Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-13 / 10. szám
Együttes feladat —együttes felelősség írta: Petrovszki István, az MSZMP KB munkatársa R z Ifjúság eszme#, politikai, erkölcsi nevelése minden mozgalmi és állami szerv, az egész társadalom feladata — olyan alapvető megállapítása ez a Központi Bizottság 1970 februárjában hozott ifjúságpolitikai határozatának, amelyről soha nem szabad magfeledkeznünk. E gondolat valóira váltásán folyamatosan, rendszeresen, állandóan munkálkodnunk kell. Mi tagadás, ma még gyakran értelmezik helytelenül, egyoldalúan az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatok megosztását Sok helyütt úgy vélik, hogy a politikai nevelés kizárólag a párt- és KlSZ-szerveze- tek feladata, a társadalom más szervei pedig csak arra hivatottak, hogy a nevelés feltételeit biztosítsák. Ennek a szemléletnek a következményeként az állami, gazdasági szervek és vezetők egy része szervezeti intézkedésekkel, anyagi juttatásokkal teljesítettnek véli ifjúságnevelő feladatait, és viszonylag ritkán vállalkozik arra, hogy ennél többet tegyen. A közvetlen munkahelyi vezetőktől ' eltekintve az állami, gazdasági vezetők jelentékeny része meglehetősen ritkán találkozik a fiatalokkal, alig ismeri személyes gondjaikat, problémáikat. Kevés támogatási nyújtanak a pályakezdőknek a munkahelyi kollektívába való beilleszkedéshez, s a fiatalok politikai, közéleti aktivitásának kibontakoztatását, politikai, erkölcsi, szakmai fejlődését nem segítik eléggé. A neveléshez szükséges szervezeti keretek és dologi feltételek biztosítása ugyan nélkülözhetetlen és e területen tiszteletre méltó előrehaladás is van, de ezek csak akkor kamatoznak igazán, ha tartalommal telítődnek, ha értelmesen szolgálják az ifjúság fizikai és szellemi gyarapodását, a holnap ■társadalmát alkotó szocialista ember kialakítását. A fentiek természetesen nemcsak az állami, gazdasági szervekre és vezetőkre, de a társadalom más szerveire, intézményeire és a tömegszervezetekre és mozgalmakra is vonatkoznak- A szakszervezetek munkájában például mindinkább a fontosságát megillető helyre kerül az ifjúságnevelő tevékenység, de ez elsősorban a vezető szerveik tevékenységében mutatható ki. A munkahelyeken dolgozó szak- szervezeti csoportok és aktivisták körében még nem vált álta- lánossá a vezető testületeknél tapasztalható helyes szemlélet és gyakorlat. A szocialista brigád- mozgalomban rejlő nagyszerű nevelési lehetőségek jó része emiatt továbbra is kihasználatlanul marad. Az idősebb munkások a kívántnál kevesebbet törődnek azzal, hogy a mellettük dolgozó fiatalok erősebben kötődjenek a munkásosztályhoz, öntudatuk fejlődjék, ismerjék, szeressék szakmájukat, munkahelyüket és legyenek büszkék arra. Pedig milyen sokat tehetnének azért, hogy új munkatársaik megismerjék az üzem múltját, nemes hagyományait, termelési sikereit, a gazdasági eleiben betöltött szerepét. De nem csupán a társadalmi, állami szervek háza táján akad mit igazítani. Sok kívánnivalót hagy maga után a család nevelő tevékenysége is. Jó néhány szülő — gyakran még a kommunista szülők is — nem fordít kellő figyelmet gyermeke személyiségének fejlődésére, politikai, erkölcsi arculatának tudatos formálására, ügy vélik, az anyagi javak juttatásával, a jobb életfeltételek biztosításával eleget tettek szülői kötelességeiknek, és azután nemegyszer keserűen tapasztalják, hogy gyermekük más lett, mint amilyennek megálmodták. Márpedig a szülői nevelést a társadalom egyetlen intézménye sem vállalhatja át és aligha pótolhatja azt, következésképpen