Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-11 / 8. szám
Megsúgom j Magának hogy engem Igen régen uódfeleit érdekei a tailingullág, rengeteg tudományas és tudó- mánytalan fantu,, tikus könyvet olvastam, és bevallom, már egészen kis koromban nagy hatással voltai, ram a tőlem oly távoleső „égi” testeit, a filmcsillagok. Azóta persze módosult érdeklődési köröm, leginkább a hozzám közelebb levő s dolgokkal foglalkoztam, ám ; most megint egy égitest, a Ko- ; houtek. üstökös köti le figyel- ■ rnem ,javarészét. Hallgatom a i rádiót, lesem a televíziót, mi- í kor mondanak-mutatnak róla J valamit, $ azt hiszem, így van > esml sok-sok ember Békés • megyében. Fogadok magával l akármibe, hogy alig-alig akad s valaki, aki ne tudná: az üstö- • käs január 20-án lesz a legkö- j gelebb a Földhöz. Szerencsére nálunk nincs ! olyan nagy üstökösláz, mint ; például az VSA-ban, ahol az \ üzletekben üstökössel díszített \ ruhadarabok tömegét árusítják, ? nem is szólva a Queen Elisabeth « II. luxushajó 1200 dúsgazdag * utasáról, akik már december ! elején elindullak az Atlanti- : óceán felhőtlenebb vidékere, ; Üstököst látni. Ne értsen félre, * nem irígykedek a dúsgazdagok■ ra, hiszen felesleges lenne 5 Utazgatnom, napjainkban ná- \ lünk kevésbe felhős az ég, mint : az USA-ban. : Ha már Ustököslázról sugdo- • sok Magának, akkor feltétlenül \ szólnom kell a világvégéről, \ amely állítólag elkerülhetetlenül l bekövetkezik, mint mar eddig ■ is annyi,szór — a babonás em- l berek tévhitében. Aztán itt van ■ az a „hagyomány”, hogy az : üstökös megjelenése égi jel, ! Eszerint pusztító járvány kitö- \ rése várható, melyre ezúton \ tisztelettel felhívom a KÖJÁL S figyelmét. Ha netán elmaradna, j annak as a magyarázata, hogy : az égi jel késett, ugyanis tavaly i volt kolerajárvány Nyugat-En- I répában- Ez a késés ennyi > fényév megtétele után azonban ■megbocsátható a Kahouteknek, gondoljunk csak a vonatok késéseire, amelyek osszehasanUt- hatátlanvl kisebb utat járnak be. De félre a tréfával, az üstökös jön es elmegy, mi maradunk, s marad a világ számtalan csillaga, amely nem tűnik fel hirtelen, nagy fénnyel, s nem tűnik el szinte nyomtalanul, Megsúgom Magának, sok üstökös fénylett már felettünk, s lassan el-elfelejtjük őket, mert újra meg óira elfoglalnak minket hétköznapjaink, Azok a hétköznapok, amelyek, ha még nem, is tündölclöek, de egyre fényesebbek, Vllawk /nltán A «ftftliBKaa " 1ML .1 AKTIAK. !L Klubház vagy régiségbolt? Krónika a lakótelepi klubokról Felvételi esélyek, felvételi prognózis Pergessük vissza az éveket: 1969. A békéscsabai Kulich lakótelepem szaporodnak a lakóépületek, sokasodnak a ház körül lődörgő kisebb és nagyobb gyerekek. A kisebbeknek legalább ott a játszótéri libikóka, a homokozó, de a tómaszkorúakat az már nem köti. Jön hát az unalom és hozza magával cimboráit: az ablaktörést, az eszeveszett rohangálást, alkalmi verekedéseket, a szemtelenkedést. A felnőtték bosszankodnak, szidják a ,,mai gyereket”. Az viszont senkinek sem jut eszébe, hogy hely és program kellene nekik. Valakinek azért mégis eszébe jut. összeszedi a lakótelepi gyermeksereget és klubot szervez nekik a III. kerületi pártszervezet házéban. Évekig jó a helyiség, Érdekesek a programok. A lakótelepi fiatalok rendszeresen lejárnak a Czuezor utcai klubba szerdán és szombaton." Csakhogy! Azóta 1974-et írunk. A Kulich Gyula lakótelep megnőtt. Felsorakoztak mellé a Tolnai, az Ihász, az őr és legutóbb a Tinódi utcai épületek. Ez összesen legalább 15 ezer embert jelent, A Czuczor utcai, • lakótelepi ifjúsági