Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

1974. JANUAR 29., REDD Ära; I,— forint XXIX. ÉVFOLYAM, 23. SZÄM Mft s 2SADANYI MOZAIK (4L oldal) A TV-BEN LÁTTUK (4. oldal) HAROM-NÉGY PERC EGÉSZSÉGÜNKÉRT (8. oldal) Egy felismerés első tapasztalatai Az emberi kapcsolatok a ve- ilyenek, de a munkahelyi ve­zetésben jók is lehetnek meg rosszak is — mondta a Szoci­alista Brigádvezetők Klubja egyik összejövetelén a napok­ban egy fiatal nyomdász. Elmondta, hogy az emberi kap. csolatok nem lehetnek jók a munkahelyeken, ha a vezetőnek nincs tekintélye. Következés­képp csak akkor lehetnek jók, ha figyelnek a vezető szavára, elfogadják rosszalló megjegyzé­seit is, amikor szóvá tesz egy hibát vagy mulasztást — és nem kell hogy büntessen, fe­gyelmezzen, vagy szankciókkal fenyegessen embereket. A szó­ban forgó brigádvezető szerint ha ez így van, akkor jók az emberi kapcsolatok. Volt mód arra, hogy vitat­kozzanak vele, vagy helyeseljék az álláspontját, hiszen este hét­től fél tízig vitáztak. El is mondták a jelenlevők közül többen, hogy a vezetői tekin­télyre szükség van, anélkül nem lehet eredményesen dolgozni. Az egyik vasmunkás brigád­vezető — egy halk szavú asz- szony — azonban nem találta pontosnak ezt a megfogalma­zást, mert ő úgy vélte, hogy az emberi kapcsolatok nemcsak a vezetőn múlnak, sőt nem is azon, hogy figyelnek-e a sza­vára vagy nenn, van-e tekinté­lye vagy nincs. Ez is fontos, de a legdöntőbb az, hogy a ve­zetésére bízott dolgozókkal jó kapcsolata legyen. Emberi le­gyen ez a kapcsolat, és nem kizárólagosan vezetői! Mert van. nak vezetők, akik azt hiszik, hogy vezetői kapcsolatok létezhetnék és tartósak maradhatnak em­beri kapcsolatok nélkül is, pe­dig nem. Melyik álláspont az elfogad­ható? Régi jő közmondás, hogy ahol mindenkinek igaza van, ott senkinek sincs igaza. Ezt azért jegyzem meg, mert úgy tűnhet, hogy az előbbiekben le­írt véleményekben van ugyan eltérés, mégis igaza van ennek is, annak is. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Azért nem, mert ezen a vitaesten nem az volt a té­ma főkérdése, hogy fekete e valami vagy fehér. Nem ilyen élesen elhatárolható témákról és társadalmi jelenségekről folyt az eszmecsere. Bonyolult emberi kapcsolatokról esett szó, amelyek csak akkor lesznek már egyszerűek és fekete-fehé­rek, ha nem leszünk — de amíg élünk, s amíg emberi társada­lom lesz, addig ezek a kapcso­latok sokrétűek, sokszínűek, sokoldalúak és szerteágazóak lesznek. Ebben végül is egyetértettünk mindannyian. Es éppen ez az oka annak, hogy ezzel a cikkel folytatni szeretném a Békéscsabán, a Szocialista Brigádvezetők Klub­jában elkezdett gondolatsort. Mert: hányfajta emberi kap­csolat alakul ki a munkahelye­ken, és hányféle szűnik meg, alakul át, javul vagy romlik naponta?» Vannak pozitív emberi kap­csolatok és vannak negatívak. Vannak semleges, érdektelen, — el nem kötelezett — közöm­bös emberek is. akiket se a jó­ság, se a gonoszság nem érde­kel, se mások magánélete, sem m közösség sorsa. Igen, vannak zetőnek az ilyenekkel is na­ponta kapcsolatban kell lennie, munkát kell nekik adnia, szá­mon kérni a teljesítést, elis­merni vagy bírálni a teljesít­ményt. És még a negatív, ér­dekellenes, közösségellenes, tár­sadalomellenes, reakciós embe­ri magatartásokkal is szembe kell néznie, a munkateljesít­mények számontartásával egy- időben kell gondoskodnia a passzív, a cinikus, az opportu­nista, vagy ellenséges magatar­tások megítéléséről. Az aktív, a cselekvő, alkotó ember — sőt még a lojális is — szolgálhatja a