Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-12 / 9. szám
4 mitnkáslerelek és személyes panaszok ügyintézéséről tárgyalt az SZMT elnöksége ) A Szakszervezetek Megyed Ta- j ) nácsa tegnap, pénteken délelőtt I ) ülést tartott, amelyen a testület ■először megvitatta, majd néhány módosítással jóváhagyta idei munkaprogramját és első \ íólévi mumkatervét. Ezután Farkas János, az SZMT szervezési és káder-munkabizottságának vezetője számolt be jelentésében a munkás- levelek: és személyes panaszok ügyintézésének tapasztalatairól. Eszerint az SZMT elnökségéhez 1972-ben 152, míg tavaly 23 százalékkal kevesebb,' azaz 112 panaszos levél érkezett. Ezenkívül évente mintegy 1500—1600- an személyesen keresik fel panaszaik, sérelmeik orvoslása végett az SZMT munkabizottságait és a szakmák megyei bizottságaik A munkáslevelek és a személyes panaszok témájuk szerint igen változatosak. Az elemzés más érdekes ösz- szefüggéseket is feltárt. Mindenekelőtt azt, hogy a jogos panaszok száma évről évre növekszik. 1971-ben 29, 1972-ben 39, tavaly viszont már 54 százalék volt ez az arány. Mindez arra enged következtetni, hogy a vállalatoknál, az intézményeknél nem veszik kellően figyelembe a kollektív szerződésben foglalt megállapodásokat, illetve a Munka Törvénykönyvében lefektetett jogszabályokat, örvendetes viszont, s ez a növekvő bizalmat jelenti, hogy tavaly csak egyetlen névtelen panaszos levél érkezett. Ezt sem hagyták figyelmen kívül, a bejelentés nyomán intézkedtek. , Elgondolkodtató viszont, hogy a panaszos leveleknek jelentős része, mintegy 60 százaléka nem közvetlenül a dolgozóiktól, hanem a párt felsőbb szerveitől, a SZOT-tól, a Kádió és a Televízió osztályaitól, illetve az országos és megyei lapok szerkesztőségedtől érkezett. Mindez azzal magyarázható, hogy a panaszosok többsége nem bízik eléggé a helyi szervek gyors segítő készségében, hanem nagyobb szalumai hozzáértést, gyorsabb intézést remél a felsőbb szervektől. Éppen ezért a vállalati, üzemi, intézményi szakszervezett alapszervezeteknek többet kellene tenniök és kezdeményezniük azért, hogy a gazdasági és hivatali vezetők a termelő, az irányító munka mellett rendszeresebben törődjenek a dolgozók gondjaival és problémáikkal. P. P. Fii r }pecsenye A pécsi ÁFÉSZ szakcsoportja hetente 2400 fürjet nevel és ad át a MAVAD-nak. Ezt — a nálunk csak kevéssé ismert csemegét — föle* keleti és déli országokba exportálják. Képünkön: Napos fürjcsibe. (MTI-fotó: Bajkon József felv.) A tsz-ekben megállt a tehénlétszám csökkenése A gyulai példa alapján: olcsó és korszerű férőhelyek iránt érdeklődnek az üzemek A szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram meghirdetése óta 1972 az első olyan esztendő, amikor a tsz-ekben megállt az állománycsökkenés, a háztáji gazdaságokban pedig ugyanez a folyamat lényegesen mérséklődött;.' Deák Antal, a Békés megyéi Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója szerkesztőségünknek adött tájékoztatójában elmondotta, hogy a korábbi években a tsz-ek és állami gazdaságok öt-nyolcezer növendékmarhát vásároltak fel az ország különböző megyéiben, szállították *«S»»BttBBBBBBBBSaSBBaSBBe8fSiBBBBSBSeiBBfl9*aBSB» És hullottak a könnyei. Nehezen nyugtattam meg — Az első politikai gyűlést szerveztük, január 24-én, igen sokan összejöttek a gazdakörben. Délelőtt tíz óra volt. Megállapodtunk, megalakítjuk a kommunista és a Nemzett Pa_ raszt Pártot. A földmunkások szakszervezetének szegényparaszti tagjait hívtuk össze, titkárnak engem választottak. Jelentkezett idős Kordás József is, aki pár nappal korábban „kommunista könyvét” megsiratta. — Március 15-én Szegeden, a Klauzál téren politikai nagygyűlést tartottak. Több lovas- bocsival vonultunk a faluból. — Március 29-re megszervezték az Ó-Pusztaszeren levő Ár_ pád emlékműnél a. második honfoglalásnak megfelelő nagygyűlést Ünnepélyesen megkezdték a földreform végrehajtását, a nagybirtokok felosztását. Az emlékműnél a következő felirat volt: „Megfogadjuk, hogy felszántjuk és bevetjük a magyar ugart!” Rendkívül sokan özönlöttek a környező községekből, az ünnepi emelvényt, asztalokat és székeket közvetlen a szolbor teraszos részére tették. Az elnöklést Karácsonyi Ferenc főispán vállalta. Vártuk a budapesti vendégeket. Késtek. Te_ lefonáltak, hogy elromlott a gépkocsijuk Délután 3 óra körül a. főispán bejelentette, megtartjuk az ünnepséget. Rövid beszédet mondott. Vonultunk a Pallaviömi birtokra Alig halad- tHnk néhány száz métert, a zeüzemeikbe hizlalás céljára. Az ilyen felvásárlás a 'múlt esztendőben feltehetően 2500-ra csökkent Az állomány mégsem apadt, mert a tenyésztői munka megyeszerte fellendült. Ezt mutatja az is, hogy a korábbi években a két ellés közötti idő 400 napról 1973-ban 370—380-ra csökkent. Ugyanakkor a felügyelőség ellenőrzése alatt levő 22 ezer tehén esetében, tsz-át- lagban a tejtermelés 110 literrel halgdja meg a korábbi évet. Sokan tudják, hogy a szarvasmarha-tenyésztés színvonalának nekar kíséretével, a mozgalmi vezetők jelenlétében, s megérkeztek a pestiek. - A kocsi megállt a tömeg- előtt. Az ideiglenes kormány földművelésügyi minisztere felment az autó tetejére, rövid ünnepi beszédet tartott, az ideiglenes kormány és a Magyar Kommunista Párt nevében sikeres munkát kívánt a földosztáshoz Bonás márciusi délután volt, A zenekar az In- tsrnacionálét játszotta, új történelem született, új honfoglalás. — Pusztaszeren is mértük a határt. Tömörkény községgel osztoztunk a földigénylők arányában a grófi birtokon.' 600 hold föld, m.i az? A földosztás zajos volt. a névsor állandóan változott. Üjak és újak jöttek, akik meggondolták magukat, megjbátarodtak, vagy kérték húzzuk ki a nevüket, visszavonják a jelentkezésüket. A munkába bevontuk Bartba Bálint igazgató-tanítót. — Egyik ezért kifogásolta, a másik azért, a harmadiknak a szomszédja nem tetszett. Nehezen született igazság Férfiak, asszonyok, a falu apraja, nagyja a határban. Páran iszogattak, fölszedték a levert mezsgyekarókat. Sorszámokat raktunk kalapba, Szakállas Tamást, idős bácsit kértük, tartsa a kalapját, és Domonkos János hétéves lánya húzott mindenki helyett cédulát. Bevált. —• így osztottuk szét Pallavi- cini birtokát. (Folytatjuk) emelése nagyban függ a tenyészállatok, a tenyészoikak minőségétől. A mesterséges termékenyítő főállomáson olyan törzsanyagot tartanak, amely javító hatású. S amióta a termékenyítésért fizetniük kell az üzemeknek, sehol sem a kisebb tenyeszértékú bikától szeretné^ nek ütodot, hanern a javító ha- tásúaktol származó spermát vásárolják. Elz drágább, az üzemeknek mégis megéri, mert a későbbi években olyan állományhoz jutnak, melynek tejtermelése, hústermelése hatékonyabb, nagyobb jövedelmet hoz a mostaninál. Az üzemek érdeklődését tanúsítja az is, hogy a