Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1974. JANUAR 15., KEDD Ära: S„— foring XXIX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM MA s PÄRTMTTNKA RÖZSETÜZNÉL <3, Oldató ki A GROßER nemcsak beruház, hanem vissza is tér az üzemeltetés segítésére Sláger a kitittán, a műszőrme bunda és az ágynemű módosítottak lakásrendeletet (4. Oldató MUNKASNÖK dobozon (5. oldal) TIZENKÉT ÉVRE ÍTÉLTÉK A FELESÉGGYILKOST <5. oldal) TUDOMÁNY - TECHNIKA (6. oldal) SPORT <7—8—9. oldal) Szövetkezei nagyáruháza! avattak Mezőberényben Az Alföld egyik legkorszerűbb szövetkezeti nagyáruházát avat­ták hétfőn, az újratelepítésének 250. évfordulóját ünneplő Me- zőberényben. A magyar, szlovák és német lakta nagyközség újonnan el­készült épületében, a földszin­tet modern üzletház foglalja el, az emeleteken pedig OTP-laká sóikat avattak. A több mint tízmillió forintos beruházással épült üzletházban bútort, kon­fekciót, cipőt, lakberendezési tárgyakat, méterárut és egyéb ipari termékeket vásárolhat­nak a vevők. A hétfői nyitáskor kereken tízmillió forintos árukészlet várta a vevőket. Az UNXVERZÁL Kiskereske­delmi Vállalat Békéscsabán és a megye városaiban, valamint több községben január 10-től több ruházati és iparcikket 20, 30, illetve 50, sőt egyes, cikkeik­nél 80 százalékos árkedvezmé­nyes vásárt rendezett. A vásár­nak már eddig is nagy sikere volt. Békéscsabán, az UNIVER- ZÁL 2-es számú boltjában csaknem 200 ezer forint értékű árut adtak el, mindössze három nap alatt. Különösen nagy sike­re volt az ágyneműnek és a su­baszőnyegnek. Ezen kívül férfi kötöttholmikat pizsamákat, in­geket, női harisnyákat és haris­nyanadrágokat vásárolhattak kedvezményes áron. Meieráru­A középtávú, üzemfe'lesziési tervek ie’entősége— Házi brigádok a beruházási programba» ből összesen 150 ezer forint ér­tékű készletből válogathattak ebben a boltban. szárítóikat. melyek 1972-ben rendelték meg a munkát. Még így is a trafóállomások készíté­se gondot jelent mert a villa­mos berendezések fejlesztésére — figyelembe véve az ország energiahelyzetét — hosszabb idő szükséges. Lassan egyre több üzemi ve­zető számol azzal, hogy a me­zőgazdasági beruházásokat is átgondoltabban szükséges elő­készíteni. mint ahogyan eddig tették. A békési Egyetértés Tsz- ben, a békéscsabai Szabadság Tsz-ben és a Lenin Tsz-ben. a a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben és még néhány gazda­ságban a középtávú fejlesztési tervek alapján adnak megbíza­tásokat az AGROBER-nek a beruházások előkészítésére, le­bonyolítására. Ezek a középtávú fejlesztési tervek nagy jelentősé­gűek. hiszen bennük az üzem öt évre programozta fejlesztés# elképzelését, tehát egy elfoga­dott koncepció alapján ruház be. Vannak már olyan megbízatá­sok is a Békés megyei AGRO. BER-náL- melyek... kivitelezésére csak 1975-ben kerül sor. A ter­vezők már ezeken is dolgoznak. Az 1973. évi beruházás több­QaoBaoaeaaaasniiaBaiiBanBeaaae^asseBsasBansBS ségét, 50 százalékát házi brigá. dók, 14 százalékát pedig az épí­tőipari közös vállalkozások véte­lezték ki. Az elmúlt esztendő a szövetkezeti építőszervezetek további erősítését hozta mérnö­kökkel, technikusokkal és mű­szaki berendezésekkel. Csakis így volt lehetséges, hogy bonyo­lult feladatokat is meg tudjanak oldani. Persze ehhez szükség volt — szerénytelenség nélkül mondhatjuk — jó műszaki veze_ tésre is Az AGROBER azonban nemcsak beruházott, hanem vissza is tért az üzemeltetés se­gítésére. Az AGROBER mámö. kei, technikusai a múlt eszten­dőben is megtn-tott/’k az éves garanciális felülvizsgálatokat, meghallgatták az üzemeltető észrevételeit, a heüyszí_ nen segítettek a technológiai fo­lyamatban észlelt hibák elhárí­tásában. Az 1974. évi tervek nagyobb feladat elé állítják az AGRO- BER-t és a beruházások kivite_ lezőit az 1973 évinél. A növény- termesztés zárt rendszereinek továbbfejlesztésével folytatják a szárítóprogrsmot. a tárolóte­rek építését. Előtérbe kerül a szarvasmarha-ágazat fejlesztése | és az úthálózat bővítése. D. K. imiHlHHimmnmnHiiiiimunimii Speciális teherautók A Csepel Autógyár műszaki i üzemanyagszállító, cementszállí- gárdája kifejlesztette az új spe- I tó gépkocsikat és a mezőgazda- ciális teherjárművek családját,! ság számára összkerékmeghaj- itt készítik egyebek közt az I tású teherautókat. Az 1-es számú ruházati bolt­ban nagy sikere volt a külföldi műszőrme bundáknak és a bak­fis kabátoknak. Ebben a bolt­ban összesen 500 ezer forint ér­tékű árut v.ontak be a kedvez­ménybe, s az első három napon mintegy 120—150 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. Egyébként a 42 boltban össze­sen mintegy 5 millió forintos árukészletből válogathatnak a vásárlók, ezek között van olyan gyermekruházati cikk, amelyet 80 százalékos kedvezménnyel vehetnek meg. A mezőgazdasag szamara készített összRerekmeghajtású, bil­lenő platós teherautót CMTI-íotó: Kovács Sándor íelv.) VáStozaifSan érdeklődés követ, te a múlt esztendőben a mező- gazdasági üzemek beruházási lehetőségiét. Érthető ez, hiszen a növénytermesztésben és az állat, tenyésztésben folyamatban levő technológiai forradalom lénye­gében megszabta a beruházási igényeket is. Előtérbe került a terményszárítók, takarmányke. verőt és tárolótelepek építése, ugyanakkor mind nagyobb fi­gyelem kísérte a bekötőutak, üzemi utak építését, a meliorá­ciós jellegű beruházásokat, to­vábbá itt a megyében az állat­egészségügyi intézet és állomás fejlesztését, valamint a Békés­csabán épülő, új növényvédő-ál­lomást Kovács György, az AGROEER Békés megyei igazgatója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a vállalat műszaki kol­lektívája munkarekordot állí­tott fel 1973-ban. mivel egymil. liárd 96 millió forint értékű be­ruházás előkészítését lebonyo­lítását teljesítette. Ebből az igen jelentős összegből 337 millió fo_ rint értékű beruházás került megvalósításra 1973-ban. Ennek csaknem 70 százalékát a szárító­berendezések adják. Az 1973. évi szári tóprogramot a megyei vállalat teljesítette, annak ellenére, hogy néhány gazdaságban nem készült el az üzemi kívánalmaknak megfele­lően. Ennek oka az — mondot­ta az igazgató —, hogy a beru­házás tervezésére a vállalat ké­sőn kapott megbízást. Több üze­mi vezető februárban és márci. usban rendelte meg azzal, hogy az AGROBER két-három hóna­pon belül biztosítsa a szárítót, Az előkészítés során két-három hónap kevésnek bizonyul ahhoz hogy a tanulmányterv és a kivi­teli terv elkészüljön. Ebben a szárítépropramban azonban nemcsak az AGRO. BER-nev vannak kötelezettsé. gei, hanem a külkereskedelem, nek és az áramszolgáltató válla, latoknav