közérdeket úgy. hogy személyes emberi érdekei­nek is megfeleljen, és ne okoz­zon vele senkinek sem kárt. Ezekkel az emberekkel a bá­nyában, az építkezésnél, a nyomdákban, a mezőgazdaság­ban és mindenütt másutt szót lehet érteni, ezek az emberek támogatják a szocialista állami vállalat vezetőinek vezető, irá­nyító munkáját A vezető kap­csolatai tehát velük nem lehet­nek rosszak, ha csak valami miatt félre nem érti őket. Ez azonban csak ritkán eshetik meg — és csak ott, ahol el­veszti tárgyilagosságát, helyes ítélőképességét az adott vezető. Ezekről volt szó a békéscsa­bai művelődési Jcöznontnan le­zajlott klubvitari— CS]ó, hogy szó volt ezekről. Hasznos volt, mert a fizikai munkában, a termelőmunka különféle terü­letein dolgozó szocialista bri­gádvezetők — mint vezetők — cserélhették ki gondolatai­kat, tapasztalataikat a vezetés kérdéseiről. Bizonyították ezzel egyidejű­leg azt is, hogy az egyénnek, az embernek, és közvetlen tár­sadalmi környezetének: a mun­kahelyének meghatározó szere­pe van az életükben. Ez elke­rülhetetlen — és ha már ez így van, akkor az az ésszerű ma­gatartás, ha számolunk vele mindannyian, akik valahol dol­gozunk. A vezetőnek pedig kü­lönös felelőssége vhn abban, hogy számoljon ezzel, mert tőle nagymértékben függ a munka- viszonyok talaján kialakuló em­beri kapcsolatok minősége, po­zitív vagy negatív volta. Függ attól, hogy értelmes munkafel­adatokat ad-e*, kapcsolódnak-e azok a felismert célokhoz és szükségletekhez; biztosítani tud­ja-e a munka feltételeit, a szerszámot, anyagot. Függ attól, hogy tud-e az emberekkel bánni, milyen hangnemet üt meg, milyen stí­lusban beszél velük, tiszteli-e törzsgárdatagjait, hatni tud-e a különféle dolgozói rétegekre, hogy azok elismerjék egymás eredményeit, gondjait, segítsék egymást Függ attól, hogy kel­lemes tárgyi környezetet tud-e teremteni, biztosítani tudja-e a műhely kellemes szellőztetését, világosságát, a fürdés, tisztál­kodás lehetőségét — és hogy őszinte-e a vezetésére bízott emberekhez, mert cserébe csak akkor várhat el ő maga is őszinteséget. Ezekről is sző volt, ezekről vitáztak, beszélgettek Csabán a szocialistabrigád-vezetők — és hogy ezt tették, bizonyítot­ták ezzel, hogy felismerték a vezetési ismeretek elsajátításá­nak szükségességét. Dr. Gyevi Károly 4,5 milliárd forint az országos úthálózat korszerűsítésére A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felmérése szerint az ágazathoz tartozó vállalatok eredményei 1971—73. között a IV. ötéves terv előirányzataihoz közelállóan, sőt azokat valame­lyest meghaladóan alakultak. A minisztérium irányelvei alapján, amelyek a népgazdasági szintű feladatokat rögzítik — most ké_ szülnek a vállalatok Kéj tervei. Az elképzelésekről a miniszté­rium közlekedésipolitikai főosz­tályán tájékoztatták az MTI munkatársát. A rendelkezésre álló összeg­ből s bankhitelből egyebek kö­zött meggyorsítják a vasúti há­lózat fejlesztését, az eszközö­ket . a pályakorszerűsítésekre koncentrálják. Ez lehetővé te­szi, hogy a tavalyinál 50 száza­lékkal több, összesen 320 kilo­méter hosszúságú vasúti pálya rekonstrukciójára. 114 kilomé­ter vasútvonal villamosítására A szövetkezetek sikeresen teljesítették feladataikat Az Országos Szövetkezeti Ta­nács dr. Molnár Frigyes elnök­letével megtartott hétfői ülésén a szövetkezetek ez évi feladataival foglalkozott. Időszerűséget adott az ülésnek az a körülmény, hogy 5 700 hazai szövetkezet közgyű­lésein e napokban tárgyalják az elmúlt évi munka tapasztalatait és határozzák meg az idei cé­lokat. Az OSZT megállapította, hogy a szövetkezetek az elmúlt évben sikeresen teljesítették fel­adataikat; hozzájárultak a nép- gazdasági tervek teljesítéséhez és a tagok jólétének növeléséhez. Eredményesen vettek részt a leg­fontosabb gazdaságpolitikai cé­lok, a párt és a kormány hatá­rozatainak megvalósításában kü­lönösen sikeresnek ítélték a szö­vetkezetek munkáját a mezőgaz­dasági és az ipari termelés növe­lésében, a fogyasztók igényeinek kielégítésében és a lakáshelyzet javításában. (MTI) Jßeprezeetiativ Ezermester Beit Békéscsabáét kerüljön sor. További 150 kilou méter vonal at szerelnek fel automatikus térközbiztosító be­rendezésekkel A személy- és teherszállítási feladatok ellátását megközelí­tően 100 villamos- és Diesel­mozdony, öt motorvonat, 130 vasúti személy- és teherkocsi, továbbá 700 autóbusz, 1800 te­herautó, és 450 pótkocsi be­szerzésével segítik. Az országos közúthálózat fej­lesztésében a legnagyobb mun­ka az Ml, az M3 és az M7-es autópályák építése, az algyői Tisza híd üzembe helyzése. Több mint 4,5 milliárd forintot for­dítanak az országos úthálózat korszerűsítésére, fenntartására. Tegnap délelőtt Békéscsabán ünnepélyes keretek között nyi­tották meg a vásárlóközönség legnagyobb örömére az új Ezer­mester és Űttörőboltot. A KISZ KB Ezermester és Űttörőbolt Vállalat nevében Csapó And­rás, a vállalat igazgatója adta át a korszerű, a réginél három­szor nagyobb boltot. A régi ezermester bolt ugyanis mind­össze 60 négyzetméter alapterü­letű volt, a jelenlegi viszont 190. Eladótere pedig ezen belül 140 négyzetméter, szintén három­szorosa a réginek. A bolt el­adógárdája kétszeresre növeke­dett. Mondhatjuk, hogy az or­szág egyik legszebb ilyen jelle­gű boltja nyílt meg Békéscsa­bán, melyben zömmel olyanok dolgoznak, mint Bohus Pál üz­levezető, aki alapító tagja is volt a vállalatnak. A bolt a barkácsolók maximális igényeit ki tudja elégíteni, ezenkívül háromszorosára nőtt az úttörő- és a KISZ-cikkek választéka. A régi üzletben egymillió fo­rint volt az árukészlet, az új­ban 2,5 millió. A 12 évvel ez­előtt megalakult vállalat forgal- j ma szinte megtízszereződött, az I első év 37 millió forintos for- j galmával szemben az elmúlt évben már túllépték a 300 mil­liót. Az országban összesen 26 hasonló jellegű bolt van. Az át­adási ünnepségen részt vettek a megyei tanács, a KISZ, vala­mint a különböző állami és társadalmi szervek képviselői. (Fotó; Demény) Munkaidőcsökkentés a belkereskedelemben Napokban jelent meg a belke­reskedelmi és a munkaügyi mi­niszter együttes rendelete, ame­lyet hétfőn ismertetett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisz­tériumi államtitkár. A rendelkezés szerint a belke­reskedelmi vállalatok Budapes­ten április 1-től. vidéken július 1-től vezethetik be a csökken­tett munkaidőt, amennyiben a rendeletben meghatározott felté­teleket megteremtették hozzá. A legfontosabb követelmény: a több szabad idő nem mehet a la­kosság ellátásának rovására; A rendelet végrehajtására a Belkereskedelmi Minisztérium módszertani útmutatót adott vállalatainak, amelyek felké­szülési tervet kötelesek készíteni. Az útmutató meghatározza a la­kosság megfelelő ellátásával kapcsolatos követelményeket, és segítséget ad a vállalatoknak a rendelkezés végrehajtásához. Az államtitkár bejelentette, hogy az ágazathoz tartozó vállalatok, szövetkezetek munkaidőcsökken­tési tevékenységének összefogá­sára, a vitás kérdések eldöntésé­re közoonti koordinációs bizott­ságot hozott létre a minisztéri­um.

Next

/
Thumbnails
Contents