egyetlen szülő sem menthető fel e kötelezettség és felelősség alól. Az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi nevelésével járó sokoldalú munkát — beleértve a szülők ilyen irányú nevelését is — a párt szerveinek és szervezeteinek kell irányítaniuk, összehangolniuk és ellenőrizniük. Sok tekintetben rajtuk múlik tehát, mennyire tudunk változtatni az említett jelenségeken-, Munkájuk során gyakran a pártszervezetek is elkövetik azt a mulasztást, hogy a fiatalok politikai nevelését csak az ifjúsági szövetségtől, a KISZ-től kérik számon. Az ifjúsági szervezet rendkívül jelentős nevelő erő, s a maga területén, a ren- I delkezésére álló feltételek és keretek között igyekszik is eleget tenni feladatainak, de nem vállalhatja magára azokat a teendőket, amelyeket más szerveknek, szervezeteknek kell elvégezniük. A pártszervezeteknek az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásán munkálkodva arra kell törekedniük, hogy maradéktalanul jusson érvényre az ifjúság neveléséért érzett együttes felelősség. Ezt persze nem elég csupán hangoztatni, hanem konkrét követelményeket is szükséges támasztaniuk az állami, gazdasági szervekkel és vezetőkkel, tömegszervezetékkel és mozgalmakkal szemben. Ezek a követelmények feleljenek meg az adott terület üzem, intézmény sajátosságainak, és az itt dolgozó szervezetek munkájának folyamatos, állandó elemét képezzék- A gondosan kimunkált, a különböző szervezetek között egyeztetett teendők megvalósulását a pártszervezetek segítsék | és ellenőrizzék. Az ellenőrzés során számoltassák be a vezetőség vagy a taggyűlés előtt a gazdasági, tömegszervezeti, tanácsi vezetőket arról, hogyan hajtották végre a fiatalok politikai nevelésében rájuk háruló tartalmi feladataikat. Ne elégedjenek meg az olyan beszámolókkal, amelyek csak a klub- helyiség juttatásáról és berendezéséről, a szórakozási, a kirándulások feltételeinek biztosításáról szólnak. Következetesen kérjék számon a különböző területeken dolgozó kommunistáktól a közvetlen környezetükben élő és dolgozó fiatalokkal való törődést, s a kommunista szülőktől pedig következetesen igényeljék gyermekeik példamutatóan gondos nevelését. Ahol törődnek a nők gondjaival ott jé a közérzet és a munka Amerre járunk a műhelyekben, mindenütt sok nő dolgozik. A műanyagosoiknál a magas frekvenciájú hegesztő gépeken éppen úgy, mint a dobozüzemben, ahol ügyes kezű lányok és asszonyok ragasztják a díszdobozokat. Nem csoda, hiszen a Szarvasi Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Ipari Szövetkezetben a dolgozók 80 százaléka nő. Nemrég éppen a televízióban is szó volt erről a népesedéspolitikai határozat témájával kapcsolatosan, s elmondták, ho^j' bizony a legtöbbször nem szívesen fogadják a kismamákat, a női munkaerőt. Vajon itt hogyan valósul meg a párt nőpolitikái ha3 Bímsmsms^t mi, JANUÁR 13, Ez év első felében a párt- alapszervezetek taggyűlésen tárgyalják meg az ifiúságpolitikai határozat végrehaitásának állását, különös figyelmet fordítva a fiatalok politikai nevelésének kérdéseire. Jó alkalom ez arra, hogy felülvizsgálják intézkedési terveiket, s kiegészítsék azokat az újabb teendőkkel. E munka akkor vezet igazán sikerre, ha gondosain megvizsgálják az állami. gazdasági szervek és vezetők, a tömegszery.ezetek és társadalmi mozgalmak ezirányú tevékenységét is. Az átgondolt elemzés és a tennivalók megfontolt megjelölése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minden | érintett és illetékes — mindenki. aki itt tehet és akinek tennie kell valamit — saját