Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
Tíz év alatt 14 milliárd forint értékű munkát végeztek az „építő katonák“ a népgazdaság számára (Foto; Demény Gyula) Próbatermelés az áj cserépgyárban néphadseregünk űj kiképzési rendszerű alakulatainak katonái 1973-bam is eredményesen vettek részt a népgazdaság fejlődése szempontjából alapvető fontosságú beruházások kivitelezésében és a közlekedési hálózat korszerűsítésében. A népgazdaság részére végzett munkájuk során jól hasznosítható, széles körű szakmai ismereteket, gyakorlatot is szereztek katonai kiképzési feladataik sikeres teljesítéséhez. A kiképzési feladatok végrehajtásában tanúsított helytállásukat bizonyítja, hogy a néphadseregben is kibontakozott szocialista versanymozgalom keretében a katonák több mint 25 százaléka teljesítette a Magyar Néphadsereg Kiváló Kajtanaja, illetve az élenjáró katona cím elnyeréséhez szükséges feltételeket Bekapcsolódtak a vállalatoknál folyó szocialista munka- verseny-mozgalomba is. Az erre vonatkozó eredmények értékelése még folyamatban van, de előreláthatólag több mint 400 brigád érdemli ki tavalyi tevékenysége alapján a megtisztelő „Szocialista brigád” címet. Az együttműködő minisztériumok, vállalatok vezetői, az építőipar, a közlekedés, valamint a nehézipar kiváló dolgozója kitüntetésben 31, különböző vállalati kiváló dolgozó kitüntetésben pedig csaknem 200 katonát részesítettek. A műszaki alakulatok az elmúlt esztendőben segítették több, 1973-ban átadott egyedi nagyberuházás — mint például a Beremendi Cement- és Mészkő, a Gagarin Hőerőmű, az algyői olajmező, az Ajkad Timföldgyár, az M7-es autópálya — építését. A múlt évben jelentős feladatokat oldottak meg a katonák egyebek közt Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat és a hőerőmű bővítésénél, a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyárának, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyárnak, a Hejőcsa- bad Cement- és Mésaműveknek a Laninvárosi Olefinmü létesítményeinek építésénél. — Sokfelé tevékenykedtek az országban az út- és vasútépítő alegységek. Részt vettek az Mles és az M7-es autópályák további építésében, a 4-es számú főközlekedési út korszerűsítésében. Ugyancsak dolgoztak különböző vasútvonalakon, ahol korszerűsítési, felújítási, átépítési munkákat végeztek. A műszaki alakulatok katonái hozzájárulták a főváros fejlesztéséhez is, például az észak—déli metró építésénél, a millenniumi földalatti meghosszabbításánál, több felüljáró, ezenkívül a Budai Vár építésénél, valamint a postai hálózat bővítésénél végzett munkájukkal — mondották. A Honvédelmi Minisztérium illetékesei az MTI munkatársával közölték azt is: előzetes számítások szerint az új kiképzési rendszerű műszaki alakulatok 1973-ban az állami építőipar területén. továbbá a közlekedés és hírközlés fejlesztése érdekében összesen több mint két és fél milliárd forint értékű munkát végeztek. Ezzel együtt a műszaki csapatok létrehozásuk — tehát tíz esztendő — óta 14 milliárd forint értékű munkával járultak hozzá a népgazdaság fejlődéséhez. Az új kiképzési rendszerű műszáki katonai alakulatok fennállásuk tizedik évfordulójának méltó megünneplésére az eddigiekhez hasonló, további mun- kasikerekkel készülnek. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat sajtolt cserepe már augusztusban, a Békés megyei ipari, mezőgazdasági kiállításon és vásáron díjat nyert. A kiállított cserép ugyan még nem az új békéscsabai cserépgyárban, hanem az I-es számú téglagyárban készült, de a cserépgyár bányájából kitermelt agyagból és ugyanolyan présgé- gen, mint amilyeneken most már naponta 60 ezret ámítanak elő. Ez a mennyiség csak a próba- termelés jelenlegi időszakára vonatkozik, amikor még „be kell járatni” a gépeket, berendezéseket. Áprilisban azonban már 120 ezer, év végén pedig 160 ezer kitűnő minőségű sajtolt cserép lesz a napi teljesítmény. Erre pedig garanciát nyújt, hogy a jelenleg ismert legmodernebb gépekkel, berendezésekkel látták el a gyárat és nagyon jő az agyag. De talán még ennél is fontosabb, hogy az a 160 férfi és nő, aki itt dolgozik, egytől- egyig tudatában van a felelősségének. Többségük törzsgárda- tag, akiket a vállalat hosszú évek kiemelkedő munkája elismeréseképpen helyezett át a cserépgyárba Mozzáéiftt szakemberek Természetesen képzettség szempontjából is meg kellett válogatni, hogy kik kerüljenek ide. Van 3 mérnök, 2 üzemmérnök, 8 technikus és 30 szakmunkás, de a többiek is a termelési folyamat egy-egy szakaszának az alapos ismerői. A vállalat gondoskodott a továbbképzésükről, s a legtöbben részt vettek a gépek, berendezések szerelésében is. Az egyik szakmunkás Molnár György műszerész, akit a békéscsabai I-es számú téglagyárból helyeztek át az új cserépgyárba. Az a dolga, hogy a hibákat hárítsa el. Azt nagyon jól tudja, hogy egyetlen szerkezet leállása az egész gyártást akadályozza. A javításnál a percek is számítanak. Nagyon kell