Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-12 / 35. szám
Háztáji gazdaságok és kiskertek Jégverés miatti anyagi veszteségének pótlása Ä családtagoknak ts leihet háztáji (illetmény) földjük. En_ Az elhagyott telkek helyzetéről Az Igazságügyi Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának együttes Irányelvei A háztáji gazdaságokl«n és as egyr,a jobban elterjedő kiskertekben mind többen termelnek értékes, nagy hozamú kultúrákat Igaz, sok munka és gond van velük, de a haszon is nagyobb. E növények legveszélyesebb ellensége a jégeső, mely néhány perc alatt az egész évi munka eredményét pusztíthatja el. Természetes igény az, hogy a jégverés okozta anyagi veszteség megtérüljön. Sokan azonban nem tudják, hogy ez nem probléma, ugyanis néhány formt biztosítási díj ellenéből elérhető. A termelőszövetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozóinak korszerű mezőgazdasági (háztáji) biztosítása sok egyéb kárveszély mellett a jégkárokra is Kiterjed. Ez a biztosítás egy katasztrális hold háztáji földön termelt szántóföldi növények jégkáraira érvényes 3000 forint keretösszeg erejéig. Az egy katasztrális holdon azonban 3000 forintnál nagyobb kár is keletkezhet. ezért a keretösszeg 6000, illetőleg 9000 forintra emelhető fel. A kiegészítő biztosítás díja 3000 forintonként évi 60 forint. A mezőgazdasági (háztáji) biztosítás a szőlő, gyümölcs. fű- szerpaprika és a dohány jégkáraira nem terjed ki, ezekre külön jégbiztosítást lehet kötrau nek termését 1500 forintonként ,30 forintért biztosíthatják. Az egyénileg gazdálkodók, a kiskertek művelői is köthetnek jégbiztosítást. ha épület- és háztar_ tásí biztosítással rendelkeznek. A háztájiban, a családi vagy részes művelésre, haszonbérbe átvett egyéni kezelésben lévő területen termelt szőlő és gyümölcs is biztosítható jégverés esetére. A jégbiztosítás általában azokra a károkra terjed ki, amelyeket a jégverés a termésben mennyiségi kiesésként okoz. Téli és nyári almánál, téli körténél, birsnél, őszibaracknál, kajszibaracknál és szilvánál azonban a biztosító nemcsak a mennyiségi veszteséget téríti, hanem azt a jégkárt is, amely a gyümölcs minőségének romlása folytán éri a termelőt. A jégbiztosítás díját a biztosítani kívánt növény, a terület, a várható terméshozam és a biztosított egységár határozza meg. Ez képezi a kártérítés alapját is. Fontos tudnivalók: a biztosító csak a ténylegesen várható hozamban bekövetkezett kárt té_ ríti meg. Ezért a termelő érdeke, hogy reális adatok alapján kösse meg a jégbiztosítást Csehi István Indul a termelés a fóliás kertészetekben Alig néhány hónapi pihenés után hozzákezdtek a zöldség- termelő szakcsoport tagjai az új termelési év munkálataihoz Sarkad térségeden. A méhkeréki és a sarkadi zöldségtermelő szakcsoportokban már elvetették a primőr zöldségek magvait. Előkészítették a sátrakat a palántakiültetés- hez. Kiadagolták a szerves és műtrágyákat, a talajt megmunkálták, a tápkookagyártó gépeket kijavították, üzembe helyezték, lassan a palánta- kiültetésekre is sor kerül. A termelési szerződéseik kötése befejeződött A sarkadi zöldségtermelő szakcsoport az új közös telepen felállította a két palántanevelősátrat, beállította a fűtést; a magánkezelésben levő közös te-' lepen is leállították a fóliasátraik favázait. Ezen a közös telepen 48 egyenként 150 négyzetméter alapterületű fóliasátor alatt termelnek zöldpaprikát. Az űj szakcsoport megközelítőleg egymillió zöldpaprikaértékesítésre kötött szerződést az ÁFÉSZ-szel. A