is. Azok a gazdaságot helyezhették üzembe termény. Huszonöt éves törvény Diákkorunk kedves-szomor­kás olvasmánya volt Móra Fe­renc „Halcinéit szóda” című elbeszélése; talán a legmara­dandóbb bepillantást engedte az egykor-volt kisinasok életé­be, döbbenetes kiszolgáltatottsá­gukra. A vasárnapi iskola pad­jában szundikáló, az inassorból csupán a robotot, a cselédmun­kát, a kizsákmányolást > smerő apróka gyerkőcök úgy teste­sítették meg a maga valóságá­ban az inaskodást, mint a ke­servek és nehézségek gyötrő keserű korszakát. Jót nevetnének a ma inasai, — bocsánat, hiszen a kifejezés is régen a múlté, a szakmun­kástanulók, — ha valaki a tizenöt, tizenhat éves fiúkat, leányokat arról faggatná; ugyan takarítottak-e a mester­nek s megpofozza-e őket reg­gelente a mesterné? Huszonöt esztendő s egy éppen negyed- százados törvény emlékeztet csupán a múltra, rögzítve a szocialista államban a társadal­mi igényeknek megfelelően a szakmunkástanulók mai jogait és kötelességeit. Az 1949. évi IV. törvény „az iparos és kereskedő tanulók­ról” — úgy foglalja össze cél­jait: a múltban a szakmunkás­szükségletet jórészt a kisipar­ban képzett tanoncolcból, se­gédekből elégítették ki... a ta- nonci jogszabályokat oly módon kellett módosítani, hogy a nagyipar átvehesse a képzést, összehangolják az iskolákat a tanműhelyekkel, s a fiatalok megfelelő szociális védelmet kapjanak. Mindezek mellett a magyar munkásság legjobb utánpótlási bázisává kellett for­málni a sza km u n kás képzést, biztosítva megfelelő színvona­lát, megadva — először a ma­gyar ipari munkásság történe­tében — a tanulás, képzés, a művelt és öntudatos emberré válás lehetőségeit az inasok százezres táborának. A törvény alaptétele, hogy tanulót csakis tanulószerződés alapján lehet foglalkoztatni; a fiú. lány személyiségjogai, ked­ve, hajlama perdöntő, leghama­rabb 14 éves korában, az ál­talános iskola elvégzése után kezdheti meg szakmunkás-ta­nulmányait, orvosi bizonyít­vány birtokában, tehát testi és szellemi alkalmassági vizsgála­tok után. Csakis ott lehet tanulót fog­lalkoztatni, ahol „erkölcse, tes­ti épsége, egészsége nincs ve­szélyeztetve.” Munkája, képzé­se differenciált, kizárólag a szakmájához ta.rtozó tevékeny­séggel foglalkoztathatók Napi nyolc órát dolgozhat, de ebben a pontosan szabályozott idejű elméleti képzésnek is benne kell lennie. A „Kalcinált szóda” kisinasa meghökkenne, olvasva a tör­vényben, hogy sem testi fenyí­tést nem kaphat a tanuló, sem a „háztartási vagy mezei mimi­káknál” nem foglalkoztatható. Tankönyvét, tanszereit a mun­káltatója vásárolja, fizetségét is pontosan szabályozza a tör­vény. Az elmúlt negyedszázad az­után még tovább fejlesztette a törvényt, igazodva az élet köve­telményeihez. Sorolni is hosz- szú, hányféle ösztöndíj jutta­tás segíti a fiatalokat, mennyi új kollégium, szakmunikástamu- ló-otthon, korszerű tanműhely épült a számukra, milyen sok­féle üdülési, sportolási lehetőség között válogathatnak. Akik ma — évente több tízezren a szakmunkásképzést választják további tanulásuk formájául igen könnyen eljutnak az érett­ségiig is, folytathatják tanul­mányaikat gimnáziumban, vagy szakközépiskolában A törvény írott szövegét a tör­vénytár őrzi. Szellemét, igazát a I gyakorlat az élet táplálja. Ve M,

Next

/
Thumbnails
Contents