ismerni tehát minden alkatrészt. Itt volt a szerelésnél, most pedig a próbagyártásnál új és új feladat elé kerül. Arra a következtetésre jutott, hogy érdemes és szükséges is továbbtanulnia. — Érettségiztem, a lehetőségem megvan hozzá. A vállalat támogatást nyújt. Máris forgatom a szakkönyveket — mondjaKopp Szilárd a gyár műszaki vezetője. Az iparág első automatizált üzemének, a mezőberé- nyi I-es számú téglagyárnak a műszaki vezetői tisztéből került az űj beosztásba. A cserépgyár építésénél műszaki ellenőr volt, ami lehetővé tette számára, hogy kellő ismeretekre tegyen szert. Tudja, hogy a munkaköre igen nagy felelősséggel jár. Ezért mondja: — Egy óra termeléskiesés egy gépsoron 4-5 ezer cserép — 7-8 ezer forint — veszteséget jelent. A próbaüzemelésnél tehát pontosan kell beállítani a gépeket, kezelőinek pedig minden apró részletet meg kell tanulniuk. Persze nekem is tanulnom kell. Gyakorlatilag és elméletileg egyaránt. iá munkakörülményeit A hagyományos cserépgyárakban legalább 12-szer, itt mindössze 2-szer kell kézzel megfogni a cserepet. Ebből következik, hogy ebben a gyárban azonos mennyiségű cserép előállításához jóval kevesebb, mindössze egyötödnyi létszámra van szükség. Nem gépesített a cserépnek a kemencekocsira való rakása, valamint az osztályozása. Ám ezek a munkák is könnyebbé váltak. Hallgassuk meg erre vonatkozóan Zahorán Pálné és Gémes József né cseréposztályozók véleményét! — Húsz évig dolgoztunk a békéscsabai i-es számú téglagyárban. Ott télen-nyáron a szabadban válogattuk a cserepet. Most ugyanazt fedett helyen, a csarnokban csináljuk. Emelni sem kell, mert az a gép dolga. És ennek a cserépnek még a fogása is jobb —magyarázzák lelkesen. Azt is elmondják, hogy néha túlórázniuk kell, de szívesen vállalják, mert nem olyan fárasztó a munkájuk, mint régen volt. A keresetük nem lesz kevesebb, hanem talán valamivel több. Havonta 3 ezer forint. És ha még hősugárzót is kapnak. nagyon elégedettek lesznek. Elkészült a szociális épület is. Van benne öltöző, fürdő, ebédlő, egészségügyi szoba és oktatóterem. Tavasszal pedig parkosítják, fásítják a gyárhoz tartozó 5-6 hektárnyi területet. Olyan legyen, hogy a XXI. században is megfeleljen az igényeknek. Á gyárnak nincs füstölgő gyárkéménye, az energiát a villany és a földgáz szolgáltatja, amely nem, vagy legalábbis alig szeny- nyezi a levegőt. Forint és dollár Az itt készülő cserép Európa- szerte ismert típus. Mintegy 10 százalékkal drágább ugyan, mint a regi fajta, de kitűnő a fedőképessége, még a hófúvást is „állja”, rendkívül tartós és esztétikailag minden igényt kielégít- Amit mos* gyártanak, nagyrészt Jugoszláviába exportálják, hogy a valutáért vásárolt gépek, berendezések ellenértéke mielőbb visszatérüljön az országnak. Exportigényre a jövőben is van kilátás. A gyár alkalmas arra, hogy kisebb átalakítással más kerámia alapanyagú terméket állítson elő. Ilyen automatizálás mellett a termelés természetesen csak nagy szériában kifizetődő. Felkészülnek a cserép több színben való gyártására is. A szikes legelő, ahová a gyárat építették és ahonnan az agyagot kitermelik, • jóformán semmi hasznot nem jelentett eddig. Ezentúl forint és dollár lesz belőle. A bánya, amelyet 14 méterre mélyítenek, igen jó agyagot szolgáltat. A • bagger karmai évente csaknem 1 hektárnyi gödröt vájnak ki, melyből a talajvizet az Élővíz-csator nába vezetik át. Gyáravatás áprilisban Az új cserépgyár létrehozására 310 millió forintot fordítottak. Ennek fejében évente 50 millió ■— a képen is látható — sajtolt cserepet kell majd előállítani, aminek az értéke hazai áron 80 millió forint. Minél előbb éri el ezt a teljesítményt a gyár, a társadalomnak annál több haszna származik belőle. A lehetőség meg is van az időnyerésre. mert a próbaüzemelés a tervezettnél fél évvel korábban kezdődött meg. Peity Frigyes, a vállalat műszaki igazgatója a szép sikert a beruházás jó előkészítésének és a kivitelezőkkel való szoros együttműködésnek tulajdonítja. A beruházás vezetője Kiss Gábor vegyész-, műszaki ellenőre Király János építészmérnök volt. Nagy segítséget nyújtott munkájukhoz a vállalat műszaki osztálya. A kivitelezésért a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat mellett több más — köztük a külföldi gépgyártó — vállalatot elismerés és köszönet illeti. Am, hogy ennek az emléke sokáig megmaradjon a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat márványtáblába vésve örökíti meg a nagy munka kiemelkedő részvevőinek — vállalatoknak, szocialista brigádoknak — a nevét- Ennek a márványtáblának a leleplezésére pedig áprilisban, a gyár ünnepélyes avatásakor kerül sor Pásztor Béla WääMZMBsi 3 im JANÜÄE ifi. iaagasBSBsaittBiitaMSMiMsssssassBSsscBflBiccaasfiEasctseatfiBsaEflBtBSBB«» Levegőben a szárnyashajó A MAHART hajójavító műhelyében átvételi ellenőrző vizsgálat céljából partra emelték a Szovjetuniótól vásárolt Sirály O. n.,Mhaint (MTI fotó: Friedmann Endre felvétele)
