Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-13 / 36. szám
Müs Közöljük a labdarúgó NB IB tavaszi sorsolását ló tapasztalatok - Jutányos áron Tööb mint két éve jelent meg az a pánt- és kormányhatározat, amely a munka- és üzemszervezés általános fejlesztését írja elő. A határozat végrehajtásának részleteiről szinte naponta hallunk, olvasunk valamilyen beszámolót; pontosabban: eddig inkább csak a végrehajtásra való felkészülésről. Sajnos, nagyon kevés helyen mondhatják csak el, hogy külön rendeleték, határozatok nélkül is évek óta intenzív szervező munkát végeznek, jól felfogott vállalati érdekből. A meglehetősen hosszúra nyúló vállalati készülődésről — két év múltán is — még mindig többet olvasni és hallani, mint az első, konkrét, kézzelfogható eredményekről. A kivételek közé inkább csak a mintaszervezésre vállalkozott üzemek tartoznak, igaz: könnyebb helyzetben is vannak, hiszen munkájukat megkülönböztetett figyelemmel kísérik, s az átlagosnál több segítséget is kapnak. Eredményeik viszont biztatóak és figyelemre méltóak aíbból a szempontból, hogy a kísérleti vállalatoknál kidolgozott és alkalmazott módszerek, szervezési eljárások, megoldások — kisebb- nagyobb módosításokkal — egy- egy iparágban, szél» köriben adaptálhatók. Illusztrációként nézzük a, könnyűipar mintaszervezésre kijelölt vállalatainak eddigi mimikáját. A Könnyűipari Minisztérium a határozat megjelenése után azonnal elkészítette a textil- és textilruházati ipar termelékenységének alapos elemzését, mint az egész szervezés-fejlesztés kiindulópontját. Ennek — nem éppen szívderítő —■ megállapításait alágazatonkénit, igazgatói értekezleteken vitatták meg, s amikor minden vállalat tisztában volt az elvégzendő munkával, önkéntes jelentkezőket kértek a mdntaszervezések végrehajtására. Meglepően sok jelentkező közül választották ki az „úttörőket’9. A jelentkezések elfogadásakor —. akárcsak egy üzleti versenytárgyaláson — vizsgálták, hogy legkisebb befektetéssel ki tud legtöbbet * nyújtani; ennek' megfelelően mérlegelték a vállalati adottságokat, és egyebek között azt, hogy a pionírok tapasztalatai az iparág legtöbb vállalatánál alkalmazhatók legyenek. Mindezek összevetése alapján az egész vállalatra kiterjedő komplex — tehát valamennyi vállalatgazdasági tevékenységet érintő — mintaszervezésre jelölték ki a Zalaegerszegi Ruhagyárat, a > Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárat és a Magyar Posztógyárat A vállalati gazdálkodás egyes részterületein ét — alrendszerek, gyárak, üzemek, műhelyek vagy egyes vállalati funkciók — níintaszerű megszervezésére további 32 vállalat jelentkezését fogadták el. A Könnyűipari Minisztérium nemcsak kijelölte, de az első pillanattól kezdve „kézen fogva” vezette ezeket, a vállalatokat. Elsőként elkészítette a szervezésfejlesztés, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának és a termelőkapacitások jobb kihasználásának gyakorlati tennivalóit összefoglaló dokumentumot, majd az iparág szervezési intézetének szakembereivel további segédanyagokat dolgoztatott ki. Az „elvi” segítség mellett, a központi műszaki fejlesztési alapból 24,6 millió forinttal támogatta a három komplex mintaszervezést végrehajtó vállalatot, 9 millió forinttal néhány nagyobb jelentőségű részmintaszervezést és további 10—12 millió forintot fordít az olyan szervezési megoldások támogatására, amelyek elősegítik a munkaerővel való ésszerű gazdálkodásit A komplex mintaszervezésre vállalkozott üzemek közül — a svájci IPE cég közreműködésével — a Zalaegerszegi Ruhagyár mutathatja fel eddig a legjobb eredményeket. A svájci szakemberek munkája nyomán négy futószalagon végezték él a termelés átszervezését és — még nem egyenletesen ugyan — 30—35 százalékos termelékenységnövekedést érték el jelentősébb beruházás nélkül, csupán ésszerű munkaszervezéssel. A zalaegerszegiek módszereit — s erről ma mar miniszteri határozat intézkedik — az iparághoz tartozó más vállalatoknál is alkalmazni kell. A Magyar Posztógyár eredményei is Sgyelmet érdemlőek, bár ők külföldi szakemberek helyett — a Könnyűipari Szervezési Intézettel szövetkeztek a szervezési program, kidolgozására. Az eddigi intézkedések nyomán néhány vállalatnál már konkrét eredmények születték: a Pamutnyomóipari Vállalat Szegedi Textilművek Gyárában a felére csökkentették a gépek állásidejét. A Vörös Október Férfiruhagyár Várpalotai Gyárában a mozduíatelemaésen alapuló MTM-módszer bevezetése az egyik szalagon 36 százalékos termelékenységnövekedést eredményezett. * (A várpalotaiak a szakirodalomból ismert — de nálunk sokáig mellőzött — módszert alkalmaztak az MTM-el járással. Lényege: az egyes munkafolyamatokat elemi mozdulatokra bontják fel és csak: a legszükségesebb mozdulatelemekből tervezik meg a szóban forgó munkafolyamat mozgás-skáláját. A Zalaegerszegen tevékenykedő svájci szervezők is — egyebek mellett — lényegében ezt a szervezési módszert alkalmazták.) A Lakástextil Vállalatnál még az MTM-módszerre sem volt szükség ahhoz, hogy a termelőkapacitás bővítése nélkül, a különböző műszaki szervezési intézkedések megvalósításával, évente 485 tonnával több fonalat gyártassanak. A Férfi Fehémeműgyár Békéscsabai Gyáregysége pedig egy új szalagszervezési eljárást dolgozott ki. és ennek átadására szerződést kötött a Szegedi Ruhagyárral. A felsorolt példákból is látható, hogy a mintaszervezésre kijelölt könnyűipari vállalatok nem töltötték tétlenül az elmúlt évet. Most már az a kérdés, hogy a kidolgozott és eredmé- nyésen alkalmazott módszereket milyen gyorsan sikerül elterjeszteni más vállalatoknál ML Fiatalok a közéletbe» líU-'Jtr^CTnT-nru.'riif TTrr'^sf ■ n 1974: az ifjúsági parlamentek éve A megyei pártbizottság, a tanács, az ifjúsági szövetség, a szakszervezet, a tsz-szövetségek, a KISZÖV, a MÉSZÖV képviselői voltak jelen azon a hétfői békéscsabai tanácskozáson, amelyen a megyei tanács végrehajtó bizottságának ifjúságpolitikai referense, Dankó Pál ismertette az ifjúsági parlamentek szervezésére vonatkozó kormányhatározatot... Látszólag nem különösebben figyelmet igénylő a hír, valójában azonban nagyon is fontos dologról esett szó a megbeszélésen. Az ifjúsági parlamentek a fiatalok társadalmi szereplésének, közéleti tevékenységének új színterei, lehetőségei, gyakorlóterepei lesznek, amelyeken a résztvevők egyrészt alaposabban megismerhetik közvetlen munkahelyük és a megye gazdasági, politikai, kulturális eredményeit, gondjait, terveit, az Ifjúsági Törvény végrehajtásának háromesztendős tapasztalatait, gazdasági és társadalmi vezetőik róluk alkotott véleményét; másrészt beszámolhatnak mindennapi életükről, munkasikereikről, elmondhatják orvoslásra szoruló problémájukat, a nagy nyilvánosság előtt adhatnak hangot a közösség és önmaguk jövője jobbítását szolgáló javaslataiknak. A parlamenteken elhangzottakkal tovább kell fejleszteni az Ifjúsági Törvényből adódó helyi intézkedési terveket, igazgatói utasításokat, a kollektív szerződéseknek a fiatalokat érintő pontjait. Ahol pedig ez ideig nem készítették el az intézkedési tervet, a megfelelő igazgatói utasításokat, ott ezeket záros határidőn belül éppen a parlament tapasztalatai alapján kell kidolgozni. Az ifjúság tehát nemcsak az eddiginél szervezettebben szólhat hozzá közvetlen közössége általános és önmagát illető problémáihoz, hanem e hozzászólások hatásfoka is javulhat, ha a szavakból az intézkedési tervek, utasítások, kollektív szerződések révén tett. válik. Természetesen csak akkor, ha a parlament nyújtotta lehetőséggel a megfelelő komolysággal élnek a fiatalok, s ha az ott elhangzottakat hasonlóan fogadják a munkahelyi vezetők. A komolyságot szolgálja, hogy a parlamenteken minden fiatal részvételét biztosítani kell, hogy arra a fiatalokat a KISZ-nek és a szakszervezetnek fel kell készítenie, hogy a parlamentek vitaindítóját az adott munkahely első számú gazdasági vezetőjének kell megtartania, aki egyben felel is a helyi parlamentek rendezéséért, hogy a parlamentek jegyzőkönyveit és az elhangzottak alapján módosított terveket, utasításokat, a kollektív Ez év nyarán hazánkban tart- i ják a szocialista országok egészségügyi minisztereinek soron következő, XV. konferenciáját. A nemzetközi tanácskozás témája a sürgősségi betegellátás lesz! Az előkészítéssel foglalkozó szakértői értekezlet kedden kezdődött meg Budapesten a Benczúr utcai SZ.OT-szállóban. A résztvevők a szocialista országok egészségügyi minisztériumai gyógyító-megelőző főosztályaiszerződések fiatalokra vonatkozó részleteit meg kell ismertetni a felsőbb szervekkel, végezetül, hogy a szakszervezet és az ifjúsági szövetség helyi vezetőinek szorgalmazniuk és ellenőrizniük kell a hozott határozatok, intézkedések végrehajtását. ...A közéleti szereplés, társadalmi aktivitás újabb nagy lehetőségét kapták az 1974-es ifjúsági parlamentekkel a fiatalok. Az egyes munkahelyeken márciusban és áprilisban hívják össze az ifjúság tanácskozásait, április és június között lesznek a megyei, szeptembertől novemberig az országos parlamentek. A középfokú oktatási intézményekben október végéig rendezik az iskolai, novemberben s megyei, decemberben az országos fórumot. A jövőben pedig — ez hasonlóképpen elhangzott a hétfői tanácskozáson — kétévenként rendszeresen megismétlik az ifjúsági parlamehtek fontos eseménysorozatát. nak vezetői, valamint orvosszakértők. A háromnapos értekezleten dolgozzák, ki a miniszteri konferencia szakmai vitájának alapdokumentumául szolgáló ajánlást. Dr. Mosolygó Dénes, az Egészségügyi Minisztérium gyógyító- megelőző főosztályának vezetője, a megnyitó ülés elnöke üdvözölte a külföldi és hazai szakembereket i Hz egészségügyi miniszterek saltéksnferenciáját készítik elé * }QQaODOODOOOSBSBB»»a39BaiOOBa)BBOBOOaBOfflBBBBBB«fflaBI«SaBEIQEBIBBI8HBBOBlflOiaaiBBDBaBBODOBB!SBBO OQfflBBBBBBBSB0l5BB3K5S0BBS(S0tt®W8BBEH Befejeződött a nagyjavítás As újkígyós! ÁFÉSZ fedélleme zgyáríó üzemében befejeződött a nagyjavítás. Ebben az üzemrészben gyártják a korszerű alufóliás és filcesített üvegfátyol alapanyagú kátrányozott fedélle- nsezeket A folyamatos termelés még ebben az évben megindul. A 74-es évi össztermelésüknek már több mint 10 százalékát korszerű szigetelő anyagok gyártása teszi ki * Éetét Bemérj
