Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

Tíz év alatt 14 milliárd forint értékű munkát végeztek az „építő katonák“ a népgazdaság számára (Foto; Demény Gyula) Próbatermelés az áj cserépgyárban néphadseregünk űj kiképzési rendszerű alakulatainak katonái 1973-bam is eredményesen vet­tek részt a népgazdaság fejlődé­se szempontjából alapvető fon­tosságú beruházások kivitelezé­sében és a közlekedési hálózat korszerűsítésében. A népgazda­ság részére végzett munkájuk során jól hasznosítható, széles körű szakmai ismereteket, gya­korlatot is szereztek katonai ki­képzési feladataik sikeres tel­jesítéséhez. A kiképzési felada­tok végrehajtásában tanúsított helytállásukat bizonyítja, hogy a néphadseregben is kibontakozott szocialista versanymozgalom ke­retében a katonák több mint 25 százaléka teljesítette a Magyar Néphadsereg Kiváló Kajtanaja, illetve az élenjáró katona cím elnyeréséhez szükséges feltétele­ket Bekapcsolódtak a vállala­toknál folyó szocialista munka- verseny-mozgalomba is. Az erre vonatkozó eredmények értéke­lése még folyamatban van, de előreláthatólag több mint 400 brigád érdemli ki tavalyi tevé­kenysége alapján a megtisztelő „Szocialista brigád” címet. Az együttműködő minisztériumok, vállalatok vezetői, az építőipar, a közlekedés, valamint a nehéz­ipar kiváló dolgozója kitüntetés­ben 31, különböző vállalati ki­váló dolgozó kitüntetésben pe­dig csaknem 200 katonát része­sítettek. A műszaki alakulatok az el­múlt esztendőben segítették több, 1973-ban átadott egyedi nagyberuházás — mint például a Beremendi Cement- és Mész­kő, a Gagarin Hőerőmű, az al­győi olajmező, az Ajkad Tim­földgyár, az M7-es autópálya — építését. A múlt évben jelentős feladatokat oldottak meg a ka­tonák egyebek közt Százhalom­battán a Dunai Kőolajipari Vál­lalat és a hőerőmű bővítésénél, a Péti Nitrogénművek új mű­trágyagyárának, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyárnak, a Hejőcsa- bad Cement- és Mésaműveknek a Laninvárosi Olefinmü létesít­ményeinek építésénél. — Sokfelé tevékenykedtek az országban az út- és vasútépítő alegységek. Részt vettek az Ml­es és az M7-es autópályák to­vábbi építésében, a 4-es számú főközlekedési út korszerűsítésé­ben. Ugyancsak dolgoztak kü­lönböző vasútvonalakon, ahol korszerűsítési, felújítási, átépí­tési munkákat végeztek. A mű­szaki alakulatok katonái hoz­zájárulták a főváros fejlesztésé­hez is, például az észak—déli metró építésénél, a millenniumi földalatti meghosszabbításánál, több felüljáró, ezenkívül a Bu­dai Vár építésénél, valamint a postai hálózat bővítésénél vég­zett munkájukkal — mondották. A Honvédelmi Minisztérium il­letékesei az MTI munkatársával közölték azt is: előzetes számí­tások szerint az új kiképzési rendszerű műszaki alakulatok 1973-ban az állami építőipar te­rületén. továbbá a közlekedés és hírközlés fejlesztése érdeké­ben összesen több mint két és fél milliárd forint értékű mun­kát végeztek. Ezzel együtt a mű­szaki csapatok létrehozásuk — tehát tíz esztendő — óta 14 mil­liárd forint értékű munkával já­rultak hozzá a népgazdaság fej­lődéséhez. Az új kiképzési rendszerű mű­száki katonai alakulatok fenn­állásuk tizedik évfordulójának méltó megünneplésére az eddi­giekhez hasonló, további mun- kasikerekkel készülnek. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat sajtolt cse­repe már augusztusban, a Békés megyei ipari, mezőgazdasági kiállításon és vásáron díjat nyert. A kiállított cserép ugyan még nem az új békéscsabai cse­répgyárban, hanem az I-es szá­mú téglagyárban készült, de a cserépgyár bányájából kitermelt agyagból és ugyanolyan présgé- gen, mint amilyeneken most már naponta 60 ezret ámítanak elő. Ez a mennyiség csak a próba- termelés jelenlegi időszakára vonatkozik, amikor még „be kell járatni” a gépeket, beren­dezéseket. Áprilisban azonban már 120 ezer, év végén pedig 160 ezer kitűnő minőségű sajtolt cserép lesz a napi teljesítmény. Erre pedig garanciát nyújt, hogy a jelenleg ismert legmodernebb gépekkel, berendezésekkel lát­ták el a gyárat és nagyon jő az agyag. De talán még ennél is fontosabb, hogy az a 160 férfi és nő, aki itt dolgozik, egytől- egyig tudatában van a felelős­ségének. Többségük törzsgárda- tag, akiket a vállalat hosszú évek kiemelkedő munkája elis­meréseképpen helyezett át a cserépgyárba Mozzáéiftt szakemberek Természetesen képzettség szempontjából is meg kellett vá­logatni, hogy kik kerüljenek ide. Van 3 mérnök, 2 üzemmérnök, 8 technikus és 30 szakmunkás, de a többiek is a termelési fo­lyamat egy-egy szakaszának az alapos ismerői. A vállalat gon­doskodott a továbbképzésükről, s a legtöbben részt vettek a gé­pek, berendezések szerelésében is. Az egyik szakmunkás Molnár György műszerész, akit a békés­csabai I-es számú téglagyárból helyeztek át az új cserépgyárba. Az a dolga, hogy a hibákat há­rítsa el. Azt nagyon jól tudja, hogy egyetlen szerkezet leállá­sa az egész gyártást akadályoz­za. A javításnál a percek is szá­mítanak. Nagyon kell ismerni tehát minden alkatrészt. Itt volt a szerelésnél, most pedig a pró­bagyártásnál új és új feladat elé kerül. Arra a következtetésre jutott, hogy érdemes és szükséges is továbbtanulnia. — Érettségiztem, a lehetősé­gem megvan hozzá. A vállalat támogatást nyújt. Máris forga­tom a szakkönyveket — mond­ja­Kopp Szilárd a gyár műszaki vezetője. Az iparág első auto­matizált üzemének, a mezőberé- nyi I-es számú téglagyárnak a műszaki vezetői tisztéből került az űj beosztásba. A cserépgyár építésénél műszaki ellenőr volt, ami lehetővé tette számára, hogy kellő ismeretekre tegyen szert. Tudja, hogy a munkaköre igen nagy felelősséggel jár. Ezért mondja: — Egy óra termeléskiesés egy gépsoron 4-5 ezer cserép — 7-8 ezer forint — vesztesé­get jelent. A próbaüzemelésnél tehát pontosan kell beállítani a gépeket, kezelőinek pedig min­den apró részletet meg kell ta­nulniuk. Persze nekem is tanul­nom kell. Gyakorlatilag és el­méletileg egyaránt. iá munkakörülményeit A hagyományos cserépgyárak­ban legalább 12-szer, itt mind­össze 2-szer kell kézzel megfog­ni a cserepet. Ebből következik, hogy ebben a gyárban azonos mennyiségű cserép előállításá­hoz jóval kevesebb, mindössze egyötödnyi létszámra van szük­ség. Nem gépesített a cserépnek a kemencekocsira való rakása, va­lamint az osztályozása. Ám ezek a munkák is könnyebbé váltak. Hallgassuk meg erre vonatko­zóan Zahorán Pálné és Gémes József né cseréposztályozók vé­leményét! — Húsz évig dolgoztunk a bé­késcsabai i-es számú téglagyár­ban. Ott télen-nyáron a szabad­ban válogattuk a cserepet. Most ugyanazt fedett helyen, a csar­nokban csináljuk. Emelni sem kell, mert az a gép dolga. És ennek a cserépnek még a fogása is jobb —magyarázzák lelkesen. Azt is elmondják, hogy néha túlórázniuk kell, de szívesen vállalják, mert nem olyan fá­rasztó a munkájuk, mint régen volt. A keresetük nem lesz ke­vesebb, hanem talán valamivel több. Havonta 3 ezer forint. És ha még hősugárzót is kap­nak. nagyon elégedettek lesznek. Elkészült a szociális épület is. Van benne öltöző, fürdő, ebédlő, egészségügyi szoba és oktatóte­rem. Tavasszal pedig parkosít­ják, fásítják a gyárhoz tartozó 5-6 hektárnyi területet. Olyan legyen, hogy a XXI. században is megfeleljen az igényeknek. Á gyárnak nincs füstölgő gyárké­ménye, az energiát a villany és a földgáz szolgáltatja, amely nem, vagy legalábbis alig szeny- nyezi a levegőt. Forint és dollár Az itt készülő cserép Európa- szerte ismert típus. Mintegy 10 százalékkal drágább ugyan, mint a regi fajta, de kitűnő a fedőképessége, még a hófúvást is „állja”, rendkívül tartós és esztétikailag minden igényt ki­elégít- Amit mos* gyártanak, nagyrészt Jugoszláviába expor­tálják, hogy a valutáért vásárolt gépek, berendezések ellenértéke mielőbb visszatérüljön az or­szágnak. Exportigényre a jövő­ben is van kilátás. A gyár alkalmas arra, hogy kisebb átalakítással más kerá­mia alapanyagú terméket állít­son elő. Ilyen automatizálás mellett a termelés természete­sen csak nagy szériában kifi­zetődő. Felkészülnek a cserép több színben való gyártására is. A szikes legelő, ahová a gyá­rat építették és ahonnan az agyagot kitermelik, • jóformán semmi hasznot nem jelentett eddig. Ezentúl forint és dollár lesz belőle. A bánya, amelyet 14 méterre mélyítenek, igen jó agyagot szolgáltat. A • bagger karmai évente csaknem 1 hek­tárnyi gödröt vájnak ki, mely­ből a talajvizet az Élővíz-csator nába vezetik át. Gyáravatás áprilisban Az új cserépgyár létrehozásá­ra 310 millió forintot fordítot­tak. Ennek fejében évente 50 millió ■— a képen is látható — sajtolt cserepet kell majd elő­állítani, aminek az értéke hazai áron 80 millió forint. Minél előbb éri el ezt a teljesítményt a gyár, a társadalomnak annál több haszna származik belőle. A lehetőség meg is van az idő­nyerésre. mert a próbaüzemelés a tervezettnél fél évvel koráb­ban kezdődött meg. Peity Frigyes, a vállalat mű­szaki igazgatója a szép sikert a beruházás jó előkészítésének és a kivitelezőkkel való szoros együttműködésnek tulajdonítja. A beruházás vezetője Kiss Gá­bor vegyész-, műszaki ellenőre Király János építészmérnök volt. Nagy segítséget nyújtott munkájukhoz a vállalat műszaki osztálya. A kivitelezésért a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat mellett több más — köztük a külföldi gépgyártó — vállalatot elismerés és köszönet illeti. Am, hogy ennek az emléke sokáig megmaradjon a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat márványtáblába vésve örökíti meg a nagy munka ki­emelkedő részvevőinek — válla­latoknak, szocialista brigádok­nak — a nevét- Ennek a már­ványtáblának a leleplezésére pe­dig áprilisban, a gyár ünnepé­lyes avatásakor kerül sor Pásztor Béla WääMZMBsi 3 im JANÜÄE ifi. iaagasBSBsaittBiitaMSMiMsssssassBSsscBflBiccaasfiEasctseatfiBsaEflBtBSBB«» Levegőben a szárnyashajó A MAHART hajójavító műhelyében átvételi ellenőrző vizs­gálat céljából partra emelték a Szovjetuniótól vásárolt Sirály O. n.,Mhaint (MTI fotó: Friedmann Endre felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents