Sándorék munkájában. Pásztor Béla Porcelán étkészlet exportra Beváltak az egy évvel ezelőtt üzembe helyezett gáztüzelésű alagútkemencék a Hollóházai Porcelángyárban, A nagyon számottevő minőségjayulással is járó korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a már csaknem 150 éve működő üzem az idén először nagyobb sorozatban állítson elő étkészleteket is. A modern vonalú 6 személyes hollóházi finomporcelán étkészletek különböző színváltozatokban, kézi festéssel készülnek. Ügy tervezik. hogy az év végéig 3 000 garnitúrát állítanak elő, s ennek tekintélyes részét olasz megrendelésre.