klub kicsi , lett. Az Új épületektől már messzebb is van. Sőt, az igazsághoz azt sem hallgathatjuk el, hogy berendezési tárgyai ma már senkit sem vonzanak úgy, mint évekkel ezelőtt. Vélemény A városban hatezer tagja van a iilSE-nek. Ha csak ezekre a fiatalokra gondolunk, már akkor is látni, milyen sok klubra lenne szükség, A KISZ városi titkára, Uovszki Lajos szerint persze nem Is olyan rossz a helyzet, A nagy gyárakban, a középiskolákban, a szakmunkás- képző intézetben majdnem mindenütt van jól felszerelt ifjúsági klub. A szövetkezeti fiatalokat a Szabadság téren megnyitott reprezentatív „Gyopár” klub látja él programmal, az: erzsébethalyiek a BARNEVÁL és a téglagyár ifjúsági klubjaiba j járnak. A második és az első I kerületiek a pártszókházakban rendezkedtek be, j Fehér folt azonban 9 város J négy lakótelepe. Nem is lakótelep j turális „kötélzettel”. Jó lenne utánozni ebben a Szovjetuniót. — A szellemi táplálék ugyanúgy kell ma már az embernek, mint az élelmiszer. Ezért a lakótelepeket szerintem nem is szabadna művelődési AB C-k nélkül felépíteni — mondja egy Penza lakótelepi diáklány. —Mi szerencsére közel vagyunk a városhoz, de azért jó lenne egy kulturált pinceklub. Ha pincekocsmát nyitottak, ilyet is lehetne! — Az Áchim lakótelep a város szélére került. Bosszankodnak is ezért az ottaniak, És különösen azért, hogy nincs a közelben egy kulturált klubhelyiség- A házakban sem lehet ilyet kialakítani. Ha a Kulichon csinálnának valamit, azért oda szívesen lejárnánk — mondja egy fiatal. Végre megszületett a KTSZ- lakótelep j®, („József Attila”) Ott szinte minden lakó húsz és harminc óv körüli. Tőlök is távol van a város; ritkán járnak az autóbuszok. Egy-egy épület kerékpártárolójából és szárító- helyiségéből lehetne ott szép ifjúsági klubot alakítani. Meg kellene szavaztatni a lakásszövetkezeti közgyűlésen egy ilyen klub létrehozását. Az ottaniaknak ez a véleménye. Klubház A legnagyobb telepen, a Ku- liehon kínálkozik a legnagyobb lehetőség. Nyílt titok ugyanis, hogy az Unt verzál Vállalat árulja ottani bútorüzletét. ‘ A városi tanács őrök érdeme tenne, ha ezt áz épületet megvásárolná és klubházzá alakítaná, Az ott élő sok ezer embernek inkább érdeke ez, mint hogy a Bizományi Áruház Vállalat egy újabb ócskabútorüzletnek használja azt, a klubháznak nagyszerűen kihasználható épületet. E sorok írója a nyáron Berlinben, egy formára hasonló, de kétszintes épületben üldögélve is gondolt érré lokálpatrióta honfitársaival. Az egy lakótelepi teaház volt, napilapokkal, folyóiratokkal, presszóval. Itt az alkalom, hogy csináljunk egy hasonlót! Rcthy István Ötvenkétezer érettségiző pályaválasztási szándéka Csaknem ötvenkétezer idén I érettségiző diákot kérdeztek j meg az egyetemi számítóköz- j pont szakemberei pályaválasztási szándékukról. Az érettségi- j zők közül — mint ismerete« — , mintegy 15 300-an tanulhatnak a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain. Az összegezésből kiderül: a nappali tagozaton érettségiző 52 000 fiatal közül 28 197-en szeretnének továbbtanulni valamilyen felsőoktatási intézményben. Figyelembe véve, hogy az elmúlt évben érettségizettár is pályáznak a nappali tagozatokra, ez azt jelenti: minden száz felsőoktatási intézménybe készülő diák közül harminc-negyvenet vehetnek fel évente az egyetemek, főiskolák. Az előzetes orientációk szerint a diákok a társadalomtudományi terület iránt általában iámét jobban érdeklődnek, mint a természettudományi-műszaki terület iránt. Éppen ezért várhatóan a társadalomtudományi szakokon magasabbak lesznek a