megye déli körzetében úgynevezett egészségügyi szarvasmarha-legelőket telepítettek. Ezzel a tartás körülményeit javították, az állomány, a szaporodás biológiai feltételeit bővítették. Több üzemben tökéletesítették a műszaki felszereléseket is. A Volga rendszerű fejőgépeket Alfa Laval berendezéssel látták el. Ettől a technikai változtatástól naponta másfél-két literrel növekedett a tehenek tejtermelése. Mindez abból következett be, hogy a fejés jobban igazodott a tőgyben lezajló tejkivá- lasztáshoz. A fajtakeresztezés is előtérbe került. Ugyanakkor vannak' a megyében olyan tehenészetek,, ahol a magyar tarka tej- és hús-' termelő fajtát kiváló tulajdonságaiért nagyon megbecsülik. Ez nem véletlen, hiszen nem is egy olyan tsz-tehenészet van, mint a mezőkovácsházi Űj Alkotmányé, ahol 1973-ban a magyar tarka tehenektől 4200 liter tejet fejtek. Növekedett az üzemek érdeklődése fejőházak építésére és korszerű telepek létesítésére is. Statisztikai adatok szerint a tsz- ekben 27 ezer szarvasmarhaférőhelyet lehet találni. A felügyelőség dolgozói szinte üzemenként áttekintették a férőhelyek minőségét és megállapították, hogy ebből ötezer annyira elavult, hogy bennük még felújítással sem szabad a termelést újraszervezni. Egy-egy ilyen épületre többet kellene költeni, mint amennyiért újat lehet készíteni. A megmaradt 22 ezer férőhelyből 6—7000-t érdemes lenne felújítani, átalakítani. A szövetkezetek kezelésében mindössze 5400 az olyan szarvasmarha-férőhely, melynek korszerűsége csak az elfogadható osztályzást kaphatja. Bennük csak hagyományosan lehet dolgozni. Ez azt jelenti, hogy ezekben az épületekben egy-egy dolgozó 10 —14 tehenet gondozhat. A korszerű telepeken egy-egy dolgozó 40—50 tehenet lát el vagy pedig 100 nővén dókmauháit Megyénkben a felügyelőség kezdeményezésére a gyulai Munkácsy Tsz-ben építettek egy kísérleti telepet, melynek korszerűségét a benne folyó termelés tanúsítja. A zárt tartásból ide csukott jószágok (Holstein F.) termelése egy tejelési időszakban 1800 literrel növekedett! A 3700 liter tejet adó magyar tarkák pedig 4100—1200 liter tejet adtak! Ezeknél a teheneknél baj volt a szaporodással is. Nem fogtak borjút. Ezért is selejtezték ki, szállították a gyulai telepre azzal, hogy az új módszer, ha tud. bizonyítson. És bizonyított. A szaporodás-biológiai egyensúly valamennyi tehénnél visszaállt. A múlt, esztendőben keréken 3600 állattenyésztő szakember, közöttük miniszterhelyettesek látogattak megyénkbe, hogy a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét az év végén várható eredmények tükrében vizsgálják. Megtekintették a gyulai Munkácsy Tsz-t is. A gyulai példa alapján az ország különböző részein korszerű nagyüzemi tehenészeti telepek alakulnak ki a korábbinál lényegesen kevesebb beruházási összegből. A kormányprogram jó irányba ösztönzi megyénkben a szarvasmarha-tenyésztést — állapította- meg az előző tények összegezésekor az igazgató. Az elért eredményeket tovább lehetne fokozni, különösen a Körösök térségében gazdálkodó szövetkezetekben, ha a korszerű, kötetlen tartásra beruházási lehetőséget kapnak az ágazat komplex fejlesztésére. A tenyésztői kedv jó, az ütemen gyorsítani kellene, lehetne is, olyan irányban, hogy az a tejekben és az állami gazdaságokban mindenekelőtt és elsősorban a fertőző betegségektől mentes állomány kialakítására ösztönözzön. r D„ BL Kényelmes