Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
Uj szabályozok a lakosság érdekében KEVESEN tudják, hogy a költségvetés a felemelt lakbérek ellenére, nemcsak az állami tulajdonban levő lakóházak karbantartását kénytelen pénzügyileg támogatni, hanem közvetve a személyi tulajdonban levő lakások komfortját is dotálja A víz-, a csatornázási , a távfűtő-műveiknek, a köztisztasági és fürdővállalatoknak a lakosság részére végzett szolgáltatásai jelentős állami ártámogatásban részesülnek. Ezenkívül a kommunális szolgáltatásokat végző vállalatok fennmaradásához és fejlődéséhez szükséges anyagi alapok képzését az általános gazdasági szabályozástól eltérő módszerek és kedvezmények is segítik. Bér a szolgáltatások bevételei nem fedezik a kiadásokat, valóságos nyereség tehát nem képződik, mégis a kommunális intézmények 1968 óta lényegében a termelő vállalatokéhoz hasonló nyereség-érdekeltségi rendszerben dolgoznak. A SOK KIVÉTEL, kedvezmény és támogatás tulajdonképpen különlegessé, bonyolulttá és bürokratikussá tette a szabályozást, zavarva a gazdasági tisztánlátást és a vezetői felelősség érvényesítését. Ezért olyan kormányzati döntés született, hogy a tanácsi, kommunális és közüzemi vállalatok szabályozó rendszerét 1974 januártól- módosítani kell. Ennek lényege, hogy megszűnik a nyereségérdekeltség, s olyan új szabályozást léptetnek életbe, amely lehetővé teszi, hogy az urbanizáció e fontos intézményei megfelelő szinten elégíthessék ki a társadalom, a lakosság növekvő szükségleteit. AZ ÉLETBE LÉPŐ szabályozás új elemei közül első helyen említhetjük, hogy a vállalati nyereségtől függetlenítik a személyi jövedelmek alakulását Így már az 1974. évi népgazdasági terv tartalmazza a kommunális és közüzemi dolgozók központi bérfejlesztését a vállalati önköltség terhére. Sőt a személyi jövedelem kiegészítését szolgáló jutalmazási alap nagy részét is garantálják a vállalatoknak. A képződő nyereséget csak a szükséges alapokon felül adóztatják, de nem progresszív, hanem egyenletesen növekvő módon. Az így adózott vállalatoknál maradó nyereség- részből kiegészíthetik a garantált jutalmazási alapot, illetve abból a szükséges összeget fejlesztésre fordíthatják. (Jövőben gyakorlatilag teljes egészében visszatarthatják az értékcsökkenési leírás összegét fejlesztési célokra.) Vagyis, ha a vállalatok léte, fejlődése 1974-től alapvetően már nem is a nyereség alakulásától függ. azért a jövedelmezőség fokozásában, a reform által szorgalmazott hatékonyság növelésében a jövőben is érdekeltek maradnak. A KOMMUNÁLIS és közüzemi szolgáltatások zömét — az általános szabályoktól eltérően — eddig sem, terhelte eszközlekötési járulók. Az új szabályozás 1974-től mindenféle eszközlekötési járulék fizetését megszünteti ezeknél a tanácsi vállalatoknál. Azért, mert a járuléknak ebben az ágazatában nincs reális közgazdasági tartalma, az eszközök kihasználása ugyanis nemcsak a közművektől, hanem a természeti viszonyoktól, a lakossági szokásoktól is jelentős mértékben függ. Tehát nincs szó az eszközlekötési járulék létjogosultságának általános érvényű tagadásáról. A szakmai vita már eldőlt: a szabályozó- rendszer 1976. évi átfogó módosításával nem törlik el az eszközlekötési járulék fizetését, legfeljebb annak eddigi mértékét korrigálják, hogv ezáltalis ösztönözzék a műszaki fejlesztést. Megdrágítják viszont a munkaerőt, nagyobb, bérjárulék fizetésére kötelezik majd a vállalatokat 1976-tól. A kommunális- és közüzemi vállalatokra viszont nem vetnek ki újabb bér járulékokat, mivel jelenleg is nyomasztó a munkaerőhiány, s a szolgáltatások jellege, technikai szívonala még jó ideig az extenzív fejlesztést kívánja. A VEZETŐK anyagi érdekeltsége 1974-től döntően nem a jövedelmezőség javulásától, hanem . a kommunális szolgáltatás színvonalától függ. A konkrét prémiumfeladatok kitűzése, illetve a végrehajtás értékelése a jövőben a helyi tanácsok feladata lesz. A tanácsi hatáskört azzal is növelik, hogy a kifejezetten helyi jellegű szolgáltatások (fürdők, lakóház-javítások) állami ártámogatását az ötödik ötéves terv kezdetétől decentralizáltan oldják meg, vagyis a szükséges összeget a területi közigazgatási egységek költség- vetésébe utalják. A többi területen a támogatások decentralizálása fokozatosan, az árhatósági jogkörök leadásával, rugalmasabb ár- és szolgáltatási politika kialakításával valósul meg. Kovács József Ki a. gazdája a munka ver senynek ? R égen bizonyságot nyert már, hogy a munkaverseny a szocialista építőmunka fontos eszköze. Ezt elsősorban a társadalmi haladásért legnagyobb felelősséget viselő öntudatos ipari munkásság ismerte fel, és mint minden másban, ami a szocialista társadalom gyorsuló fejlődését biztosítja, a munkaversenyben is élenjárt. Az öntudatos ipari munkásság hatására bontakozott ki a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az ipari szövetkezetekben, az állami és szövetkezeti kereskedelemben is a munkaverseny. Ma már aligha vonja valaki kétségbe, hogy a munkaverseny a termelői és a lakossági fogyasztás igényeinek jobb kielégítését szolgálja, s ennek megfelelően a munkaidő jobb kihasználását, a minőség javítását, az önköltség csökkentését. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy azok a munkafelajánlások, melyek Békés megyében felszabadulásunk közelgő 30. évfordulója tiszteletére születnek, ugyancsak a fogyasztás , igényeinek jobb kielégítéséért teszik a dolgozók. Azon túl pedig, hogy a munkaverseny célja a termelési feladatok mind tökéletesebb megvalósítása, hozzájárul a szocialista emberi maTudósítónktól! Új boltok épülnek Szeghalmon A Sárréti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az elmúlt évben jelentősen fejlesztette a kereskedelmi hálózatát. Megnyitották az ABC_ és ruházati áruházat. Űj virágból, tot nyitottak és elkészült a bú- torbemu tató-terem is. A lakosság kérésére takarmány, és táp. elosztó , kereskedést, valamint rövidáru és úttörő ruházati boltot létesítettek. Ezenkívül korszerűsítettél,. a leértékelt áruk boltját és a kölcsönző boltot is. Ebben az évben is tovább kívánják fejleszteni a kereskedelmi hálózatot. A jelenlegi tej bolt helyén és az újtelepi italboltnál bisztró kialakítását végzik, valamint újabb takarmány- és ter_ mékíbolt nyitását tervezik. N. J. Nők mm fontos beosztásban Az Orosházi végzik. Üveggyár Sblösflv eggyártó üzemében a minőségei! enőrzést A gépsor mellett nők dolgoznak, s ellenőrző feladataiknak íotocellás gépekkel Jól megfelelnek. Fotót Bemén# gatartás formálásához, vagy akár az ifjak szakmai műveltségének gyarapításához. Ennek különösen a szocialista brigádok a kohói. Mindez együttesen növeli a termelő-, alkotó munka társadalmi rangját, a fizikai munka megbecsülését. Ez a nagy társadalmi méretű mozgalom sem nélkülözheti azokat a feltételeket, melyek biztosítják a benne rejlő nagy erő teljesebb kibontakozását. Nevezetesen: még ma sem megértett mindenütt, hogy ki a munkaverseny gazdája. Márpedig, ha ebben félreértések varrnak, akkor a „sok bába közt elvész a gyerek”. Erre vall az is, hogy több helyen a termelési tanácskozások, munkaértekézletek formálisan kérik ki a munkások véleményét az őket közvetlenül is érintő termelési, gazdasági, műszaki döntések előtt. Ezeken a helyeken a termelési tanácskozások, munkaértekezletek jóformán csak feladatkáosztó, elhatározásokat közlő jellegűek. Pedig hát e nagy társadalmi mozgalom ereje éppen abban rejlik, ha mindenütt kidomborodik a munkahelyi jelleg, termelési egységenként konkrétan határozzák meg a célokat, melyek közel állnak a dolgozókhoz. s megvan a lehetőséé ezek reális számbavételére. Oly’ módon is, hogy figvelembe vehessék a változó vállalati és munkahelyi feladatokat. Ezt napjaink egyik jelenségeként kell említeni, mert a vállalások nem minden esetben vannak összhangban a termelési célkitűzésekkel. Arra van szükség, hogy a dolgozók bevonásával a vállalatok, szövetkezetek gazdasági vezetői, műhelyvezetői és művezetői konkrétan jelöljék meg az adott munkahely legfontosabb feladatain alapuló versenycélokat. Ezeket építsék be a vállalati tervekbe, munkahelyi programokba, a teljesítésükhöz szükséges feltételekkel együtt. S folyamatosan gondoskodjanak a munkaverseny anyagi. műszaki, szervezési és személyi feltételeiről. Ezenkívül értékeljék, a verseny eredményeit, biztosítsák a hatékony erkölcsi, anyagi ösztönzést E tötnftr taglalásból is kiderül, hogy ki a munkaverseny gazdája. Ugyanakkor a szakszervezeti bizottságok feladata az, hogy a munkaverseny-moz- galomban töltsék be nevelő, szervező és felvilágosító szerepüket. Támogassák az egyének és kollektívák kezdeményezéseit, jelen esetben a felszabadulásunk közelgő 30. évfordulójára tett munkafelajánlásokat. Kísérjék figyelemmel a versenyfeltételek biztosítását. Vegyenek részt a munkaverseny-értéke- lésben, az eredmények minősítésében, Ismertessék, propagálják az eredményes munkamozsal- makat, népszerűsítsék a munkában élenjáró közösségeket} egyéneket, A KlSZ-szervezetela szervezzék a fiatalok versenyé mozgalmát, megtartva annak sa- játos ifjúsági jellegét. S a pályakezdő fiatalokat neveljék a munka szeretetére, a szakma megbecsülésére, a munkahelyhez való ragaszkodásra. A párt- szervezetek pedig támogassák a gazdasági vezetők és a mozgalmi szervek hatékony együttműködését, biztosítsák a kommunisták példamutató szerepét a munkaversenyben. Most, amikor felszabadulásunk közelgő 30. évfordulójára újabb munkafelajánlásokat tesznek az ipari üzemek öntudatos munkásai, a mezőgazdaság élenjáró dolgozói, a közlekedés, az ipari szövetkezetek, az állami, szövetkezeti kereskedelem legjobbjai, a munfcaversény gazdái, a gazdaságvezetők nagy figyelmet fordítanak erre. Éppen a termelési feladatok jobb megvalósítása követeld1 meg, hogy ne váljon ketté a munkaverseny és a munka szervezése. Ezt azért szükséges megemlíteni, mert több helyen a versenyt valamiféle külön munkának fogják fel, nem pedig a célok megvalósulása fontos eszközének. Erre vall az is, hogy az erkölcsi, anyagi ösztönzési rendszerben külön jutalmazzák a jő munkát és külön a munkaversenyben elért eredményt. Nevezetesen a munkaversenyben elért kiváló teljesítményért nem adnak egyes személyeknek prémiumot, mert a kollektív ösztönzés az uralkodó. Ezt mutatja az is, ha egy munkabrigád elnyeri a szocialista címet, az azzal járó díjat egyenlően osztják fél. Pedig a személynek, az egyéniségnek mindig megvan a szerepe, megvan a mérhető teljesítménye. Különben is: az erkölcsi, az anyagi' elismerést egyetlen címen, a végzett munkán alapuló többleteredmény arányában lenne helyes odaítélni. F I elszabadulásunk közelgő 30. évfordulójára tett munkafelajánlások, munkaeredmények kapjanak nagyobb nyilvánosságot is. Igen kevés gondot fordítanak a vállalatok a munfcaversenyben kiváló teljesítményt elérő brigádok és egyének népszerűsítésére, eredményeik széles körű propagálására. Ebben a szakszervezeti bizottságoknak van nagy szerepük. Gondoskodjanak arról, hogy a Jó munkaeredmé- nyeket mindenki megismerje az üzemen belül, ismerje meg mindenki a jó eredményeket elérő munkásokat és a vállalaton kívül is jusson el a kiváló dolgozók híre. Kapjanak sajtónyilvánosságot azok a munkások, dolgozók, akik az üzemi méretű eredményeket túlszárnyal ják. Kapja meg még jobban társadalmi rangját a munka, a termelő, az alkotó ember. Cserei Pál Egymilliárd 135 millió forint volt a Békés megyei AGROKER forgalma 1973-ban A Békés megyei AGROKER Vállalat 1973-ban I milliárd 135 millió forint értékű mező- gazdasági anyagi és műszaki oiikk forgalmát bonyolította le, ami 140 millió forinttal több az Í972. évinél. Különösen sok gépet, műtrágyát és növényvédő szert vásároltak a gazdaságok. A nyereség várhatóan a tavalyihoz hasonló lesz. A vállalatnál az elmúlt évben baleset nem fordult elő, ami a rakodás és szállítás teljes gépesítésének, a dolgozók képzettségének, a rendszeres munkavédelmi oktatásnak és az ellenőrzésnek köszönhető. Az idei értékesítési terv 10 százalékkal haladja meg a tavalyit. Különösen új növénytermesztési szállító gépekből és szárító berendezésekből áll majd jelentős mennyiség rendelkezésre. 3 SMMSm IS7Í, JANUÁR, 8.