felvételi vizsgák követelményei, főként a különleges szakokon — pszicho- ! lógiám például tizen háromszoros, a művészeit fakultásokra pedig hét-tízszeres a túljelentkezés. A sokakat érdeklő humán tanári szakokon elég nagy a szórás. A magyar szaktárgyaknál i együttesen a túljelentkezés csak 318 százalék, a történelem szak- j tárgynál együttesen 406 száza- ! lék; a magyar-történelem szakon még tizenöt-tizennyolcszoros egyes helyeken a túljelentkezés (Egri Tanárképző, Eötvös Loránd Tudományegyetem), Az idegen nyelvvé! kapcsolódó sza- | kokra a túljelentkezés 288 százalék. A pedagógia, ezen belül a tanító- és óvónőképzők együt- , tasen „csak” 182 százaléknyi jelöltet vonzanak a rendelkezésre álló .helyekre, A rajztanár! helyekre 173 százalék, a zenetanári lehetőségekre 110 százalék a pályázó; ezzel szemben a testne- velő tanári pályán 420 százalék lesz várhatóan a túljelentkezés, j A nagyrészt iskolán kívül művelendő népművelő és könyvtáros szakokra négyszáz százaléknyi pályázó készül. Az állam- és Jogtudományi karok 401 százalék, a közgazdaságtudományt művelő intézmények azonban csak 206 százalék arányban várhatnak felvételizőket 1974-ben. Az agrárpályákra 140 százalék a túljelentkezés, a műszaki területre összességében csak százhúsz százalék jelentkező jut. A műszaki pályákon belül vannak olyanok is, amelyekre az .akiüljelentkezés” jellemző: vagyis annyian sem pályáznak, amennyi a keretszám. Az építés területére csak 88 százalék, a gépészeti szakokra 94 százalék, speciális szakokra összességében 90 százalék érettségiző pályázik. A műszaki tanárképzők iránt a helyekhez képest csak 86 százalék érdeklődik. Matematikára alig 125 százalékos lesz a túljelentkezés aránya. Nem megnyugtató a helyzet a tanári szakokon. A fizikát 120 százalékos, a biológiát 327 százalékos. a földrajzot 458 százalékos jelentkezési arányszámok jellemzik, de mindhárom területen szinte üresek egyes tanári szakok. Az orvostudományi egyetemeken (beleértve a gyógyszerészeket is) 247 százalék a túljelentkezés, az állatorvostudo- mányi egyetemen pedig 341 százalék. A számítástechnika területén a túljelentkezés aránya előreláthatóan csak 172 százalék. A „Szándék és valóság” című. 'most megjelent tájékoztatóból az érintettek megismerhetik egyebek között az egye« karokon, szakokon várható túljelentkezés mértékét, tájékozódhat nak a várható minimális pontszámról. A számítóközpont ösz- szegezését ötvenezer példányban Jelentették meg, a középiskolák pedagógusai, diákjai hamarosan megkapják, s így részleteit a jelentkezési lapok kitöltése előtt megismerheti valamennyi érdekelt. Sz. Lukács Imre: Pusztával tették egyenlővé a mezővárosi, elpusztult a monostor, Ügy maradt. Egy fiatalember u Kulich la- f kótalepen: — Tíz éve lakunk Itt. ■ Néhány évig vártam, hogy épí- í tanok Itt egy kulturális kiizpon- j tot, aztán kénytelen voltom su- » ját totósunkban berendezkedni • a klubéletre, Pedig jó lenne va- jj tamilyem kulturált helyen össze- s jönni, beszámolókat hallgatni, : beszélgetni. Nem ártana ezen a ; nagy lakótelepen olykor egy- j egy képzőművészeti kiállítás. : Messze vagyunk a városköz- : ponttól. Este már rmm szívesen ■ buszozjik az ember. Ez szerintem tulajdonképpen • nem is lakótelep. Csak házak • tömege, össze kellene ezeket : a hazakat kötni valamilyen kul- j fi lengyel ipar j az idén összesen 165 ezer sze- : méiygépkop&it gyárt. vagyis • legalább 43 ezerrel többet mint ■ tavaly. Az épülő Bielskoi Nép- : autó Gyárban elkészül az első : 10 ezer darab „Fiat 146 P” kis- : kocsi- A „Syrena” személy- * autókból 40 