január Ezekben a napokban, heteké ben íródik a termelékenység fe- kete_krónikája, a rohammunka születési anyakönyve. Magunk, mögött hagytuk az óévet, a hajtás decembert minden idegi d- szültségével, ünnepnapjai minden szertelenségével, és most , kényelmes napók. tessék-lássek munka vár ránk az irodákban, a műhelyekben. Decemberben még minden sürgős volt, minden óra és perc drága, mert az akkor megkeresett forintok még nagyon is kellettek az évi árbevé. telbe és nyereségbe, attól tovább hízott a tavasszal esedékes 13. havi boríték. Most viszont, a statisztikusók, munkaügyisek és. az energetikusok a megmondhat tói: sok munkahelyen a lazítás perceit élik. Fáradtak és kényelmesek vagyunk. Semmisem sürgős. i Az embernek természetesen szüksége van ünnep- és pihenőnapokra gazdasági szempontból azonban nagyon szerencsétlen elosztásban jönnek össze az év végi piros betűs napok. Karácsony és újév között megtorpan a. gazdaság A két ünnep közötti napok a szilveszterre való készülődés jegyében telnek el, nem is szólva az István, János, Éva névnapozásokról és az előszlil- veszterezésekről a munkahelye, ken. Mindezeket betetőzve jön a vidám, szertelen szilveszter új év első napja. Az embert elcsigázzák az ünnepnapok, mert hiszen nem csav a pihenést jelentik, de kötelezettségekkel is járnak. Rohangá_ lás a bevásárló-kosarakkal, sütés-főzés, eszem-iszom és fala- tozásók vendégeskedések, és éjszakázások. Az új esztendő fáradtan indul. Érdekesek az ezzel kapcsolatos vélekedések. Valaki azt mondta, az év végi ünnepnapokat szívesen kivenné egyben, és hozzácsapná a nyári szabadságához. Mások felsóhajtanak, a szilveszter és az újév után jó lenne még egy nap szabadság, hogy kipihenhessék áz ünnepi fáradalmakat A kényelmesség ■ érzete sokszor- intézményesül is a munkahelyeken. Mondanunk sem keTl, év eleji kényelmességeinknek később kamatostul megfizetjük az árát. Az első hetek veszteségeit egész évben görgetjük magunk előtt, hogy azt többnyire év végén, valahogyan pótoljuk, kiegyenlítsük. Hiszen ezeknek az első műszakoknak a termelése is benne van az éves árbevételi tervben. Hány és hány ezer, tízezer túlóra az ára az év eleji kényelmességnek? Hány és hány heben kell később kapkodni emi. att? Egyenletes munkatempót egész évben. Irodákban és műhelyekben ne hagyjuk elhatalmasodni magunkon a kényelmet és a megelégedettséget, hogy aztán később nyakunkba kelljen venni mostam mulasztásaink egyre nehezebb terheit. Az első. hetek feszessége a munkapadoknál kinek-kinek igyekezete mellett. elsősorban a szervezésen múlik, A jó gazdasági vezető, bárhogy is sikerült az elmúlt esztendő, az új év első napjaiban nem tétlenkedik, lankadatlan energiája és munkakedve szinte kisugárzik. Beosztottai számára megteremti a munka feltételeit és a kedvet a munkához. Mindezt múltidőben kellett volna írnunk, hiszen az évkezdés lazaságaira már jóval az ünnepek előtt szükséges gondolni, s akkor megteremteni elkerülésének feltételeit. A két ünnep között résztvevője voltam egy brigádértekezletnek, ahol egy pohánka konyak mellett elhangzottak a kölcsönös jókívánságok, és abban az ünnepi hangulatban, az üzemvezető nem félt az ünneprontástól, ha ezt egyáltalán annak lehet tekinteni, amikor-fennhangon így szólt:, ugye gyerekek, másodikén mind:, nyáján bejöttök? nem lesz bum. li? Valahogy így kell kezdeni, még jóval-jóval az új esztendő előtt M, Z.