telep végleges kiépítése most folyik. Az ÁFÉSZ biztosította az öntöző berendezést és a villamos energiát. A zöldségtermelő-modellen belül — mind a méhkeréki, mind a sarkadi szakcsoport tagjai — megkapták a kertészeti egyetemtől a szakmai útmutatást. is alapmodell Az elhagyott telkek helyzetének rendezéséről szóló, néhány hónapja kelt minisztertanácsi határozat felhívta a helyi tanácsok illetékes szerveit: folyamatosan gondoskodjanak területükön az elhagyott telkek megállapításáról, s a jogszabályi előírásoknak megfelelően tegyék meg a tulajdonjogi helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket A kormányhatározat végrehajtásának segítésére az Igazságügyi Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatal együttes tájékoztatót adott ki a rendezéssel kapcsolatos jogi lehetősegekről, a jogszabályok alkalmazásának irányelveiről, az eljárás rendjéről. Az iránymutatás egyebek között leszögezi, hogy teleknek minősül minden olyan belterületi ingatlan, amely nincs beépítve, s ebből a szempontból közömbös, hogy az ingatlannak mi a rendeltetése. A telek két esetben minősül elhagyottnak: ha a tulajdonos ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg, ha a tulajdonos személye és lakhelye ismert ugyan, de a telket tartósan senki sem használja. Az irányelvek szerint a tulajdonost akkor kell ismeretlennek tekinteni, ha nincs adat arra, hogy az ingatlannak ki a tulajdonosa, például, ha a telekkönyvben tulajdonosként szereplő személy nem azonosítható. Nincs szó ismeretlen tulajdonosról akkor, ha csupán az ingatlan tulajdonjoga vitás, a tulajdonjog megállapításával kapcsolatban például bírósági eljárás folyik. Annak megállapítására, hogy a telket tartósan senki sem használja, önmagában véve még nem ad alapot az a körülmény, hogy a telket nem művelik, beépítetlen, bekerítetten. A telket tartós használat hiánya miatt csak akkor lehet elhagyottnak tekinteni, ha az gondozatlan, elhanyagolt, s azt tartósan semmilyen célra nem használják. A tájékoztató aláhúzza: a telek helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele előtt gondosan meg kell vizsgálni, hogy a telek valóban elhagyottnak tekinthető-e. (A tulajdonos személyének megállapításában segítségre lehet például a telekkönyv, a tulajdonjog bejegyzésére alapot adó adás-vételi szerződés, annak tisztázása, fizetnek-e az ingatlan után adót, a közvetlen telekszomszédok meghallgatása, a Bei ügyminisztérium Központi Lakcím Hivatala, s ha feltehető, hogy a tulajdonos külföldön tartózkodik, a Pénzintézeti Központ megkeresése). A telek elhagyott voltának megállapítását követően mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy az ingatlan nem került-e már korábban állami tulajdonba, csupán a telekkönyvbe való bejegyzés maradt el. A tájékoztató felsorolja azokat a törvényeket, rendeleteket, amelyek egyes ingatlanok kötelezően állami tulajdonba vételéről szólnak, majd kitér a rendezés egyéb módjaira. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31-es számú törvényerejű rendelet lehetőséget ad például arra, hogy a telekkönyvbe a tulajdonjogot — meghatározott esetekben — a tényleges birtokos javára jegyezzék be. Ilyen eset például, ha a tényleges birtokos az ingatlant három éve sajátjaként használja és olyan okiratot mutat fel, amely ugyan nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére, de tartalmazza a tulajdonátruházásra irányuló megállapodást, az ingatlan megjelölését, a telek ellenértékét illetve a szerzés ingyenességét. Ha a helyi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve azt állapítja meg, hogy az elhagyott telek tulajdonosa meghalt, de a hagyatéki eljárást nem folytatták le, intézkednie kell a hagyaték leltározásáról, illetve a hagyatéka eljárás hivatalból való megindításáról. Ha az elhagyott telek helyzete más módon nem rendezhető, kezdeményezni kell a telek kisajátítását. Az elhagyott telkek helyzetének rendezése szempontjából különösen jelentős a magánerőből történő 1 lakóház- és üdülőépítés céljára való kisajátítás. $i@rp ~ gyűnriotcsbemufcifé és bírálat Békésszentandrason Élelmiszeripari szakközépiskola rene főiskolai tanár is tevétejipari szakágazattal a Baranya megyei Szenflarincen A napokban a szarvasi kertbarátokat látták vendégül a bé- késszentandrásiak. Jó barátság alakult ki a két szakkör között. A találkozót azért hozták létre, hogy & kiskertekben termett gyümölcsöt és a házilag készített szörpöket közösen minősítsék. Bőven volt dolga a zsü rínak,. melyben Biuzg Molnár Sekenykedett Elhangzott egy rövid előadás is az időszerű kerti munkáról, majd a szakkör tagjai és a vendégek a községi könyvtárban megtekintették a mezőgazdasági könyvhónap keretében a kertbarátok részére rendezett könyvkiáilítást. (Fotó: Ambrus. György/' I életéről az ÁFÉSZ-nek 1974. január 25-én a SZÖVOSZ-nál, január 29-én a Békés megyei MESZÖV-nél kellett beszámolni működéséről és tevékenységéről Mindkét helyen általános megelégedést váltottak ki az elért eredmények. Mind Méhkeréken, mind Sarkadon bizakodással tekintenek a szakcsoportok tagjai a jövő elé még akkor is, ha a januári napfény hiánya hátrányosan befolyásolta a salátatelepítéseket. Az ország területéről több helyről jelezték az 1971. évi ta- pasztalatcserés látogatásokat. Ügy tűnik, az alapmodell megfelel feladatának, mert: példa- mutatásával gyakorlativá és vonzóvá teszi a termelők számára a fólia alatti kertészkedést. Juhász Károly, kert. és term, főoszt. vez. |Q säämsss 1974 FEBBUÁB 12 ' A Mezőgazdasági és Élelme- j zésügyi Minisztérium Szakokta- > tási Főosztálya a mezőgazda- sági nagyüzemek szakemberszükségletének biztosítására az 1970—71. tanévtől élelmiszer- ipari szakközépiskola, tejipari szakágazat indítását határozta el Szentlőrincen. Ezt az elhatározást alátámasztotta számos termelőüzem, tsz, tsz-szövetség és a TOT titkárságának jelzése is. Az iskola minden évben indít első osztályt. Az élelmiszeripari szakközép- iskola tejipari szakágazata 4 éves képzési idő után érettségi bizonyítvánnyal rendelkező és a tejkezelés, -feldolgozás minden ágában elméletileg és gyakorlatilag magas szinten képzett szakembereket bocsát ki. Alkalmasak lesznek a nagy tehenészeti telepek tejházair.ak szakszerű vezetésére, a higiénikus tejnyerés — kezelés — szállítás megoldására Szükség szerint a termelt tej elsődleges vagy éppen iparszerű feldolgozására (tejföl, túró, sajt, vaj), előállítására. A tanulók képzésük során emellett egyéb élelmiszeripari ágazatokban alap. és laboránsi képzettséget is szereznek. A szakma különösen alkalmas a női munkaerő alkalmazására. Az iskola bentlakásos. A tanulók részére — térítés mellett — kollégiumi elhelyezést biztosít. A várható igény ésszerű kielégítésére, a végzett tanulók elhelyezkedésére az iskola előnyben részesíti a felvételnél azokat, akiket az üzemek (tsz-ek, állami gazdaságok, társulások, tejipari vállalatok) ajánlanak vagy velők szerződést kötnek. Egészségügyi alkalmassági orvosi vizsga szükséges a felvételhez Reményi Ernő igazgató