feladatának érezze az új nemzedék | szocialista szellemű nevelését. az érettségi bizonyítvány megszerzésekor úja/bb 400-at. Jólesik ez a gondoskodás. Azt hiszem ilyen sehol nincs... Hogy is van ez? Stefancsik Pál elnök és a párttitkár — aiki mellesleg nő — ad választ. Elmondják, hogy minden 20 év feletti dolgozó, aki vállalja a tanulást, szakmai képzést, anyagi segítséget kap. A szövetkezet vezetősége 1973-ban döntött így, s ezzel akarja ösztönözni a dolgozókat a tanulásra. Az általános iskola hetedikesei 200, a nyolcadik osztályt végzők 300 forintot kapnak. A politikai oktatásban részt vevők, a marxizmus—leniniz- mus esti tanfolyamán 400, az esti egyetemen 1000, és a politikai főiskolán végzett hallgatók 1000 forintot kapnak. Hasonlóképpen jutalmazzuk a szakmunkásvizsgát eredményesen, elérőket, valamint a felsőfokú szakképzésben részt vevőket 4—500, illetve 1000 forinttal. Meglátogatunk egy kismamabrigádot is. Szín Imréné, Dóba Jánosné, László Isvánné egyöntetűen vallják: sokkal jobb így egy műszakban dolgozni. Nem gond az óvodai vagy a bölcsődei elhelyezés, többet lehetnek együtt gyermekeikkel. Lászlóné egyébként korábban három műszakban dolgozott. Csak most tudja értékelni igafodor Klára: Érdemes továbbtanulni Palyov Jánosné: Jó érzés tudni, hogy gondoskodnak az «nyákról tározata, miként törődnek a kismamákkal, akik nem egy, hanem több gyermeket neveinek, vagy akarnak nevelni. Ezt kutattuk a műhelyeket járva, az érdekeltekkel beszélgetve. Palyov Jánosné, a műanyag- üzemben dolgozik: — Hároméves kisfiam van, s kérésemre egy műszakba tettek, hogy töb_ bet tudjak vele foglalkozni. Szívesen vállalom majd a második gyermeket is, mert itt jól érzem magam, törődnek az emberrel. Csak egy dolgot említek: a gimnázium 3. osztályába járok. Gyermekgondozási szabadságon voltam, s amikor visszajöttem, 300 forintot kaptam. Meglepődve fogadtam. Kiderült, hogy mindazok, akik tanulnak. bizonyos összegű anyagi segítségben részesülnek. Jövőre 400 forintot kapok és Tóth Jánosné: Csak azt sajnálom, hogy nem az én időmben volt ez a segítség zan, hogy két kisgyermeke mellett ez milyen könnyebbséget jelent. Más kedvezményt is kapnalk. Karácsony előtt a sokgyermekesek és az egyedülállók gyerekenként 200 forintot. A szövetkezet csupán ilyen célra összesen 20 ezer forintot fizetett iki. Ezenkívül minden részlegnek hűtőgépet vásároltak, így 20—25 emberre jut egy hűtőgép, ahová a háziasz- szonyok elhelyezhetik a piacon vagy a boltban vásárolt romlandó árut. Az új belépők órabérét az idén egy forinttal felemelik, ami szintén a nőknek jelent sokat, hiszen, az új jelentkezők zöme nő. A gyermekgondozásból visszatérőknek biztosítják a régi munkahelyet, s természetesen az időközben felemelt bért. Tóth Jánosné már nagymai- ma. megkérdezzük, mi a véleménye ezekről az intézkedésekről. „Nem lehetne olyan helyen jól dolgozni — mondja —, ahol nincs ilyen segítség. Bár akkor lett volna ilyen, amikor én neveltem a gyermekeimet. Tudok olyan fiatalasszonyt, , aki most többet kap — mivel két pici gyermeke van —, mint amennyi a fizetése. Az már csak természetes, hogy ahol ennyi gondoskodással veszik körül az édesanyákat, akkor bizony senki sem kívánkozik máshová Ügy érezzük, nemcsak mint női dolgozók kapjuk meg az elismerést, hanem mint edes anyák is. Nekünk pedig ez a legfontosabb.” Ahol így törődnek a nők gondjaival, képzésükkel, előbb- rejutásukkal. ott jó a munkahelyi közérzet, s ezzel egyenes arányban javul a munka is. Kasnyik Judit miusza&gou uuiguzo sismarna-origa« a aooozüzemben CFoto: Öemenv*