ezer hagyja el a j futószalagokat. A zemii gyár : az idén no ezer 1250 é» 1 f*oo : köbcentis „Polski-Fiatot” küld : a bete és külföldi piacra. öt évem beiül a lengyel ; járműipar a „Fiat 126 P” nép- 5 autókból évi SOÖ ezer, az 1750 5 és 1500 köbcentis „Polski-Fiat”- ! okba!, 180 ezer darabot gyárt, í HONFOGLALÁS IV Pusztaszer Keleten lsét nagy táborra, pártra szakadtak őseink, fehérekre és feketékre, A fehér magyarok, az anyajogú pártiak eljöttek, a féketek továbbra is maradtak a sztyeppéken. A korabeli források Árpád népét fekete magyaroknak nevezik, lakhelyük utón a Volgát fekete tolyónak. A mai hazában tevő népek az ungár nevet ismerték már Árpádék megjelenésekor. A honfoglalás1 nem egy, hanem több szakaszban történt, hosszú ideig tartott. Nemcsak egyedül Árpád fejedelem volt a honfoglaló vezér. Legendája később és fokozatosan alakult ki. (László Gyula régész professzor véleménye,) Anonymus írta: „Azon a helyen Árpád veaer és namesei elrendezték az országnak minden szokás törvényét, meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak •* vezérnek, meg fő embereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétkekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Ást a helyet, ahol mindezt elrendezték. a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el, azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.” Árpád vezér es vitézei a diadalmas alpári csata után, 89Ő- ban megpihenni a Kőrtvély-tó és a Gyíknölösény erdő mellé vonultak. Hamrnenégy napig pihentek, az ország ügyeit, bajait elintézték, Ezt nevezték az ősmagyarok Szemek. Törvényt tettek a közügyekben. A Kört- vély-tó azonos lehetett a dórt tóval, A legenda szerint a mesterségesen összehordott halmok ma ja megkülönböznek a homoki világtól: Árpád-, Vessző«-, Kártyás-, Sáregyház-, Szárnyúk-, Lukadhatom, és Császárné halma. itt állhatott a vezér sátra, s a húszezer harcos nagy területet foglalt el, A környező vidékét 10—13 kilométer távolságban ellephették. *** Szer a középkorban mezőváros. A bencés apátság nevét 1233-ban említi először oklevél. A monoét or alapjai láthatók. Véglédúttáik 3 történeM viharok. A tatárok elpusrtitattáfk. Fölépült. i475-b«n Mátyás király ütol*- fele arányban Szert két családnak adományozta, A török világ semmi >ó nem hozott. Az újratelepítés lassú volt cs vérszegény. A név őrizte a múltot: Pusztaszer. Többször osztoztak rajta, urai cserélődtek. Hl, Károly 1733-bán a falut a mindszenti uradalmak hívének, Erdődy György grófnak adományozta. Hét évtized múltán az Erdődy örökösök 1803-ban a birtokaikat, a raja levő terhekkel együtt, eladják őrgróf Pal- lavicininek, aki Kecskeméttel egyezségre lép, Felső-Pusztaszer Kecskemétnek, Alsó-Pusztaszer (Ö-Pusztaszer) neki é® Szegednek marad, 1896-ban, az ezeréves ünnepség keretében Szeged és Kecskemét verseng, melyikük kötelessége az emléikmű felállítása, Országgyűlés döntött, hogy állami pénzből áldozzanak Árpád emlékének, a grófi birtokon. Rivalizált a két város. Két szobor épült országos pénzből. Ó-Pusztaszeren, a hajdani bencés monostor helyén hirdeti a honfoglalást Árpád apánik. Kecskemét is örülhetett, a nemzetközi műút mellett, Pusztaszer határában, turutos emlékoszlop épült. Rajta hót legendás vezér: Árpád, Huba, Előd. Ond, Kond, Tas és Tuhuttim Két szó. bor, megosztott Magyarország. Családnevek utalnak a történelmi múltra. Sok a Szeri. Önálló közigazgatási község 1934- ben lett, Pusztaszer tanyavilág volt, elmaradott gazdálkodási vvzanycfckaJ. A laposban osztottak házhelyeket, az uradalomban dolgozók építgettek ote
